Délmagyarország, 1978. március (68. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-15 / 63. szám

4 Szerda, 1978. március 15. A szegedi grafika félszázada Tisza-partt városunk képzőművészetében a grafika régtől fogva jelentős szerepet játszik. Mtg Vásárhelyen egyértelműen a festészeti hagyományok dominálnak, addig Szegednek a grafikai kultúrája — jó félszázados múlttal rendelkezve — mondható patinásnak. Ha vfjszatekintünk azon a hosz•zú fejlődési vonalon, mely az egykori, húszas évek kezdeteitől napjainkig húzódik, nyugodtan mondhatjuk, hogy a „tegnapból — a mába" vezető út a szegedi grafika mind kiteljesedettebbé Válása felé halad. A helyi grafika „fészke" a szegedi egyetemen teremtődött meg, ahol 1925-ben — az országban először — rajzlektorátust hoztak létre. Ezt az állást lndftásként Lápossy-Hegedűt Gézával (1875 —1929) töltötték be, aki négy éven át — haláláig — itt fejtette ki rajzpedagógtal tevékenységét. Mai művészeink közül Vinkler László nála kezdte tanulmányalt. Ügy tűnik, hogy az 1926-os év a helyi grafika életre kelésének esztendeje volt. Ugyanis az „első" jegyében háKopasz Márta: Szegedi háromkirályok mán, Gross Arnold, Stettner Béla és Rékassy Csaba itteni bemutatóival, hogy e rendezvények magas színvonaláról fogalmat adhassunk. Külön szeretnők szólni azokról a Szegedről a fővárosba régebben elszármazott grafikusokról, mint a már elhunyt Rozsnyai Zoltánról (1920—1972), továbbá a Munkácsy-díjassá lett Kasa Jánosról, és a jelenleg nárom kiállítás is nyílt ekkor, mely e műfaj Szegeden tör- ek során Budapestre került vészek közül elég ha csak az ténő kibontakozására bíztató Bordás Ferenc és a szülőhe- iskolateremtő mesterré lett reményt nyújtott. Lápossy- lyén, Szegeden maradt Ko- Kondor Béla (1931—1972) Hegedűsnek a Kass Szálló pasz Márta pályakezdésére személyesen rendezett helyi halljában való bemutatkozó- is. aki az 1937-ben külföldre tárlatát (1964), és a művész són kívül a fiatal Vadász távozott Buday után meg- halála után létrehozott szeEndre (1901—1944) ls ekkor üresedett itteni egyetemi gedi hagyatéki kiállítását rendezte meg városunkban rajzlektori állást betöltötte. (1975) említjük meg. Kiegéaz első grafikai tárlatát. A 1938 márciusában rendezett szítve ezt néhány olyan neharmadik érdekes esemény eiső kiállítása óta pontosan ves budapesti grafikus, mir\t pedig az első Szegedi Nyom- negyven esztendő telt el, • Szász Endre, Csohány Káldagrafikai Kiállitás volt, ez idő alatt Kopasz Márta melynek jelentőségét Móra összekötő kapocs lett a BuFercnc a ,Szegedi grafika" day és köréhez fűződő helyi (1926) című írásában méltat- fametszők és az 6 eredméta. nyeiket kamatoztató mai fiaHelyi N grafikuskultúránk- tal szegedi grafikusgeneráció nak e kezdeti lépései a har- között mincas években válnak A szegedi grafika félszázamind határozottabbá. Ez fő- dának nagyobbik fele 1945 leg a Szegeden ekkor tevé- utánra esik. A felszabadulás kenykedó grafikusok és el- óta azt tapasztalhattuk, hogy sősorban a ma Londonban a grafika kilépett az egykoclő, európai hírű fametszővé rí szűk műgyűjtőréteget ki-^l lett Buday György munkás- elégítő kamaraműfajból, s lünk szereplő Szabados Araágához kötődik, aki az'itte- széles közönségérdeklődéstől pádról, akik szülővárosuk ni egyetem 1929 őszén meg- kísért, tekintélyes képzőmű- iránti tiszteletükről egy-két üresedett rajzlektori állását vészeti ággá vált. Az eredeti itt rendezett önálló kiállítá— Lápossy-Hegedfls után — művek megszerzésére irá- sukkal is bizonyságot tettek, betöltötte. nyúló egyre növekvő igényű- De közéjük sorolhatjuk a A szegedi grafika kibon- ket az emberek mind töb- helyileg, illetve érzelmileg takozósához figyelemre mél- ben a nem drága és művé- ide kötődő Diskay Lenkét és tóan hozzájárult a helyi mű- szí kivitelű, sokszorosítható Magos Gyulát is. gyűjtő családoknak a kisgra- grafikákkal elégítik kl. E Végül de nem kisebb flkák, illetve ex librisek műfajnak az utóbbi évtize- megbecsüléssel említjük meg iránti egyre fokozódó ér- dekben történt rohamos fej- azoknak a szegedi művédeklódése ls. Ebben a vonat- lődéséről már nemcsak he- veknek neveit akik Tiszakozásban Déri Ernóné. Ko- lyl és hazai vonatkozásban, r,arti városunkban dolgozT lozs Lajos, Lusztig István, de nemzetközi szinten is tak illetve jelenleg is aktíNémedy Gyula és Palócz megbízható tájékoztatást va„ alkotnak. Méltatóan Sándor neveit említjük meg, nyújtottak azok a grafikai szólunk a már elhunyt akik Igényes megrendelése- tárlatok, melyek Szegeden Bánszki Tamás (1892—1971) ikkel előmozdították váró- az elmúlt években megren- és Dénes János (1933—1976) •unk grafikusművészetét So- dezésre kerültek. továbbá a tőlünk Szabadkáraikból Némedy és Palócz így többek közül: a szov- ra kerQlt veterán Balázs G. szegedi ügyvédek emelked- Jet, bolgár, német, olasz, Árpád grafikai munkássógátek kl, akiknek több ezer francia, török és kubai gra- rói. Elismerés illeti meg lapból álló értékes ex libris fika összképéről nyújtottak azokat akik régóta és most gyűjteményeikben, a külföl- fogalmat azok a kiállítások, js az0'n fáradoznak hogy di és hazai művészeken kí- melyeket 1950-től Szegeden mind kiválóbb egyéni telje vül a helyi grafikusok — láthattunk. Kiegészítették e sftményeikkel segítsenek kimint a közben elhunyt Tar- nemzetközi bemutatókat alakítani Szeged modern grafikai arculatát. Ebben a dos-Taussig Ármin (1874— oiyan külföldi egyéni tárla1936), továbbá a már ^mlf- tok is. mint Kobzdej lengyel, tett Buday György, Vadász Jean Effel francia és Gross Endre és még mások — Bettelheim német grafikumunkái is szerepeltek. Az sok itteni rendezvényei. Ha1960—70 között múzeumunk- zai körképet e műfajról a vonatkozásban számításba jönnek azok a festőink is, akiknek ábrázoló törekvésükben a grafika hangsúlyos szerepet játszik. Jól példázba került Némedy- és Pa- régebben nálunk megrende- ták ezt többek között — lócz-féle gazdag grafikai zett Modern Magyar Grafi•nyag válogatott bemutató- kai Kiállítás (1980), majd a •át tervbe vettük. városunkban először otthonA szegedi grafikuskultúra ra talált budapesti karikatuegyre bíztató fejlődését tük- risták érdekes bemutatói rözték azok a kiállítások is, (1971—75), újabban pedig a melyek a harmincas évek- Szegeden létrehozott IV. Őrben városunkban megrende- szágos Kisgrafikai Találkozó zés re kerültek. Ezek közé (1977) kiállítása tartozott Tonelli Sándor, a gyeleimre méltó Vinklqr László, Vincze András, Cs. Pataj Mihály, Pataki Ferenc és Kováts Margit régebben vagy a közelmúltban rendezett önálló kiállításai. A par exellence grafika műfaját hivatásukul választó művészeink közül az adtak. Fi- életművel rendelkező Kojelenség, pasz Márta és a munkássága Hulló levél, sárga levél... Emlékezés Dankó Pistára |2 Hagyatékának sárgult tait'B ZSuTER ARDÜR kottalapjairól derül kl, hogyan csinálta a nótáit: hegedűjén kipöngette, lekopogtatta az ütemet, s ceruzájával a papírra lejegyezte az énekhangot, aláírva a nótaszöveget A mai slágerszerzők által kedvelt, ún. „vakszöveg" formát is alkalmazta. A hagyatékban olyan lapok is vannak, melyekre Nikolits Döme jegyezte rá: „Dankó kézirata! N. Döme." Ezen pedig ott találjuk a fölcirkalmazott violinkulcsot, a két b-t, s a 4/8-os ütem jelzését is, sőt a „nagyon búsan", „lassan, érzéssel", akár szaknyelven: moderato — a figyelmeztetést, az ismétlések helyét, a hangjegyek kötését, mind-mind Dankó Pista jellegzetes kezeírásával. A „Hallod rózsám Katika, Katika..." kezdetű nótájáról azt mondják, hogy egy meleg nyári napon, nyitott ablaknál komponálta. Alkonyatkor az udvar összes cselédje dúdolta, vasárnap pedig már a Pillé-ben táncoltak rá. Első szerzeményeit Pap Zoltán közbenjárására (előbb újságíró, később országgyűlési képviselő, aki maga is Dankó szövegírói közé tartozott) Erdélyi Sándor felsővárosi kántor, Fehér Poldi cigányprímás. vagy a maguk is nótaszerző hírében állók, mint Menner János, Székács Gyula, Szommer Endre zenetanár, a „Regnál" álnéven komponáló Langer Viktor kottanyelv magasabb tlt- lőtt foly a Maros::." „őszi alias Tisza Aladár, fonnál- kaiba". szellő..." „Nem zörög a falók. meg. Adatunk van arra A nótafa első igazi szerze- levél..." Csak azért se..." is, miszerint Szögedi Endre, ményének általában a Pósa „Tisza-parti malomcsárda..." a helyi zeneiskola igazgatója szövegére írt, ún. „fonó nó- „Páros csillag egymás mellett ... , tn m A nótaköltő első műve nyomtatásban „vezette volna be Pistát a tát" tartják. „Nem jó mindig, minden este a fonóba eljárni Legényeknek a lányokkal, menyecskékkel cicázni.. ragyog..." (1886 szeptember), „Kis pacsirta..." Hol vagy, hol vagy régi kedvem ..." „Darumadár gyere velem .,." „Húzzad cigány, húzzad, húzzad ..." „Ha meghalok ..." (1886 október), „Még azt mondja a bíróné..." „Felhők közül egy kis csillag..." (1887 január), „Vigyázz pajtás, jól vigyázza (1887 március), leírni.. -" (1887 július), „Szőke kislány megy az isten házába ..." „Ha a Szegedi Kereskedelmi és hogy nyári tárlataink grafi- teljében levő Papp György Iparkamara főtitkárának ez- kai anyaga olyan színvona- komoly hazai, sőt nemzetközi ren felüli plakátgyűjtemé- lassá kezd válni, hogy pél- eredményeket értek el csaknyét reprezentáló tárlat, dóul 1976 nyarán a Népsza- úgy mint a fentebb említett mely ugyanaz évben (1934) badság a „Fiatal grafikusok művészeink közül is néhávolt látható, mint a Kultúr- dicsérete" cím alatt számolt nyan Mellettük a szárnyúpalotában bemutatott Nem- be a XVIII. Szegedi Nyári kat 'most bontogató fiatal zetközi Grafikai és Ex-libris Tárlatról, kidomborítva az grafikusaink mint Czakó Kiállitás. Ezután Buday ott látott grafikák magas JÁnos Szekeres Ferenc, PaGyörgy lépett a nyilvános- szintjet. E műfaj előretöré- lásthy Klára, László Anna és ság elé Vadász Endrével sével magyarázható az is, Tóth Rózsa, valamint a rajzöket pedig többek kö- hogy nyári tárlataink díja- szakkörből tavaly előlépett zott művészei között tobb Szegedi Grafikai Stúdió több grafikus is van. tehetséges tagja biztató A felsorolt kollektív jelle- utánpótlást ígérnek a félszágu bemutatókon kívül az ^dos múltú, megujhódás útutóbbi években egyre sűrű- ján haladó szegedi grafikussódö önálló tárlatok, soha kultúra országos rangú kinem tapasztalt gazdaságúvá teljesedésében. Dankó vallomásában any- derül ki. („Zöld erdőben leányit ír róla, hogy 1883-ban az kukkmadár...", „Nem jó utcán csinálta, amikor ban- mindig...", „Hej menyecske, dájával Rozáliát mentek kö- szép szegedi kis menyecsszönteni, felbuzdulva Onódy ke..." Táncfriss, szöveg nélKálmán prímás sikerén. Az kül). A kakukknóta mellé azt első négy dala nyomtatásban is odabiggyesztette a nóta- , , is megjelent 1883. október költő, Dankó István (akkor SZj{ !eJ'l 4-én, a „Szeged szebb lesz, még!) 6zegedi népzenész " tuana mint volt" című füzetben. (1886-tól kezdve aztán haláKétségtelenül ez volna az el- Iáig csak Pista!), hogy « só müve, amit a Szegedi Hír- második műve. Ezek szerint re,ten !„anv mind ® v\' adó október 4-i száma is be- első nótái, vagy csak az első " , augusztus), harangoz. nóta, Szatymazon születhet- "9ort idie; falamon KéHalála előtt (1902) a nóta- tek! s" e}iel, rnegillottam.. •.. költő átadott Balassa Ármin- p. . már „ . <1887 szeptemberK nak megőrzésre egy kis fe- merhette Posa I^ M verseít A fekete könyvecskéből hikete táblájú füzetecskét, ™erhe™ ányzanak az 1884-ből szárSST JffiF^SK husLan Stek meg A P,s- ™zó dak>k- •»« nyilván„ t«"«k szóló dedikáció kelte valóan csak Pósa szövegei meg. Nos, ebben a füzetben „'IIÍUK 24 ') szerepelnek. Az 1884-ből szárelső művének az 1883 júli- Jullu& mazó dalfüzet cime: „Hat usában szerzett „Zöld erdő- A hűség kedvéért ideje- eredeti magyar népdal" (Peben kakukkmadár, kakukk- gyezzük további dalainak sor- tőíi Sándor, Pósa Lajos, Harmadár kakukkol..." van föl- rendjét is: „Habra hab siet..." math Lujza, s Dankó István tüntetve, szemben a fonó nó- „Csillan-illan az aranyos pil- szövegeivel), tával, melynek születési dá- langó" (1885 január), „Piros tuma 1883 szeptember. A fü- hajnal gyöngyöt terem..." zet dalai sorrendjéből is ez (1886 augusztus), „Szeged főCsongor Győző (Folytatjuk.) Kétmillió dollárért Magyar távvezeték Jordániában A Magyar Transelektro folyásolta a jordániai villaKülkereskedelmi Vállalat mosművek és egy angol konzultáns cég küldöttségének nemrég tett magyarországi - látogatása. Elismerés Több évi színvonalas munkájáért az Idén 57 ifjúsági klub kapja meg a legmagasabb elismerést, az „Aranykoszorús ifjúsági klub" címet. A kitüntetést a Forradalmi Ifjúsági Napok idején ünnepségen adják át (1936) zött az Üj Olasz Fametszómúvészeti Tárlat (1938) bemutatása követte. Buday Györgynek már Szegeden Is mind Jelentékenyebbé való fametszőművéízete természetesen hatással volt az akkor itt működó tették grafikuskultúránkat. A grafikusukra, így a későbbi- Szegeden kiállító pesti müSacjesi Zoltán több mint 2 millió dolláros rendelést kapott Jordániától. A nemrégiben aláírt szerződés szerint egy 40 kilométer hosszú. 132 kilovoltos távvezetéket építenek a magyar szakemberek. A Transelektro — amely egy éve foglalkozik távvezetékek fővállalkozás keretében való exportjával — erős nemzetközi mezőnyben 18 másik pályázó elől nyerte el a megrendelést ajánlatával, amelyet a Magyar Kábel Művekkel, az OVIT-tal az. ERÖTERV-vel ...... . ^HHH oH„tt . . „„,„.„„; u ,Á íajokban bővel- szat, horgászni azonban — adott be. Az ammam hato- kedő összetett növényi vege- a szabályoknak megfelelően sagok döntését kedvezően be-1 táció fenntartása. — továbbra is szabad. Védett a Garancsi-tó és környéke Védetté nyilvánították, s A terület esztétikai értékét természetvédelmi területnek növeli az 50—60 méter majelölték ki a Garancsi-tavat gasságú lejtős dombok által és környékét Pest megye körülölelt víztükör, melyet budai járásában. Piliscsaba keskeny nádas szegélyez. Viés Tinnye községek között, zét több fenékforrás táplálja, mintegy 100 hektáron válik A természetvédelmi terüleezáltal lehetővé a táj szép- ten gépjárművek nem községének megőrzése, a tó és a lekedhetnek. Tilos a vadákülonleges ~