Délmagyarország, 1978. március (68. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-01 / 51. szám

2 — Szerda, 1978. március í: II tömegpusztító fegyverek i teljes betiltására kell törekedni Magyar felszólalások a genfi leszerelési világkonferencián & Gcnr (MTI) A társadalmi szervezetek leszerelési világkonferenciája kedden szakbizottságokban folytatta munkáját. A „Le­szerelést akciók és a közvé­lemény szerepe" témakörrel foglalkozó. III. számú bizott­ságban felszólalt Pethö Ti­bor, az Országos Béketanács elnökhelyettese Is, és egye­bek között rámutatott annak az érvnek a tarthatatlansá­gára, amelyek szerint a tu­dományos-technikai forrada­lom haledasa időben előtte jár a leszerelést Intézkedé­seknek, így — az érv han­goztatói szerint — nem lehet szó valóságos, leszerelésről. A kérdés azonban elsősorban politikai, nem pedig terchni­kai természetű — hangsú­lyozta a magyar küldött Pethő Tibor azt javasolta, hogy a konferencia végén el­fogadandó ajánlásokat jut­tassák el az Interparlamentá­ris Unió genfi titkárságához, hogy az IPU márciusban Lisszabonban megtartandó tanácsülése a dokumentum figyelembevételével foglal­kozhassék a leszerelés kér­désével. Nagy jelentőséggel bírna — mondotta az OBT elnökhelyettese —, ha az ENSZ-közgyűlés május 23­án kezdődő rendkívüli ülés­szakán a nem kormányközi szervezetek és az IPU — a széles nemzetközi közvéle­mény, illetve a parlamentek képviseletében — együttesen lépnének fel a leszerelés ér­dekében. A Nyilatkozat a leszere­lésről" téfnával foglalkozó bizottság ülésén dr. Straub V. Brúnó akadémikus is fel­szólalt. A leszereléssel kap­csolatos ellenőrzési módsze­rek tökéletesedésével foglal­kozva, példákkal bizonyította, hogy a fegyverkezés meg­szállottjainak érvei, amelyek szerint az ellenőrzés hiá­nyosságai miatt lehetetlen a leszerelést megvalósítani, nem helytállóak. Straub aka­démikus kifejtette, hogy a leszerelési Javaslatokat szi­gorúan logikus Időrendi és fontossági sorrendben kell megvitatni. Mindenekelőtt a tömegpusztító fegyverek tel­jes bellltására kell töreked­ni, majd pedig a nukleáris leszereléssel együtt kell vég­rehajtani a hagyományos fegyverzetek leépítését, is. A konferencia, keddi mun­kanapján került sor Braun Gyulának, a DÍVSZ küldöt­tének felszólalására is. A KISZ KB külügyi osztályá­nak vezetője beszámolt az európai ifjúság Budapesten megrendezett leszerelési kon­ferenciájának eredményeiről, és a DÍVSZ nevében átnyúj­totta a genfi konferencia el­nökének a budapesti talál* koeó záródokumentumét. Az I. bizottságban helyet foglaló dr. Simot Mihály akadémikus a fegyverkezési verseny gazdasági kihatása­it elemezve rámutatott: a fegyverkezés új irányai nem­csak hogy összehasonlítha­tatlanul több pénzt emész­tenek fel, mint amennyibe az eddigi fegyverek előállí­tása került, hanem lényege­sen nagyobb beruházásokat igényelnek az ellenfegyve­rek, Illetve a védelmi rend­szerek létrehozása is — anél­kül, hogy a hadiipari ágazat arányosan több munkaalkal­mat teremtene. Az is tagad­hatatlan — mondotta Simái professzor —, hogy a fegy­verkezési verseny mind na­gyobb mértékben Járul hozzá a világ erőförrásalhak kime­rítéséhez, ugyanakkor nem segíti elő hasonló mértékben a fogyasztás a termelési po­tenciál fejlesztését. A ma­gyar küldött végezetül hang­súlyozta, hogy nem elegendő a jövő növekvő gazdasági nehézségeit hangsúlyozni, ha­nem meg kell találni ae utat és a módszereket a problé­mák megoldásához. A meg­oldás módszerei közül első­sorban a hosszú távú gazda­sági megállapodásokat és a tudományos együttműködést emelte ki. A Nemzetek Palotájában folyó nagy jelentőségű ta­nácskozás szerdán, ma foly­tatja munkáját. '••Mít*. > flIH RÁDIÓTELEX SZMBT-ÉVFORDULÖ A Szovjet—Magyar Baráti Társaság megalakulásának 20. évfordulójáról emlékez­tek meg az SZMBT vezető­ségének ünnepi ülésén ked­den Moszkvában a Barátság Házában. Az ünnepi ülés elnökségében foglalt helyet Pjotr Fedoszejev akadémi­kus, a? SZKP KB tagja, a Szovjetunió Tudományps Akadémiájának alelnöke, a Szovjet—Magyar fiaréti Tár­saság elnöke, Zlnajda Krug­lova, a Szovjet Baráti Tár­saságok Szövetségének elnö­ke, Marjai József, a Magyar Népköztársaság moszkvai nagykövete, Nagy Mária, az MSZBT főtitkára, az SZMBT vezetőségének több tagja és a moszkvai magyar nagykö­vetség vezető diplomatái. Pjotr Fedoszejev ünnepi be­szédében meleg szavakkal méltatta a Szovjet—Magyar Baráti Társaság két évtize­des tevékenységének egymás jobb megismerésére, a két testvérnép őszinte rokon­szenvének elmélyítésére gya­korolt jelentőségét. ÁLTALÁNOS SZTRÁJK PERUBAN Csaknem Kéz sebesült és 200 tüntető letartóztatása: ez az első napi mérlege a perui 48 órás általános sztrájknak. A sztrájk hétfőn kezdődött a Perui Dolgozók Altalános Szövetsége (CGTP) felhívására. GASPAR SANDOR FOGADTA AZ SZVSZ ELNÖKÉT Gáspár Sándor,, * .SZOT főtitkára kedden fogadta a Budapesten tartózkodó En­rique Pastprinot, a Szakszer­vezeti Világszövetség eíiiö­két. Megbeszélést folytattak a nemzetközt szakszervezeti mozgalom időszerű kérdései, ről, valamint az áprilisban Prágában sorrak erü lő IX. szakszervezeti vllágkongresz­szus előkészületeiről. A7. OKTATÁSI MINISZTÉRIUM AJÁNDÉKA Halász József belgrádi magyar nagykövet kedden ünnepélyes külsőségek között adta át a magyar Oktatási Minisztérium könyvaiéndé­kát a vajdasági Kanizsa község Ady Endre nevét viselő magyar nyelvű isko­lájának. Az ünnepségén a vajdasági tartományi végre­hajtó tanács (kormány) kép­viielői is részt. vettek. Külkereskedelmünk helyzete Bíró József tájékoztatója • Budapest (MTI) A szocialista országokkal továbbra is kiegyenlített áru­cserét akarunk folytatni, tő­kés külkereskedelmünkben azonban az idén az export­nak erőteljesen túl kell ha­ladnia az importot — mon­dotta kedden a Parlament­ben tartott sajtótájékoztató­ján Bíró József külkereske­delmi miniszter. Az export fokozása szükséges külkeres­kedelmünk egyensúlyának javításához. Ez azonban nagy feladat, mert a tőkés orszá­gókban jelentősen csökkent a gazdasági növekedés üté­me, kisebbek tehát a piaci lehetőségek is, és ez a ten­dencia tovább tart. Szapo­rodnak az Importkorlátozá­sok, s csak valóban korszerű, a keresletnek megfelelő árut tudunk eladni. Az Utóbbi hó­napok növekvő exportjában már tükröződik, hogy válla­lataink érzékelik a változást, o kivitel növekedésének üte­me azonban még mindig nem kielégítő. A külkeres­kedelemnek az export foko­zását ls meghatározó terme­lési szerkezet fejlesztésére az eddiginél nagyobb befolyást kell gyakorolnia. A jelenlegi Ingatag világ­piaci helyzetben a szocialista országok biztonságot, stabil beszerzési és elhelyezési le­hetőségeket jelentenek szá­munkra. Különösen vonatko­zik ez a Szovjetunióra, amellyel árucsere-forgal­munk az idén várhatóan túl­haladja a négymilliárd ru­belt. A többi európai KGST­taggrtzéggel 4M százalékkal höbetjúk áruforgalmunkat. Tavaly a kivitelt, az idén a béhoZhfált • -gyorsítjuk na­gyobb mértékben, ily módon exportunk 11, Importunk pe­dig 14 százalékkal nő a meg­állapodások szerint. Árucse­rénket nagymértékben segí­ti. hogy különösen az utóbbi Időben lényegesen bővült a termelési együttműködés. A KGST-tagországokba irá­nyuló exportunknak kereken 30 százalékát immbr szakosí­tott termékek alkotják, ezen belül a gépipari exportter­mékek mintegy kétharmada készül szakosítás alapján. A fejlett tőkés országokkal tt bővíteni kívánjuk a ter­melési együttműködést. Az elmúlt tíz évben 550 koope­rációs szerződés jött létre magyar és tőkés ors/ágokbeli Vállalatok között, ebből 345 jelenleg is működik. E kooperációk nyomán a szer­ződések időtartamára össze­sen 34 milliárd foriht impor­tot és 74 milliárd forint ex­portot irányoztak elő. A kooperációk devizamérlege tehát számunkra kedvező. Az elmúlt évben aláírt 7« új kooperációs szerződésből Is hasonló eredmény várható: az ezekben foglalt export­szállítások SS Százalékkal ha­ladják meg a kapcsolódó im­portot, Egyben a tőkés vál­lalatokkal kiépített kooperá­ció KGST-tagországok iránt vállalt kötelezettségeink szín­vonalasabb teljesítését is le­hetővé teszi. Magyarország elhatárolja magái a diszkriminatív ke­reskedelempolitikától. Ezért figyeljük érdeklődéssel a GÁTT körtárgyalásait, ame­lyek döntő szakaszukba ér­tele. A GATT keretében 1973­ban megkezdett sokoldalú ke­reskedelempolitikai tárgya­lássorozat ez év végén feje­ződik be. A mezőgazdasági termékek nemzetközi keres­kedelmét befolyásoló vémok és a vámon kívüli akadályok megszüntetésére a részt vevő országok kívánságlistákat nyújtottak be azokhoz az or­szágokhoz, amelyek ilyen akadályokat támasztanak. E kívánságokra az érintett or­szágok ajánlatokkal vála­szolnak, ezeknek az. átadása folyamatban van. Ilyen jel­legű kívánságokat hazánk is benyújtott, s ml is kaptunk ilyeneket A mezőgazdasági termékek kereskedelmén be­iül a húsra és a tejre nem­zetközi megállapodást készí­tenek elő. Ami Magyarorszá­got illeti, kedvezményesvúaqr feidzlériínket ' 1078. január 1-én kiterjesztettük, és egy sor trópusi termékre is újabb vámkedvezményt adtunk. A mi helyzetünk viszont rósz­szabbodott a vámok szem­pontjából, mivel n« 1977. Jú­lius 1-én végrehajtott utolsó vámcsökkentés eredménye­ként szabadkereskedelmi öve­zet létesült az Európai Gaz­dasági Közösség és azEFTA­tagorszégok között az Ipari termékekre. Ezzel a magyar ipari áruk vdmhátrényba ke­rültek az EGK piacán az EFTA-Iagországok áruival es az EETA-tagországok piacain az EGK-btíl származó áruk­kal szemben. A magyar ex­portra kedvezőtlenül hat az Európai Gazdasági Közösség formálisan ugyan nem diszk­riminatív, de erősen protek­cionista intézkedése a kohá­szati termékek importjának mérséklésére. A fejlődő országokkal fel­gyorsult hazánk kereskedel­mi forgalmá. Az árak alakulásáról szól­va a miniszter elmondotta, hogy tőkés forgalmunkban a cserearányok tavaly négy szá­zalékkal romlottak oly mó­don, hogy exportárainkat csuk négy százalékkal tudtuk emelni, míg importunk több mint nyolc százalékkal drá­gult. Az idei prognózisok sze­rint a nem rubelelszámolású forgalmunkban a cserearány, várhatóan mintegy két száza­lékkat romlik. Főként termé­keink minőségének javítási­val, rugalmasabb szállítási határidők vállalásával, kielé­gítőbb szervizzel kell termé­keinket versenyképessé ten­ni, Így érhetünk el magasabb árakat. Ami KGST-beli partnere­inket illeti, 1974. és 1977. kö­zött lényegében már korri­gáltuk export- és Importára­inkat. Ezt a világpiacon a hetvenes évek első felében lezajlott árrobbanás tette szükségessé. Annak ellenére, hogy a tőkés világpiacon a legfontosabt energiahordozók és nyersanyagok, valamint a korszerű technikát és tech­nológiát megtestesítő terme­lőeszközök ára — s ezzel együtt a mi tőkés importunk ára is — többszörösére nőtt., KGST-importunk átlagos ár­szintje mintegy 36 százalék­kal, exportunké nem egészen 30 százalékkal emelkedett. Ez természetesen cserearányrom­lást Jelent, de a nagy mé­retű világpiaci ármozgásokat figyelembe véve, mindenkép­I pon szolidnak, s viszonylago­san kedvezőnek tekinthető. 1978-ra szocialista partnere­inkkel — Csehszlovákia és Bulgária kivételével — ugyancsak sor kerül bizo­nyos árkorrekcióra. Kedvező számunkra a me­zőgazdasági és élelmisaer­ipari termékek áremelése. Különösen a magyar alma, valamint a hús, a bor, a friss és a feldolgozott zöldségek és gyümölcsök ára kedvező, mlg a tőkés piacokon a hűs és a gabona az indokoltnál lényegesen alacsonyabb áron értékesíthető. A miniszter végül arról be­szélt, hogy külkereskedelmi mérlegünk egyensúlyát csak a termékszerkezet, korszerű­sítésévet, a versenyképesség fokozásával Javíthatjuk. Kubai tudósítások 8 Üveggyár Havonná­. ,• ban, a most ala­kuló iparkörzetben, ahol több gyártelep épült a Forradalom győzelme óta. Valójában ez az északi körzet a főváros munkásnegyede, Itt vun némi tradíciója a gyár­iparnak. Egyébként Havanna ipara korábban alig fejlődött, csupán azok az ágazatok nyomultak előre, amelyek­nek valamilyen köze volt a szolgál tatáshoz, n« amerikai turisták kiszolgálásához. Az üvegipar is újdonság. Ven­déglátóim kl sem hagyták volna ezt a gyárat, mivel a két ország es nép közös mun­káját őrzi. A pontos neve: „Magyar—Kubai Barátság Uvegkomblnát." Az üzem­vezető, Raul Gonzalos Dlesgo stílusosan magyarul köszön, és magyarul folytatja tovább mondanivalóját. Aztán gyor­suri elmagyarázza, hogy csak 9 szakkifejezéseket tudja rendesen, magyar nyelvisme­rete. v&yefekeat üíssüu. A havannai üveggyár ma­gyar segítséggel épült. A ter­veket, a berendezéseket ha­zánkból szállították, irányí­tották a beruházás végrehaj­tását, Orosházán és Salgótar­jánban tanultak a kubai emberek, majd odahaza ők tanították be társaikat a gé­pek kezelésére. Magyar szakemberek közül még ma is többen ott segítenek, dol­goznak és tanítanak. A gyárban palackokat készíte­nek a legkülönbözőbb for­mákban és méretekben, ezenkívül kisebb mennyiség­ben üvegárukat: vázákat, hamutálcákat és dísztárgya­kat. Dolgozik már a nemré­gen üzembe helyezett nm­pullagyártó üzem Is. ahol készítenek még különféle gyógyászati és luboratóriuml célokat szolgáló üvegcséket is. A gyártelep tovább bő­vül —• ezóta talán már ké­szen is vannak —, a izzólám­pa, vagy ahogyan a magyar feutoai szakemberek egy­formán mondják: fényforrá­sok gyárát, toldják a megle­vő épületek mellé. Magyar oldalról az Egyesült Izzó a gazda. Magáról « gyártótról aligha érdemes írni, hiszen minden pontosan olyan, mint az orosházi vagy a salgótar­jáni gyárakban. Csupán a hőség nagyobb valamivel, bár a trópusi meleg ellené­re jól légkondicionáltak az üzemcsarnokokat. Egyetlen számadat: évente 133 millió darab üveget készítenek a gyárban, három műszakban folyamatosan dolgoznak. Az emberekről Inkább érde­mes pár szót mondani. Amikor az üzemvezető megtudta, hogy magyar újságíró Vető­dött hozzájuk, összekurtöite az ott dolgozó magyarokat. A testes, szókés férfi. Szor­cslk István, a salgótarjáni öblösüveggyárból került a havannai üzembe 1970-ben. Azt mondja, hogy a „ház­tartási présárunál" dolgozik, s közben segíti a szomszédos Képeknél dolgozó kubai kol­légáit is a szakma egyre tö­kéletesebb elsajátításéban. — Milyen tanítványoknak bizonyulnak a kubai férfiak? — Tanulékonyak és igen szorgalmasak. Minden ellen­kező híreszteléssel szemben, szeretnek dolgozni Lenyom­ják a nyolc órát, és örülnek, hogy ilyen korszerű gyárban léttek munkások. Az talán külön előny a számukra, hogy a szabódban ls meg­szokták a nagy meleget, mert Itt az üveggyári ke­mencék mellett különben is meleg van. — Beszélhetnék egy tanít­ványával? — Miért ne? t— mondja, és elsiet a présgépek irányába, majd hamarosan visszatér egy magas néger fiatulem­berrel, aki kezét nyújtja és megszólal magyarul: — Üdvözlöm barátom — mondja ízes. palócos dialek­tussal. Később kiderüli rö­vid ideig Salgótarjánban volt szakmai képzésen. S nem is a magyarországi tanulmány­útját, vagy a gyári munká­ját említi elsőnek, hanem azt, hogy az üveggyáriak kö­zül löbbedmagávul Angolá­ban harcolt, amiért dicsére­tet és kitüntetést is kaptak. Egyébként hadd említsem meg itt, hogy kihány olyan kubaival beszélgettem, aki részt vett az angolai fölsza­badító harcokban, mind na­gyon büszke erre n tettre. Ha netán önéletrajzot kell írhiuk, vagy egyébként, föl­emlegetni életük történetét, az angolai harcokat nem hagynák utolsónak. Ahogyan mondják, rokonaiknak, őse­iknek nyújtottak segítséget a szabadsághoz, fgy ők két­szer vívták saját forradal­mukat, előbb Kubában, majd szülői rokonaiknál Angola, ban. Egyébként a kubai fil­mesek egész estét betöltő riportműsort készítettek An­goláról, a forradalmi felsza­badító harcok eseményeiről. Amikor Havannában voltam, a Yara moziban vetítették a filmet, állandóan telt ház előtt. Magam lt majd más­fél órát álltam sorba, mire bejutottam a moziba, amely folyamatosan játszik, mint a pesti hlfödó mozi. Fredy CamarH, a nyúlánk néger fiú örömmel mesél) el az angolai eseményeket, megemlíti, hogy nem a hát­só vonalban teltek napjat. Dicséri a magyarokat, akik az üveggyár létrehozáséban nagy segítséget adtak, tech­nikai. technológiai és szak­mai téren. — Hálásak vagyunk a ma­gyaroknak, külön a tarjn­niaknak — néz mesterére, Szorcsik Istvánra, aki barát­ságosan hátbaveregeti, elhá­rítván a fölösleges szavakat, — Mennyit keres, hogyan él? Beszéljen keveset magá­ról, — A családomról.., Édes­apam Havanna mellett, egy kis faluban élt, volt egy kis házacskánk, de földünk nem volt- Egyszóval napszámba járt az apám, a Zaíi'a, vagyis a nádaratás idején pedig el­ment az ültetvényekre cu­kornádat vágni. Kevés bért fizettek, rosszul éltünk. Anyám beteges volt, amikor a negyedik testvéremet szül­te, meghalt. Apám én a leg­idősebb leénytestvérem ne­velt minket, fiatalabbakat. Most egészen jó, nem panasz­kodhatom. Itt megkeresek havonta 300—320 pesót is. Tudja, a gyárban az átlag­kereset 190 peso, van, aki csak százat keres, vannak, akik 290 pesót is hazavisz­nek fizetéskor, ami igazán nagyszerű eredmény. En is nős vagyok, van. egy kislá­nyom, hároméves. A felesé­gem az egyetemen dolgozik, a konyhán segédszakács, ö sem panaszkodik. Ebben art évben egyébként is nagy öröm ért, lakást kaptam a gyártóL Mi építettük, én magam ls három hónapig ott dolgoztam a mlkrobrigád­ban. Egyszóval jól vagyunk ml itt, magyar pajtás — fe­jezi be tarjánlasan magya­rul. Gsmdagh István

Next

/
Oldalképek
Tartalom