Délmagyarország, 1978. február (68. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-12 / 37. szám

Vasárnap, 1978. február 5. 63 Munkésübéi Vázlat egy nagyüzemi pártbizottság titkáráról A pár hold földjén gürcölő, ma téesznyugdíjas apa hentesnek szánta egyik fiát, Tápai Lászlót, amint az be. tette maga mögött az általános Iskola kapuját. Nem akárhova adta tanulni, hanem nagyüzembe, a vágóhídra, Oda bekerülni dolgozni rangos munkahely volt az apa szemében már akkor is Ott aztán megerősödik, megemberesedik a gyerek, ér bármilyen idők jönnének is. sose fog éhezni — gondolta —; mert ki látott már cingár hentest? Amit megálmodott, úgy is lett: Tápai László húsipari szakmunkásként szabadult, és akkorra úgy átjártaíormálta a nagyüzem atmoszférája — ma a Szegedi Szalámigyár és Húskombinát —, hogy többre érezte magát képesnek. Biztatták is a tanulásra az idősebb szakik, mondván, hogy fiatalok, KISZ-esek, tiétek a jövő. * Az előrehaladás lépcsőfokai így következtek Tápai László életében: érettségizett, elvégezte a húsipari technikumot, majd letöltötte katonaidejét. Mikor ismét munkába állt, már mint üzemelszámoltató dolgozott, és tagja volt vállalata KISZ-csúcsveze tőségének. Eközben kérte felvételét a pártba, ahol szeretettel, bizalommal fogadták, de új megbízatásokat is kapott Egyrészt a termelőmunkában, mert akkorra szélesen kibontakozott ennél a vállalatnál ls a munkaverseny-mozgalom, amelynek szervezését, összehangolását a termelési feladatokkal őrá bízták; másrészt megválasztották a vállalat KISZ-bizottsága titká. rának. E kettŐ6 feladatot éveken át ellátni jól, vezetni, eleget tenni a követelményeknek, családot alapítani és előrelépni az önművelődésben is — éppen elégséges egy fiatalember számára, aki még tnost is csak 35 éves. Ne nagyoljuk el azonban portréját, amelynek alakításában nagy szerepe volt vállalata olyan — munkásból lett — vezető egyéniségeinek, akiket Tápai László követendő példaként tekintett Szeged gazdasági és politikai életében mindig is nagy jelentőségű volt ez a vállalat, emellyel együtt nőttek fel vezetői minden poszton, kezdve a csoportvezetőktől a vezérigazgatóig. Hagyomány és tekintély dolgában elégséges példát látott hát itt Tápai László is. Mindettől megijedni is lehet, de követni, sodrába állni sem könnyű el. határozás. Aki — ha felnőtt fejjel is — belekóstol a tanulásba, és érzi, hogy általa gazdagodott, többet várnak tőle és többre is képes, az már nem tudja abbahagyni. Soron következett a marxizmus—leninizmus alapjainak megismerése után egy öthónapos pártiskola, azután tanulmányok a marxizmus—leninizmus esti egyeteme általános tagozatán, azt követően újabb ismeretek megszerzése a szakosítón. Most pedig következik a politikai főiskolára való felkészülés. Ha mindezt öszszegezzük, közel tíz esztendő telik el Tápai László életében tanulással a munka, sőt felelős pártmegbízatás mellett, amelyet harmadik esztendeje gyakoroL Szinte egyik napról a má_ síkra került a „mély víz"-be, amikor megválasztották vállalata pártbizottsága titkárának. A KISZ képviseletében azelőtt is tagja volt a végrehajtó bizottságnak, de egyik napról a másikra úgy ülni le a nála idősebb és tapasztaltabb pártmunkásokkal a végrehajtó bizottságban, hogy ezután a legtöbb felelősség őrajta van, a kollektív döntések mellett is — több, mint a szívet nagyon megdobogtató esemény. Hogyan fogadják? Segítik-e majd a munkáját? Az eddig megalapozott színvonalnak hogyan tud eleget tenni? stb. Ilyen és ehhez hasonló gondolatok váltogatták benne egymást az új tisztség betöltésének első perceiben. Aggodalma úgy és akként oszlott el, ahogy fo. gadták: büszkék arra, hogy közöttük nőtt fel, az ő nevelésük. Hét alapszervezetben 230 párttag munkáját irányítja Tápai László vállalatának pártbizottsága, s ott vannak még a makói, a szentesi, a hódmezővásárhelyi telephelyek önálló alapszervezetei amelyek területileg nem tartoznak a központhoz, a vállalat, a gazdálkodás dolgainak egyeztetésében, közös gazdaságpolitikai feladatok tekintetében azonban igen, éppen a jó kapcsolatok, a szoros együttműködés jegyében. A vállalat dolgozóinak létszáma 2600, amelyből a szegedi üzemeké 1800 fő. A nők aránya mintegy 40 százalék. Ezeknek az adatoknak a fontosságát aligha kell hangsúlyozni, ha a pártbizottság titkárának összetett munkájára gondolunk. Elmondása szerint a sokféle feladat elvégzéséért a megnövekedett felelősséget akkor érezte elő. szőr és legközelebbről, amikor a tagkönyvcsere kapcsán — új tisztsége legelején — sokakkal elbeszélgetett ő is. Szerinte nehezebb problémákkal, emberi sorsokkal, egyéni és kollektív magatartással találkozott, mint annak idején a vállalati KISZiletben. A fiatalok kicsit leseren, türelmetlenül és opimizmussal nézik a világot. A felnőttek kitárulkozása •sokszor szinte személyes ágyévé válik annak is, akinél meghallgatásra találnak. A bizalomnak ilyen megnyilvánulásával azóta is nap mint nap találkozik Tápai László, Tártonkívüliek éppúgy megkeresik problémáikkal, mit párttagok. Megérzésből állított mércéje szerint az ő munkája úgy és addig jó, ameddig bizalommal mennek hozzá. • Ezekben a napokban értékeli majd a vállalati párt. végrehajtóbizottság az alapszervezetek munkáját. Hogy egyikben-másikban milyen a szervezeti élet, a pártépítés, a tömegszervezetekkel és a gazdasági vezetőkkel való kapcsolat, az oktatás, a propaganda, az alapszervezet vezetőségének munkája, a párttagok aktivitása, az visszafelé is minősít Arra, hogy milyen volt a felsőbb párttestület' gazdaságszervező, irányító és ellenőrző tevékenysége és milyen a pártbizottság titkáráé. Nemigen zavarja már üzemi példaképeinek nyomdokaiba lépni bátran. Biztatást kapott tőlük a kezdet kezdetén, ma pedig segítséget, jó tanácsot adnak neki. Egyet nagyon megtanult tőlük és megszívlelt a munkájukban: jó együttműködés, ben dolgozni a vállalat öszszes társadalmi szerveinek képviselőivel, munkatársként beszélni meg velük a soros feladatokat. S vezető, irányító szerer " ket csak így tölthetik be az alapszervezetek is. Ezt a munkastílust vállalata hagyományaként vette át Tápai László, és arra törekszik, nagyon ügyel rá, hogy csorba ne essék rajta. Lődi Ferenc 2fg STOlbGF G

yárlátogatás, intéz- revételeket. Közhelyek egész még sokan nem mernek teU ményavatás alkalmá- sora beszél arról, hogy ez jes szívvei az emberek oldaval nemcsak a műhc- két forintért megtagadná az Iára állni, és úgy ideológianyját; az meg olyan, hogy zálják meg a dolgot: ha nem amit a szeme meglát, azt a teljesítjük a tervet, az életkeze nem hagyja ott; aman- színvonal-növekedés válik nak az álláspontja, hogy kétségessé. De fentebb már pénz beszél, kutya ugat; a piacról élünk... és így tovább. De ha ezeket tízen vallják, kilencvenen szinte bizonyosan cáfolják, azt bizonyítva, hogy az ország népét nem a huncut könnyenélők, hanem a tisztességes tatnak, ott a leggyakoribb a kai és szellemi munkások dolgozók alkotják. Ezer meg baleset, onnan mennek íegtették legelőször magukévá, tízezer példa tanúsítja, hogy többen betegállományba, akiket vajmi kevésre becsült aki jól érzi magát a munka- 1976-ban 4285 üzemi baleset helyén, az 500 vagy 1000 történt a megyében, 1977plusz forintokért sem válna ten pedig 4291, s ebből 13, meg tőte. Ez egyébként illetve 18 volt halálos. Agminden lelkileg is egészsé- gasztó számok, hát még ha ges ember számára nyilvánvaló. Mondjuk, és így is van, hogy második otthonunk a munkahely, s nemcsak a jó kedélyállapot miatt, hanem lyeket, kutatószobákat, korszerű termelőberendezéseket szokták megmutatni a vendégeknek, hanem az orvosi rendelőt, a csempézett meleg vizes zuhanyozót, a tiszta mellékhelyiségeket is. Mint mindennek, ennek is megvan a természetes oka. A jelszót, hogy a szocializmusban a legfőbb érték az ember, alighanem azok a fiziutaltunk rá, hogy a tervet nem a dolgozók túlterhelésével, hanem a munka jobb megszervezésévei kell teljesíteni. Évek tapasztalata igazolja, hogy ahol sokat túlórázhozzávesszük, hogy a megyében naponta 8—9 ezren vannak táppénzen, vagyis ennyien hiányoznak a munkahelyekről. Hol itt a hua felszabadulás előtti társadalmi rendszer. Azok vették nagyon komolyan a kommunisták által hirdetett emberkultuszt, akikre a nagytulajdonosok és nagyhazugok gyakran hivatkoztak ünneplős napokon, meg választások idején, de akikkel voltaképpen „a kutya sem törő- az eredményesebb munka mánum, s hoj a termelési dött" soha. Azok a vasön- végett is fontos, hogy minél ésszerűség? A túlórázni tók, kenderáztatók, téglaége- kevesebb Jegyen ott a zava- kénytelen munkás idegesebb, tők, gépekkei bánó műhelyi ró körülmény. érzékenyebben reagál a körés irodai robotosok örültek A mai kor igényéinek nyezeti hatásokra, fáradt és legjobban az emberbecsület megfelelő vezetők szívesen álmos, kevésbé képes a vevédelmezésenek akik jolle- költenek porelszívó berende- szélyforrásokra figyelni, s het egesz nap port nyeltek zésekre; megoldják, hogy a könnyen megesik a baj. És és verejtékeztek, „fájront- szövőnők ülve is ügyelhesse- ha sokan hiányoznak, a térkor" mégsem tudtak rende- nek gépeikre; gondot fordí- vet valószínűleg újabb túlsen megmosakodni. A mun- tanak a .öhely szellőztető- órákkal próbálják teljesíteni, icáltatók jelentős része kap- sére, a fények és a színek ami megint csak növelheti zsisagában a legelemibb szo- szakszerű kiválasztására; ha a balesetek számát Hová ciális ellátásról sem gondos- új, fejlettebb technikát al- vezet ez? És ki figyelmeztet kodott s talán föl sem érte kalmaznak, annak zavartalan arra, hogy megálljunk elvésszel,'hogy tartósan jól dol- működéséhez megteremtik a társak mert legfőbb érték , J folteteleket; elhantiák a bal- az ember? Rendben van, élo gozni csak megfelelő érzelmi esetveszélyt. S mivel a bal- lelkiismeretként ott a pártás fizikai állapotban lehet eseteket gyakran a dolgozók Kétségtelen, hogy a munkás- leIki tevékenységével összehatalmat jól szemléltethet- [üggő Problémák okozzák a kommunista vezetők a szubluk azzal is, hol, mennyit jektív okokat is igyekeznek költenek a dolgozók egész- elhárítani. Több példa volt ségvédelmére, a higiénikus rá Szegeden is, hogy az öszkörülmények megteremtésé- ^állhatatlan fonokoket eltávolították, pedig különben kifogástalan szakemberek voltak. Aki nem képes szót érteni beosztottjával, tehát bizalmatlanná válik körülötte a légkör, arra nem szabad embereket bízni, még akkor sem, ha morálisan nincs vele baj, s esetleg kebelbarátja a legfőbb megmondhatónak. re. Manapság divatos dolog túlhajtani az anyagiasságról szóló — kétségtelenül sok igazságot tartalmazó — észA favágás igazi időszaka változatlanul a tél. A képhez hozzágondoljuk a havat, a munkához a hideget, a hideghez pedig azt a meleget, amit éppen a fa ad majd, ha tűzre teszik. Aki a mai favágók munkáját ismeri, odagondolja még a gépeket, de elveszi kénzeletben a tűz melegét, hiszen egyre kevesebben fűtenek fával. A rúzsai erdőben praktikus aépek segítik a téli favágók munkáját. "'•' Kongresszusra készül a Magyarországi Délszlávok Demokratikus A fadöntés most ls kétemberes munka: egyik a fűrészgéppel vág, a másik arra vigyáfc, hogy a fa oda dőljön, ahová kell A Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetségenek országos választmánya szombaton ülést tartott a Hazafias Népfront budapesti bizottságának székházában. Elfogadták a novemberben sorra kerülő VIII. kongresszus irányelveit, és meghatározták az előkészítés feladatait E szerint a magyarországi horvát, szerb és szlovén nemzetiségű lakosok jogait és érdekeit képviselő társadalmi szervezet legmagasabb szerve elemzi majd az utóbbi öt évben végzett munkát, és megielöli a szövetség következő ötévi tevékenységének irányvonalát. A választmányi ülésen kiegészítették a szövetség ez évi munkatervét és a szakszervezet, sőt a KISZ-titkár is föl-fölemeli a hangját, de a nagyobb tisztaság, a jó közérzet, a teljesebb bizalom csak közös öszszefogással, tehát megváltozott szemlélettel érhető el. Hiába van a gyárban ragyogó mosdó, ez önmagában kevés ahhoz, hogy a folyton változó munkakörnyezetben is maximálisan helyt tudjon állni az érzékeny ember. Hiába tart állandó szolgálatot az orvos, ha ügyetlen szervezés, műhelyi zsúfoltság, ésszerűtlen technológiai sorrend miatt mind többen jelentik be neki, hogy dolgozni képtelenek. A

z ember mindenekfölött való. A szocialista ember a cél, ezért értékesebb a legkorszerűbb és legdrágább műszaki berendezésnél. S ez korántS

ajnos, nem állíthatjuk, hogy az ember megbecsülését, legfőbb értéket hangsúlyozó jelszó mindenütt töretlenül érvényesül. Megyei szakszervezeti vezetők errő] is sokat tudnának beszélni. Íme, néhány sem holmi kitalálás. Kádár riasztó példa: egyes gazdasági irányítók évről évre úgy próbálják megszüntetni a saját munkájuk szervezetlenségéből eredő lemaradást, hogy túlóráztatnak. ök is éppúgy tudják, mint a pártás a szakszervezet képviselői, hogy ez tilos, mégis csinálják. Hogy ennek mi az oka? Valószínűleg az a — ki tud>a, honnan fakadó — szemlélet, hogy a szakszervezetet nem kell túl komolyan venni, az csak arra való, hogy .mozgassa a munkaversenyt és beszedje a tagdíjat". Volt már rá példa a megyében, hogy a szakszervezet tiltakozása ellenére balesetveszélynek tettek ki embereket. Tarthatatlan helyzet, hogy még manapság is „sakkoznak" emberekkel: pl. Szegedről 2—3 napra Budapestre, vagy az ország más részébe vezénylik őket úgy, hogy előző este kapják meg az utasítást. A múlt. esztendő kilenc hónapjában 1,8 millió túlórát dolgoztattak Csongrád megye üzemeiben, arra hivatkozva, hogy enélküj lehetetlen volt a tervet teljesíteni — bár ezt utólag nem igazolta semmi! Akárhogy csűrjük-csavarjuk, ebben a szemléletben a terv íontosabb az embereknél, pedig ha az emberek tilta. János azt mondotta, hogy a szocialista Magyarországon a munkásnak van a legnagyobb társadalmi rangja. Eszerint viselkedik nálunk mindenki, aki tudja, mi a becsület, és tisztában van az eredményes munka tárgyi, dologi föltételivel is. Az üzemi demokrácia fejlesztéséről köteteket írtak már, jó politkusok százai érveltek mellette, de arról viszonylag kevesebben szóltak, hogy a javakat eredeztető munkát megfelelő világosítással, tiszta és levegős munkahellyel, messzemenő szociális gondoskodással is lehet serkenteni. Mindannak a sok szépségnek, amit 33 esztendő alatt létrehoztunk, csakis akkor van értelme, ha örömet táplál a dolgozó emberben, és pallérozni, jobbítani tudja önmagát általa. Muszáj ezt megértenie annak a termelési felelősnek is, aki a termelő közösség érdekeit hanyagolja. A közéleti emberré váláshoz valószínűleg az otthonos, a nevelő hatású munkahelyen át vezet az út A pártkongresszus erről így határozott: közelebb kell jutnunk annak a lenini követelménynek a megvalósításához, hogy az állampolgáMoln.4r Jözsef íelvetelef Emberte'enül nehéz munka volt régen a rakodás, amikor a vastag faderekat még kézzel tették kocsira A markológép átvállalta a munka nehezét kőzni kezdenek, és haraggal rok többsége válíék a bata..veszik föl a munkát", an- Iom ?yakorlásának és a köznak könnyen a tervteljesítés ügyek intézésének részesévé, láthatja kárát. Ügy látszik, F. NAGY ISTVÁN