Délmagyarország, 1978. február (68. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-11 / 36. szám

Vasárnap* 1978. február 11. fi fl kaszinó helyén lakóházak Formálódik Kistelek igy embtr t Kistelek nagyközség szemnek szokott köntösén szinte naponként új meg új színek jelennek meg. Egyik felére épületcsokrot, a másik felére járdacsíkot vagy éppen zöld pázsitfoitot varázsol az emberi kéz. Ahol tegnap még nádfedeles, roggyant házak süppedtek a sárba, ott ma már magasföldszintes, nagyablakos épületek emelkednek. Mindez a fejlődés, a jobb utáni vágy velejárója, a gyűjtögetés, a tervszerűség eredménye. A falu köntöse, külső képe nem máról holnapra alakul olyanná, amilyen. Hozzáér, tők már előre látják, évekkel előtte alakítják, formálják. összemérik a valót és a lehetségest, vagyis célokat tűznek a közösségnek, maguknak. Az elmúlt másfél évben jelentősen változott Kistelek külső képe. Régi épületeket bontottak le, újakat húztak. Gombamód nőttek ki az utcákban a házak. Persze ehhez a belvíznek is köze van, de a dolgos emberek igyekezete a fő mozgató, a fő alakító. Tavaly eltűnt a főutcáról ja a nagyközséget, s egyet (a Kossuth utcából) a régi lépnek a városba vezető úton. kaszinó épülete, szétzúzták a Az E5-ös műút két oldalára markolók, akárcsak a hajda- terjeszkedik a nagyközség, ni gyógyszertár falait, és még Jobban mondva, terjeszkednéhány elavult lakást. Nem ne, ha lehetne. Amint azt a kell sokáig keseregniük a kis- tanácsházán elmondták, törtelekieknek, mert az idén vény állja útját Kistelek már újabb, modernebb lakó- jiyen növekedésének. Emiatt házat rakosgat egybe a daru. „em tudják szélesíteni a faAz elmúlt év novemberében iut. Holott ezt a tanácstagi alapozták a CSOMIÉP em- beszámolókon többször kérMolnár József felvétele Épül a bérház Kisteleken végezhetnek. A szakrendelő Felszabadulás és az Ede uthelyét már kijelölték, szintén a főutcán, a régi malommal szemben. A több mint 400 négyzetca sarkán már kész a terep az űj, 19 otthonos, OTP-értékesítésű lakásnak. Sikerült állandó helyet találni a műméter alapterületű, négyeme- 8 J^**?* letes épülettömb és az új régi malom épületét felújítják, amolyan pót-művelődési berel a 20 lakásos bérházat, s jövőre átadják a kulcsokat az iparcikk-áruház szom. szédságába költöző lakóknak. Nemcsak embereknek ad majd otthont a most épülő háztömb, hanem két szövetkezetnek is. A Szegedi Járási Ruházati és Szakipari Szövetkezet szolgáltató üzemrészlegei és a takarékszövetkezet ügyfélfogadó irodája költözik a földszintre. Egy helyen találják majd az érdeklődők a fodrászüzletet, a kozmetikai szalont, a cipészés a szabóműhelyt. Az eddigi számítások szerint 12 millió forintjába került ez Kisteleknek. Ad pénzt a közös kasszába a két szövetkezet és a KISZÖV is. Minél többen költöznek új otthonba, annál inkább szükséges a korszerű orvosi ellá. tás is. A húsz célcsoportos tanácsi lakáshoz úgynevezett kapcsolódó létesítményként szakrendelőt is terveztettek a nagyközségiek. Augusztusra ígérték a CSOMITERV tervezői, hogy az elképzeléseket papírra vetik. A hét munkahelyes szakrendelőben, a „kis OTI-ban" belgyógyász, sebész, röntgen, szülész és nőgyógyász, gyermek és fogorvosi szakrendelésen kívül laboratóriumi vizsgálatokat is szakrendelő tovább eazdarít- Jpui-muveiuu.» SidKrenueio tuvdDO gazodon- -A77A nlakítíálr Állandó ki ia a na-Tv>nzsócref a oTOPt naZZa aiaKltjaK. AllanOO Kl. állítási terem lesz az első emeleten, a másodikon helytörténeti és dokumentumtár, gyakat őrző múzeum. Itt kapna termet a képzőművészeti szakkör és a fotólabor is. Ehhez persze pénzre van szükség, amiből Kisteleken sincs sok, ezért társadalmi munkára is számítanak a nagyközség vezetői. Már a Magyar—Szovjet Barátság Tsz és a nagyközségbe!! kisték az ott lakók. Ma még ez nem gond, mert van hova építeni, így a kára. Beszélgető partnerem a Szegedi Kéziszerszámgyárban Deák József üzemmérnök, ötvenkét éves, nős, szakterülete a precíziós öntés. — Mióta dolgozik a kéziszerszámgyárban ? — Ez a gyár még nem is létezett, én már itt voltam. — Furcsa szituáció. Mi a magyarázata? — Elmondjam? — Tessék. „Ezen a helyen hatvan évvei ezelőtt még harisnyagyór működött, majd a húszas évek elején Kecskeméti Antal vasszerkezeti üzemet alapított. Különféle vasidomokat, -elemeket készítettek, általában kisebb folyók, patakok hídalkatrészeit. Az ilyen megrendelések hamarasan bedugultak, nagyobb hidakhoz nem tudtak szerkezeti elemeket készíteni, és átálltak üzleti portálok tervezésére és gyártására. A tulajdonos családjába benősült Barna Endre felsőipariskolát végzett szakember, aki üzleti érzékével teljesen megváltoztatta a termékszerkezetet. Előbb kerékpárokat szereltek össze, ök gyártották a Via Reggia elnevezésű női kerékpárt. Persze a Rigó utcai üzemben csak a vázszerkezet készült, a kerékpár többi tartozékát úgy vásárolták gyáraktól és a kereskedelemben. Nem volt kedvező a piac, hamarosan fölhagytak a keiparosok ajánlkoztak mun- | rékpárral, és elkezdtek zárl alkatrészeket készíteni, s toó a budapesti vasutasoknak Elismerés a szegedi igazgatóság dolgozóinak Tervét 930 000 tonnával túl- hetővé tette, hogy a vasút ki- igazgatójával egyetértésben, teljesítve, az előző évinél 1,3 elégítse a népgazdaság szál- 1977. évi eredményes munkámillió tonnával több árut fu- lítási igényeit. Elismeréssel ja alapján a budapesti • vas. varozott el tavaly a MÁV szólt az előterjesztés a sze- útigazgatóságnak ítélte oda a budapesti igazgatósága, jól- gedi vasutasokról is, akik a Közlekedés- és Postaügyi Milehet a legfontosabb munka- zsúfolt fővárosi pályaudvaro- nisztérium és a vasutasok körökben ötszázzal csökkent kat tehermentesítve, Buda- szakszervezete központi vezea létszám. pest kikerülésével továbbítót- tőségének Vörös VándorzászE sűrített eredmények tak a területükön átmenő laját, míg a szegedi vasút„-_,„.,„„ vonatokat. igazgatóság munkaversenyaiapjan javasolta penteKen Az elnükség az előterjesz- sikereit oklevél adományozátés alapján, a MÁV vezér- sával ismerte el. (MTI) Szűcs Zoltán vezérigazgató a vasutas-szakszervezet elnökségének, hogy legyen a vasútigazgatóságok tavalyi munkaversenyének győztese a MÁV budapesti igazgatósága. A vezérigazgató beszámolt arról, hogy a vasút 1977-ben a tervezett 132 millióval szemben 133,8 millió tonna árut szállított el. A rekordteljesítmény igen nehéz feltételek között született, a kimagasló eredményekhez nagyban hozzájárult a vasútigazgatóságok hagyományos versenye, amely a dolgozók jubileumi munkaverseny-kezdeményezéseivel párosulva leBefejezitek a magyar-líbiai gazdasági tárgyaiások Pénteken Budapesten befejeződött a magyar—líbiai gazdasági együttműködési vegyes bizottság negyedik ülésszaka. A tárgyalásokon áttekintették a magyar—líbiai gazdasági együttműködés edHagymatermesztési tanácskozás Makón A mezőgazdasági könyvhónap országos rendező bizottsága, a Magyar Agrártudományi Egyesület Csongrád megyei szervezete és Makó város tanácsa közös rendezésében országos hagymatermesztési tanácskozás zajlott le tegnap délelőtt Makón, a városi tanács dísztermében. Dr. Szalai Ferenc, a kecskeméti Zöldségtermesztési Kutató Intézet makói hagymanemesítő állomásának vezetője tartott előadást. A minőség javításáért folyó kutatómunkában a makói állomás foko.^.tabban vesz részt. Különösen a jó fajták fenntartásában, valamint a korszerű termelési, technológiai folyamatok kidolgozásában szeretne a kutatóállomás újabb eredményeket elérni. Csak így nyerheti vissza a híres fűszernövény a régi rangját. Holly Sándor, a HUNGAROFRUCT főosztályvezetője a makói hagyma szerepét és jelentőségét értékelte külkereskedelmi vonatkozásban. Tájékoztatta a hallgatókat, hogy az utóbbi években a vöröshagyma exportjában nagy a konkurrencia. A világ számos országában nőtt a hagymatermesztés. Nehezítette a helyzetünket, hogy a konkurrencia még a gyengébb minőség mellett is előnyökhöz juthatott velünk szemben a szállításokban tapasztalható bizonytalanságok miatt. Ezért, ha nem akarunk végképp lemondani a nagy múltú fűszernövényünk exportjáról, sürgősen meg kell oldani a feldolgozás technológiai feltételeit és be kell tartani a szállítási határidőket digi eredményeit, és továbbfejlesztésének lehetőségeit, elsősorban a hírközlés, a közlekedés, a vízügy, a mezőgazdaság és a műszaki-tudományos együttműködés terütén. Kereskedelmi forgalmunk az elmúlt, öt év alatt mintegy két és félszeresére emelkedett és 1977-ben elérte a 27,6 millió dollárt. 1977. évi kivitelünk 65 százalékát élőállat- és hússzállítások, 20 százalékát pedig textíliák alkották. Fontos exportcikkeink továbbá az ipari fogyasztási cikkek. Műszaki-tudományos együttműködésünk keretében jelenleg 173 magyar szakember dolgozik Líbiában. A tárgyalások befejeztével a két delegáció vezetője: dr. Eíró József külkereskedelmi miniszter és Abu Bakr Ali el Sherif kereskedelmi miniszter a Külkereskedelmi Minisztériumban aláírta az ülésszak jegyzőkönyvét. A líbiai minisztert fogadta Szekér Gyula, a Minisztertanács elnökhelyettese és Púja Frigyes külügyminiszter. (MTI) Nemzeti Vállalat. Majd később a tíz főnél több alkalmazottat foglalkoztató üzemek is állami tulajdonba kerültek, és ezzel megszaporodott a vállalat telephelyeinek a száma. Idekerült a Tárkány-féle véső- és gyaluvas üzem, Boda Kálmán puskaműves üzeme, ahol már . , , . . . kezdtek kombinált fogókat is szerszamlakatos mesterseget, ártani Sok kerüit nt f ic movoHr a navAC cf\/íir_ . vább csinálták az üzletek portáljait. Ezek a c.kkek sem tutottak sokáig, a záralkatrész különben sem ütött be üzletileg. Űj terméket kerestek, és a késnél kötöttek ki. Most kell visszakanyarodnom az én családomhoz. Apám Budapesten, a Ganz Danubiusban tanulta ki a s ott is maradt a neves gyárban. A Tanácsköztársaság leverése után azonban nem jutott munkához, s kénytelen volt vándorbotot venni a kezébe. A világhírű Solingeni Acélárugyárban talált munkaalkalmat. A késes és műköszörűs, pályán szerzett kitűnő gyakorlatot, mesteri bizonyítványt, ami azt jelentette, hogy legalább hat szakmát kellett ismernie. Ügymint a szerszámlakatos, a kovács, az acéledző. a csiszoló, a galvanizáló és a famegmunkáló (szaru- és műanyag megmunkáló) mesterséget. Amikor visszatért Magyarországra, Szegeden próbálkozott állást szerezni. Beller István késesmester alkalmazta, akinek a Kossuth Lajos sugárúton volt műhelye. A kialakult, hagyományos szegedi késgyártást lassan modernizálta, a solingeni tapasztalatok alapján gépesített is. Talán maradt volna apám ennél a mesternél, ha nem kap jobb ajánlatot a Barnaféle cégtől, amelynek igen hangzatos volt a megnevezése: Barna Endre Kés-, Acél- és Fémárugyára. A cégtulajdonosoknak pénzük volt, de nem tudtak megállapodni egy jól menő terméknél. Apámat fölkérték, legyen náluk művezető, és szervezze meg a késgyártást nagy szériában. Elfogadta az ajánlatot, és 1936-ig a Barna-féle gyárban dolgozott, majd saját műhelyt rendezett be a mai Marx téren. Két alkalmazottal és a család tagjaival dolgozott. Magam, mint iskolás gyermek ismerkedtem meg a szakmával, és 12 évesen jó segítővé váltam. Iskolába menet előtt és tanítás után naponta körülbelül 4 órát dolgoztam. De térjünk most már vissza a kéziszerszámgyárhoz, és a saját munkaviszonyomhoz. Barna Endrét a háború utolsó esztendejében munkaszolgálatra vitték el, ahonnan többé nem került haza. Így a fölszabadulás idején a gyárat az elhagyott javak kor-* mánybiztossága vette át. A munka nehezen indult, az eladósodott gyárban nem volt nyersanyag, a bevételből alig tudták a villanyszámlát kifizetni. Az úgynevezett Sarajevo bicskákat 4 fillérért árusították, de a hagymapucoló késekért sem adtak többet, mint egy villamosjegy ára. A munkások kézzel hajtották a prések excenter kerekeit. A lehetetlen helyzetből az államosítás vezette ki a gyárat 1948-ban. Elég nagy volt a zűrzavar, kevés a szakember. Az akkori iparügyi miniszter apámat kérte föl, vállalja el a gyár műszaki vezetését. Műhelyünket átvették a volt Barna-cég javára, alkalmazottakkal együtt, a szerszámok és gépek árát betudták adóhátralék fejében. Ekkor alakult meg a mai üzem helyén a Szegedi Késárugyár 1950-ben a gyárhoz, a Túriés Brinzen-, a Fejős-, Beke-, Kókai- és Haramász-féle műhelyek, még a mai vasöntöde elődje is hozzánk tartozott, sőt Vásárhelyen és Kecskeméten is voltak telepeink, mert közben megalakult a Szegedi Fémipari Egyesülés, amely területi alapon fogta össze Dél-Magyarország vasasüzemeit. Ebben az évben, 1950. május elsején lettem a gyár alkalmazottja, előbb telepvezető, majd később termelési osztályvezető. A nagy területre kiterjedd egyesülés hamarosan feloszlott, és létrehozták a Kéziszerszámipari Trösztöt, amelynek a szegedi Rigó utcai üzem is egyik szervezete lett. Valójában ekkor alapozták meg a szegedi kéziszerszámgyárat. A kisüzemekből ide koncentrálták a kombinált fogók gyártását, ami iránt abban az időben igen nagy volt a kereslet. Változott a termékszerkezet, a késgyártást leadtuk egy sopronlövői' üzemnek, majd a soproni tűgyárnak. A bicskagyártás lassan visszaáramlott a kisiparosokhoz, mivel a nagyobb gyárak nem akartak bíbelődni vele. Azt hiszem, most már érthető, hogyan kerültem a kéziszerszámgyárba, mielőtt az még meg sem született." — Ez egy igazi gyártörténet, nem gondolt arra, hogy megírja a szegedi szerszámok nacionáléját? — Erre nem biztatott éa nem kért föl még senki, — Ne várjon rá! Hosszas beszélgetésünk során elmondta Deák József, hogy egyetlen hobbija a kéziszerszámok gyűjtése, de több újítása azt is bizonyítja, hogy maga is alakítja, formálja a szerszámokat. A precíziós öntés, amely szakterülete, sok gonddal is jár, de egyre szebb öntvényeket készítenek saját gyáruk és partnereik részére. Szakmai tudását ismerték el avval isfi hogy amikor Indiában. Bom* bayben a magyar külkereskedelmi cégtől precíziós öntöde létrehozását kérték, Beák József is ott volt a bábáskodók között. Azt mondja, hogy nem gyűjt semmire sem, minden félrerakott pénzen külföldi országokba utazni.': feleségével. A turistautakon nem ruhaanyagokat és ékszereket vásárol, hanem kéziszerszámokat. Kétszer kapott Kiváló Dolgozó kitüntetést, s Kiváló Újító elismerést. Azt mondja, hogy a hosszútávfutók közé tartozik szakmájában. Végül egy obligát kérdés: — Hogy érzi magát? — Jól. Mint kiderült, 33 éve dolgozom a kéziszerszámgyárban, szakmai tapasztalatom negyvenéves. Munkámat elismerik, s nekem ennyi elegendő. Gazdagh István Bankkölcsön A Magyar Nemzeti Bank arab, japán, hongkongi és pénteken Londonban 100 millió USA-dollár összegű kölcsönmegállapodást írt alá közép- és távol-keleti bankokból szervezett bankcsoporttal. A kölcsönnyújtásban iram bankok vesznek részt. A Magyar Nemzeti Bank a kölcsönt exportkapacitásokat bővítő beruházások finanszírozására használja fel. (MTI)