Délmagyarország, 1978. február (68. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-10 / 35. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! DÉLMAGYA WAG MSZMP S Z E 0 E D VÁ R O SI BIZ OTT SÁG A N A K LAPJA 68. évfolyam 35. szám 1978. február 10., péntek Ara: 80 fillér D Hitelpolitikánk a gazdaságosság javítását szolgálja Timár Mátyás tájékoztatója a Magyar Nemzeti Bank feladatairól — A kormány hitelpoliti­kája mindenekelőtt gazdasá­gunk rugalmasságának foko­zását, a termékszerkezet fo­lyamatos korszerűsítését szol­gálja — mondotta csütörtöki sajtótájékoztatóján a Magyar Nemzeti Eank idei feladatai­ról szólva Timár Mátyás, a bank elnöke. Közölte: az idén a bank összesen legfeljebb 25 milliárd forint beruházási hitelt tud folyósítani, ebből 12 milliárd a több piacon ér­tékesíthető áruk termelésé, nek fejlesztésére, 13 milliárd forint pedig különféle struk­túrajavító fejlesztésekre jut. Idei felhasználásra további hitelek engedélyezésére a le­hetőségek most már igen szűkösek. Különösen a jelen­tősebb építéssel járó új be­ruházásokhoz csak nagyon indokolt esetben tud hitelt nyújtani a bank. Ezek után mivel számol­hatnak a vállalatok ez év­ben? Egyes ágazatokban, mint például a mezőgazda­ságban és a közlekedésben, ahol a gyorsan megvalósuló gépi beruházások a jellem­zőek, még számottevő lehe­tőség van idei hitelfolyósítás­ra. A bank azonban itt is szelektál, versenyeztet, és előnyben részesíti azokat a beruházásokat, amelyeknek nagyobb a jövedelmezőségük, ahol a befektetések gyorsab. ban megtérülnek, és a beru­házás nem jár építkezéssel Az iparban, az élelmiszer iparban és az építőiparban ahol a korábbi engedélyezé­sek nyomán lényegében már kimerültek az idei hitellehe­tőségek, csak kivételesen le­het további hitelnyújtásról szó, és arra is inkább az év második felében lehet majd számítani. Az exportfejlesz­tésekhez nyújtandó hitelek egyik fontos feltétele, hogy a teljes fejlesztési költségnek általában három éven belül meg kell térü'nie a nettó devizahozamból. A vállalatok és a szövet­kezetek az idén a tavalyinál mintegy 7—8 milliárd forint­tal kevesebb beruházást va­lósíthatnak meg. Ezt a célt szolgálják azok az állami in­tézkedések. amelyek mérsék­lik a vállalati beruházási pénzforrásokat. Elképzelhető azonban, hogy ennek ellené­re túlzott pénzforrások jön­nek létre. Ezért a bank az 1977. évi mérlegbeszámolók alapián felülvizsgálja a fej­lesztési hitelszerződéseket, s ha ezekhez képest szabad többletfejlesztési alapokat ta. Iái, úgy a vállalatokkal foly­tatandó előzetes megbeszélés alapján gondoskodik a bank ezek lekötéséről. Az intézkedések várhatóar azt eredményezik, hogy hi­telkeretek szabadulnak fel 1978-ban, és ezekből egyes nagyon indokolt fejlesztések­hez pénzt tudnak biztosíta­ni, Mind a külső és a belső egyensúly, mind a struktúra javítása szempontjából na­gyon fontos, hogy vállalata­ink és szövetkezeteink a hi­telszerződésekben foglaltakat pontosan végrehaitsák. A bank a jövőben fokozottan ellenőrzi a hitellel megvaló­suló beruházásokat nemcsak a megvalósítás szakaszában hanem a beruházás üzembe helyezését követően is. Timár Mátyás kitért arra is, hogy a gazdaságfejlesztési célok megvalósítása érdeké­ben a bank 1978-ban foly­tatja külföldi hitelek felvé­telét. Tervezik például, hogy igénybe veszik a Szovjet­uniótól az energiahordozókés nyersanyagok árának emel­kedéséből származó különbö­zetre nyújtott középlejáratú hitelt és a nemzetközi gazda­sági együttműködési bank­nál rendelkezésre álló hitele­ket. Az idei tőkés pénzköl­csönök közül az első — 100 millió dolláros — megálla­podás aláírására a napokban kerül sor arab és japán pénz­intézetekkel. E külföldi hite­leket változatlanul csak olyan célokra fordítjuk, amelyek megteremtik a visszafizeté­sükhöz szükséges árutömege, ket, megfelelő minőségben és összetételben. Az exportot fo­kozó erőfeszítések legfőbb módszerei tehát továbbra is 45 milliárd forintos hitelből megvalósuló beruházások ma­radnak. A nemzetközi idegenforga­lom kérdéseit érintve az MNB elnöke utalt arra, hogy 1978. január elsejétől felol­dották a hazánkba látogató turisták kötelező valutabe­gyarországi látogatását, a belkereskedelem és a szol­gáltatóipar ennek megfele­lően felkészül a forgalom nö­vekedésére. A kötelező valu­tabeváltás megszüntetésével azonban nem szűnik meg az a korlátozás, hogy mind a belföldi, mind a külföldi ki-, illetve beutazók csak 400 fo. rintot vihetnek magukkal bankjegyben, és fennmarad bizonyos árucikkek kiviteli tilalma is. A külföldre utazni szándé­kozó magyar turistákat első­sorban az érinti, hogy 1978­tól az adminisztráció csök­kentése érdekében elmaradt a valutaigénylő űrlap, és a bank az útlevélkérő lapon engedélyezi a valutát. A tu­ristavaluta rendelkezésre bo­csátásának feltételei azonban nem változnak, nem változott a megvásárolható összeg sem. ami továbbra is 4000 forint­nak megfelelő valuta. Egyes valutákat azonban 1978. ja­nuár elsejétől le-, másokat felértékeltek, így a leértékeit valutákból, például dollár­ból, francia frankból a ko­rábbinál többet, míg az ér­tékesebbé vált NSZK már. váltását Az intézkedés von- kából, svájci frankból keve­zóbbá tette a turisták ma- sebbet lehet vásárolni. Két hónapja a Szaljuton „Egyedül maradt" a Szal­jut—6 űrállomás, amelynek két utasa. Jurij Romanyenko és Georgij Grecsko pénteken kezdi meg harmadik hónap­ját a világűrben: az űrállo­mással jelenleg csak a Szal­jut—27 űrhajó van összekap­csolva. Romanyenko -és Grecsko különböző megfigye­léseket, vizsgálatokat hajt végre és készül további fel­adataira. Az űrállomás eddig min­den vonatkozásban kiváló minősítést szerzett: berende­zései. műszerei kifogástalanul működnek, azokat pedig, amelyek a természetes el­használódás következtében pótlásra szorultak, kicserél­ték a Progressz teherszállító űrhajóval érkezett új beren­dezésekkel. Különösen jól működik az űrállomás erő­műve, a három hatalmas szárnyon elhelyezett naptelcp. A hatvan négyzetméteres fe­lületen elhelyezett napele­mek mintegy négy kilowatt kanaeitásúak és fennakadás nélkül működnek. A „szár­nyak" automatikusan követik a Napot, hogy mindig a le­hető legnagyobb sugárzás érje felületüket, tengelyük körül 340 fokos fordulatot tudnak leírni. Amikor az űr­hajón éjszaka van, tehát a napelemeket nem világítják meg a sugarak, az energiát a napelemek által feltöltött nikkel-kadmium akkumulá­torok szolgáltatják A főcsatorna vé gén Épül a déli átemelő Csatornát húzott Szeged alá az emberi ész és az erös gép. Mint arról már többször hírt adtunk, évek óta terv­szerűen építik Szeged alatt az észak—déli főgyűjtő csa­tornát, Tarjántói Hattyaste­iepen át a Tiszáig. Most már a végét szegik, ugyanis a munkák zöme lement. Elmé­letileg a csatornában már végigmehetne egy trabantos, csak Hattyastelepen, a Mok­rini sor közepén kellene se­gíteni. Akad még tennivaló a dé­li átemelőnél. Oda kell az erő, az aknaépítés kér most összefogást, állandó helytál­lást. Annak ellenére, hogy lelet írnak a naptárak — és ilyenkor a földmunkásokat tovább kell keresni a határ­ban —, a folyókanyaron túl, Hattyastelep határában a vé­dőtöltésnél dolgoznak a KE­VIÉP emberei. Kihasználnak minden órát, amit a termé­szet ad, hogy minél hama­rébb végezzenek a dolguk­kal. Ugyanis az elképzelésü­ket felborította a viz; annak ellenére, hogy a vízzel a víz­nek dolgoznak, ők sem ked­velik a belvizet. Akadályoz­za a munkájukat, ha sok van belőle. Megszervezték: ha nem túl magas a Tisza, ak­kor a talajvíz nem zavarja a kotrógépeket, földgyalukat, a dömpereket, a vontatókat — ugyanis szivattyúkkal fo­lyamatosan elvezetik a vizet onnan, ahol dolgoznak —, igy most megy minden a •endjén. Húszezer köbméter földet ástak ki. hogy a kivánt mély­ségre tegyék a főcsatorna vé­gét, a gyűjtőaknát. Annak ellenére, hogy a víz lefelé 'olyik, mélyebbre tervezték az észak—déli főcsatorna vé­Somogyi Károlymé felvétele Épül az akna Hattyastelep határában gét, mint a Tisza szintje. Ez nem a gondolkodás hibája, éppen fordítva, a gondolko­dás eredménye. Ugyanis a tíztonnás vasbeton csövek szájából a szennyvizet majd a ' svéd búvárszivattyúk (Flyght-márka) tízméternyi mélyből nyomják fel a fo­lyó vizébe. Ezt nevezi a szakma vízátemelésnek, ' s ehhez készül a rácsakna — akkora, hogy jó néhány te­herautó kényelmesen elfér­ne benne. A rácsaknából emeli majd ki kilenc szivaty­tyú a város szennyes vizét. Amint azt Kászonyi La­jos. az építkezés főművezető­je elmondta — hatvanan dal; goznak most az aknánál. Nincs vasárnapjuk se, nyolc­száz mázsa vasat és hétszáz köbméter betont dolgoztak be a földbe. Az enyhe január­ban is annyit haladtak, mint máskor júniusban. Tavaly februárban kezdték a mun­kát és az áradás miatt álltak két hónapot, de a két brigád helytállása miatt nem sok a kiesés. Ácsok, kőművesek vasbetonszerelők szinte réte­genként ragasztják egymás­hoz a betont. Ha nem üt be valami váratlan zavar, akkor jövő júniusban már zuborog­hatnak az átemelő szivaty­tyúk. M. T. Slésl tartoli a Miniszteitanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Miniszter­tanács csütörtökön ülést tar­tott. A kormány megtárgyalta és jóváhagyólag tudomásul vette Huszár Istvánnak, a Minisztertanács elnökhelyet­tesének, az Országos Terv­hivatal elnökének a Vietnami Szocialista Köztársaságban folytatott tárgyalásairól szóló jelentést. A kormány megtárgyalta és jóváhagyólag tudomásul vette a külügyminiszter je­lentését az Etióoiában, a Kon­gói Népi Köztársaságban, az Angolai Népi Köztársaság­ban, a Mozambiki Népi Köz­társaságban és a Tanzániai Egyesült Köztársaságban tett hivatalos látogatásáról. Az Országos Tervhivatal elnöke, a pénzügyminiszter és a Magyar Nemzeti Bank elnöke javaslata alapján a Kormány határozatot hozott a fővállalkozás további ki­terjesztésére. A kormány határozatban kötelezte a minisztériumokat, hogy a szakszervezetekkel és a KISZ-szel együttműködve nyújtsanak hathatós támoga­tást az 1978. évi terv sikeres megvalósítására kezdeménye­zett szocialista munkaverseny kibontakoztatásához és intéz­kedéseikkel segítsék elő a vállalások teljesftéséhez szükséges feltételek biztosí­tását. A mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter jelentést tett a háztáji és kisegítő gaz­daságok termelésének fej­lesztésére vonatkozó határo­zatok végrehajtásának hely­zetéről. A Minisztertanács a beszámolót jóváhagyólag tu­domásul vette. A kormány ezután egyéb ügveket tárgyalt. (MTI) (Kommentárunk a 2. olda­lon.) Időközi tanácstagválasztások Hétfőn jelölnek, márciusban választanak Időközi tanácstagválasztá­,ukat tartanak Szegeden, március 5-én. Ez azért szük­séges, mert a városban hét tanácstagi hely; megürese­dett. Akik eddig ellátták feladatukat, különböző okok miatt nem tudják a jövő­ben betölteni tisztüket, s helyükre újakat választanak. A tanácstörvény értelmében ugyanazok az eljárási szabá­lyok az irányadók az időkö­zi választásokra is, mint az altalánosra. A törvényesség betartása fontos biztosítéka a szocialista demokráciának, ezért most is előbb jelölő gyűléseken javasolhatnak je­lölteket maguknak a válasz­tók. A Hazafias Népfront a tömegszervezetek, a .mun­kahelyi kollektívák is segí­enek. ebben. A szavazás gyors lebonyo­'ítására a kerületi hivatalok választói névjegyzéket állí­ottak össze, s erről már a elenleg még tanácstag nél­küli választókerületek lako­sait értesítették. Azok kerül­tek a választói névjegyzékre, akik betöltötték a 18. élet­evüket, és a választókerület­ben van az állandó bejelen­tett lakásuk. A választói névjegyzékei a kerületi hivatalok titkár­ságán három napra kifüg­gesztik hétfőtől, február 13­ától. Akit jogtalanul kihagy­tak a listáról — saját maga kérheti a korrigálást, viszont, ha valakit érdemtelenül fel­vettek oda, azt bárki beje­lentheti az illetékes tanács­nál. * Jelölő gyűléseket 1978. február 13-án, hétfőn dél­után 5 órakor tartják: az 5. számú választókerületnek a Zrínyi általános iskolában (Mérey u. 3.), a 16. számű választókerületnek a Ságvá­ri Endre gimnázium A-éoü­letében (Április 4. útja 1.); a 17. számú választókerületnek az Ady téri egyetem I. eme­letén; a 67. számú választó­kerületnek az Uzsoki utcai óvodában; a 70. számú vá­lasztókerületnek a III-as számú tarjáni iskolában (Építők útja); a 100. számú választókerületnek az Ápri­lis 4. Cipőipari Szövetkezet­ben (Cserzy Mihály u. 30.); a 104. számű választókéra, letnek a 600. Számú Szak­munkásképző Intézetben (Tolbuhin sgt. 84.). Magyar— lengyel vegyipari tárgyalások Befejeződtek a magyar— lengyel vegyipari tárgyalá­sok, melyek február 5—8-ig folytak Budapesten dr. Simon Pál nehézipari miniszter és Henryk Konopacki lengyel vegyipari miniszter vezetésé­vel. Megállapodtak, hogy rö­vid időn belül parafálják a vegyiszál-ipari együttműkö­dés 1990-ig történő meghosz­szabbítására és bővítésére vonatkozó megállapodás ter­vezetét. amely szerint Len­gyelország majdnem teljes egészében fedezi a magyar könnyűipar poliészter szál igényét, magvar poliakril­nitril szál és PVC szállítások ellenében. A lengvel küldöttség itt tartózkodása alatt megérin­tette Nvergesúífalun a Ma­gyar Viscosagvár úi üzemét. A lengyel vegvípari minisz­tert fogadta Havasi Ferenc miniszterelnök-helyettes. Henryk Konona"kl eluta­zott Budapestről. (MTI) rt

Next

/
Oldalképek
Tartalom