Délmagyarország, 1978. február (68. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-09 / 34. szám

40 Csütörtök, 1978. február 9. lUépfrontpolitika a községekben A népfront a községekben A „népfrontosok" nemcsak södtek az együttműködés Is — népfront. Ott se más a tisztaságfelelősök és járda- szálai. feladatuk a bizottságoknak, építők, hanem a közösségi A városok, nagyközségek mint a városokban: össze- rendezvények védnökei is. és községek közötti együtt­hangolják, elősegítik a ta- Kismamaklubokat, nőbizott- működésnek még csak a kez­nács és a lakosság kapcsola- sági összejöveteleket szervez- deti formái alakultak ki, de tát. Két éve megszűnt^ a nek, honismereti, helytörté- a megyei aktivisták, a nagy­Jáuási népfrontbizottságok, s neti munkák látnak közre- községi népfrontvezetők és a emiatt több gond nehezedett működésükkel napvilágot, városi titkárok azon munkál­a községlek vállára, de Amióta átszervezték a Járási kodnak, hogy minél köze­ugyanakkor több örömben is népfrontblzottságokat, gya- lebb kerüljön egymáshoz a osztozkodnak. Jelenleg koribb vendégek a megyei tanya és a falu, a város és Csongrád megyében nyolc népfront tisztségviselői, mun- a falu. nagyközségben és 46 község- katársal a községekben, erő- \ M.T. ben működik népfrontbizott­ság. Közel kétezer aktivista munkálkodik, hogv szebbé, csinosabbá formálódjék a lakóhely; hogy tanácskozá­sokon. vitákon érlelődjenek, kristályosodjanak ki a lakó­helyi közösség céljai. Rajit portájukon rendet raknak az emberek, van ide­jűk, erejük az utcát, a kö­zöst Is tisztin tartant, még ha akadnak Is hűzódozók. Van falu, ahol elhanyagol­tak, rendezetlenek a parkok. A cserjék, bokrok, sövények néhol papírhulladék-fogas­nak tűnnek. S bár elképzel­hetetlen, hogy valaki szív­ügyének ne tekintené utcája, faluja sorsát — ha ilyenre bukkan, segít a népfront aktivistája. A község! népfrontblzott­ságoknak maguknak kell megoldaniuk feladatukat; a megyétől és a Hazafias Nép­front Országos Tanácsától általános Irányelveket, Javas­latokat kapnak. Az elvi Iránymutatás Jelen­tűs, de hogy például a sán­dorfalviak hogyan söpörje­nek az emlékmű előtt, azt a sándorfalviak tudják. Isme­rik. Lehet példákat hozni arra: valóban éltek a köz­ségi népfrontbizottságok az önállóságukkal. Kisteleken, Mórahalmon az utak. n szép virágágyások, a gondozott parkok bizonyságai a lakos­sági összefogásnak. Luxusadó? Köztudott, a lemezgyűjtés, elkedvetlenítűbb, vásárláskor az otthoni zenehallgatás költ- mindketten ugyanannyi séges hobbi, ha valaki ra- pénzt hagytak az üzletben, gaszkodik a kiváló hangmi- Némelyik boltban — talán séghez, szenvedélye már 'luxusadó fejében? — önké­luxusszámba megy. A luxust nyesen megrövidítik a vá­pedig meg kell fizetni, hal- sárlót. Mire a pórul Járt ve­lanl gyakran. Ezt az érintet- vő észbe kap: reklamáció­tek is tudomásul veszik, s nak nincs helye. Sajnos, az hn szívják Is a fogukat, is előfordul, hogy már a mégis a pénztárcájuk mélyé- nagykereskedelmi vállalattól re nyúlnak, amikor például hiányosan, tartozékok nélkül egy régóta keresett hangié- érkezik az áru az üzletekbe, mezt, jó műszaki adatokkal A boltvezetők azonban ezt büszkélkedő lemezjátszót, úgy látszik, nem mindig ve­vagy magnetofont vásárol- sztk észre, gyakran csak a hatnak. Leszurkolják a pénzt, megnyugszanak abban, amikor hogy a hobbira áldozni kell. bozbán vásárló Jön rá a turpisságra, otthon a kartondo­talált jegyzéket át­Azt viszont már kevésbé olvassa. Nézi a felsorolt té tudják elfogadni, hogy egy- teleket, s a csomagban nem egy üzletben „műsoron kí- találja a kellékeket vül" ls megadóztatják őket Egyszerű és kézenfekvő Nem ritkaság: a boldog megoldás lenne, ha a mű­zenerajongó örömmel dicsek- szakl cikkekhez mellékelt szik hasonló szenvedéllyel Jegyzéket az üzletben, a vevó „megvert" ismerőseinek az jelenlétében az eladó bön­újonnan vásárolt nyugati Sészné at így nem fordulna magnetofonnal. Csak akkor el°> ho*y egyik vásárló keseredik meg a szájize, ami­kor kiderül, ismerőse is ugyanolyan értékes szerke­zeten hallgatja már a zenét. Mi több, 6 a magnóhoz sza ugyanazért az összegért ke­vesebbet kap, mint a másik. S az üzletekre sem terelőd­ne olykor a gyanú: a luxus­adó netán az eladók hanyag­lagokat és egyéb tartozéko- ságának következménye? kat ls kapott S ami a leg- L.Zs. A határőrség lovasiskolájának negyedszázada Kiképzés, sport-, közéleti munka 'A határőr lovasok 1963 első hónapjában kezdték a munkát a kiskunhalasi isko­lán. Kérésünkre Hirling Jó- sok szakembert megleptünk ságon. Sikeres volt a bemu- — Milyen formában vesz. tatkozésunk — mondta az is- nek részt a közéleti munká­kola parancsnoka —, mert ^^ tsef határőr alezredes Is­mertette az Iskola negyed­százados múltját. — Milyen feladatokat ot felkészültségünkkel és ered- — Kedvelt feladatainkhoz menyünkkel. Attól kezdve tartozik a részvétel a filme­megszokott és elismert tag- zéseken. A filmgyártó vál­jai lettünk az országos lo- lalat többszőr segítségünket dott mea 25 év alatt az is. vasmezőnynek. Versenyző- kérte olyan filmek forgatá­aott meg zs ev aiatt az is- ig62 ^ folyamatosan sáho2, ahol lovas tömegjele­óta tagjai a magyar felnőtt- és netekre volt szükség, vagy aleevsés mun- ifjúsági válogatottnak. Sport- lovakkal kapcsolatos témá­egyesületünk évek óta az el- kat dolgoztak fel. Így részt só három hely egyikét fog- vettünk A harminckilencei lalja el a magyar lovassport- dandár, A kőszívű ember kola? — kérdeztük a pa­rancsnoktól, aki 1954 • irányítja az kájót, — A negyedszázadban sok ^ ^ .. ezer ember - köztük a Ti- 'ba£ Eddig'rkülönbTző'Vér" fÍal,Tz Egri"csillagok, a Ról ™ « » M?ros , yékén senyszámokban tizenhárom- zsa Sándor, a Büntető expe­portyázó valamennyi határ- sgor nyertünk egyéni baj- dícló című filmek forgatásá­«rlov«K — fordult meg az nokságot tizenegyszer pedig ban. S azon túl, hogy a fii­Iskola különböző tanfolya- csapatbajnokságot, négyszer mezéseken résztvevők jól main. Kezdetben nem ren- teln6tt hár0msz0r junior és megtanultak lovagolni, min­SX négyszer Ifjúsági csapatbaj- dig megismerkedtek a ma. közelálló kiképzési rendszer- nokságot Az előbbiekhez - fiyar Irodalom egy-egy re­— tolytatta _ hozzáteszem, mekművével ls. 25 év alatt s a lovasok ott vannak a nemzetköri versenyeken is határőrközség avatóünnepsé, csapatunkhoz fűződnek a geken is Bemutatójukkal magyar lovassport legjelen- sok község _ köztük tősebb, eredmenyei Suti lst. ^ Mórahalom, Röszke, !"ln„,-^had,ní1®f,'. Üjszentlván i — lakosságának rokonszenvét rel, vagyis nagyon „húszé- _ ros ízű" volt a kiképzés. ,teU Ezzel azonban az iskolán si- l,ogy az eItelt került szakítani. Iskolánk­ban a határőrizeti helyzetek „beállításával" folyik a ki­képzés, aminek eredménye, hogy a lovasok nyeregben , ülni is Jól tudnak, de mee­került lovaslsko- eIismerését> a római olimpián a ­tanúlják'a terepen'való mo'z- if"^?' UTn' XX" Az nyerték meg" Szeretlk 68 szí" .11, ,„ t™ hMhorh<,n tizedik helyen végzett. Az vegen cs!nállák az llven 1el. európai hadseregek bajnok­iágán 1969-ben — amelyet aást Is Igv hóviharban. r . " í " ,, vesén csinálják az uyen S& jégesőben, a'mórahalm ^.Srí a^eTve't legű közéle» homokban, vagy a roszkei sárban, koromsötétben a lo­vukra tudják kényszeríteni akaratukat. A lovászok é* a Bécsben rendeztek — arany, érmet nyert. Legyőzte az an­gol, görög, osztrák, olasz, Gacsó Béla GO éves hadsereg Igy születtek az óriás rakéták 2. Ugyanabban az idő­szakban, amikor meg­kezdődött a szovjet nukleá­ris fegyver előállításának döntő felvonása, új sza­kaszukba léptek a rakétaku­tatások. Világos volt a cél­ba jutó eszközök jelentősé­ge. az, hogy a nukleáris ra­kétapajzs jelenti a szov­jetország korszerű honvé­delmének megbízható alap­ját Pince­helyiségben kezdték Tudósok százai dolgoztak azon, hogy a szovjet raké­rakétatechnlka, akkor ször­nyülködve fordulnának el tőle..." A fáradságos kísérleteket végül mégiscsak siker ko­rehajtották a Hold körül­repülését, és túlsó oldalá­nak lefényképezését — si­került a Holcon való sima leszállás. Ezeket a repülé­ronázta. A harmincas évek seket éppúgy, olyan raké­közepén Moszkva mellett tarendszerek segítségével eredményesen próbáltak ki három rakétatípust, ame­lyek 07, 09 és 10 számjel­hajtották végre, amelyeket Koroljov közvetlen részvé­telével készítettek —, mint zéssel vonultak be a tech- az interkontinentális és más rakétákkal végrehajtott fel­becsülhetetlen fontosságú | kísérleteket. A tudományos Szovjetunió- kutatómunka mellett felbe­csülhetetlen szerep Jutott Koroijovnak a rendkívüli precizitást kívánó rakéta­ipar megalapozásában, ab­ban, hogy a rakétákat ma már lényegében ugyanúgy futószalagon gyártják a nika történetébe. Attól kezd­ve 1941-ig még 118 külön­böző fajta rakétát bocsá­tottak fel a ban. A háború alatt Koroljov és társai megalkották a mai szovjet sugárhajtású repü­lőgépek ósét, amely 1942 második felében hajtotta végre első légi útját. A Nagy Honvédő Háborúban! „ MBBI- Szovjetunióban, mint az au­ták kiválóak, hatásosságuk- flrat győzelmet követő "kat, vagy a traktorokat. U„_ _ iMmankoha. Egy gzemtanú feljegyzése az ultramodern rakétagyárról: ban a lehető legmegbízha­tóbbak legyenek. E cso­portok élén az 1965 janu­árjában elhunyt nagy tu­dós, Szergej Pavlovics Ko­roljov állt Koroljov már a szovjet rakétakísérletek hőskorsza­kában, a harmincas évek­ben ls aktívan tevékenyke­dett, amikor megalakították a GIRD rakétatervező Inté­zetet. Ma mosolyt fakasz­tanak azok a nehézségek, években Koroljov — akkor már akadémikusként — visszavonult a nyilvánosság­tól. Az ország honvédelmi érdekeire való tekintettel a Lenin-díjas tudós neve nem jelent meg a sajtóban és a Nagy Szovjet Enciklopé­diában sem. Új korszak Ezekben a második vl­amelyek akkoriban leküzd- lágháború utáni években a A gyárvároz „A gyár egész kis város: Igen sok műhelyből áll. Van itt mindennapos, meg­szokott fémmegmunkáló műhely, ahol a megszokott esztergapadokon, marógé­peken dolgoznak a munká­sok. A távirányító berende­zések szerelőcsarnoka vi­hetetlennek látszottak. A rakétakutatás új korszaka szont orvosi laboratóriumra GIRD megalakítását jóvá- kezdődött. Mindenki számára hagyták, de helyiséget nem világos volt, milyen felbe­tudtak számára biztosíta- csülhetetlen katonai jelen­ni. Végül • is a kutatók a tőségük van az atomkor­moszkvai „Nagykörút" egy szakban a célba juttató esz­emlékeztet. A munkások és munkásnők fehér köpeny­ben dolgoznak, a szerelés precizitása az óragyárakban szokásos pontosságra, apró­régi lakóházában, a Sza- közöknek, a rakétáknak, s lékosságra emlékeztet. Kell ra ra ~ " ls ide a pontosság, hiszen dovaJa-Szpasszkaja 19. alatt hogy milyen tudományos találtak egy lakatlan pin- kulcsszerepük lehet a világ- az Itt készülő morzsányi cehelyiséget. amely — jobb űr megismerésében. A raké- csavarokon, dugattyúkon, híján — alkalmas volt a takutetókat most már sen­műszerek és kísérleti be- ki sem tartotta fantaszták­emelőkön múlik távirányításának a rakéta tökéletes­rendezések felállítására. A nak... Széles alapokon szer- sége. A hegesztőműhely után kutatóközpont működtetése vezett kísérletsorozatok kez- 3 lemezpréselő műhely kö­egy zsúfolt bérházban nem dődtek. Meteorológiai raké- vetkezik. A példátlanul nagy kevés nehézséget okozott, tákat lőttek fel, hozzáfogtak teljesítményű, korszerű prés­Egy hajtóanyag kipróbáló- a szputnyikok terveinek el- építmények hatalmas 1*-1 sánál az egész házat olyan készítéséhez is. Koroljov és mezekből sajtolják az füst öntötte el. hogy a la- munkatársai óriási lépést kók hanyatt-homlok mene- tettek előre, amikor meg­kültek, és a moszkvai tűz- oldották a oltóság teljes készültséggel problémáját. Az első ilyen vonult ki... Nem álltak rakétákat a Szovjetunió­rendelkezésre a legszüksége- ban a Nagy Októberi Szo­sebb szerszámok és kísér- cialista Forradalom 30. év­leti eszközök sem. fordulójára készítették el és nyolódó Az első években ilyen fel- próbálták ki Koroljov irá- amelyek tételek közt dolgoztak a nyitásával. Nem egészen tíz juttatják a hajtóműbe A hajtóművek megkonstruá- évvel később pedig az egész szerelőcsarnokban pedig az lásán. Kezdetben a fáradsá- világ sajtóját bejárta a hírH gos munkával összeszerelt arról, hogy a Szovjetunió­hajtóművek sorra felrob- ban több lépcsős lnterkon Im­már ismert és a még Isme­retlen alkatrészeket: a több> távirányítás lépcsős rakéták törzsének különböző elemeit. A haj­tóművek szerelőcsarnokában fehér köpenyes munkások szerelik a labirintussá bo­csővezetékeket, az üzemanyagot a futószalag működik, amelyben a sok emeletnyi magas, ragyogó fényben Iz­bantak, amikor a belső hő- ttnentális rakétákat készí- csarnok közepén liba­mérséklet elérte a 3000 fo- tettek. Azután eljött 1957. sorban, lassan kúsznak eló­kot: nem tudták még meg- októbere, amikor a Korol- re a rakétaóriások". oldani a hajtóművek hű- jov vezetése alatt készített tésének kérdését A kísér- rakétarendszer segítségével letezőknek nem volt ki- Föld körüli pályára bocsá­tói tanulniuk, nem volt olyan tották az első szputnylkot: publikáció, amelyben választ és ez a szó. szputnyik, be­találhattak volna kérdése­ikre, és ebben az időben a legsűrűbben tanítómeste­rük, Ciolkovszkij mondá­sát idézték: „Ha az embe­rek tudnák, mennyire ne­héz és bonyolult dolog a A hadászati rakétacsapa­tok létrehozása a fegyve­res erők fejlesztésében el­vileg új lépést jelentett ami biztosította a szovjet került a világ minden kul- állam és a szocialista kö­túrnépének szótárába. Az első szputnyikok fel­bocsátása utón az űrhajók kísérleti útjai következtek, majd bolygóközi automata űrállomások. Szovjet zász­lót juttáttak a Holdra, vég­zösség valamennyi országa védelmi erejének növelé­sét Vajda Péter (Következik: A rakéta­korszak fegyverei.) .Ji i i.A V .T, .„VE spanyol, francia, török, szov­najtók k,képzése tehát egy.k £ ^ngyH £mén ,egJobb katonalovasokat. A Pozsony­Uko­alapvető feladata az iánknak. — Milyen a sportélet lonaíiskoMn? — Az évek során a kato- János nák közül kinevelődött egy hágai ban rendezett nemzetközi lovasversenyen ls Suti nyer­te el a nagydíjat. Krizsán őrmester a koppen­Európa-bajnokságon versenyzőképes csoport, 1966-ban ezüstérmes lett. Az •mely már 1937-ben részt iskola versenyzői közül öten vett a Margitszigeten meg- részesültek rendezett országos bajnok- ben. sportkl tüntetés­Könyvexport A Szovjetunió a könyvkiadás területén ls a világ egyik nagyhatalma. A szovjet kiadóknál évente több mint 80 ezer könyv jelenik meg, összesen több mint 1 milliárd 700 millió példányban. A Szovjetunió egyike azoknak az or­szágoknak, amelyeknek lakosai a legtöbb könyvet vásárol­ják. A szovjet könyveket több mint 110 országba exportál­ják. (MTI) Vaddisznók terítéken n megyében harmincnégyet léitek ki egy év alatt Csongrád megyében a 60- román erdőségekből. Azőta vásárhely körzetében 34 as évek elején még ritkaság- elszaporodtak, é* annyira vaddisznót ejtettek el, főleg nak számított a vaddisznó, s meghonosodtak, hogy jelen- a Tisza és a Maros vonalá­csupán a téli hónapokban l.ős károkat okoznak az ap- nak erdőségeiben. A zsák­jelent meg néhány a Maros róvadállományban, elpusztít- mény között akadtak értékes árterületén, ahová a befa- ják a kisnyulakat, megdézs- itrófeájú vadkanok, ame­gyott folyón tévedtek át a málják a fácántojásokat. iyek agyarának hossza meg­A vadásztársaságok időn- haladta a húsz centimétert, Ként irtóhadjáratot szervez- f* oIyan "ép formájuk vnlt, , , , , , hogy arany-, illetve ezüstér­nek a kártékony nagyvadak mesnek minősítették. kilövésére. Felderítésük A dúvadirtás eredményes­azonban nem könnyű, mert ,„,. . . , ' nappal Jól elrejtőznek, csak ségét blzonyitJ0 hogy éjszaka mozognak. Ezért a megyében 1 ezer 66 ró­egyre több helyen épültek kát és mintegy 3 ezer kóbor magas leshelyek, ahonnét kutyát tettek ártalmatlanná könnyebben megfigyelhetők. ,. , . , Az elmült évben Sándorfal- a vadaBZ°k, hogy «zz«» » va, Baks, Dóc, Csanytelek, megakadályozzák a veszetk: Makó, Szentes és Hódmezé, ség. rel terjedését.

Next

/
Oldalképek
Tartalom