Délmagyarország, 1978. február (68. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-08 / 33. szám

5 Szerda, 1978. február 8. Kiállítási napló Áz építészethez közeledve Napjaink szocialista művészetének egyik fontog feladata. hogy a képzőművészet megtalálja helyét és szerepét az épített emberi környezetben, a közösen magas, esztétikai színvonalú közösségi tereket hozzanak létre. Mind több alkotóművész — többségük a képzőművészet egyes ágai felől közelítve — keresi építészet és képzőmű, vészét, ipar és művészet, technika és művészi alkotás kapcsolatát Nem véletlenül természetesen! Műveszetpolltikánk és szocialista művészetünk perspektívái sürgetően szorgalmazzák az építészet és képzőművészet között valaha megvolt szintézis újbóli megteremtését Azt hiszem, ennél szebb és izgalmasabb feladat ritkán adódik a művészek számára. A szegedi Móra Ferenc Múzeum Horváth Mihály utcai Képtárában vasárnap megnyílt tárlaton Szatmári Béla új oldalról, az építészet oldaláról közelít e szintézis felé. A 40 éves építész eredeti foglalkozásából kiindulva keresi az épített emberi környezet és a képzőművészet kapcsolatainak lehetőségét, az építészet által t elhasználható funkcionális ás díszítő alkotások anyagainak, mozgásainak, a korszerű környezettervezésnek és -alakításnak közösségi faladatait. Szatmári Béla Salgótarjánban él már 17 éve. Vásárhelyen született, vásárhelyinek is vallja magát. E két dologból több minden következik. Salgótarján a szocialista várostervezés egyik pregnáns példája, a városközpont sűrítményét adja várostervezés és képzőművészet magas szintű kapcsolatának. Vásárhelyisége, a szülőföldhöz való vonzódása, a FIM Alföldi Porcelángyárával kötött megállapodásában és a vár árhelyi művésztelepen töltött két nyarának termékenyítő kísérletein teljesedett ki. Kiállításának több tamiltóga van. Az építészethez kapcsolódó ipari-képzőművészeti formatervezés anyaghoz kötött művészet. Ez csak akkor érheti el célját, ha a nemes anyagokból — üveg, léin, fa, porcelán stb. — készült térformáló, környezetalakító, épülethez kötődő művek precízek, pontosak, hibátlanok. Ebből a szempontból Szatmári tervei valóban még csak tervek. A fémlapok nem kellően simák és felfényezettek, a mobilok súrlódnak, elakadnak, a zománcüvegképek csorbák, pereg a festék róluk, a fagömbök pontatlanok, a csavarfejek bántoak. Tehát a müvek többsége pusztán ötlet! Pedig ezekben az ötletekben benne van a köztéri megvalósítás lehetősége. Ezen ötletek ellenére ls hasznos és fontos kiállítás a Szatmári Béláé. Víctor Vasarelyt Idéző kompozíciói közül elsősorban a FIM Alföldi Porcelángyára mártélyi vállalati üdülőjébe készített 12 négyzetméteres zománcüveg kompo. zíciója figyelemre méltó, és szépek a kiállított csemperendszerek is. A tér, az arány és a rendszerben való gondolkodás az a három meghatározó fogalom, mely eggyé fonja, öszszekötl Szatmári Béla műveit. A problémák lényege mégis rajzain jelentkezik elsősorban. Itt ugyanis a természet organikus formavilágát és a matematika, a konstrukció, a komputerlzálás geometrikus rendjét szegezi egymással szembe. E két világ katarzisából születhetnének eredeti gondolatókat tartalmazó müvei. Van egy képe, melynek címe kiállításának lényegét fogalmazza meg: Hiba a komputerben. Az Izgalmas és elgondolkodtató tárlat üveg-, fa-, fém-, porcelán-, zománckompozíciói, mozgó modelljei vázlatszerűségükben is jelzik az építészet és a képzőművészet kapcsolatának még kiaknázatlan lehe tőségeit. Tandi Lajos Elhunyt Nemeslaki Tivadar Zebegényi műhely szegediekkel Budapesten, a Szabó Ervin Könyvtár 12. Galériájában (Budapest, X., Pataky István tér 7—14.) a napokban nyflt meg a Zebegényi múhely kiállítása. A műhely a Szőnyl István Nyári Képzőművészeti Szabadiskola hat hallgatójából — Artner Margit, Csipes Antal, Haltér Géza, Kürtösi Klára, Szabó András és Szél Károly — alakult, egy Ideje rendszeresen találkoznak Zebegényben, é« Kórusz József szakmai irányítása mellett dolgoznak. Közülük ketten szegediek. Szabó András a Tisza-parti Gimnázium fiatal tanára, Kürtősi Klára pedig a tanárképző főiskola végzős hallgatója. A műhely tagjainak akvarelljein, rézkarcain, monotípláin és linóleummetszetein a közös tárlatok sajátja, a tartalmi sokrétűség, a tematikai-gondolati változatosság, a formai sokszínűség tükröződik. Az egységes arculatot a művek aprólékos, szakmai felkészültséget bizonyító míves megmunkálása teremti meg. Szabó András lapjai szuggeszti vitásukkal keltenek megkülönböztetett figyelmet. A primér élményekből jszü1 eteti grafikáit erős érzelmi kötődés hatja át, és nagyvonalú, lendületes kidolgozás jellemzi. Meseszerűen anekdotikusak, cseppnyi iróniával áthatott? líralan lágy vallomások ezek, elsősorban önmagáról Kürtösi Klára, a csoport másik szegedi tagja, akvarelljeit mutatja be. Képein a látvány színekre koncentrált, pillanatnyi benyomásalt festi Gazdag, dinamikus színvilágú festményei vibrálóak, bensőséges hangulatúak. A műhely többi tagja tusrajzokkal, monotípiákkal, rézkarcokkal, akvarellekkel vesz részt a kiállításon. Stépán Balázs Kié, ami közös? Pályázat a debreceni nyári tárlatra A Hajdú-Bihar megyei és debreceni művelődési intézmények, a Magyar Népköztársaság Művészeti Alapja, a Magyar Képző- és Iparművészeti Szövetség „Az ember és környezete", valamint „Táblakép és kisplasztika '78" címmel pályázatot hirdetett. Ezek anyagából rendezik majd meg a VI. debreceni országos nyári tárlatot. A pályázat mindkét változatára 3—3 művet küldhetnek be az utóbbi két év alkotásai közül a Magyar Népköztársaság Művészeti Alapjának, a Magyar Képző- és Iparművészek Szövetségének és a Fiatalok Stúdiójának tagjai. A határidő: 1978. május 31. Nemeslaki Tivadar, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, kohó- és gépipari miniszter, kedden, 55 éves korában szívroham következtében elhunyt. Nemeslaki Tivadar elvtárs temetése február 14-én (kedden) 14 órakor lesz a Mező Imre úti temető Munkásmozgalmi Panteonjában. * 1923-ban Tatabányán született, munkáscsalódban. Először szülővárosában dolgozott mint bádogos és vízvezeték-szerelő. maid az Almásfüzitői Olajfinomítóban helyezkedett el. Itt kapcso-| lódott be a munkásmozga-1 lomba. 1943-ban tagja lett a vasasszakszervezetnek, 1944 márciusától bekapcsolódott az illegális mozgalomba, a Békepárt sajtóját és röplapjait terjesztette. 1949-ben már a párt Központi Vezetőségének munkatársaként foglalkozott szakszervezeti kérdésekkel Az 1858-os ellenforradalom leverése után a bányászat területére küldték. Clyan viszonyok között kellett ismét részt vennie a termelés megindításában, mint a felszabadulást követő időkben. Többek kőzött Komárom megyében szervezte a munkát, 1958 elején pedig e megye pártbizottságának titkárává, később pedig első titkárává választották. Az MSZMP VIII. kongresszusán a Központi Bizottság tagja lett. A megyei pártbizottság első titkárának tisztét 1966ig töltötte be, amikor a vasasszakszervezet főtitkárává választották. Négy évvel később a Szakszervezetek Országos Tanácsának titkára, 1973-ban főtitkárhelyettese lett 1975 júliusában nevezték ki kohó- és gépipari miniszterré. I Régem rájöhettünk: a közös tulajdon kétarcú. Attól függően, hogy milyen szögből nézzük, más és más a természete. Ha például » közös javak adta előnyökről van szó, magától értetődően mondjuk; ami közös, az mindenkié, tehát az enyém is. Ha a közös tulajdon védelme, megőrzése kerül szóba, máris módosul a szemléletünk; miért pont én tegyek érte bármit is. Hiszen ami közös, az voltaképpen senkié. Hasonló szemlélettel találkozunk a parkok és a Játszóterek rongálóinak megítélésében. Gyerekeink leszaggatják a játszótéri hinták láncait, kicsavarják a gyenge, épphogy megkapaszkodott fa törzsét. Jó, ha csóváljuk a fejünket, legtöbbször nem szólunk semmit: hiába, a gyerek csintalan. Természetesen másképp vélekednénk, ha saját kertünk növényeit pusztítanák el, ha a saját kezünkkel ültetett fát tépnék ki a földből. Máskor éppen ellenkezőleg, nagyon jól tudjuk, a közös a mienk is, jogunk van a használatára. Sőt, « közös tulajdont némelyek olyannyira a magukénak érzik, hogy például kihasítanak egy jókora darabot a lakótelepek parkosított területéből, s oda gépkocsigarázst tá kolnak. Példát erre többe' is találni, noha a Mnácc pénzbírsággal igyekszik kedvét szegni azoknak, akik efféle ötlettel segítenek garázsgondjaikon. A tarjáni ötös számú bölcsőde közelében valaki magántulajdonná nevezte ki a park egyik sarkát. A füvet kigyomlálta, a földet gondosan ledöngölte, majd lesimította aszfalttal, A „csillaggarázs" helyett kevésbé romantikus, eső és hó ellen is védelmet nyújtó pvcsútorban tarthatja igy autóját. A rikító tórga tákolmány még ott pöffeszkedik a gondozott park sarkában; a II. kerületi tanács március L-ben jelölte meg azt a határidőt, amikorra a tulajdonosnak le kell bontania. Remélhetőleg nem lesz még késő. Attól tartok, hogy a parkgarázs ötlete más szabadban parkoló gépkocsi tulajdonost is tettre buzdított. Ha a FIAT-osnak lehet, nekünk miért nem? — vélekedhetnek. S holnap talán már újabb füves területet találunk aszfalttal borítva, műanyag sátorral fedve Ékes illusztrációjaként annak: a közös tulajdon fogalmat némelyek kizárólag az „enyém" szempontjából értelmezik. L. Zs. Száz diák — népművelési gyakorlaton Ma, szerdán Indulnak a hagyományos falusi népművelési gyakorlatra Szeged felsőoktatási intézményeinek hallgatói. összesen száz egyetemista és főiskolás tíz napot tölt Csongrád, Bács és Békés megye községeiben. A gyakorlatnak kettős a célja: a hallgatók (a József Attila Tudományegyetem, a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola és a Szegedi Orvostudományi Egyetem diákjai) segítenek a helyi közművelődési szakembereknek; tapasztalatokat gyűjtenek, amelyek nyilvánvalóan hatnak későbbi munkájukra és kultúrpolitikai nézeteik alakulására is. Az előző félévben speciális kollégiumokon készülhettek fel a gyakorlatra, megismerkedtek a közművelődés elméleti kérdéselveL Most előre meghatározott munkaterv alapján kezdik meg a munkájukat: művelődési házakban, klubokban, szakkörökben. Megismerkednek a termelőszövetkezetek, társadalmi és tömegszervezetek közművelődési tevékenyeégével, általában a falu életével. Szegedi helytörténet Ezzel a címmel indított az ifjúsági könyvtár. Az ősSzakmunkások vetélkedője Termelőszövetkezetek, állami gazdaságok és a szakszövetkezetek fiatal szőlőtermelő szakmunkásainak részvételével megyei vetélkedőt rendeznek március 21-éin a Szege 1 Állami Gazdaság asotthalmi kerületében. A szakmai-politikai versenyt a Szegedi Állami Gazdaság KISZ-bizottsága, a KISZ Szeged járási bizottsága és ifjúsági munkaverseny bizottsága, a KISZ Csongrád megyei bizottsága, a TESZÖV, az Állami Gazdaságok Békés—Csongrád megyei főosztálya és a Csongrád megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya hirdette meg. A verseny célja, hogy a szőlőtermesztésben dolgozó fiatalok gyarapítsák szakmai és politikai ismereteiket, fokozzák gyakorlati tudásukat Így segítsék elő a termelési feladatok teljesítését A versenyre minden 35 évnél fiatalabb szőlész szakmunkás elküldheti nevezését. A megyei döntőt üzemi és helyi területi vetélkedők előzik meg. A döntő résztvevői a válogatón legjobban szerepelt fiatalok lesznek. A verseny gyakorlati, elméleti és politikai kérdésekből áll. A szakmai feladatok a magas és fejművelésű szőlőtermesztés munkálataival kapcsolatosak. A megyei döntő első helyezettje ötnapos külföldi utazáson vesz részt, A második és harmadik pénzjutalmat kap. A negyediktől a tizedik helyen végző versenyzőknek értékes tárgyjutalom jár. ... a hatrészes előadássorozatot tavaly, a tanév első félévében Mind így csinálják Az elmúlt hét végén mutatták be a Szegedi Nemzeti Színház operatársulata a nagyszínházban Mozart Cosi fan tutte (Mind így csinálják) című vígoperáját. Pál Tamás vezényletével, Horváth Zoltán rendezésében. Képünkön (Hernádi Oszkár felvétele): a szerelmesek. A vőlegények egymás menyasszonyának teszik a szépet: Fernando (Réti Csaba), Fiordiligi (Bajtay Horváth Ágota), Darabella (Lengyel Ildikó) és Guglielmo (Gyimesi Kálmán). Az opera másik szereposztása február ló-én, pénteken este 7 órakor mutatkozik be. A karmester Cser Miklós, a szereplők: Bálint Ilona, Badóczy Zsuzsa. Vámossy Éva, Bárdi Sándor. Véghelyi Gábor és Kettesey Gábor. kortól a felszabadulásig ívelő történeti áttekintés közönségsikere után most, a második félévben kultúrtörténeti témákat tárgyaló előadásokat rendeznek. Az egymáshoz szorosan kapcsolódó két helytörténeti sorozat előadásait neves szakemberek tartják, a hallgatók elsősorban középiskolások. Többségük kollégista, tehát nem szegedi. Minthogy a városra vonatkozó helytörténeti szakirodalom nehezen hozzáférhető, jó részét nem lehet kölcsönözni a könyvtárakból a sorozat sok segítséget ad a diákoknak, hogy megismerkedjenek Szeged múltjával Az új, kultúrtörténeti „blokk" szintén hat előadásból áll Az elsőt holnap, csütörtökön délután 4 órakor rendezik meg az ifjúsági könyvtárban. Bálint Sándor néprajztudóssal találkozhatnak az érdeklődők, akt A szögedi nemzet című munkájáról Szeged népéletéről beszél A későbbiekben kéthetenként, mindig csütörtökön rendezik az előadásokat. A város irodalmi hagyományaival, képzőművészetével, zenei életével foglalkoznak majd a szakemberek, végül az itt élt „nagy emberekről" hallhat a közönség.