Délmagyarország, 1978. február (68. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-07 / 32. szám

4 Kedd, 1978. február 14. 5 A közhangulat A párt csak akkor tud eredményes munkát végezni, ha jól ismeri a közhangulatot, az emberek véleményét a különféle politikai kérdésekről, eseményekről, intézkedésekről. A döntéseknek természetesen' sohasem lehet egyedüli vagy legfőbb meghatározója a közvélemény; az elhatározásoknál mindenekelőtt megvalósítandó társadalompolitikai céljainkból, valamint az objektív feltételekből, körülményekből kell kiindulni. Am a közvélemény, a közhangulat maga is egyik tényezője, eleme a számításba veendő feltételeknek. Ezért a párt különböző színtű vezető testületei céltudatosan igyekeznek megismerni a dolgozók véleményét és hasznosítani azt a döntések előkészítésében, a határozatok végrehajtásának ellenőrzésében, a politikai munka feladataínak kijelölésében. Ez feltétele az irányító munka eredményességének, s egyúttal kifejeződik benne politikai rendszerünk demokratizmusa. m Állandó, eleven kapcsolat Az embereket foglalkoztató kérdések és az ezekről alkotott vélemények megismerésében nagyon fontos szerepük van a pórt alapszervezeteinek. Túlzás nélkül mondhatjuk: semmiféle közvéleménykutató intézet nem helyettesíthetné az alapszervezetek tagságának állandó, eleven kapcsolatát környezetével, s az így szerzett friss, naprakész ínformációk sokaságát Mindenki tudja, hogy az emberek ma bíznak a pártban, • ezért nyíltan, őszintén mondják el elismerő és elmarasztaló véleményüket egyaránt. Azt is hozzátehetjük: általában azzal a meggyőződéssel mondják el, hogy ez a vélemény eljut az Illetékes vezető testületekig, fórumokig, ahol majd a többive! együtt mérlegelik, figyelembe veszik. Az alapszervezetek tehát Ilyen értelemben kettős elvárásnak tesznek eleget, amikor figyelemmel kísérik, számba veszik, értékelik a dolgozók politikai természetű véleményét. Ez a — pórtéletünk gyakorlatában Információs munkának nevezett — tevékenység egyformán fontos mind a pórt felsőbb szervei, mind maga az alapszervezet számára. Az e tevékenység eredményeit tükröző összegezésekből ugyanis nemcsak az irányító testületek, de maga az alapszervezet ís fontos következtetésekhez juthat el. Nem csupán „mások" szómára készíti tehát ezeket, hanem önmaga számára is. A valóság ismeretére épít Ahhoz, hogy ezek az ínformációk hasznosíthatók legyenek, mindenekelőtt igazaknak kell lenniük, a valósághoz híven, mindenfajta torzítástól mentesen kell tükrözniük a közhangulatot. Ehhez ma minden feltétel adott Az MSZMP szakítva az ötvenes évek elején eluralkodott gyakorlattal — a valóság ismeretére építi politikáját, a pártvezetés nem az intézkedések „visszaigazolását", az ellentmondások „kisimítását", a gondok elkendőzését várja a közvéleményt tükrözőfelmérő jelentésektől. Azt is hozzátehetjük, hogy egyetlen alapszervezetre sem vet árnyékot, ha kitűnik, hogy működési területén az emberek nem mindent ítélnek meg azonnal helyesen, hogy vannak félreértések, téves vélekedések, s akad intézkedés, melynek kedvezőtlen a fogadtatása, netán viták is vannak. Sót, sokkal inkább mérhető a munkája azon, hogy tud-e árnyalt és sokszínű képet kialakítani a közvéleményről. Hiszen ez arról tanúskodik, hog£ megfelelőek a tömegkapcsolatai, a párttagok állandó véleménycserét folytatnak környezetükben, a pártszervezet következetesen feltárja és számon tartja az embereket foglalkoztató dolgokat, a jót s a rosszat egyaránt. Ha eleven és mindennapos a politikai véleménycsere, ha érdemben működnek a munkahelyi demokrácia, a mozgalmi szervezetek fórumai, akkor a pártszervezet soksok ismerethez juthat. Ezért helyes a közhangulat megismerésében — mint általában a politikai tömegmunkában — messzemenően építeni a pórtcsoportokra, azok gazdag, sokrétű tapasztalataira. A pórt- és tömegszervezetek tanácskozásai, gyűlései, a munkahelyi értekezletek, a politikai oktatás foglalkozásai, a vitaköri megbeszélések, n különféle csoportos és egyéni beszélgetések mind fontos forrásai az információnak. Mindezek összegyűjtéséhez, válogatásához, összegezéséhez, elemzéséhez felkészültség, tapasztalat, politikai érzék szükséges; ezért az alapszervezeti vezetőségek mérlegeljék gondosan, kiket bíznak meg ilyen pártfeladattal. Sohasem öncélú ! A munka azonban nem ér véget az összegezés elkészítésével. Az emberek joggal várják, hogy véleményükre reagáljanak is valamilyen módon — szóban vagy cselekedettel. E reagálásnak természetesen mindig attól kell kiindulnia, aki az adott kérdésben illetékes. Az esetek nem csekély részében ez a felsőbb irányító pártszervekre vár, ám az alapszervezeteknek ilyenkor is gyakorta van tennivalójuk a válasz továbbításában és magyarázatában, az intézkedés megvalósításában. Nem kevésszer azonban közvetlenül nekik kell reagálniuk. Oly módon, hogy az agitációs munkában, az oktatásban megmagyarázzák a nem értett problémákat, válaszolnak a nyitott kérdésekre, érvelnek igazunk mellett. S oly módon is, hogy egyes dolgokban intézkednek, módosítanak a fennálló helyzeten, megoldják az arra megérett és a közhangulatot befolyásoló kérdéseket A közhangulat tanulmányozása tehát sohasem öncélú ismeretszerzés. Mindig valamilyen cselekvésre kell hogy késztesse a pártszervezeteket, s e cselekvés eredményességét szolgálja. Gyenes László Vasútvillamosítás A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság keleti partvidékén a múlt év végén ünnepélyesen átadták a forgalomnak a Tancsong—Komaok között közlekedő, villamosított vasútvonalat Az építők fáradságos munkájának köszönhetően a vasútvonalat a tervezett két év helyett nyolc hónap alatt villamositatták. A 64 kilométer hosszú szakaszon villamosvezetékrendszert állítottak fel, bővítették az alagutakat Azál1 ojiások sínhálózata 11,5 kilc^éterrel bővült s új állomások épültek. A vonal villamosításával lehetővé vált a Komdok és Rjongjang térségében levő bányák és más létesítmények növekvő szállítási igényeinek jobb kielégítése (BUDAFRES — KCNA) „Csendszigetek" Csehszlovákiában Csehszlovákiában már évelt óta kibontakozott és manapság egyre terebélyesebbé nő az a mozgalom, amelynek fő célkitűzése, hogy a csend és nyugalom „szigetei" ne essenek a civilizáció áldozatául, hanem a természet és az ember védelmében, érdekében megmaradjanak. A természetvédelmi körzetek közelében feltűnő szinű tábla figyelmezteti az utasokat, az arra haladókat, hogy tartsák tiszteletben a vidék nyugalmát. Az első ilyen „védett terület" a Plsek hegyvonulata volt A tóját több mint nyolcezer hektárnyi lombos és tűlevelű erdő, számos tavacska díszíti. Itt, akár a többi védett területen, tilos olyan obejektumot emelni, amely megzavarná a táj természetes rendjét. Sem hétvégi házak, sem üdülők építésére nem adnak engedélyt A sétautakat, az erdőket, az erdőszéleket, a tópartokat, a növényzetet védik. Folyó- és tószabélyozásra csak kivételesen indokolt esetben kerülhet sor. Járművel behajtani tilos. A közeli főútvonalakon sem szabad megállni, tülkölni. A parkolóhelyek, az egészségügyi létesítmények a „nyugalom területén" kívül kapnak helyet A gyalogosok nem vihetnek magukkal tranzisztoros rádiót, nem rakhatnak tüzet az erdőben, tisztásokon, nem zavarhatják a vadakat Viszont szedhetnek gyógynövényt, gombát. A tilalmak megszegőit szigorúan büntetik. (BUDAPRESS — ORBIS) Új termék - vagy újabb termék? Sok vállalatnál a műszaki fejlesztés eredményességét az új termékek számával mérik. Az új termékek száma azonban nem jelent feltétlenül „minőségi" változást, legalábbis ebben a statisztikai adatban nem. Az .,új" jelző ugyanis könnyen csak „újabbat" jelent. Olyan terméket, amelyet eddig nem gyártott a vállalat, de használati értéke, műszaki színvonala semmiben sem különbözik az eddig is gyártottaktól. Megnyugtató statisztika Ennek az „újabbnak" legfeljebb más a színe vagy a RAZASSAQ I. Kerület Szeged: Taylor Grah»m Jotm és Szabó Klára, Gavlik Tibor ta Antal Ibolya, Kun Láseliö és Szondi Mária Ilona, Nagy Lajos Vendel és Fekete Mária. Erzsébet, dr. Marjütics István ta dr. Katóni Piroska, Hlia Sándor és Nemcsak Zsuzsanna, Baí Ferenc és Moldvai Eva Katalin, dr. Fábián Tibor és Debreczeni Anikó, Kenéz András és Kaxsad Magdolna házasságot kötöttek. Szórcg: Kapitány Illés és Bata Irén házasságot kötöttek. II. kerület Szeged: Kincses Beniámtei és Tóth Zsuzsanna Katalin. Tóth Tibor és Aradi Ildikó Eszter, Laudlsz Jánós és Tóth Judit Erzsébet. tíönczi Jnzsef Béla és Láazlö Magdolna. Szekszárdi Ferenc és Kovács Rozália Eva házasságot kötöttek. SZÜLETÉS I. kerület Szeged: Kenderest Andrásnak és Fodor Emília Kataünnalk Gábor, l-aczkó Lászlónak és Kórom Máriának Erzsébet noná. Kiss Lajosnak és Verosztó Margit Juliannának Marta Julianna, Vas Imre Gyulának és Tomkia Anna Máriának Gabriella, Szűcs Lajosnak és Varga Hoci 1 iának Lijoa, Kocsis István Zoltánnak és Ordögh Ilonának Gábor. Miklosovlcs Tamasnak Bakizs Erzsbeinek Andrea, Jernei Józsefnek és Fránjró JuUannianak Péter, Oberframik János Attilának és Fábián norvának Hona, Gárgyán Józsefnek és Sóly-a Honának József, Kun-Sziabó Jánosnak és Buiknirz EtdlTea Rozáliának Zoltán. Czirok Sándornak és Katona Juliannának Orsolya, Terhes Ambrusnak és Nagy Erzsébetnek Zsolt Szabói ~s, MOS7hclm Jánosnak és Kisimártom Klárának Klára, Bors Győző Lászlónak és Jó/s a Irénnek Edit Irén. Tóth Zoltánnak és papp Irénnok Zoltán, Kúra Józsefnek és Uoz.ó Anikó JúBAnak Gábor Ottó. Bort Mihálynak és Gémes Kenyai paradoxon Kenya egyik körzete arról nevezetes, hogy itt gyakrabban esik jég, mint bárhol máshol Afrikában (de az is lehet, hogy gyakrabban, mint a föld bái-mely más pontján). Évente közel 200 napig tombolnak orkán erejű széllel tarkított viharok. Az esetek 35 százalékában a csapadék jégeső formájában hullik, ami rendkívül nagy kárt okoz a teaültetvényekben. Az utóbbi időben ezüstjodidot tartalmazó lövedékkel „ostromolják" a íelőket. A veszteség egyharmadára csökkent. Családi események Honának Zsolt Mihály, dr. Mlurka Istvánnak és Sötét Pirowkárvak Zoltán, Varga Sándornak és Gemes Evámak Sándor Csia.be, Tóth Ferencnek és Márta Máriának Tibor, Gurdics Lajosnak és Komáromi Ibolyának Lajos, Hűse Lajos Tibornak és Ulviczki Erzsébetnek Anikó, Miklós Józsefnek és Révész Máriának József Csaba, dr. Albert Sándornak ós Nagy Erzsébetnek Eszter, K:ttlmar Jenőnek és Csonka Ibolyának T.umás, Nagy Mánknak és Farkas Máriának Noémi, Gárd1An Ferenc Istvánnak és Szélpál Mária Magdolnának Ferenc. Kispál Ferencnek és Vass Máriának Mónika, Flazekas János Istvánnak és Törőcslk Ibolyának Csaba, Juhász István Pálnak és Somogyi Gizellának Gizella. Matt® Józsefnek és ÜJvárl Miargtt Mártának Zsolt, Nagy Pál Györgynek és Bezzeg Zsuzsannának Erzsébr-t, Soos Sándornak és Molnár Mártának Ágnes Viktória, Dobó Antal Imrének és Gyulai juhanna Gizellának Imre Péter. Szabó Ferencnek és Kószó Magdolnának Ferenc. Dósa Tamásnak és Kotlát Irón Katalinnak Renáta, Mihályffy László Győzőnek és Varga Küra Teréziának Angéla. Slaák Sándornak és Csernák Veronikának Sándor, Milltár Miklósnak ós Gyuris Erzsébetnek Zsolt, Komjáti Zoltánnak és Cseh Zsuzsannának Zoltán Gábor. Körmendi Jánosnak és Gémes Gyöngyinek Gyöngyi, Kovács Jánosnak és Szemán Erzsébetnek Andrea, Virágh Lászlónak és Siket Etelka Máriának Péter Gergő. Rubicsek Györgynek és Kóroki Gizellának Adóm nevű gyermekük született. III. kerület Szeged: Barna Lajosnak és Biezók Irén Katalinnak Bernadett, Rabaitin Ferenc Jánosnak és Kotogány Mária Rozáliának Henrietta Mária, Horváth-Czakó Istvánnak és Rabi. Idának Csilla Éva, Török Ferencnek és Szabó Ilona Margitnak Attila Ferenc, Nógrádi Józsefnek és Bodor Klárának Szilvia Katalin, Pataki Jánosnink és Farkas Rózsa Gizellának Rózsa Anita. Rózsa Sándornak es Kocsis Máriának Mónika, Pintér Józsefnek és Varactt Editnek Attila, Engt Mihálynak és Na^ymlhály Hónának Mihály, RapcsAnyi Györgynek ós Román Gyöngyi Ritának Attila Zsolt, Hornyák Istvánnak és Bolia Anikó Terezianak Róbert Szilveszter, Börcsök Attilának és Nógrádi Katalinnak Katalin Mária, Juhász Károly Józsefnek és Jankó Irermelk Gábor József, Urbén Mihálynak és Gémes Magdodinámaik Magdolna, Somogyi Jánosnak és Hajdú Mária Irénnek Tünde Mária, Somlai Imrének és Tamási Máriának Mónika Zsuzsanna, Csatlós Mihálynak és P«lacskó Zsuzsannának Andrea Ildikó, T-amászí Józsefnek és Zsótér Rozáliának Rozália, Csábi Sándornak és Molnár Rózának Sándor, Csala Dezsőnek és Molnár Mártának Gábor Dezső, Csányl Lászlónak és Nagyszöllősl Erzsébet Irénnek Bernadett, Káhlesz Zoltánnak és Takács Mártának Zoltán. Tóth Péternek és Kövér Ilonáinak Péter, Rutai Sándornak és Sípos Erzsébetnek NorbertRutai Sándornak és Sloos Erzsébetnek Árpad nevű gyermekük született. HALÁLOZÁS L kerület Szeged: Ruppert Józsefné Ballá Erzsébet, Horváth Ferenc József, Francaik Jánosné Koósz Aranka, Rudnyámszky Béla Géza, Gyuris Józsefné Hódi Vüima, Ludvlg Viktor Ágoston, Longer Albertnó Böröcz Julianna, Tvaruskó Ferenc, Kovács István. Oláh Sámuel, Kiss Anna, Molnár Józsefné Schmelder Anna, Mlkácsi István, Frank András, Karácsonyi Józsefné Mihály Erzsébet, Kelemen Jánosné Gajdi Julianna, Abnahám-Furus Lajosné Jakus Matild, Dór Ferenc. Gál Béta. Nagy László Mihály. Czirok Albert, Gregus János, Nagy Lajos, Németh István, Rózsa Péterné FeWimcvrm Ilona, Rutai Tmréné Berta Veronika meghalt. Szőreg: Zstkai Istvánmé Varga Mária, Aradi Jánosné Bálint. Júliára na. Tóth Anitáimé Nagy Erzsebet, Szűcs Lajos meghalt. II. kerület Szeged: Rúvó Imréivé Borbély Rozália. Balcacsd György. Simon Jánosné Illés Eéeülta, Csdltag Rozália meghalt. III. kerület Szeged: Vidéki István. Király SzUvesztcrné Börrcsök Katalán, Bóka Jánosné Dómján Miairgit. Kovács József, Üjvári Miklósné Dudás Viktória. Nagy Jánosné Tombácz Veronika. Rózsa István, Kovács Józsefné Vass Mária. Tóth Antal István, Rutai János. Bajusz Józsefné Sánta Piroska. Détár Sándcrné Vastág Rozália Fodor István. Varga József. Dajka Rozália. Biró Antal. ' -'-vny Árpád, Hepp Gyulámé Krizsa Etelka, Varga Józsefné Balazs Etelka meghalt. formája, vagy nem kapcsolóval indul, hanem nyomógombbal, vagy éppen fordítva (mindkét megoldásnak meg van az előnye, hátránya, ami jól reklámozható), továbbá esetleg nem szögletes, hanem kerek a beleépített műszeróra, nem fénnyel jelez, hanem hanggal, vagy kombinálva, mindkettővel (ami újból csak jól reklámoz, ható) és nem oldalt kell be. letenni valamit, hanem felülről, s nem alul esik kl valami, hanem oldalt és így tovább. Tehát csupa lényegtelen műszaki változás és mégis megtelik a statisztika „új termék" rubrikája, mindenki megnyugtatására Egyszerű lenne pedig kiszűrni a valódi úldonságokat a kevésbé valódiak közül. Csupán meg kellene nézni, hogy mennyit költött a vállalat az üj termék megjelenésének időszakában a gyártási eljárásokra, vett-e új gépeket, korábban nem használt anyagokat stb. Többnyire ugyanis az a helyzet, hogy a használati értékben, műszaki színvonalban valóban újat hozó termék gyártása ritkán lehetséges — legalábbi gazdaságosan — a régebbi technológiával, az elavult gépeken. Az új gyártmány beilleszkedése Ha viszont ebből indulunk ki — tehát, hogy egy „igazi" újdonság valóban komoly változásokat követel a gyáraktól, akkor már el kell fogadni a szakembereknek azt az intését, miszerint minden új gyártmány bevezetését csak igen alapos, körültekintő számítások, elemzések után szabad elkezdeni. Egy „valódi" új terméknek két „környezetbe" kell jól és magától értetődően beilleszkednie. Bele kell „simulnia" a vállalat belső műszaki, gazdasági adottságai közé, másrészt a reménybeli megrendelők lehetőségei és igényei közé is. A fejlesztés eredményeként születő vagy licenc alapján készülő új gyártmány csak akkor felelhet meg egy vállalat — s az egész népgazdaság érdekeinek — ha azt a technológusok megalkuvások és zökkenők nélkül képesek sorozatgyártásra fogadni. Ha az új termék „ráillik" a gépekre, megfelel a vállalatnál dolgozók képzettségének, műszaki ismereteinek és gyakorlatának, továbbá megfelel „számára" a termelés szervezettségi színvonala és a gyártáshoz szükséges anyagok, alkatrészek megfelelő áron beszerezhetők. Sok pénzbe kerül Ha egyetlen űj gyártmány érdekében valamennyi már kialakult feltételt gyökeresei, meg kell változtatni, akkor az — felesleges is mondanunk — túl sok pénzbe kerül, s kérdéses, hogy az új termék árbevétele képes-e mindezt fedezni? S akkor itt van a másik hogy az űj termék felhasználására felkészültek-e már a megrendelők, illik-e az új gyártmány az ő műszakigazdasági lehetőségeik é> szükségleteik közé? Egy-egj vállalat kialakult műszaki gazdasági-szervezettségi ét szakmai színvonala bizonya újdonságot azonnal vagy kl sebb változtatások után ki pes fogadni, mások alkalma zását viszont nem teszi la hetővé. Kiolvasható a konstrukcióból Egy űj termék megalkotA 6ában tehát távolról seit elégséges az adott szakm* műszaki szempontjait érvé nyesíteni. Az új gyártmánj felhasználhatóságát megszab ja a vállalat, sőt egy egéa ágazat (olykor egy egéa nemzetgazdaság) elért mű szaki színvonala és fejlesl tósi lehetőségei is. Ha mind ezek az adott gyártmánj konstrukciójában nem kerüli nek összhangba, akkor lat dul elő többnyire az, hogy I fejlesztés eredményét csal évek, olykor évtizedek múl« va hasznosítja a termelés. A magyar iparban a kd vetkező években kulcsfeladaá a gyártmányválaszték kon szerűsitése, megújítása. El egyrészt a futó gyártmányéi folyamatos fejlesztését, műszaki színvonaluk karban* tartását jelenti, másrészt i hazai vagy külföldi fejlesz tési eredmények hasznosításával a merőben új gyártmányok, termékcsaládod meghonosítását. Különösen az utóbbi fel« adat végrehajtása során (d* az előzőnél is) tehát egyrészt mellózni kell a bevezetőben említett űn. statisztikai „újdonságokat", mert ezekből — legalábbis a nemzetközi piacokon — nagyobb bevétei aligha származik. A termékváltás érdemi munkája közben pedig el kell kerülni « felesleges áldozatokat, nehogy egy-egy vállalat és annak partnerei ma még esetleg teljesíthetetlen feladatok elé V"—'illenek. Gerencsér Ferenc \