Délmagyarország, 1978. február (68. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-05 / 31. szám

Kutatóúton a tenger mélyén Az „Ichtlandr" nevű szovjet tudományos kutatóhajó, fedélzetén a „Tinro 2" vizalatti-kélzülék kel, nemrégen kifutott az Atlanti-óceánra. Az exnedíció célia a nyílt óceánban levő víz alatti hegycsúcsok, Afrika kontinentális selfjeinek, a Kubától északra levő tengerszorosok és a Mexikóiöböl kutatása volt. Feladata a „Tinro 2" víz alatti berendezés kipróbálása az óceán körülményei között. Tisztázni kellett a hordozóhajónak és magának a készüléknek a manőverezöképességét az óceán bonyolult hidrológiai viszonyai között, és meghatározni a „Tinro 2" lehetőségeit az óceán geológiájának és biológiájának a tanulmányozásában. Vizsgálni kellett a munka feltételeit a készülék belsejében. A „Tinro 2" speciá'is víz alatti kutatások számára készült, 400 méter mélységig. Súlya 10,5 tonna, hosszúsága 7,4 méter. Hajtószerkeze'.ek biztosítják a vízszintes és függőleges helyváltoztatást. A motorokat és felszereléseket akkumulátorok táplálják. Víz alatti kritikus helyzetek elkerülésére baleseti merülöt használnak. A vízoróbák steril kivé te'érői a „Modul" nevű speciális mé'vségmérő egység gondoskodik. Állandóan forgó világítóberendezések biztosítják a tanulmányozandó térség megvilágítását és lehetővé teszik a fényképezést az ataesony megvilág'tás körü'ménvei között. A berendezés orrában található 6 Illuminátor biztosítja a menetkőzben! megfigyeléseket előre és oldal irányban. A „Tinro 2" legénysége két főből áll, a kormán"osból és a megfigyelőből. Útközben nagyon sok érdekes eredmény szü'etett. A víz alatti ké"zü'ékből sikerült meghatározni az áram'ások irányát és sebességét. tanulmányozni a meredek lejtőket, a sziklakibúvásokat, a tengerfenék domborzatát stb. A kutatók megnevelték a víz alatti világ több lakójának magatartását. A víz a'atti készülékek kénye'mes eszköznek bizonvultak az ál'atok vándorlásának a tanulmánvo-*á»ára a fenékformák méIv"-1 Emiben és a kont.innntális selfeken. A lakhely ha'árait oontosan meg lehetett határozni, íev a kutatók meggyőződtek arról, hogy a fenéklakók különböző nagyságú foltokban oszlanak meg, és a foltok belsejében nem egyfajták. A domborzattal felszabdalt helyeken a halak és más élőlények észrevehetően többen vannak. A homoksíkság fölé emelkedő kiemelkedések életgazdaság tekintetében a sivatagi oázisokra emlékeztetnek. TÖB J rninc 3JJ méter mélységben találkozhatunk korallerdővel, szivacsokkal, hatalmas tengeri kárászokkal, és a kőpadokon fekvő tengeri sügérekkel. Abból, hogy emelkedett a szalonkahalak száma, arra lehetett következtetni, hogy a berendezés a lejtő elejéhez közeledik. A fenék két szomszédos része, amely egy horizonton helyezkedik el, erősen különbözhet nemcsak az élő információk számában, hanem a fajtaösszetételben is. A nap különböző időpontjaiban a mélybe merülve tanulmányozták a halak és gerinctelenek helyváltoztatásának napi dinamikáját. Érdekes megfigyeléseket végeztek a tengerfenék mikrodomborzatának a tanulmányozása során. Olyan formákkal találkozhatunk, amelyek bonyolult hidrológiai folyamatok által keletkeztek (homokhuHámokkal, zuhatagokkal, alacsony zátonyokkal). Az expedíció első ízben végzett megfigyeléseket az első szovjet önjáró víz alatti berendezéssel az óceánban, és megmutatta a berendezés alkalmazásának perspektíváját a tenger biológiai megfigyelésére. Ez azért is fontos, mert a jövőben ki kell szélesíteni a világóceán kutatásának a lehetőségeit. K.É. Mesterséges gyémánt A fémiparban, különösen a gépiparban, az autógyártásban és a repülőgépiparban az öntöttvas-, az acél- és színesfém-alkatrészek gyártása ma már gyémánt nélkül elképzelhetetlen. Gyémánt marókéseket, köszörűket, csiszolókat, fényezőket alkalmaznak minden olyan esetben, amikor nagyon kemény anyagú részeket, belső felületeket, sima furatokat kell pontosan és tisztán kidolgozni. De jó eredményeket értek el a bányászatban is a mesterséges gyémánt egyik változatának az alkalmazásával. Az építőiparban a mesterséges gyémánt felhasználásával könnyebbé vált a termés, kőből készülő épületelemek kiképzése, valamint a csempék csiszolása speciális gyémántcsiszolókkal. Az optikában, a rádiótechnikában, az elektronikában, a kozmikus technikában egyre nagyobb mértékben alkalmaznak olyan anyagokat, mint az optikai, a technikai és a mesterséges üveg, a kerámia, a drágakő, a féldrágakő, a ferrit, a félvezetők stb. Ezek többnyire olyan nehezen megmunkálható anyagok, amelyeket elsősorban az jellemez, hogy igen kemények és ellenállóak, ugyanakkor azonban törékenyek is, már a legkisebb feszültségkoncentráció esetén is gyakran eltörnek, szaporítva a selejtet. A gyémánt felhasználásával szerkesztett szerszámgépek ezen a téren is fordulatot hoztak. A gyémánt — nem is olyan régen még csak a természetes gyémánt — legnagyobb felhasználói közé tartoznak az órákat és más precíziós műszereket készítő gyárak, amelyek rubint, zafírt és más hasonló féldrágaköveket használnak fel, s amely anyagokat keménységük miatt csak a gyémánt segítségével lehet mesterségesen megmunkálni. A Szovjetunióban a cipőgyártásban is alkalmaznak mesterséges gyémántot: a természetes bór és a műbőr ragasztása előtti csiszolásában, valamint a bőr- és a gumitalpak, sarkak kidolgozásában használt gyémántdobok és korongok több mint százszorosan tovább tartanak, mint a korábbi szerszámok. Az alaszkai olaj Képünkön: a transzalaszkai kőolajvezeték déli végállomása (MTI Külföldi Képszolgálat — KS) Az amerikai kontinens legészakibb része az „amerikai arktikum", amely az északi sarkkörtől Kanada legészakibb pontjáig, csaknem a 84. északi szélességi fokig húzódik. Néhány évvel ezelőtt úgy tűnt, hogy az USA-nak mindössze 10 évre lesz elegendő a kőolajkészlete, s ennek a baljós véleménynek köszönhető, hogy az arktikumon megkezdődött a kőolajkutatás. 1968-ban az ÉszakiJeges-tenger partján, a Prudhoeöböl környékén fedezték fel az amerikai kontinens eddig legnagyobb olaj felhalmozódását. A A jövő hét a múltban időjárás Az 1900—1977 között naponta végzett szegedi meteorológiai megfigyelések feljegyzése és rendszerezése jó alkalmat ad arra, hogy összehasonlítsuk a jelenlegi napi időjárást az egykorival s megállapítsuk, menynyiben tekinthető rendkívülinek, szélsőségesnek, vagy éppen az évszaknak megfelelőnek. átlagosnak. FEBRUÁR S 1 8 9 10 11 12 K5- éphőmérséklet 0,0 —03 -0,7 0,3 —02 —0,6 0,1 BC Atl. maximum 3,2 2.4 20 32 35 3.0 3.5 °c Atl. minimum —3,2 —30 —4,0 —2,7 —3,8 —4,1 —34 °c Legmagasabb 14,2 14 0 12 8 13.0 155 17,0 17,0 °c hömér.éket 1904 1951 1902 1958 1958 1958 1974 Lega'aconyabb —21 3 —22 0 -19 6--19 3 —23 4 —23 6 -21.0 °c hőmérséklet 1954 1954 1929 1917 1929 1929 1935 zord földrajzi és éghajlati viszonyok és az óriási távolságok azonban fúrási és szállítási gondokat okoznak. A fúrásokat újszerű, szigetelt falú csövekkel végzik, s öblítő Iszap helyett különböző habanyagokat ha-ználnak. A sarki tengereken a kör szelvényű, kúpos hajótestekkel rendelkező jégtörő fúróhajókkal kísérleteznek. Az olajat leggyakrabban és legolcsóbban csővezetékeken és tartályhajókon szállítják. Hosszú távú csővezetékek ma már 1,2 méter átmérőjűek. A csővezetékek lefektetése sok gondot okozott az állandóan fagyott talaj miatt. A fagyott földön át húzódó vezetéket nem volt ajánlatos a talajba süllyeszteni, mert az olaj magas hőmérséklete még jó szigetelés mellett is felolvasztaná a fagyott talajt. Jobbnak látszott a megfelelően szigetelt és a talaj felett húzódó vezeték kiépitése. Ez a megoldás viszont ismét nehézségekbe ütközött, mert akadályozza a vadállatok, főleg a karibuk vándorlását Természetesen szolgálatba léptek a tankhajók is, sőt kiépült az olajszállító légihíd a lelőhely és a felhasználók között. Az erre a célra kifejle-ztett Boeingot 12 sugárhajtóművel látták el. Az olaj megindította a nyersanyagkutatást. Találtak még földgázt, különféle érceket, főleg vasat, rezet, ólmot és cinket. 16 Vasárnap, 1978. február lá. ' Mottó: Goethe — Közmondásmódon — című ciklusából idézünk. VÍZSZINTES: 1. Az idézet első része (zárt betűk: N, O, D). 14. Illatos virágú, bokros terület. 15. ...lógia, a hidrobiológia egyik ága. 16. Bátorkodik. 17. Emelkedik az ára. 19. Helyhatározó szó. 20. Váza belseje 21. Az idézet második része (zárt betűk: M. B). 22. Belga és svéd gépkocsik jelzése. 23. Szóösszetételek előtagjaként jelentése által, keresztül (+"). 25. Ház része. 26. Cukrozott 29. Tápláló Ital. 32. Lak betűi. 33. Kutyája. 34. Kétpárevezős, gurulóüléses csónak. 37. Bukovinai magyar népcsoport. 39. Szabadságvesztés. 40. 1919-ben ellenforradalmárok által meggyilkolt német politikus (Kurt). 41. Hamu..., mesebeli leány. 43. A beszédet alkotják. 45 TáVol-ke' ett helység a s-mvietunióban. Tanlseni-öböl partján. 46. Rosta része. 48. ÉTÉ. 49. Erős csemegebor. 51. „Elysium" című regény Írója (Imre. 1910). 53. Karélia belseje. 55 Mutató névmás. 58. Germánium vegyjele. 59. B'ztonsági szerkezet. 61. Énekelve előad. 62. Maró anyag. 63. Baranya megye egyik községéből való. 65. Lefelé, régi népies formában. * FÜGGŐLEGES: 1. Vándorló, pásztorkodó népek. 2. Például fát rajzolattal díszíti. 3. Megéri egynemű betűi. 4. Holmium vegyjele. 5. Bandériumban van. 6. Az egyik szín. 7. ... macska — bizonytalan dolog. 8. Cserekereskedelemben ezzel fizetnek. 9. Megtalálták, félmúlt Időben. 10. Néoszerű magyar táncdal énekes (János). 11. Hely határozó rag, ford. 12. Olasz női név. 13. Neves német szobrász (Georg, 1877—1947). 18. Karbantartó és javító vállalat névbetűi. 24. „Futtában" átolvas. 27. Világhírű Straussoperett. 28. A Balaton folyója. 30. Az idézet negyedik része (zárt betűk: J. D). 31. Becézett férfinév. 33. Művészi igényű, egyéni hangvételű tanulmány. 35. Város Dél-Koreában. 36. TÁE. 37. Földrajzi nevekben jelentése, inneni. 38. Görög és osztrák gépkocsik jelzése. 41. Mint a függőleges 12. számú sor. 42. Tisztította. 44. Régi. dárdaszerű fegyver. 46. Ingat, döbbent. 47. Az állat étvágytalanul eszik. 50. Alexander beceneve az orosz nyelvben. 51. Szétválasztva. 52. Női név. 54. A szabadba (két szó). 55. Az idézet harmadik része (zárt betűk: S. S). 56. Beszédhang jele. 57. Mocsár névelővel. 60. Kereskedelmi, rövidítve, ford. 62. Szeszes ital, régies neve. 64. Rubidium vegyjele. 66. Franciaországi szakszervezet névbetűi (Force Ouvriére). BEKÜLDENDŐ: Vízszintes 1.. 21., függőleges 55„ 30. számú sorok megfejtése. MEGFEJTÉSEK — NYERTESEK A két héttel ezelőtt megjelent rejtvény helyes megfejtése: Nem azé a nyúl, aki a bokorból kiugratja, hanem aki elfogja. A megfejtők közül sorsolással nyertek és személyeden vehetnek át vásárlási utalványt a szegedi Móra Ferenc Könyvesboltban (Kárász utca), ahol azonnal vásárolhatnak is érte: Perlaki István, Szeged, Háló utca 11., Nagy Zsigmondné, Algyő, Béres utca 13., Pál Lászlóné, Szeged, Pacsirta utca 11., Bába Sándor, Szeged, Vedres utca 14/A, Fövenyes András, Szeged, Tarjan 418/B. A megfejtéseket postai levelezőlapon kérjük beküldeni. Beküldési határidő a megjelenéstől számított hat nap. Címünk: 6740 Szeged, Tanácsköztársaság útja 10. >