Délmagyarország, 1978. február (68. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-05 / 31. szám

t 5 Vasárnap, 1978. február lá. és intézkedni Néhány éve sokan még legyintettek, ha környezetvédelemről esett szó, mondván: Magyarországon, különösen Szegeden, fölfújt téma ez, hol vagyunk — a nagy l./ugati iparkörzetek, az ottani motorizáció veszélyeitől? Aztán szép lassan szállingózni kezdtek a hazai figyelmzetető példákról szóló hírek, majd nyomban megjelentek az intézkedések, a környezetvédelmi törvény és a tanácsi rendeletek. Jobb félni, mint megijedni : napirendre került a környezetvédelem a népfrontbizottságok ülésein, a NEB-nél, a TITben. az MTESZ-ben és tudományos alapossággal vizsgálták környezetünk tisztaságát a Szegedi Akadémiai Bizottság szakbizottságai is. A NE 3 A megye öt városában ellenőrizte a NEB, miként hajtják végre az egyes intézmények a tanácsi rendeletek. Kiderült, hogy sok levegőt szennyező üzem nem jelentette be önként, hogy egészségre ártalmas anyagot ereget a külvilágba. Előfordult, hogy 11 szennyező forrás közül egyet hoztak — a velük nem egy levegőt szívó, távol székelő — illetékesek tudomására. Sőt. arra is van példa. hogy a 21-ből egyet sem jelentettek be. évekig. Szegeden éppen a példamutatásra hivatott egyetemi intézeteket marasztalták el a levegőszennyezés miatt. A vízszennyezők háza táján sincs minden rendben. A 28 üzeni 30 telephelye közül 11-nek nincs tisztítóberendezése, s csupán 5' szerzett be az előírásoknak megfelelő készüléket. A városban tartott szemle tapasztalatai szerint a szilárd burkolatú utak tisztítása nem kielégítő, az iszapos porlerakódás eltávolítására nem alkalmas a seprőgép. Sok az úttestbontásból visszamaradt törmelék, a sugárutak. körutak, parkok, gyalogjárdák elhanyagoltak, a földes utak, a nyílt szelvényű csatornák takarításáról senki nem gondoskodik. elszaporodtak az illegális szemétlerakó helyek. A tanács A környezetvédelemmel a városi tanács vb is foglalkozott. Ügy ítélte. hogy néhány, tisztaságot érintő kérdésben valóban súlyos a helyzet Szegeden. A belterületi tavak, záportározók, csatornák rendben tartása hagy kívánni valót maga után. Sok a magán- és közületi építkezésből származó törmelék is, nem ott lenne a helyük. (A csatornabírság összege 1971-től 1976-ig megháromszorozódott.) Több millió fo-intba került például a Holt-Maros mederfölúütása: máris a TrabantB itótól kezdve a csirketollig. minden megtalálható a környéken. Szigorúbban lép föl a tanács a légszennyezők ellen. Tavaly mintegy 2 millió 300 ezer forint bírságot szabott ki A Városgazdálkodási Váilaat Már-már klasszikus mondás a városlakókról: azt már tudják, hogy a villamosra nem lehet fölszállni fagylalttal. Mit tesznek, ha jön a sárga csuklós? Eldobják a fagylaltot tölcsérestől — az aszfaltra. Oda lehet? Ezen a szemléleten valóban 180 fokot kell fordítani. Akár az építőanyagot szállító fuvarosokén: a József Attila sugárút és a Nagykörút csomó, pont'án sóder, homok, cement mind megta'álható az úton. A hídon ezeken kívül forgács és szén is tarkítja a képet. Ök maguk nem büntethetik a szemetel őket, a szabálysértési eljáráskor pedig tanúkat kell állítani... A szeméttelepen nanonta több mint 700 köbméter szemetet fogadnak. ebből 580 köbmétert a vállalat szállít. Sajnos, olyan öszszetételű szemét kerül a telepre, amely vonzza a guberálókat. Je- lenleg mintegy 20 család' él a szeméttelepről, örökös gondot okozva az ott dolgozóknak — s kárt saját egészségüknek. A KÖJÁL és a rendőrség fokozott segítségét kéri továbbra is a vállalat. É3 a szeméttárolók? A város peremkerületein 13 darab új, négy köbméteres konténert helyeztek el. Nem hinnénk, hogy általános lenne a tanasztalat, előfordul: a konténer üres, környékén, tetején díszeleg a szemét. A ságváritelepi erdőaljban, a csatornaparton „kivirágzott" a háztartasi hulladék. A város 361 konténerét 3—4 naponként ürítik. A Belváros kukaedényeivel is baj van. A régi épületekben nincs részükre tárolóhely, a ház előtt, a léocsőházban bűzlenek, a nyári hónapokban különösen. A közterület takarítását a városgondnoksággal készített program alapján végzik, összesen 1 millió 160 ezer négyzetméter területen. Segítségük: a seprőgépek é3 a locsolók, s egyre kevésbé számíthatnak kézi erőre. Egy város tisztasága nemcsak a takarítóvállalatot, a városlakókat is dicséri. A KÖ/ÁL A jelenlegi szeméttelep illegálisan működik, a megyei KÖJÁL tilalma ellenére. Szennyezi a magasan levő talajvizet, nem felel meg az előírásoknak. Az IKV Szemetes a záportározók környéke, a csatornák partja? Hová tegye a külterületen élő a használhatatlan sparhetjét és a korhadó szekrényt? Pesten évente rendeznek díjtalan lomtalanítást, a köztisztasági vállalat elszállítja a használhatatlan holmikat. Szegeden az IKV saját költségén vállalja ezt az új lakótelepeken, de hogy letehesse a szemetet, megfizettetik vele a 15 forintot... A város érdekében együttműködésre lenne szükség, s összefogással a Belváros és más területek limlomjait is el lehetne szállítani. A kereskedelem Gyakori vád: piszkos az üzletek környéke. Az ÉLIKER szigorította az ellenőrzést, az üzletvezetőknek körlevelet adtak ki. De mégsem rajtuk múlik minden: a tanács fordítson több pénzt a kulturált környezet propagandádra — kérik a kereskedők. A rendőrség segítsége is elkelne: olykor kocsmává válik az üzletek előtt a járda, nem csoda, ha törött üvegdarabkák, söröskupakok hevernek szanaszét. A Centrum a fölöslegessé vált esomagolóhulladékkal nem tud mit kezdeni, a MÉH nem szállítja el, a városgazdálkodási vállalatnak ötször kellene jönnie hetente, de csak az „önkéntesek" serege menü meg őket a papíroktól. Az ipar és a közlekedés A szegedi vas- és fémmű olvasztóműve szennyezi a levegőt, jelenleg 111 ezer forint bírságot fizet. Remélhetően, nem sokáig, mert 120—130 milliós beruházással új olvasztóművet építenek, nedves porleválasztóval, s a kéndioxidot is lekötik. A víztisztítás is megoldódik. A MÁV egyelőre fizet a vízszennyezésért. a levegőt azonban nem füstöli a központi épület: 1 millió forintos költséggel a széntüzelésről gáztüzelésre tértek át itt is. Rókuson ez 2 és fél millióba kerül. A vágányok mentén sem lesz szürke a levegő: 1983-tól a mezőhegyesi vonalon sem járnak gőzösök. A Volán a mosóvizet ezutár gazdaságosan fölhasználja, s ezáltal környezetét sem szennyezi Az olajiszap elhelyezése azonbagond lesz ezután is. A közlekedési vállalat a villa mosvágányok hézagait gumibitu mennel tömítette. így nem porc a c:uk'ó ok belseje. Telepük kör nyékén korábban panaszra adoi okot a kábelégetés, ezután emiat nem éri szó a ház elejét. * Egészségünket, jövőnket védjük, ha óvjuk környezetünk: vizünk, levegőnk, földünk tisztaságát. Ha elmulasztjuk, utódainknak minden oka meglesz a félelemre. CHIKAN ÁGNES „Km-Vhahnának akár ezer forinttal is többet, akkor sem mennék el máshová, fedett-zárt műhelybe dolgozni." S hogy miért e ragaszkodás a szabad levegőhöz, arra azt válaszolta egy hídépítő: „Tessék itt körülnézni, megállni akár pár percre. Itt érezni a víz szagát és fúj a jó szél..." A víz is jeges leheletű ilyenkor, a szél is bebújik a vattakabát alá. S mert kesztyűben nehezebb dolgozni, a \ason dermed a kéz. De hát hidat nem lehet fűtött szerelőműhelyben előre összerakni, emelőkkel a h.-lyére illeszteni. A hídépítőnek edzettnek kell lennie. Az uj híd krónikája Kubikosok és gépkezelők, betonacélszerelők és lakatosok, motoroson akosok és darusok, esztergályosok és ácsok, állványozók és munkavédelmi felelősök — a Hídépítő Vállalat és a Ganz^MÁVAG dolgozói. Mérnökök és betanított munkások, közgazdászok és szakmunkások, ezermester segédmunkások és technikusok — a felsorolást még hosszan folytathatnánk. Felvételeinken sem mutathatjuk be a szegedi új híd munkálatainak minden területét. Képsorunkkal inkább csak azt szeretnénk: pillanthassanak be olvasóink is e változatos munkába, E mozzanatokat idővel majd elfelejtjük. s talán ők maguk is találgatják — évek múlva visszakeresvén az újságot — ki is látható a képen. Betonfalak, acélszerkezetek. cölöpök, szádfalak, gépek és szerszámok tömegében ők: a bfdénítés főszereplői. Somogyi KArolyné felvételei V »