Délmagyarország, 1978. február (68. évfolyam, 27-50. szám)
1978-02-05 / 31. szám
A Z M S Z MP SZEGED VÁR O SI BIZ O TT S ÁGÁNAK LAP J A éZ. évfolyam 31. szám 1578. február 5., vasárnap Ára: 1 fcrint A Központi Statisztikai hivatal jelentése Az 1977. évi terv teljesítéséről, a népgazdaság fejlődéséről Alábbiakban közreadjuk a Központi Statisztikai Hivatal jelentését az 1977. évi terv teljesítéséről, a népgazdaság fejlődéséről. A jelentés összegezi a fő előirányzatok teljesítését, ismerteti a jelentős mutatószámokat, kitér az ipar-építőipar, a mezőgazdaság, a szállítás és hírközlés, a beruházások, a külkereskedelem, a jövedelmek, a fogyasztás, a népesség, a foglalkoztatottság, az egészségügyi és kulturális ellátás, valamint az idegenforgalom fejlődésére, eredményeire. I. A fő előirányzatok teljesítése Az 1977. évi népgazdasági A belföldi felhasználás is terv azt írta elő, hogy a ha- nagyobb mértékben nőtt az tékonyság erőteljes javulása előző évinél és a tervezettalapján gyorsuljon meg a nél. A fogyasztás azelőiránytermelés növekedési üteme; zott 3,7—4 százalékkal szema belföldi felhasználás is na- ben 4—4,5 százalékkal emelgyobb mértékben nőjjön az kedett. A felhalmozás növeelőző évinél; a termelés és kedcse lényegesen nagyobb a felhasználás növekedésé- volt, mint a fogyasztásé, ami nek mértéke tegye lehetővé elsősorban abból adódott, a behozatali többlet csök- hogy a beruházások volumekerését. ne a tervezett 4—5 százalékA nemzeti jövedelem 1977- nál jóval gyorsabban, 13 száben az előirányzott 6—6,5 zalékkal nőtt. A belföldi felszázaléknál nagyobb mérték- használáson belül az előző ben, 7,5—8 százalékkal nőtt. évekhez képest növekedett a elérte a mintegy 430 milliárd felhalmozás aránya; 73 száforintot A fejlődés üteme zalék jutott fogyasztásra és az ágazatok többségében 27 száza1 ék felhalmozásra, gyorsabb volt az előző évi- A fogyasztás és felhalmoné!. A termelés növekedése zás értéke együttvéve megteljes egészében a termeié- hatadta a nemzeti jövedelkenység emelkedéséből szár- met. Ebben jelentős szerepe mázott! Az elért eredné- volt annak, hogy a nemnyekhez hozzájárult a Nagy szocialista országokból behoOktóberi Szocialista Fórra- zott cikkek ára gyorsabban dalom 60. évfordulóiának emelkedett, mint az oda ki.. , , ,, ,, , .. , , . vitt termékeinké. A kiilontiszteletére széles korben ki- a tervezettnél és az bontakozott szocialista mun- e]öz5 évinél js nagvobb bekaverseny. hozatali többlet fedezte. A NÉPGAZDASÁG 1977. fiVI FEJLŐDÉSÉNEK FŐBB MUTATÓSZÁMAI: terv tény az 1976 év százalékában nemzeti jövedelem 106—196,5 107,5—108 Ipari termelés 106 106,8—107 építőipari termelés 105—106 106 mezőgazdasági termékek termelése az 1977. 110—111 évi az 1975. százalékában 107—108 107—107,5 egy lakosra jutó átlagos nominál jövedelem 107,5—108 108,5 egy keresőre jutó átlagos nominál kereset 106.5—107 107.5 fogyasztói árindex 103.8—104 103,9 egy lakosra jutó reáljöv. 103,5—104 104,5 egy keresőre jutó reálbér 102,5—103 103,5 a lakosság összes fogyasztása 103,7—104 104—104,5 kiskereskedelmi áruforg. összehasonlítható árakon 104,4 106,2 B szoc. szektor beruházásai 104,4 (folyó árakon), milliárd Ft 164 181,5 lakásépítés, 1000 db 88 93 aránya. Üjabb számítógéptípusok termelését kezdték meg. A petrolkémiai program folyamatos megvalósításával dinamikusan nőtt az etilén, a propilén és a műanyagok (elsősorban a polietilén), továbbá a szintetikus alapú vegyi szálak termelése. A központi fejlesztési programokon túlmenően az ipar más ágaiban is történt előrehaladás a termékszerkezet fejlesztésében, többek között a hűtőgépgyártásban, a híradás- és vákuumtechnikai iparban, az orvosi műszergyártásban, a betonelemgyártásban és a gyógyszeriparban. Az iparvállalatok 1977-ben is több új licencet honosítottak meg, amelyek új termékek gyártását, másutt már bevált korszerű gyártási eljárások megva'ósítását mozdították elő. Folytatódott az ipar műszaki színvonalának korszerűsödése. Nőtt a munkák gépesítése, az új, termelékenyebb gépek és berendezések aránya. Az ipari termékszerkezet fejlesztése azonban nem volt elég gyors ahhoz, hogy lehetőséget teremtsen a versenyképes, gazdaságosan értékesíthető termékek termelésének nagyobb mértékű növeléséhez. A szocialista ipar éves átlagban 1688 400 főt foglalkoztatott, 3800 fővel, 0,2 százalékkal kevesebbet, mint 1976-ban. A létszámcsökkenés a bányászatban, a vegyiparban és a könnyűiparban az átlagosnál nagyobb volt. A termelékenység a termelést meghaladóan, 7—7,2 százalékkal emelkedett. 1977. évi befejezésre, illetve üzembe helyezésre tervezett ipari nagyberuházások többsége az év végéig megvalósult és ezzel nőtt az ipar kapacitása. Az Almásfüzitői Timföldgyárban az évi timföld termelési kapacitás 40 000 tonnával, 5 százalékkal bővült. A nyirád—deáki bauxitbányánál 350 ezer tonna bauxit termelési kapacitás üzembe helyezése megtörtént. A Tiszai Hőerőmű beruházása a villamos erőművek teljesítőiképességét csaknem 430 MW-tal, 10 százalékkal bővítette. Az ózdi kohászati üzemekben — a gyorsítási programnak megfelelően — megvalósult az acéltermelés szempontjából legjelentősebb termelőegység üzembe helyezése. A Magyar Viscosagyár nagyberuházása a műszáltermelő kapacitást évi 6000 tonnával növelte. A Simontornyai Bőrgyár bővítése részben megtörtént A kötöttárugyár nagyberuházásainak keretében Budapesten, Debrecenben, Mátészalkán és Kiskunhalason jelentős termelési kapacitásokat helyeztek üzembe. Az építőipari termelés a tervezett ütemben, az előző évinél nagyobb mértékben, kh. 6 százalékkal nőtt Az állami építőipari vállalatok termelése 6,9 százalékkal, az építőipari szövetkezetekérkismértékben emelkedett. A foglalkoztatottak száma valamivel csökkent, a termelés növekedése teljes egészében a munkatermelékenység emelkedéséből származott Az építőiparban folytatódott a korszerű építési módok térhódítása, javult a gépesítettség. A nagymértékű terven felüli keresletnövekedést azonban az építőipar adott kapacitása és szerkezete nem tudta kielégíteni. III. Mezőgazdaság II. Ipar-építőipar A szocialista ipar bruttó termelése 1977-ben az előirányzott 6 százalékkal szemben 6,8—7 százalékkal nőtt. A termelés növekedése — a kedvező mezőgazdasági eredményekkel összefüggésben — az élelmiszeriparban volt a legnagyobb, 9,7 százalék. Ezen belül az átlagosnál gyorsabban emelkedett a húsipar, a baromfi- és tojásfeldolgozó ipar, a tejipar és a növényolajipar termelése. Az élelmiszeripar nélkül számítva az ipari termelés lényegében a tervezett mértékben, 6,1 százalékkal nőtt. Az átlagosnál nagyobb mértékben növelte termelését a villamosenergia-ipar, 8,4 százalékkal, a gépipar, 7,5 százalékkal és a vegyipar, 6,9 százalékkal A gépipari ágazatok közül a villamosgépés készülék, a híradás- és vákuumtechnikai ipar, valamint a műszeripar 11—13 százalékkrl termelt többet az 1976. évinél. A legnagyobb gépipari ágazatok közül a közlekedési eszközök gyártása 7,5 százalékkal, a gépek és gépi berendezések gyártása 6j2 szazatókkal emelkedett. Az építőanyag-ipar termelése 6,1 százalékkal nőtt. A bányászat, a kohászat és a könnyűipar termelésnövekedése 4,0—4,2 százalék között volt. A könnyűiparon belül jelentősen nőtt a papír- és nyomdaipar termelése, a textilruházati iparé 1,9 százalékkal emelkedett A termelés élénkülésében az export bővülésének és a beruházások növekedésének volt legnagyobb szerepe. Az ipar külkereskedelmi célokra 15 százalékkal, beruházásokra 14 százalékkal több terméket értékesített, mint 1976-ban. A fogyasztásicikkkereskedelemnek eladott termékek mennyisége viszonylag mérsékelten nőtt. Az ipar anyagellátása általában kielégítő volt, amihez az 1976. évinél jóval nagyobb anyagimport is hozzálárult. Az ipari termékszerkezet korszerűsödésében 1977-ben is elsősorban a központi fej lesztési programoknak volt jelentős szerepük. A közúti járműfejlesztés kapcsán tovább nőtt a közúti járművek és részegységeik gyártásának A mezőgazdasági termelés a tervvel összhangban, 1975höz képest 7—7,5 százalékkal nőtt. 1976-hoz viszonyítva a növekedés 10—11 százalékos. Az állami gazdaságok és a mezőgazdasági termelőszövetkezetek kb. 12 százalékkal, a háztáji és kisegítő gazdaságok mintegy 7—8 százalékkal termeltek többet, mint egy évvel korábban. A termelés növekedése lehetővé tette a lakosság jó élelmiszerellátását és a kivitel bővítését is. 1977-ben 5,3 millió tonna búza termett, valamivel több, mint egy évvel korábban. A többletmennyiség a hozamnövekedésből származott, a búza vetésterülete kisebb volt az előző évinél. A hektáronkénti átlagtermés 40,5 q volt, 1,7 q-val több az eddigi legmagasabb 1976. évinél. Kukoricából, az előző évinél valamivel kisebb területen, majdnem 1 millió tonnával több, összesen 6 millió tonna termett. A hektáronkénti átlagtermés 46,8 q volt, 23 százalékkal nagyobb, mint 1976-ban. A tervnek megfelelően a zöldség-, a burgonya- és a gyümölcstermelés erőteljesen fejlődött. Zöldségből és burgonyából az előző évinél 20 százalékkal többet takarítottak be, hasonló mértékben növekedett az alma- és a szőlőtermés is. A cukorrépa termésmennyisége valamivei kevesebb, a répa cukortartalma nagyobb volt az egy évvel korábbinál. A sertésállomány továbbra is magas szinten maradt, és az év végén 7,8 millió volt A szarvasmarha-állomány egy év alatt 3 százalékkal, 1 950 000-re emelkedett Az év folyamán nőtt a tehenek száma is. A vágóállatok és állati termékek termelése a tervezettnél nagyobb mértékben emelkedett: a vágóállattermelés 10 százalékkal, a tejtermelés — főként a hozamok növekedésével — kb. 11 százalékkal, a tojás- és a gyapjútermelés majdnem 20 százalékkal. A szocialista mezőgazdasági nagyüzemekben éves átlagban 773 ezren dolgoztak, csaknem 20 ezerrel, 2,3 százalékkal kevesebben, mint 1976-ban. A mezőgazdasági terület tovább csökkent A mezőgazdaság anyagi-műszaki ellátottsága javult a beruházások, elsősorban a gépberuházások gyorsabban nőttek a tervezettnél. Az üzemek többek között 4500 traktort, 2000 gabonakombájnt, 4200 tehergépkocsit vásároltak. A gépállomány korszerűsödött, nőtt a nagyobb teljesítményű traktorok aránya. A tra'ktoráliomány vonóerőkapacitása 4 százalékkal nőtt A terme(Folytstás 48 3. oldalomj VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Premíxüzem Bábolnán A hazai beruházásoknál tor szerepét töltik be. Az új még szokatlanul rövid idő, üzem, amely a BCR-művek 19 hónap alatt építették fel első gyára, az egész magyar Bábolnán Európa egyik leg- mezőgazdaságban fontos szenagyobb, világszínvonalon repet tölt majd be, hiszen évi termelő premixüzemét. A 30 000 tonnás termelésével a premixek. amelyek nyomele- hazai premixigények mintegy meket, vitaminokat, más ha- 50 százalékát elégítik ki. Az tóanyagokat és a betegségek avatóünnepségen — amelyen ellen védelmet nyújtó gyógy- Havasi Ferenc minisztereiszereket tartalmaznak, az ál- nök-helyettes adta át az új lattenyésztés költségeinek üzemet — részt vett Mókrl 60—65 százalékát kitevő ta- Pál, a Komárom megyei karroányozásban a katalizá- pártbizottság első titkára tó Bátorok Szegedről Az első negyedévben 700 darab Roll készfii Somogyi Kircrtyné felvételei íróasztalokból mindig nagy a kereslet... Az elmúlt évben 2400 darabot gyártottak belőle, az idén 3000-re érkezett megrendelés. Műanyagborítása tölgyfa mintájú, neve Roli. Fő elemei: kétajtós ruhásszekrény, polcrendszer és a szekrénysorba beépített tanulóasztal. Ára olcsó, 3000 forint. Megtervezték már egy továbbfejlesztett változatát is, amihez heverő és külön íróasztal tartozik. ' Éveken át csak irodai és könyvtári bútorok készültek a Tisza Bútoripari Vállalat szegedi gyáregységében. Tavaly egy üj gyermekszobagarnitúrával bővítették termékeik skáláját. Az 1970-ra tervezett 43 millió forintos termelés egyharmada származik majd a Roli gyártásából A tetszetős kivitelű Tisza II. dolgozószoba berendezésből 120-at szállítanak a Szovjetunióba, míg a hazai piacra 45 ilyen típusú szekrénysor kerül. Több mint 1 millió forintos üzletet jelent a szegedi gyáregységnek az Újszegeden épülő MÁV Rendelőintézet irodai bútorainak az elkészítése Kísérleteznek falburkolatok gyártásával is — tőkés exportra. Minden évben gondot okoz. hogy a bútorraktárak az év eleji leltárak idején nem tudják fogadni a gyárakból érkező termékeket. Az idén számítottak erre a Tisza Bútoripari Vállalatnál, ezért januárban kizárólag gyermekbútorokat készítettek, amelyek állandóan keresett cikkek. Nincs velük raktározási probléma, mert egyenesen aa üzletekbe szállíthatók, ahol hamar gazdára találnak. A Lenin körúti üzemből száműzték a zajos gépeket. Itt csak a bútorok összeszerelését végzik, az előkészítő munka a Vásártéri úton levő üzem feladata Február első napjaiban — a Roli után — megkezdték az író- és írógépasztalok, valamint a titkársági bútorok gyártását