Délmagyarország, 1978. február (68. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-05 / 31. szám

A Z M S Z MP SZEGED VÁR O SI BIZ O TT S ÁGÁNAK LAP J A éZ. évfolyam 31. szám 1578. február 5., vasárnap Ára: 1 fcrint A Központi Statisztikai hivatal jelentése Az 1977. évi terv teljesítéséről, a népgazdaság fejlődéséről Alábbiakban közreadjuk a Központi Statisztikai Hiva­tal jelentését az 1977. évi terv teljesítéséről, a népgazda­ság fejlődéséről. A jelentés összegezi a fő előirányzatok teljesítését, ismerteti a jelentős mutatószámokat, kitér az ipar-építőipar, a mezőgazdaság, a szállítás és hírközlés, a beruházások, a külkereskedelem, a jövedelmek, a fogyasz­tás, a népesség, a foglalkoztatottság, az egészségügyi és kulturális ellátás, valamint az idegenforgalom fejlődésére, eredményeire. I. A fő előirányzatok teljesítése Az 1977. évi népgazdasági A belföldi felhasználás is terv azt írta elő, hogy a ha- nagyobb mértékben nőtt az tékonyság erőteljes javulása előző évinél és a tervezett­alapján gyorsuljon meg a nél. A fogyasztás azelőirány­termelés növekedési üteme; zott 3,7—4 százalékkal szem­a belföldi felhasználás is na- ben 4—4,5 százalékkal emel­gyobb mértékben nőjjön az kedett. A felhalmozás növe­előző évinél; a termelés és kedcse lényegesen nagyobb a felhasználás növekedésé- volt, mint a fogyasztásé, ami nek mértéke tegye lehetővé elsősorban abból adódott, a behozatali többlet csök- hogy a beruházások volume­kerését. ne a tervezett 4—5 százalék­A nemzeti jövedelem 1977- nál jóval gyorsabban, 13 szá­ben az előirányzott 6—6,5 zalékkal nőtt. A belföldi fel­százaléknál nagyobb mérték- használáson belül az előző ben, 7,5—8 százalékkal nőtt. évekhez képest növekedett a elérte a mintegy 430 milliárd felhalmozás aránya; 73 szá­forintot A fejlődés üteme zalék jutott fogyasztásra és az ágazatok többségében 27 száza1 ék felhalmozásra, gyorsabb volt az előző évi- A fogyasztás és felhalmo­né!. A termelés növekedése zás értéke együttvéve meg­teljes egészében a termeié- hatadta a nemzeti jövedel­kenység emelkedéséből szár- met. Ebben jelentős szerepe mázott! Az elért eredné- volt annak, hogy a nem­nyekhez hozzájárult a Nagy szocialista országokból beho­Októberi Szocialista Fórra- zott cikkek ára gyorsabban dalom 60. évfordulóiának emelkedett, mint az oda ki­.. , , ,, ,, , .. , , . vitt termékeinké. A kiilon­tiszteletére széles korben ki- a tervezettnél és az bontakozott szocialista mun- e]öz5 évinél js nagvobb be­kaverseny. hozatali többlet fedezte. A NÉPGAZDASÁG 1977. fiVI FEJLŐDÉSÉNEK FŐBB MUTATÓSZÁMAI: terv tény az 1976 év százalékában nemzeti jövedelem 106—196,5 107,5—108 Ipari termelés 106 106,8—107 építőipari termelés 105—106 106 mezőgazdasági termékek termelése az 1977. 110—111 évi az 1975. százalékában 107—108 107—107,5 egy lakosra jutó átlagos nominál jövedelem 107,5—108 108,5 egy keresőre jutó átlagos nominál kereset 106.5—107 107.5 fogyasztói árindex 103.8—104 103,9 egy lakosra jutó reáljöv. 103,5—104 104,5 egy keresőre jutó reálbér 102,5—103 103,5 a lakosság összes fogyasztása 103,7—104 104—104,5 kiskereskedelmi áruforg. összehasonlítható árakon 104,4 106,2 B szoc. szektor beruházásai 104,4 (folyó árakon), milliárd Ft 164 181,5 lakásépítés, 1000 db 88 93 aránya. Üjabb számítógép­típusok termelését kezdték meg. A petrolkémiai prog­ram folyamatos megvalósí­tásával dinamikusan nőtt az etilén, a propilén és a mű­anyagok (elsősorban a poli­etilén), továbbá a szinteti­kus alapú vegyi szálak ter­melése. A központi fejlesz­tési programokon túlmenően az ipar más ágaiban is tör­tént előrehaladás a termék­szerkezet fejlesztésében, töb­bek között a hűtőgépgyár­tásban, a híradás- és vá­kuumtechnikai iparban, az orvosi műszergyártásban, a betonelemgyártásban és a gyógyszeriparban. Az iparvállalatok 1977-ben is több új licencet honosí­tottak meg, amelyek új ter­mékek gyártását, másutt már bevált korszerű gyártási el­járások megva'ósítását moz­dították elő. Folytatódott az ipar műszaki színvonalának korszerűsödése. Nőtt a mun­kák gépesítése, az új, terme­lékenyebb gépek és berende­zések aránya. Az ipari ter­mékszerkezet fejlesztése azonban nem volt elég gyors ahhoz, hogy lehetőséget te­remtsen a versenyképes, gaz­daságosan értékesíthető ter­mékek termelésének nagyobb mértékű növeléséhez. A szocialista ipar éves át­lagban 1688 400 főt foglal­koztatott, 3800 fővel, 0,2 szá­zalékkal kevesebbet, mint 1976-ban. A létszámcsökke­nés a bányászatban, a vegy­iparban és a könnyűiparban az átlagosnál nagyobb volt. A termelékenység a terme­lést meghaladóan, 7—7,2 szá­zalékkal emelkedett. 1977. évi befejezésre, illet­ve üzembe helyezésre terve­zett ipari nagyberuházások többsége az év végéig meg­valósult és ezzel nőtt az ipar kapacitása. Az Almásfüzitői Timföldgyárban az évi tim­föld termelési kapacitás 40 000 tonnával, 5 százalék­kal bővült. A nyirád—deáki bauxitbányánál 350 ezer tonna bauxit termelési ka­pacitás üzembe helyezése megtörtént. A Tiszai Hőerő­mű beruházása a villamos erőművek teljesítőiképességét csaknem 430 MW-tal, 10 szá­zalékkal bővítette. Az ózdi kohászati üzemekben — a gyorsítási programnak meg­felelően — megvalósult az acéltermelés szempontjából legjelentősebb termelőegy­ség üzembe helyezése. A Ma­gyar Viscosagyár nagyberu­házása a műszáltermelő ka­pacitást évi 6000 tonnával növelte. A Simontornyai Bőr­gyár bővítése részben meg­történt A kötöttárugyár nagyberuházásainak kereté­ben Budapesten, Debrecen­ben, Mátészalkán és Kiskun­halason jelentős termelési kapacitásokat helyeztek üzembe. Az építőipari termelés a tervezett ütemben, az előző évinél nagyobb mértékben, kh. 6 százalékkal nőtt Az állami építőipari vállalatok termelése 6,9 százalékkal, az építőipari szövetkezetekérkis­mértékben emelkedett. A fog­lalkoztatottak száma valami­vel csökkent, a termelés nö­vekedése teljes egészében a munkatermelékenység emel­kedéséből származott Az építőiparban folytató­dott a korszerű építési mó­dok térhódítása, javult a gé­pesítettség. A nagymértékű terven felüli keresletnöveke­dést azonban az építőipar adott kapacitása és szerke­zete nem tudta kielégíteni. III. Mezőgazdaság II. Ipar-építőipar A szocialista ipar bruttó termelése 1977-ben az elő­irányzott 6 százalékkal szem­ben 6,8—7 százalékkal nőtt. A termelés növekedése — a kedvező mezőgazdasági ered­ményekkel összefüggésben — az élelmiszeriparban volt a legnagyobb, 9,7 százalék. Ezen belül az átlagosnál gyorsabban emelkedett a húsipar, a baromfi- és tojás­feldolgozó ipar, a tejipar és a növényolajipar termelése. Az élelmiszeripar nélkül szá­mítva az ipari termelés lé­nyegében a tervezett mér­tékben, 6,1 százalékkal nőtt. Az átlagosnál nagyobb mér­tékben növelte termelését a villamosenergia-ipar, 8,4 szá­zalékkal, a gépipar, 7,5 szá­zalékkal és a vegyipar, 6,9 százalékkal A gépipari ága­zatok közül a villamosgép­és készülék, a híradás- és vákuumtechnikai ipar, vala­mint a műszeripar 11—13 százalékkrl termelt többet az 1976. évinél. A legnagyobb gépipari ágazatok közül a közlekedési eszközök gyár­tása 7,5 százalékkal, a gépek és gépi berendezések gyártá­sa 6j2 szazatókkal emelke­dett. Az építőanyag-ipar ter­melése 6,1 százalékkal nőtt. A bányászat, a kohászat és a könnyűipar termelésnöveke­dése 4,0—4,2 százalék között volt. A könnyűiparon belül jelentősen nőtt a papír- és nyomdaipar termelése, a tex­tilruházati iparé 1,9 százalék­kal emelkedett A termelés élénkülésében az export bővülésének és a beruházások növekedésének volt legnagyobb szerepe. Az ipar külkereskedelmi célok­ra 15 százalékkal, beruházá­sokra 14 százalékkal több terméket értékesített, mint 1976-ban. A fogyasztásicikk­kereskedelemnek eladott ter­mékek mennyisége viszony­lag mérsékelten nőtt. Az ipar anyagellátása ál­talában kielégítő volt, ami­hez az 1976. évinél jóval na­gyobb anyagimport is hozzá­lárult. Az ipari termékszerkezet korszerűsödésében 1977-ben is elsősorban a központi fej lesztési programoknak volt jelentős szerepük. A közúti járműfejlesztés kapcsán to­vább nőtt a közúti járművek és részegységeik gyártásának A mezőgazdasági termelés a tervvel összhangban, 1975­höz képest 7—7,5 százalékkal nőtt. 1976-hoz viszonyítva a növekedés 10—11 százalékos. Az állami gazdaságok és a mezőgazdasági termelőszö­vetkezetek kb. 12 százalék­kal, a háztáji és kisegítő gazdaságok mintegy 7—8 százalékkal termeltek többet, mint egy évvel korábban. A termelés növekedése lehető­vé tette a lakosság jó élel­miszerellátását és a kivitel bővítését is. 1977-ben 5,3 millió tonna búza termett, valamivel több, mint egy évvel koráb­ban. A többletmennyiség a hozamnövekedésből szárma­zott, a búza vetésterülete kisebb volt az előző évinél. A hektáronkénti átlagtermés 40,5 q volt, 1,7 q-val több az eddigi legmagasabb 1976. évinél. Kukoricából, az előző évinél valamivel kisebb terü­leten, majdnem 1 millió ton­nával több, összesen 6 mil­lió tonna termett. A hektá­ronkénti átlagtermés 46,8 q volt, 23 százalékkal nagyobb, mint 1976-ban. A tervnek megfelelően a zöldség-, a burgonya- és a gyümölcstermelés erőteljesen fejlődött. Zöldségből és bur­gonyából az előző évinél 20 százalékkal többet takarítot­tak be, hasonló mértékben növekedett az alma- és a szőlőtermés is. A cukorrépa termésmennyisége valamivei kevesebb, a répa cukortar­talma nagyobb volt az egy évvel korábbinál. A sertésállomány tovább­ra is magas szinten maradt, és az év végén 7,8 millió volt A szarvasmarha-állo­mány egy év alatt 3 száza­lékkal, 1 950 000-re emelke­dett Az év folyamán nőtt a tehenek száma is. A vágóállatok és állati termékek termelése a terve­zettnél nagyobb mértékben emelkedett: a vágóállatter­melés 10 százalékkal, a tej­termelés — főként a hoza­mok növekedésével — kb. 11 százalékkal, a tojás- és a gyapjútermelés majdnem 20 százalékkal. A szocialista mezőgazdasá­gi nagyüzemekben éves át­lagban 773 ezren dolgoztak, csaknem 20 ezerrel, 2,3 szá­zalékkal kevesebben, mint 1976-ban. A mezőgazdasági terület tovább csökkent A mezőgazdaság anyagi-mű­szaki ellátottsága javult a beruházások, elsősorban a gépberuházások gyorsabban nőttek a tervezettnél. Az üzemek többek között 4500 traktort, 2000 gabonakom­bájnt, 4200 tehergépkocsit vásároltak. A gépállomány korszerűsödött, nőtt a na­gyobb teljesítményű trakto­rok aránya. A tra'ktorálio­mány vonóerőkapacitása 4 százalékkal nőtt A terme­(Folytstás 48 3. oldalomj VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Premíxüzem Bábolnán A hazai beruházásoknál tor szerepét töltik be. Az új még szokatlanul rövid idő, üzem, amely a BCR-művek 19 hónap alatt építették fel első gyára, az egész magyar Bábolnán Európa egyik leg- mezőgazdaságban fontos sze­nagyobb, világszínvonalon repet tölt majd be, hiszen évi termelő premixüzemét. A 30 000 tonnás termelésével a premixek. amelyek nyomele- hazai premixigények mintegy meket, vitaminokat, más ha- 50 százalékát elégítik ki. Az tóanyagokat és a betegségek avatóünnepségen — amelyen ellen védelmet nyújtó gyógy- Havasi Ferenc miniszterei­szereket tartalmaznak, az ál- nök-helyettes adta át az új lattenyésztés költségeinek üzemet — részt vett Mókrl 60—65 százalékát kitevő ta- Pál, a Komárom megyei karroányozásban a katalizá- pártbizottság első titkára tó Bátorok Szegedről Az első negyedévben 700 darab Roll készfii Somogyi Kircrtyné felvételei íróasztalokból mindig nagy a kereslet... Az elmúlt évben 2400 da­rabot gyártottak belőle, az idén 3000-re érkezett meg­rendelés. Műanyagborítása tölgyfa mintájú, neve Roli. Fő elemei: kétajtós ruhás­szekrény, polcrendszer és a szekrénysorba beépített ta­nulóasztal. Ára olcsó, 3000 forint. Megtervezték már egy továbbfejlesztett változatát is, amihez heverő és külön íróasztal tartozik. ' Éveken át csak irodai és könyvtári bútorok készültek a Tisza Bútoripari Vállalat szegedi gyáregységében. Ta­valy egy üj gyermekszoba­garnitúrával bővítették ter­mékeik skáláját. Az 1970-ra tervezett 43 millió forintos termelés egyharmada szár­mazik majd a Roli gyártásá­ból A tetszetős kivitelű Tisza II. dolgozószoba berendezés­ből 120-at szállítanak a Szovjetunióba, míg a hazai piacra 45 ilyen típusú szek­rénysor kerül. Több mint 1 millió forintos üzletet je­lent a szegedi gyáregységnek az Újszegeden épülő MÁV Rendelőintézet irodai búto­rainak az elkészítése Kísér­leteznek falburkolatok gyár­tásával is — tőkés exportra. Minden évben gondot okoz. hogy a bútorraktárak az év eleji leltárak idején nem tud­ják fogadni a gyárakból ér­kező termékeket. Az idén számítottak erre a Tisza Bú­toripari Vállalatnál, ezért ja­nuárban kizárólag gyermek­bútorokat készítettek, ame­lyek állandóan keresett cik­kek. Nincs velük raktározási probléma, mert egyenesen aa üzletekbe szállíthatók, ahol hamar gazdára találnak. A Lenin körúti üzemből száműzték a zajos gépeket. Itt csak a bútorok összesze­relését végzik, az előkészítő munka a Vásártéri úton levő üzem feladata Február első napjaiban — a Roli után — megkezdték az író- és író­gépasztalok, valamint a tit­kársági bútorok gyártását

Next

/
Oldalképek
Tartalom