Délmagyarország, 1978. február (68. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-28 / 50. szám

Kedd, 1978. febrnár 28. 76 Egy fegyelmi eljárás r • r margó fara Elgondolkoztató fegyelmi határozat került a kezembe egy büntetőügy nyomozati anyagának olvasása alkalmával, ami arra indított, hogy újra írjak a megelőzésről, mint olyan tevékenységről, aminek nagy jelentősége van a bűnüldözési munkában, és a bűnelkövetés megelőzésében. Most ls utalok arra, hogy ezt a feladatot sokan egyrészről a rendőrség kizárólagos feladatának tekintik, másrészről túl leegyszerűsítve technikai segédeszközök körére leszűkítve értelmezik. Igen sok helyen több alkalommal megfeledkeznek a környezet, a társadalom, a helyesen megválasztott intézkedések egyéni és társarialomformáló hatésáróL Szólni kell erről azért is, mert sokszor elhangzik, mit kellene tenni, de legtöbb esetben a kérdés megfogalmazásában merül ki minden tenni akarás. Csak példaként említem: •ok esetben találkozunk közönnyel az emberi problémák, nehézségek megoldásánál. Sokan a kérdést maguk számára feloldják azzal, hogy ezek megoldása a társadalom feladata, s elfelejtik, hogy ők is a társadalom tagjai... Hány esetben vagyunk tanúi cinikus közönynek olyan események kapcsán, amit elítélünk. amin felháborodunk? Egyre inkább tapasztalható — sőt életfelfogássá kezd válni —, hogy igen jelentős azoknak a száma, akik csak Celháborodhak, méltatlankodnak, de a puszta felháborodáson túl semmit nem tesznek e jelenségek felszámolására, vagy ami még helytelenebb, maguk is hasonló hibába esnek? Tanúi vagyunk sok esetben garázda magatartásnak, munkahelyi lopásoknak, figyelmetlen, hanyag munkavégzéseknek, és mégis a „felháborodásunk". az elítélésünk kézzelfogható, őszinte megnyilvánulása elmarad. Gyakran elfelejtjük, hogy ez a társadalom — a sok gond ellenére ls — milyen sokat tett és tesz az emberért a becsületes életkörülmények megteremtésére, hogy ma mér az emberi magatartást és erkölcsi felfogást más mércével kell mérni. De miért nem figyelmeztetjük egymást, mikor ilyeneket látunk? Hány esetben — valami hamis humanitásra hivatkozva — elmarad a figyelmeztetés, baráti jó szó, a mértéktelen alkoholfogyasztás láttán, mert nem tudjuk — sót nem is akarjuk — kimondani, hogy ne tovább! Elfelejtjük, hogy a társadalom a közösség többségének erkölcsös magatartáséban mily nagy erő rejlik, aminek megvan a maga megelőző, visszatartó ereje, nmit alkalmazni ls merni kell. Példák sokasága támaszt fa alá, hogy a munkatársak Jdőben elhangzott figyelmeztetésének eredményeképpen elmarad a fegyelmezetlenség, a rendbontás, sőt esetenként a bűncselekmény is. Ezek a gondolatok napirenden vannak, de nem eléggé élnek a mindennapi életben, es gyakran nem érvényesülnek tevékenységünkben. Látnunk és tudnunk kell, hogy az emberi problémák megoldása is beletartozik a megelőzés fogalmába. Ennek ellenére sok esetben túlságosan leegyszerűsítjük az embereket foglalkoztató kérdéseket, azok megoldását, holott a történések körültekintőbb, alaposabb vizsgálatával lényeges emberi problémákat tudnánk megoldani, és így elejét tudnánk venni olyan magatartásoknak is, amelyek erkölcstelenek, törvénybe ütköznek. E körülményeket figyelmen kívül hagyó, felületes, bizonyos értelemben közömbös szemléletű vizsgálatot tapasztaltam — a fenti gondolatokat elindító —, fegyelmi ügyben is. Egy 10 éve munkaviszonyban álló' dolgozó fegyelmi ügyét tárgyalták — azt nem lehet leirni, hogy vizsgálták. Az ügy lényege az volt, hogy a dolgozó munkaidő után engedély nélkül bent aludt a gyárban. Szeretném hangsúlyozni, hogy most nem a fegyelmi eljárást és a hozott határozat indokoltságát vitatom, hanem azt a bizonyos értelmű közönyt, nagyvonalúságot, ami ezt a vizsgálatot is jellemezte. Alaposabban, a körülmények gondos vizsgálata mellett lefolytatott fegyelmi eljárás kapcsán ugyanis fény derült volna arra, hogy a dolgozó már hosszabb idő óta családi problémát megoldatlansága miatt nem rendelkezik lakással, nem volt hol aludnia, s ezért választotta helytelenül azt a megoldást, hogy munkaidő után engedély nélkül bement a gyárba, és üres munkatermekben, öltözőkben aludt. Ezeket a körülményeket azonban senki nem vizsgálta, s így nem csoda, hogy az sem merült fel: ebben az időben kezdődtek a gyárban az öltözői lopások, amit a fegyelmi eljárás alá vont dolgozó követett el. A kezdeti helyes és körültekintő vizsgálat talán megoldhatta volna ennek a dolgozónak emberi problémáját, s megelőzhette volna azt is, hogy az alkalmat kihasználva munkatársait meglopja. Igen elgondolkoztató volt az is: az a közösség, amelyben ez a személy dolgozott, nem figyelt fel arra, hogy a megoldatlan családi problémák felborították munkatársuk életét. Senki ne gondolja, hogy a most folyó büntetőeljárással és az elkövető elítélésével megoldjuk a probléma lényegét. Mindenekelőtt és minden esetben az okokat és a lehetőségeket kell vizsgálni és megváltoztatni, hogy ezáltal mind szűkebb körre szorítsuk a jogellenes, erkölcstelen magatartást Ez az ügy is azt mutatja, hogy minden eljárási formában alaposabb, körültekintőbb vizsgálat szükséges, mely embercentrikusabb, és a felvetődött kérdés gyökeres megoldását szolgálja, mert ezzel elő lehet segíteni a megelőzést, a nevelést. A valódi gondok és problémák emberi megoldása így és ezen a téren válhat — többek között — a megelőzés társadalmi részévé. Dr. Jármai Tibor Ókori város Grúziában Egy korábbi ismeretlen város romjaira bukkantak Grúzia északkeleti részén. Az ásatások során a régészek számos palota, középület és lakóház romjait tárták fel. Felszínre kerültek mozaikpadlós fürdőszobák maradványai is. Az ásatások eredményei megerősítették a történészeknek azt a feltételezését, hogy a mai Grúzia területén egykor hatalmas város állt. A több mint 2000 évvel ezelőtti város lakói ismerték a szőlőtermelést, s tudatában voltak az öntözés jelentőségének. (APN) a győztesek közül Tornán Józsefné a kisteleki Egység ÁFÉSZ József Attila szocialista brigádjának vezetője ls közte volt azoknak, akik a Nagy Októberi Szocialista Fprradalom 60. évfordulója tiszteletére tett vállalások kimagasló teljesítéséért megkapták a Szovjetunió társadalmi szervei által adományozott „A szocialista munkaverseny győztese" című kitüntetést. Megyénkben 5 az egyetlen ÁFÉSZ-dolgozó, aki ebben a magas elismerésben részesült. s február 22-én, a kitüntetés budapesti átvételekor — mint mondta — nem volt nála boldogabb ember. Tornán Józsefné a kisteleki szövetkezeti presszó vezetője, itt szorgalmatoskodik 1965 óta. A megelőző években végzett kiemelkedő munkájáért nyolszor volt Kiváló dolgozó, kétszer részesült a SZÖVOSZ Kiváló szövetkezeti munkáért kitüntetésben. A brigád — amelyben vele együtt, tíz nő dolgozik — kilenc éve alakult. 1973 óta folyamatosan „arany koszorús", két éve pedig elnyerte a Kiváló brigád címet is. A múlt évben a brigád — a hasonló jellegűek közül a megyében — elsőként csatlakozott a csepeli felhíváshoz. A gazdasági feladatokra vonatkozó vállalásokat a brigád tagjai november 7-ig túlteljesítették. így többek között 23 százalékkai több üdítő italt. 20 százalékkal több fagylaltot. 15 százalékkal több süteményt árusítottak. mint az előző évben. Valamennyien részt vesznek szakmai, vagy politikai képzésben. jó eredményt értek el a „Ki tud többet a Szovjetunióról" vetélkedőben, gondot fordítottak arra is. hogy új tagokat szervezzenek a szövetkezetbe, s részt vegyenek a különböző társadalmi munkában. Az idén már az év eleién elhatározták, hogy a Láng Gépgyár dolgozóinak felhívása nyomán tovább folytatják a szocialista munkaversenyt. Idei vállalásaik között az üzleti forgalom növelése. a takarékosság, a kollektív véradás, a társadalmi munka és a tanulás szerepel. Tornán Józsefné a magas kitüntetés mellett arra is büszke lehet, hogy a brigád, a munkatársak szorgalma, céltudatos igyekezete garancia az elhatározott feladatok teljesítéséhez. Kondoros! János Minden negyediknél... Az alkohol szerepe a közlekedési balesetekben A Megyei Közlekedésbiztonsági Tanács napokban tartott tanácskozó ülésén az egyik leggyakrabban emlegetett szó az alkohol volt. Nemcsak azért, mert egyre nagyobb figyelmet fordítunk az alkoholellenes propagandára. A közlekedés biztonságáért fáradozó szakemberek és társadalmi aktivisták okkal hivatkoznak oly sűrűn az italozás veszélyeire: Csongrád megyében a tavalyi 730ról 834-re emelkedett a közúti balesetek száma. Akik alaposabban is áttanulmányozták a statisztikai adatokat, könnyen észrevehették: minden negyedik balesetnél tetten érhető az ittasság. HAZASSAG I kerület Szeged: Lajos Attila Péter és Hajdú Mária, Bodor Ferenc és Farkas Mártá. Fülöp Mihály és Stróhner Irén Zsuzsanna. Nyári Mihály és Loós Katalin, Német Tibor és Blczók Anna Mária. Molnár Lajos és Somogyi Mária, Kiss Béla es Vízvári Erzsébet, Baranyai István és Bodoni Zsuzsanna Mária, Rácz Lajos és Rácz Ilona. Czékmán Imre és Bodré Mária. Túth Zoltán János ea Türl Katalin Pirosica házasságot kötöttek. SZÜLETÉS I. kerület Szeged: Dr. Bárány Ferencnek és dr. Árva Editnek Balázs, Börcsök Károlynak és Oltványi Erzsébetnek Károly, Domonkos Mátyásnak és Bukva Évának Péter Mátyás, Kecskeméti Jánosnak és Keeskés Márta Magdolnának Janka, Andrlkö Mihály Jözsefnek ée Balog Erzsébetnek Mihály. Vörös Józsefnek és Kószó Máriának József, Bús Gyula Ferencnek éa Karai Editnek Edit Ilona, Vineze Mihálynak és Magos Unnának Marianna Ilona, Ágoston Attilának és Török Zsuzsannának Eva Piroska, Halász Ferencnek és Tóth Évának Gabriella, Balogh Istvánnak és Bereczki Máriának Krisztián, Nehéz Dezsőnek és Bozslk Katalin Annának Bernadett, Sándor Leander Bélának és Bóka Angéla Idának Balázs, Maász Lászlónak és Sós Máriának Anita Nikoletta. Súlya Istvánnak és Bóka Állnának István. Berend Tamásnak és Pintér Olgáhak Anita Orsolya, Juhász Sándornak éa Gábor Eva Veronikának Attila Sándor, Sebest János Sándornak és KoÓvodák Mongóliában Ar óvodai hálózatot nagy- el a gyermeklétesítményekmértékben fejlesztették Mon- ben. cóliábnn. melynek eredmé- Jelenleg több mint 550 nyeképpen tavaly, év végéig óvoda van az országban, áó 000 gyermeket helyeztek (MTI) Családi események vács Juliannának Renáta; Bitó Sándornak és Fekete Margitnak Katalin, Nagy-Dani Károlynak és Otott-Kováes Editnek Enid, Oyapjas Istvánnak es Nac-sak Jolanak Erika Veronika. Demeter Zoltánnak és Almássy Borbálának Zoltán Sándor. Gallal Lászlónak és Gárgyán Jolánnak Norbert László, Ptgnlczkl Józsefnek és Siket Máriának Andrea. Orbán Tihamér Györgynek és dr. Jalahey Heyamnak Neda Orsolya, Kopasz Istvánnak és Nagy-György Zsuzsannánnk Krisztina, Német Tibor Istvánnak és Rácz Juditnak Eva Judit, Bottá Györgynek és Aes Irénnek Uvia, Molnár Pálnak és Temesvári Irénnek Erika. Ladányi Miklósnak es dr. Csanádi Jolánnak Ditta, Konczos Pálnak és Fehér Klára Zsuzsannának Zsuzsanna, Szabó László Jánosnak ée Csüzdi Edit Honának Edit Andrea, Lak Antalnak és Paprika Julianna Ételnek Antal. Fodor Bélának és Olár Ilonának Zsuzsanna Edll nevű gyermekük született. III. kerület Szeged: ÜJvárt Jánosnak és Mangó Teréziának Tibor, Ormándi Mihálynak és Gábor Mária Margitnak Gyöngyi, Hulmán Józsefnek és Tlsoczkl Etelkának László, Búkor Ferencnek és Varas-Tóth Rozália Erzsébetnek Anita, Csiszár Imrének és Csiszár Ilonának Tünde Gabrlaella, Jójárt Jánosnak és Fehér Máriának Zoltán János, Széli Andornak és Kovács Zsuzsannának Andor János, dr. Kozma Lászlónak és dr. Vóna Idának Gergely, Bokor Bélának és Motlka Máriának Tamás, Megyesi Balázsnak és BaJáza Ilonának Attila. Ródai Istvánnak te Balázs Erzsébetnek Rita, Kazsa Gergely Józsefnek es Horváth Ágnesnek Gergő, üngl István Ferencnek és Födi Margit Valériának Margll. Balogh János Józseínek és Simon Ilona Klárának Csilla, Juhász Zoltánnak és Kocsis Eva Honának Tamás Zoltán, Frank Istvánnak és Lajkó Máriának Norbert, Kovács Nándornak és SzakáJ Rozália Irénnek Gyöngyi Irén, Nyárt lmrénev és Szövényl Eva Máriának Imre nevü gyermekük született. HALÁLOZÁS I. kerület Szeged: Kapás lstvánné Marton Anna, Batkl Dezsöne Paúk Hona, Rehák Szilveszter, Virányi Pál, Ónozó József, Barczánfalvl Lajosne Sallal Rozália, dr. Szűts Istvánhé Kis Julián na, Szabó Sándor, Rácz Ferenc, Török Lajos. Vlcsay Lajott OAcsi János, dr. Jakab Imre. Nádori József. Krizsán Istvánnc Juhászka Jolán, Varga János. Széesi Mthályné Kószó Veronika, Bóka Istvánná Lugosics Etelka, Molnár Mátyásné OtoltKováes Margit, Bertha Jolán. Szikszal József, Farkas Mihály. Sohajda JAnoané Hoffman Rozália. Piánk Rezsöné Punzengruber Irma, Vágfalvl József, Fenyvesi Antalné Vörös Rozália. Balázs Lajosné Zadravee Ágnes. Barta Márta, Floek János meghalt. in. kerület Szeged: Kolompár Zoltán: Józsi Ferencné Kovács Katalin. Trlznal Emília, Patlk József. Komlósl János Mihály. Balogti Lászlóné Györfl Julianna, Szél Jánosné Ábrahám Etelka, Nagy Pál, Kovács iBtván, Mészáros Istvánná Szanda Mária, Molnár Sánd'orné Dabls Piroska, Jakab Sándor, Sárközi Sándorné Erdélyi Erzsébet, Kalltzka József, Homolya Ferencné Sztritovics Karolina, Gálbogár Julianna Viktória, Nagy Ilona, Gera Ferencné Juhász Veron, Hegedűs Mártonná Borbola Márta, Szűcs lstvánné Kiss Julianna, Bíró József, Fülöp Béláné Sinka Ilona, Katona Pálné Kalász Ilona. Kiss Istvánná Sebők Erzsébet. Dávid Jenöné Kozma Magdolna meghalt. Vagy a baleset okozójánál, vagy a szerencsétlenség áldozatánál állapíthatták meg az alkoholfogyasztást. A számokból kiolvasható az is, hogy az előző évihez képest, a halálos balesetek száma 35 százalékkal, a súlyos kimenetelű baleseteké 13 százalékkal növekedett. Ide kívánkozik egy másik tény is: az italozással összefüggő balesetek 16 százaléka tavaly halállal végződött. Halállal végződő közlekedési balesetet tárgyalt a napokban a megyei bíróság. A vádlottak padján ketten ültek, két fiatalember, akik tavaly novemberben — népes társaságban, valakinek a névnapját ünnepelve — jóval többet ittak a kelleténél. Jó hangulatban, alaposan lerészegedve indultak haza, egyikük biciklin, máslkuk segédmotor-kerékpáron. A motoros, egyik — ugyancsak Ittas — barátjának felajánlotta, hazasegíti. Bukósisak a pótutasnak nem jutott, s amikor útközben leesett a járműről, olyan súlyosan megsérült, hogy másnap, a kórházban életét vesztette. A vádlottak egyike sem alkoholista, csak alkalomszerűen fogyaszt szeszes Italt. Hogy valaki egy-egy névnap vagy más esemény „örömére" olykor lerészegedik, bizonyos mértékig magánügy lenne. Az lenne, ha az ünneplők italozás után nem szállnának motorkerékpárra, biciklire, nem ülnének a gépkocsi volánja mögé. Érthetetlen, hogy sokan még mindig nem hajlandók tudomásul venni; csak józanul lehet jármüvet vezetni. Meglepő az is: Jó néhányan gondolkodás nélkül beülnek az ittas vezető gépkocsijába, vagy felülnek mögé, a motorkerékpárra. Nem egy lakodalom akad, ahonnan a vendégek autóval távoznak, akkor is, ha az esküvő örömére jócskán felöntöttek a garatra. Nemrégiben a szegedi járásbíróság tárgyalta egy ilyen magánautós ügyét, lagziból hazafelé menet úgy előzte az előtte haladó gépkocsit, hogy visszatérve a jobb Gidaira, elütötte a sza-: bályosan közlekedő kerékpárost A balesetben vétlen biciklis a helyszínen meghalt Egy másik esetből azért érdemes néhány mozzanatot felidézni, hogy ismét leszögezhessük : a kerékpárost éppen olyan felelősség terheli a közlekedésben, mint a gépkocsivezetőt, vagy a motorkerékpárost. Igaz, a kerékpározáshoz nem szükséges vi?sgát tenni, de ez senkit nem mentesít a közlekedés szabályainak ismerete alól. A két keréken közlekedőt éppúgy felelősségre vonják az ittasságért, mint máso. kat. „Csak a részeg kerékpárostól ments meg, uram, minket" — hangzik az autósok „fohásza", s nem ok nélkül. Az apropóul emlegetett esetben valaki azért került kis híján börtönbe, mert váratlanul, Jókora vargabetűvel kocsija elé kanyarodott egy ugyancsak ittas biciklis. A hatóságok minden, rendelkezésükre álló eszközzel igyekeznek visszaszorítani a balesetek növekvő számát. Az ittasságot a közlekedés, ben súlyosan büntetik, a rendőrség igen gyakran él azzal a lehetőséggel, hogy az ittasan vezetőktől rövidebb* hosszabb időre be lehet vonni a jogosítványt. A közle. kedés biztonsága érdekében az ügyészek az alkoholisták kényszerelvonó-kezelését indítványozzák, a bírósági ítéletekben a mellékbüntetéseknek e fajtája igen gyakori, csakúgy, mint a járművezetéstől eltiltás. A hivatalos intézkedések azonban önmagukban még nem vezetnek eredményre. Ha biztonságosabbnak szeretnénk tudni a közlekedést, ne nézzük szó nélkül, hogy ismerőseink, barátaink ittasan ülnek autóba vagy motorkerékpárra, amikor például a közös ünneplésből hazaindulnak. Az ilyen, s ehhez hasonló esetekkel szemben nem lehetünk közömbösek, mert az, ha valaki felelőtlenül veszélyezteti mások életét., nem tekinthető magánügynek. L. U. t