Délmagyarország, 1978. február (68. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-26 / 49. szám

MAGAZIN Vasárnap, 1978. február 26. E&S Milyenek a magyar filmek 7 M

egfigyelhető: a legkülönfélébb boltokat járva, lettlégyen a választék, a kínálat még oly bőséges is, mi a szenzáció, amit leginkább keresnek? Bizony többnyire, ami — nem magyar gyártmány. S most. hogy végre külkereskedelmi téren is eljutottunk oda: a hazai áruk minősége a legfontosabb követelmény — az okozatból könnyű visszapillantani az okra. A jelenség közismert viccklncsesbánya: ha a „javak" Made in Hungary jelzésűek — széles körben, máig tapasztalható a lekicsinylő ajakbiggyesztés. Szellemi termékek esetében, ha nem is ennyire egyértelmű a dolog. mégis mintha (talán az irodalmat kivéve) szintén találkozhatnánk hasonló alapálással. A kozmopolita sznobizmus, a divatos és legeslegújabb „irányzatoknak" hódolás szánakozó lekezeléssel illet olykor enyhén szólva jobb sorsra érdemes hazai alkotásokat S ugyan ml lehet az. ami — legnépesebb befogadótábora következtében — talán a legkiszolgáltatottabb mind között? A film. a magyar film. Jó néhány évvel ezelőtt — erről ls film készült (magyar film) ezzel a címmel: Miért rosszak a magyar filmek? A kérdést felesleges ismételni: egy rosszízű propaganda része. Ügy tűnik, egészen másképp kell feltenni. Előzetes ítélet prekoncepció nélkül. • A harc legalább évtizedes: az egyik fél képviselői szerint a magyar filmek érdektelenek, gyakran unalmasak, művészkedők, alkotóik távolról sem mérik fel a hazai közönség Ízlését. Igényelt. A másik fél replikái: a magyar filmek kitűnőek, rendezőik világhírűek. nagy nemzetközi elismerésben részesülnek lépten-nyomon. Az Igazság természetesen valahol középütt lenne, de régi akasztófahumor-igazság: a középút arany, de javítás miatt lezárták a forgalom elől. „Sarkos" állásfog. la]ás esetünkben viszont semmivel sem viss közelebb a célhoz. Ahogy a világon nincs igazság t- csak tgasságok vannak —. úgy nincs „magyar film" sem. Csak magyar filmek vannak. Melyekre a felUlstes. egyrészt-másrészt szemlélet mondhatá: jók ls. meg rosszak la Csakhogy ez „egyrészt" újra középút „másrészt" nem a lényeg felé mutat. Tendenciákról van szó, vagy ha úgy tetszik, filmgyártásunk utóbbi éveinek, hazai és nemzetközi fogadtatásának — következtetéseiről. * A közelmúltban zajlott le a magyar film nagy seregszemléje Pécsett: a X. magyar játékfilmszemle. A szakma itthoni reprezentánsain kívül jó néhány külföldi rendező, filmszakember is megjelent. Közöttük volt az egyik legtekintélyesebb angol filmkritikus. a magyar származású Mary Kuttna is. A magyar film külföldi. nyugati híréről a következőket mondta: — Nyugaton is a művészi filmalkotások egy kisebb létszámú, de értőbb és műveltebb közönség igényeit szolgálják. Előttük a magyar filmművészet igen rangosnak számít, igaz, hasonlóan az ugyancsak tekintélyes lengyel filmhez, a magyart is egyetlen nagy egyéniségen keresztül ismerik el elsősorban. Ami a lengyeleknél Andrzej Wajda. az a magyaroknál Jancsó Miklós. Jancsó világtehetsig. általa lassan, de az egész magvar filmművészet egyre nagyobb figyelmet és elismerést kap odakint. Hadd utaljak most csak Makk Károly: Szerelem című alkotására, vagy Fábrl Zoltán filmjeire. Magam is láttam KJősa Ferenc Hószakadás-át, kíváncsi vagyok Balczó-filmfére, de Sára Sándor. Simó is Gaál István filmjeire is. Ha Mary Kuttna szavalt a külföldi elismerés alaolán a magvarfllm-pártlak véleményének fogjuk fel. szakmabeli, s ugyanakkor mégis csak „belső", magvar szemmel alkotott ítéletei támpontot adhatnak egy-két kiragadott példához. S hogy netán ravaszdian bár. de mégiscsak elfogultnak ne tűnjünk: a kudarcokhoz la. * Tömegigény. Tömegízlés. Rossz felhangú szavak, most mégis fogadjuk el őket Ideiglenesen. Magyarországon a sport: abszolút közügy, sőt társadalmi-Doi'tt. kai ügy Kósa Ferenc: Küldetés című. Balczó Andrásról készített filmje az elmúlt év egyik szenzációja volt Arról készült felmérés. hányan látták az országban (több mint 300 ezren), arról nem: hány embernek volt ez talán az Pákolltz István Magabiztos A botfülű mindenha Intonál Fejest ugrik az úszni nem tudo Kioktat a befuccsolt életű A kopott kokott mímes szentfazék első vagy Ifjúkora óta a második, harmadik magyar film. amit látott Mert sportolóról, híres emberről. népszerű emberről szólt Akiért úgy szurkoltak, hogy az utolsó métereket vele együtt futották. Akivel voltok „zűrök". Ettől persze a film még lehetett vol. na gyenge is. Hogy nagyszerű alkotás. azt már csak a szinte egyöntetű pozitív fogadtatás miatt sem kell bizonygatni. Példát -r emlékezetes, tiszta és szén példát — mutatott arra, hogy prófétákra — igen is szükség van. ma is. még ma ls. Emberséges, mélyen Igaz Illusztrációt nyújtott erkölcsi szilárdságra, következetességre és akaraterőre. S a legnagyobb öröm: más példát is hozhatnánk már a magyar filmek köréből: nem dokumentum-, de müvészvagy akár „szórakoztotó"-filmek esetében is. A színvonal tehát — sohasem „vájtfülűség" (stílusosabban „vájtszemúség" függvénye. Tavaly azonban nemcsak sportév volt: Ady-év ls. Szégyenszemre ebből az apropóból — az egyik legrosszabb magyar filmmel. A Ki látott engem? című alkotás kritikái joggal hivatkoztak éppen Adyra, róla szólván: „Ne tapossatok rajta nagyon". Zavaros, semmitmondó és technikai szempontból elképesztően fegyelmezetlen „mű" volt ez, bizonyítva, hogy az, ami a magyar filmek egyik legszimpatikusabb újabb tulajdonsága volt az elmúlt években — ötvözni az igényes mondandót a közönség igényeivel — bizony hagy még kívánnivalót maga után. * — Nem hiszek a fellendülésekben és a mélypontokban. Elég egyenletesnek tartom a magyar filmművészet fejlődését... NyeL vünket, irodalmunkat kevesen értik a világban, a film azonban óriási kitörési lehtőségeket teremtett. és hirt visz a magyar kultúráról — mondotta Pécsett az operatőr Sára Sándor, aki a Jancsó utáni „hullám" rendezőgárdájának la egyik legfigyelemreméltóbb képviselője. Reméljük, ha a közönség nemsokára például éppen az ő újabb filmjét a Nyolcvan huszárt megnézi majd. talán hisz e cikk szerzőjének: nemcsak a mundérbecsület késztette Sára Sándort erre az állásfoglalásra; Kiegészíteni legföljebb annyiban lehet: a magyar filmművészet a hatvanas évekbeli robbanásszerű nagy fellendülésétől kezdve egyenletesen fejlődik, de az lehetne töretlenebb ls. Annál Inkább. mert például rendező- és operatőrgárdánk méltán elismert munkája és az évente elkészített 18—20 film bemutatása közötti kapcsolat a mozik nézőterén realizálódik. A látogatottság bizonyíthatja, lehet valami abban, amit az angol kritlkusnő mondott. De — gondoljunk a Balczó-filmre! — a magyar filmeket elsősorban a magyar közönségnek készítik! S ez kötelez! DOMONKOS LASZLÖ Tanyák RÉVÉSZ NAPSUGÁR RAJZAI Képes hídkrónika Az új hiú krónikájának lapjá- tózkodó karjait — a szegedi ol- vontatták a „kénmezőből" a da- egymás mellé kívánkozik a kél ra Varga Mátyás rézkarca kerül dal tö'-té-e felől. Fotóriporterünk, ruk egynémelyikét, újabb hidele- kép: a képzőművész alkotásának most. A művész így látta az Somogyi Károlyné ugyanazt a . , egyelőre még a partokhoz tapadó pl'lanatot természetesen már nem "»eket illesztettek helyükre, s reprodukciója, s annak mostani, hídszerkezeteket, a daruk nyáj- örökíthette meg. Időközbea el- persae lehullott a hó la — mégis valóságos változata-