Délmagyarország, 1978. február (68. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-26 / 49. szám

18. évfolyam 49. szám 1978. február 26^ vasárnap Ára: 1 forint VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÖLJETEK! Lenin születésnapján Kommunista szombat a Szovjetunióban Kommunista szombatot tartanak Lenin születése év­fordulójának tiszteletére áp­rilis 22-én a Szovjetunióban. A kezdeményezést egyszerre több gyár kollektívája tette meg, s azóta országszerte igen sokan csatlakoztak már hozzájuk. Az önkéntes munka részt­vevői a kommunista szom­bat termelési értékét a szov­jet békealap céljaira aján­lották feL (TASZSZ) Vasutasok versenye Második a szegedi igazgatóság — Ünnepség A vasútigazgatóságok ta­valyi versenyében második lett a szegedi. Ebből az alka­lomból ünnepséget tartottak tegnap, szombaton a szegedi vasutas művelődési házban. Ott volt Koszorús Ferenc, a SZOT elnökségének tagja, a Vasutas Szakszervezet főtit­kára, Mákos István, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának tagja, Berta István, a városi pártbizott­ság titkára és Prágai Tibor, a szegedi városi tanács el­nökhelyettese. Ácsai Mihály, a Vasutasok Szakszervezete szegedi terü­leti bizottságának titkára köszöntötte a MÁV-igazgató­ság dolgozóit és a vendége­ket, majd Lovász Lázár vasútigazgató beszélt a ta­valy végzett munkáról. A személyvonatok a korábbinál pontosabban, de még mindig nem a kívánt módon közle­kednek. Az első félévben a fuvaroztatók olykor nem kö­tötték le teljes egészében a MÁV erőit, nyáron, az ősszel viszont akkora igények je­lentkeztek, amelyeket képte­lenség volt maradéktalanul kielégíteni. Erre a hullámzó munkára előre számítva, szorgalmazta az igazgatóság az előszállítási szerződések megkötését Tavaly 18 vál­lalattal jött létre megállapo­dás. Jó lenne elérni, hogy a szombat délután és a vasár­nap a vasutasok számára is a pihenés ideje legyen, mégis, €• lakótelep ? Mielőtt a címben feltett kérdésre választ körvonalaz­nánk, tegyünk fel egy má­sikat; mitől lesz városrésszé a lakótelep? A négy-, hat-, 'fiz emelet magas lakóházak­tól-e, vágy kell ezekhez mél­tóan magas szintű környe­zet, kiegészítő létesítmények sora is? Egyértelmű a vá­lasz: a városi utakat járók telefonálni, vásárolni, ügyei­ket intézni, pénzt biztos he­lyen tudni, levelüket posta­ládába dobni, benzint tan­kolni, ruhát tisztítani, hajat nyíratni, moziba menni vágynak, plakátot olvasva, kirakatok előtt bámészkodva, kölcsönzött könyvekkel a szatyorban, ráérősen, hiszen a kisgyerek biztos helyen: óvodában, bölcsődében, a nagyobbacska az uszodában van. Ennyit, s még ezer mást takar a kifejezés: vá­rosban élni. Szűkebben akár: lakótelepen élni, mely vá­rosrésszé terebélyesedett. Már most megismételhető a kérdés: városiasak-e lakó­telepeink? Ismeretes, hogy Csongrád megyében sikerrel zárult a 15 éves lakásépítési prog­ram, felgyorsult a települé­sek urbanizációs folyamata. Jogosan nőtt meg a lakos­sági igény a szolgáltatások, a közös használatú létesít­mények iránt A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság megbízásából 1978 januárjá­ban a megyében és részle­tesebben Szegeden vizsgála­tot folytattak Csongrád me­gye népi ellenőrei, hogy vé­leményüket összegezzék ar­ról, miként valósulták meg az állami célcsoportos és a telepszerű, többszintes ma­gánlakásépítéshez kapcsoló­dóan az alapfokú ellátás lé­tesítményei. Vagyis épült-e elég általános iskola, óvoda­bölcsőde, orvosi rendelőt gyógyszertár, szolgáltatóház? A népi ellenőrök Tarjánban. Odesszában, Felsővároson és az Északi városrészben ren­dezett lakógyűléseken meg­ismerkedtek a lakótelepiek véleményével is. ai & IV. ötéves tei megyei tapasztalatokat ille­ti: a városközpontok re­konstrukciója (Makón, Szen­tesen) az egészségügyi, ke­reskedelmi létesítmények esetében kedvező eredmé­nyeket hozott, a lakótelepe­ken megmutatkozó feszült­ségek azonban alig csökken­tek. Például Szentesen, a Hámán Kató lakótelepen több mint ezer lakást 170 négyzetméternyi ideiglenes élelmiszerbolt, a csongrádi Bökényi lakótelepen ugyan­csak ezer lakást 177 négy­zetméternyi vegyesbolt szol­gál ki. Az V. ötéves terv előkészítésekor — felhasz­nálva a települések ellátott­sági szintjének adatait — már az Országos Tervhiva­tal normatíváit alkalmazzák a fejlesztések elosztásánál, ezzel azonban nem szűntet­hető meg a IV. ötéves tervi elmaradás. A jóváhagyott, 19Í6—1980-ra érvényes terv úgynevezett járulékos és kommunális beruházásainak megvalósítását segítené, ha ezeket egységes, alkalmas technológiával és gyártóka­pacitással rendelkező, „rend­szergazdának" kijelölt építő­ipari vállalatra bíznák. Szegeden az állami cél­csoportos és telepszerű ma­gánlakásépítéshez kapcsoló­dóan a IV. ötéves terv vé­gére, 1975. december 31-ig a tervezetthez képest 100 óvodai férőhellyel és 846 négyzetméternyi közösségi létesítménnyel több épült, a kereskedelmi létesítmények 1031, szolgáltatók 1530 négyzetméterrel kisébb alap­területen valósultak meg. Az elmaradást a következő terv­időszak sem pótolhatja, ezért aztán például Tarján­ban as óvodák kihasznált­sága jelenleg 143, a bölcső­déké 160—170 százalékos. Az általános iskolákban vál­tott műszakban tanítanak, a Felső városon eddig meg­épült mintegy 2500 lakáshoz, az Északi városrészben kö­zel 1700 lakáshoz minded­dig nem készült iskola, óvo­c' bölcsőde. A kereskedel­s szolgáltató hálózat is :tés«8 WŰá Az orvosegészségügyi el­látás csak Odesszában meg­felelő, a többi lakótelepe* különösen a nőgyógyászati, gyermekgyógyászati és fogá­szati rendélők, s a gyógy­szertárak zsúfoltak. Noha már Szegeden is készült ta­nulmányterv kulturális­oktatási centrumok létesíté­sére (Tarján VI. ütemében), ennek helyére később óvo­da és bölcsőde épült. Le­mondani azonban a többié! e célra használható, tömbösí­tett épületek és helyiségek, az ifjúsági és felnőtt okta­tást és művelődést gazdasá­gosabban szolgáló közműve­lődési centrumok építésénele lehetőségéről — a jelenlegi pénzügyi nehézségek, s la­kásközpontú gondolkodás el­lenére — sem kellene. A megüevő feszültségek — noha demográfiai csúcsra méretezni a gyermekintéz­ményeket valóban lehetetlen — várhatóan csak 2—3 terv­időszak alatt enyhíthetők, ezzel számolva már a beépí­tési tervek megrendelőinek gondoskodniuk kell arról, hogy tartalékterületeket hagyjanak szabadon. (Ez Odessza esetében már nem lehetséges: a beépíthető te­rületek elfogytak.) A lakó­gyűléseken azt is felvetet­ték a hozzászólók — főleg Odesszában, Felsővároson, az Északi városrészben —, hogy a tervekben szereplö­kön túl egyéb közös hasz­nálatú létesítmények építé­sére is sort kellene keríteni. Postára, több nyilvános te­lefonra, OTP-fiókra, öregek napköziotthonára, nyilvános WC-re is szükség lenne. Is­mét szoba került — fehér­vári, miskolci, veszprémi példák nyomán —, hogy a házgyári épületek fogadó­szintjének belmagasságát nö­velve ezek alkamassá tehe­tek kereskedelemi, szolgál­tató üzletek kialakítására. A látszólagos többletköltség megtérülne: a lakásépítőssel azonos ütemben teremtődne meg a városias életmódhoz nélkülözhetetlen feltételek sora. WQ BL> egyelőre sokuknak kell ilyen­kor is munkát vállalni. A hétvégi rakodásoki fokozásá­ra indított országos verseny­ben jó eredményt értek el a szegediek — 5—8 százalékkal túlteljesítették a Központi Szállítási Tanács által meg­határozott tervet. Ebben a munkában a fuvaroztatók közül jó partner volt a Vo­lán 10-es számú Vállalat, a Csongrád megyei AGRO­KER. a FIM alföldi porce­lángyára, a DÉLÉP házgyá­ra, a kecskeméti és a bé­késcsabai konzervgyár, a' sarkadi és a mezőhegyesi cu­korgyár. Ezek a vállalatok elértéit, hogy jelentősen csök­kenjék a vagonálláspénz. A tervezett 10,7 millió ton­na helyett 10 millió 731 ezer tonna árut fuvaroztak ta­valy a szegedi vasutasok. A korábbinál többet rakodtak cukorrépából, cukorból, gyü­mölcsből, ásványolajból és homokból — kevesebbet ka­vicsból, tengeriből és téglá­ból. Az idei feladatokról Lo­vász Lázár elmondta, hogy 22 és fél millió utas kényel­méről, pontos indulásáról és érkezéséről kell gondoskodni. A terv szerint 10 millió 809 ezer tonna árut fogadnak, illetve visznek a kért hely­re. Reményt ad a tavalyinál ütemesebb szállításra, hogy eddig 23 vállalattal sikerült előszállítási szerződést kötni. Az igazgatóságok közötti . 'ersenyberv elért második -he­lyezés oklevelét Gulyás Já­nos, a MÁV vezérigazgató­helyettese adta át Lovász Lázárnak. Kiváló Dolgozó kitüntetést 50-en kaptak. A legjobban dolgozott vasuta­sok összesen 1 millió 150 ezer forint jutalomban ré­szesültek. Harmonikaajtók autóbuszokhoz Amióta a szegedi tanács válallatát, a fémiparit, átvetto az országos és világhírű Ikarus Vállalat, azóta új termé­keket készítenek a Fonógyári úti telepen. Korábban is be* dolgozói voltak a nagyvállalatnak, de most önálló gvár­ként komoly feladatokat oldanak meg. Többek között Sze­geden készül a híres Ikarus autóbuszok harmonikaajtaiaj naponta 200 darab összecsukható ajtót „véglegesítenek"- a szegedi üzemben. Alább a mupka egy-egy mozzanatát örö­kítettük meg Ponthegesztéssel illesztik helyérc a betéteket. Urbán István* né hegesztő begyakorlott mozdulatokkal ragasztja a femet Szőlő­oltványok Villányban megkezdődött a szőlőoltványok előállítása. Az idén rekordmennyiségű — több mint ötmillió — olt­vány készül a híres borvidék központjában. A VUlány­mecsekaljai Borgazdasági Kombinát villányi gazdasá­ga ugyanis kooperációs szer­ződést kötött több baranyai szakcsoporttal, illetve terme­lőszövetkezettel, és Ily mó­don bővíteni tudta az oltó­kapacitást. Frankfurtban a Zsolnav­fajansz Először szerepel önálló ki­állításon külföldöm a Zsol­nay-fajansz és -eozin. A va­sárnap megnyíló Frankfurti Tavaszi Vásáron közönség elé kerülnek a világhírű gyár legszebb dísztárgyal. A Zsolnay-fajansz jellegzetes­sége a krémszínű alap, e fi­;,om színes és arany kidom­borodó minta. A különleges értékeket az adja, hogy a díszítés-színezés művészi „munkával, kézzel történik, A hegesztés után lyukakat fúrnak és meneteket vágnak ag ajtókra. Moczó Ilona és munkatársa vigyáz a pontos mé­retek betartására Acs S. Sándor félv,-teled A harmonikaajtók utolsó munkamozzanatait a 7alka Máté nevét vire'ő szociali^a brigád tagjai végzik. Jójárt An.al és társai 5sszeillesz'*k az : jlókat és minden rendben, mehet & isstéhs,, xs üvegeaőfcs * te

Next

/
Oldalképek
Tartalom