Délmagyarország, 1978. február (68. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-03 / 29. szám

2 Péntek, 197X. február 3:. RADIOTEIEX MfcGBlZÓLEVÉL­ATADASOK Losonczi Fái, az Elnöki Tanács elnöke csütörtökön fogadta tmrad idris rendkí­vüli és meghatalmazott nagy­követet, az Indonéz Köztár­saság áj magyarországi nágykÖVélót, aki át aűta meg­bízólevélül. A Z Éli löki Tanács elnöke csütörtökön fogadta Mohamed Tahfer Bügaighis rendkívüli és meghatalma­zott nagykövetet, a Líbiái Arab Szocialista Népi Állam első budapesti nagykövetét is, akt ugyancsak átadta megbízólevelét. SZADAT LÁTOGATOKORFTON Szadat egyiptomi elnök csütörtökön elindult körútjá­ra, amelynek soran Marok­kóba, az Egyesült Államokba és hat európai országba Uta­zik. Siadat nem adott rész­letes nyilatkozatot a kairói repülőtéren indulása előtt, mindössze kifejezte remé­nyét, hogy ütja „hozzájárulás lesz a békefolyamathoz". MEGEMLÉKEZÉS A sztálingrádi csata egy­kori hőset, a 62. és a 64. gárdahadsereg egykori kato­nái és a hős város lakosai együtt emlékeztek meg csü­törtökön a második világ­háború fordulópontját jelen­tő nagy győzelem 35. évfor­dulójáról. ELSŐRENDŰ ÉRDEK Carter amerikai elhök szer­dán este országos tévé- és rádióbeszédben szólította fel a lakosságot: támogassa a í'anama-Csa tornáról kötött szerződéseket.. Az okmányok a jövő héten kerülnek a szenátus elé, ahol mindeddig nincs meg a törvénybelktá­táshoz szükséges többség. Carter az Egyesült Államok „elsőrendű nemzeti érdeké­hek" nevezte a csatorna­szerződések életbelépését. ALGÍRI CSÜCW • Algtrbáh csütörtökön dél­után megnyílt a szadatf kü­lönutas politikát ellenző négy arab ország — Algéria. Szí­ria, Líbiái, a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság valamint a Palesztinai Felszabadítás! Szervezet ma­gas szintű vezetőinek csúcs­találkozója. 0 genfi leszerelési bizottság ülése 0 Genf (MTI) A génfi leszerelési bizotH ság csütörtökön V. I. Llha­csev szövjet nagykövet el­nökletével tnfegtart'ottá TUS. ülését. Elsőként Eugeniusz wyzner nagykövet, Lengyel­ország képviselője szólalt fel. Értékelésében biztatóhák ne­vezte a leszerelési tárgyalá­sok kilátásait, és utalt a le­szereléssel foglalkozó két- és többoldalú fórumok munká. jának felgyorsulására. Az általában biztató és ígé­retes kilátásokkal a lengyel delegétűs szembeállította a neutronfegyver feurópábah történő bevetésére irányuló terveket. — Kormányom ál­láspontja sZeiint, és ez sok thás kormány álláspöhtjávál megegyezik — mondotta WyzHer rtágyköVet — sürgő­sen meg kell kezdeni a két­vagy többoldalú tárgyalásó­kat a neutronfegyver fejlesz­téséről és gyártásáról való kölcsönös lemondásról. Marchais bizakodó 0 Párizs (MTI) Néhány hét múlva kommu­nista miniszterek lehetnek tagjai egy olyan francia kor­mánynak, amely a baloldal közös programját hajtja vég­re — szögezte le Georges Marchais, a Francia KP fő­titkára Ravmond Barta mi­niszterelnökhöz irt levelében, artieiyben Ismét televíziós Vi­tára szólította a kormányfőt. AB FKP főtitkára szerdán este a „Nyílt lapokkal" című tévéműsorban nyilatkozott. Hangsúlyozta, hogy az FFCP véleménye szerint az intéz­mények szerepétől kibonta­kozott vita Csák arra szol. gál, hogy elterelje a közvé­lemény figyelmét az alapvető kérdésről, arról, hogy lesz-e Változás ihárcius után. Marchais rámutatott, hogy a kommunisták szemében a március 12-1 első forduló eredménye a döhtŐ. Az első fordülő eredmé­nyétől lügg, vissZa lehet-e té­rileni a szocialistákat a kö­zös programhoz. Az FKP főtitkára megerő­sítette egy korábbi nyilatko­zatát, amely Szerint egy 21 tagú kormányban a kommu­nisták hét tárcára tartanáhak i ;ényt, és elutasította Mitter. rand érvelését, arótay szerint a tárcákat a n j választott parlamenti képviselők ará­nyában kellene szétosztani. Marchais hangsúlyozta, hogy a Szocialisták és a kommu­nisták egyaránt igazságtalan­nak tekintik a választási rendszert, és az arányos kép­viselet elve mellett szállnak síkra. K chilei junta terrorjáról Dr. Antalffy György nyilatkozata a nemzetközi bizottság ülésétől 0 Budapest (MTI) Több mint kétezer embert hurcoltak el Chilében úgy, hogy sorsukról még a leg­közelebbi hozzátartozók sem tudnak — róöttdbtta dr. Ah­talffy György, az Országos Béketanács tagja, a Magyar Jogász Szövetség elnöke, sze­gedi egyetemi tanár az MTI munkatársának adott hyilat­kozatában. Á Chilei kato­nai junta bűneit vizsgáló nemzetközi bizottság Algír­ban tartott 5. ülésén amelyen Antalffy professzor is részt vett — szemtanúk, rejtett kame­rával felvett filmkockák, dokumentumok döntötték halomra a chilei katonai vezetők állítását, hogy „demokratizálódik" a kor­mányzat. Az algíri tanácskozásun­kon 40 ország 150 politiku­sa. jogásza és egyházi sze­mélyisége szögezte te: a chi­lei jühta a „kifinomult" módszérek mögött löVábbra is fasisztarendszer. Az em­beri jogok lábbal tiprása ma is mihdenhapos gyakorlat Chilében. Folytatódnak a ke­gyetlen vállatdsok, s a nemzetközi, valatniht a Chiléi jbg előírásait semmibe véve tartóztatják le és száműzik az állampolgá­rok százait. A vád közlése és bírósági tárgyalás nélkül deportálják 6z ország északi részébe az embereket. Az el­íogottak sorsáról még a leg­közelebbi hozzátartozók sem tUtíhak semmit. A nemzetközi bizottságok­nak bemutatott doku­mentumok alapján egyér­telműen megállapítható, hogy a chilei titkosrendőr­ség a kínzásokat és az em­bertelen bánásmódot in­tézményesítette. Jellemzőül talán annyit: az állambiztonsági szervek tag­jai gyakran a nyilváhtartott bűnözőkből kerülnek ki, akik semmiféle bíróságnak nem tartoznak elszámolással... — A fizikai terrort a Hadügyminiszter kerestetik Kommentár Három mlhlszterének le­mortdáRa folytán kormánya átalakítására kehyszerul schmidt nyugatnémet kah­cellár. Az építésügyi, Vala­mint a tudományos és Okta­tási miniszterek kiválása a kabinetből nem okozott vol­na komolyabb politikai iroblémát, a hadügyi tárca Tn'rtöko ónak, Georg Leber­nek a távozása már nem te­kinthető az adminisztráció rutinlépésének. A Szociálde­mokrata Párt jobbszémyá­hoz tartozó Leber a kor­mány egyik kulcsfigurája volt, s nem egészen önszán­tából távozik puszi járói, ha­nem azért, mert — egy idő óla botrányát ügyekbe ke­veredvén — pártja számára politikai tehertétellé vált. Kiderült, hogy a hadügy­miniszteritek alárendelt ha­tónál elhálíló szervezet, a MAÖ törvénysértő módon tehallgatóbei endezést. tele­pített. Leber titkárnőjének magánlakásába. Amikor az i'g.y kipattant, a mtntRzter löször azzal védekezett a Pártámén! előtt, hogy ez gyedl eset" volt. Utóbb tnban napvilágra került, vgy a MAD több tucatnyi esetben igéhybe vette az. il­legális lehallgatás eszköze­it, ami enyhén szólva meg­kérdőjelezte a miniszter sza­vahihetőségét. Leber bukásának ez volt a közvetlen kiváltó oka, de más előzményei ig voltak. A szociáldemokraták balszár­nya már régóta követelte á lemondását. Elsősorban azért, mert túlságosan enge­dékenynek bizonyult a had­sereg (bundesWehr) jobbol­dali beállítottságú táborno­kai iránt, s elnézte a „baj­társi száluk ápolását" az ak­tív állomány tagjai és az egykori hitlerista sereg Ve­teránjai között. Leber elő­ször tagadta ezeket a kap­csolatokat, mondván: „ma­gánjellegű akciókról" léhet szó csupán. A Frankfurter RuttösChaü HaSábJain azon­ban nemrég egy müncheni antifasiszta csoport gazda­gon dokumentálta közlemé­nyét, amelyből kitűnik: 11 btzonyílható esetben a bun­deswehr tisztjel — hol egyenruhában, hol civilben — részt vettek az egykori Bfc-ek baltáiéi összeiövéle­lm, s mindig fellebbvatöik jóvá hagyásával. Arra is Volt példá. hogy náci „háborús bűnösöket" hívták ineg él­ménybeszámolóra a kaszár­nyába. Lebernek azért is mennie kell. mert az utóbbi időben kezdett klesttl az ellenzéki CDU—CBÜ kegyeiből, amely pedig korábban bizalmával tisztelte meg. Straussék most libetaliz.musát és az éberség hiányát vetik a szemére. Schmidt kancellár — aki hem szívesen válik meg Le­bertől — nehéz feiadat előtt ált: olyan személyt kell ki­jelölnie a hadügyminisztert posztra, aki a bündeswehr hidegháborús beállítottságú tábornokainak és az SPD „civil szemléletű" balszár­nyánafc egyaránt megfelel. Pálfi Viktor Országok útján 2o Sör és perec Gimnazista emlék a Bala­tonról: barátommal megis­merkedtünk egy nálunk negy-öt évvel idősebb lány­nyai és egy fiúval. Nyugat­Németörszágböl jöttek. A csodálat misztériuma ** az első találkozás „igazi" nyu­gatiakkal. Este a csárdában füst volt, hangzavar,, és vagy harmihcöt fok meleg. A ma­gyar szó többfelé némettel keveredett, akkoriban, a hatvanas évek második fe­lében már teljes volt a né­met invázió a TaVoft. A jó balatonfelvidéki borok meg­tették a magukét: a lárma nőtt, persze nemsokára énekszó is harsant. Előbb a „frink, trink, Brüderiein irink, la?se die. Sorgen zu­haus", később a többi is, nyilván sájálos. számunkra 'gen kereső emlékeket idéz­ve-. Sohasem felejtem el a két német aftát. Felemették a fejüket, szemük csillogni kezdett, derekuk kiegyenese­dett, izmaik megfeszültek. Pedig legrosszabb esetben is jő, ha a hábOrtl éVelbeh szü­lettek. Nem tehetek rőla. ez az emlék később is, máig éléh­ken megmaradt. (S különö­sen felerősödött a Kabaré című film egyik jelenelé­nek láttán: a szőke suhanc karját felemelve énekelni kezd, premier plánok Villog­nak körbe-körbe, s a sörö­zőben egymás után állnak fel és csatlakoznak a dalhoz az emberek.) Persze hogy most is azonnal a tudatba tolakodott, mikor először léptem a földre, ahbnttart származott. Azután lassan­lassan több dolog is eszem­be jütott, amit eddig a né­met Hyomorűságroi Vagy In­kább megnyoi-norodottsdgröl összeírtak, Kosztolányi De­zsőtől Lukács Györgyig. ír­tak valami eredendő sátár nosságról, ami lelkük leg­mélyén lakozik, kitörölhe­tetlenül éS ktirthatátláhul. írtak történelmük magya­rázta-megHatároZta nyars­polgáriasságukról, ebből kö­vetkező nyájszellemükről, akárcsak híres alaposságuk­ról és műszaki érzékükről. Münchenben a turista ke­veset érzékelhet mindebből. A hétköznapok mások, a történelem mozgás. Csak a gazdagságot léthatja — sőt, kicsit érzékelheti is: mint­ha itt mindenki éppen szín­házba vagy koncertre indul­na. Elegancia. csillogás, szinte feléd dobja a leki­csinylő kérdést: nat te, hogy kerülsz ide? (Stílusosabban: hőnflaft szalajtottak?) Az ember ösztönösen összehúzza magáit a ruhát, miután ag. godalmasan végigvizsgálta, nincs-e rajta folt vagy sza­kadás. Ám ez sem tart sokáig: Münchenben nem németek, hanem bajorok között Va­gyunk. Lényeges különbség. Olyan ez kicsit, mint a paló­cok vagy a székelyek eseté­ben: ők palócok vágy széke­lyek, ami azt jelenti, Hogy egy fokkal a magyarhál is magyarabbak. „Wir — die Bayern", így mohdja német barátunk is. A közvetlenség, áz eszem-iszom bizalmas­kodás kötelezd érvényű tu­domásulvételét nyilatkoztat­ja ki vele. „Most valami nagyon ér­dekes helyre méayünk", szól a vasárnap délutáni invitá­lás. Valóbah: ennyi kocsit életéttibeh Hem láttam. Már.. kasnak nyilván márkásak, egy biztos: valamennyi egy­forma rendszámú. Ez az amerikai negyed, laktanyák, csúnya, bérkaszárnyaszerű­en uniformizált épületek, külön templom a katohák­nak és hozzátartozóiknak. Hatalmas tábla az ajtó fö­lött.: imádkozz, hogy ífetén megáldja Amerikát! Az úticél: a „kleittes ok. loberfest", a hagyományos hémet—amerikai közös Un. népségi októberben tar­tandó nagy népmajális ki­sebb ítyári párja. Óriási vurstliba kerülühk. Kosár­ia bdaverserty, ugróverseny és még számtalan, blődnél blődebb vetélkedések soro­zata. Néger kftlobólegények, bömbölő zene, cowboypará­dé és igaZi csemege a safari­dlVat hódolóinak: abfeZölút egyenruha-kavalkád, made in USA. Hatalmas sétor kö­zépéit, homályba vesző túlsó végében tiroli ruhás zenekar .sramlizik": Hosszú aszta­lok, padok, népviseletbe öl­tözött, termetes, szőke ger­mán asszonyságok, férfiakat megszégyenítő eröVei hor­dozzák a literes sőröskrigli­ket, és a hozzávaló különle­ges bajor perecet, a brezel-t. A közönség szinte kivétel nélkül amerikai, néger öreg­asszony kortyolgat egyked­Vűeh a hátunk mögött. Visszafelé át Schwa­oing-on, München szórakoz­tatóipari centrumán. Kávé­házak, sörözők, bárok egy­másba folynak, a járdán, a kerthelyiségek előtt festők árulják vásznaikat, bazáro­sok a csecsebecséket. Min­dent a kedves vásárlónak! A invoiból idáig kéklehek az olimpiai város monstreépít­iTiényei. Gyerekkorom óta Hem voltam állatkertben. A mün­cheni Zoo Európa egyik leg­híresebbike. Lenyűgöz a lát­vány, persze még az előző­leg látottak benyomásaival keveredve. Később derül csak ki. hogy Mühéhenben — szelektálni a légnehéZebb. Láttuk a kocsmát, ahoHhan 1923-ban a hírhedt hitleri sörpuccs indult. Rögtön Utá­na, a nem kevésbé hires Hofbrauhaus-sörcsarnok számtalan mammutterméiiek egyikében megtudom, ez Volt a Führer igaZárt kedves szórakozóhelye. Forgatom a tejem: emléktábla nincs? Most itt, az állatkertben két mozzanat keresztezi sörös­pereces emlékelmet. A maj­mok épületébeh két méter, nél magasabb erdei gorilla, meglepően emberszabású po­fával. Igen agresszív, gonosz állatnak tartják. Ha sokáig a szemébe néznek, akármilyen lágyan, szeretetteljesen is, ezt kihívásnak veszi, és azonnal tamad, tudom meg utólag. Tanulságként: nettt tudom, hogyan, mennyi ide­ig szemezhettem Vele, de né­mi közömbös gubbasztás utan egyszeresük felugrott, felém kezdett rohanni, az­tán hatalmas mancsával tel­je® erőből csapolt felém. A félelem íSibbadása, majd sóhaj: a vastag üveg még csak meg sem rezzen. A szabadban, a vizesárkon túl puha lépteivel kóborol a tigris. El-elbújlk a sziklák mögé. Sokan figyelik. Nem­sokára fejét lehajtja, lábai megfeszülnek, teste kinyúlik. Festményre illően kecses, szép látvány. Ugrásra ké­szül. Végül mégsem. Alatto­mosan visszahúzódik, csak szeme villog tovább úgy. miht az előbb. Morog, újra elbújik, A természet tükrözi az embert, vagy a természet ir­RaimaÚansága tükröződik az emberben? A gorilla támadó kedve, a tigris acélössága Végső soron csak fizikai szükségleteket szolgál. A németség, amennyire nem felsőbbrendű egyik népnél sem, annyira nem is alább­való, az emberiség is állító­lag legyőzi a természetet. Hát akkor? Újra este van. Napnali vi­lágosság az Utcákon A sörö­zőben nagybetűs felirat: Ein Prosit. ein Prosit, der Gemütüéhkelt." Hát ha á proszit aí egészség, igyunk. Ha kihívás a szembenézés ha ütnek érte, ha a tigris Ugrani késéül is. Hiszen az üveg megmentett, a csíkos fenevad 6em ugrott végül. Talán a sör és a perec is egészségesebb így. Domonkos László junta mindinkább kiter­jeszti a politikai és társa­dalmi élet minden terüle­tét-e. A szakszervezetek mű­ködését "formálisan is lehe­tetlenné tették, s a munká­sok követeléseire „válaszol­va" szakszervezeti vezető­ket tartóztatnak le. Bizott­ságunk a beszámolók alap­ján megállapította, hogy a katonai körök az oktatást is szórós felügyeletük alá von­ták, s az egyetemek élére a vezetőket a katöhai hatósá­gok HeVeZik ki. Az egyhá­zak humanitárius tevékeny­ségét is korlátozzák. Al­berto Inesta, Madrid püspö­ke az algiri ülésen így fo­galmazott: „Pinochet, s a jühta tagjai azt állítják ma­gukról, hogy keresztények, miközben emberek ezreit gyilkolják meg és vetik bör­tönbe ..." A politikai elnyomás és a mtndehnapos brutalitáz mellé A chilei nép mintegy 23 százalékának a rendkívüli nyomor JUt osztályrészül, és az embereknek több miht a fele a Chilébeh hivatalo­san megállapított létmini­mum alatt él. Nem vélet­len. hogy az elmúlt két év­ben fokozódott a fasiszta rendszerrel szembeni belső ellenállás, és — ahogy azt Luis Corvalán, a nemzetközi bizottság ülésén hangsúlyoz­ta — a világ haladó erői­nek szolidaritása további harcra ösztöhel a chilei né­pet — Nem Ss sZabad, hogy lanyhuljon a demokratikus erők tevékenysége, egészen addig, amíg a juntát nem követi az emberi szabadság­jogokat tiszteletben tártó kormányzat. Egy magát meg nem nevező angol politikus a bizottság rendelkezésére bocsátotta a rejtett kame­rával Chilében forgatott filmjét. A celluloidszalag tanús­kodott a chilei börtönök­re jellemző állapotokról. Égetett sebektől eléktele­nített, megcsonkított po­litikai foglyokat is be­mutattak a filmkockák. — Nemzetközi bizottsá­gunk, mérlegelve a közvet­len bizonyítékokat és a je­lentéseket. az KN3Z-köZgVű­iéséhek halározatára ls hi­vatkozva követeli az összes eltűnt állampolgár Bemu­tatását, valamennyi politi­kai fogoly azonnal szaba­don bocsátását, és az emberi logok halaszthatatlan hely­reállítását. Állásfoglalásunk­ban leszögeztük, hogy a •error- és bűncselekmé­nyek elkövetői nem mente­sülhetnek a féle'"sségrevonás alól. A nemzetközi bizottság az elfogadott dokumentumot az Egyesült Nemzetek Szer­vezetének és a világ vala­mennyi kormányának meg­küldi, kérve, hogy politi­ka! és gazdasági lehetősé, géikét latba vetve tegye­nek meg rrtihdeht n chilei nép jogainak, helyreállításá­ért — mondotta befejezésül dr. Antaiúy öyorgy. Ujabb támadás 0 Hanoi (MTI) A kambodzsai fegyveres :rők január 30-árt és 3l-én újból nehéztüzérségééi'lőtték a vietnami határterületeket. A hivatalos hanoi közlemény beszámol ártól, hogy több találat érte magát Tay Ninh tartomáhy székhelyét. A se­besültek és halálos áldozatok együttes száma harminc. « f

Next

/
Oldalképek
Tartalom