Délmagyarország, 1978. február (68. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-23 / 46. szám

Csütörtök, 1978. február 23. 5 MoSQSitél ininftl zárva Kevés a szakács, a cukrász és a konyhalány Az éttermek, a bisztrók egyre növekvó forgalma bi­zonyítja: mind többen van­nak, akik az otthoni sütés­főzés helyett az éttermi ét­kezést részesítik előnyben. A vendéglátás egyre nagyobb szerepet tölt be a lakosság ellátásóban, s ezzel párhuza­mosan mind többet és töb­bet kívánunk a házon kívüli étkeztetéstől. Jól tudiák ezt a vendéglátóipar szakembe­rei Is, nyilván nem véletlen, hogy a közelmúltban gaszt­ronómiai magazin látott nap­világot: megannyi jó recept­tel, konyhatitkok feltárásá­val, a tálalásra vonatkozó hasznos ötletekkel szolgálva a gasztronómia ügyét. Ma már egyáltalán nem mindegy, hogy csak néhány, vagy egész sor, változatosan összeállított ételt kínálnak-e az éttermek, nem lényegte­len az sem, hogy milyen a kiszolgálás, milyen az üzlet berendezése és így tovább. A növekvő igényeknek csak nagyobb igényességgel lehet eleget tenni, hisz egyre töb­ben vélekednek úgy, mélyeb­ben is a pénztárcájukba nyúlnának, ha a pénzükért megfelelő, színvonalas ellen­szolgáltatást kapnának. A Magyar Szakácsok és Cukrá­szok Szövetsége, valamint a Gasztronómiai Újságírók Nemzetközi Szövetségének magyar tagozata bizonyéra ezt is szem előtt tartotta, amikor az éttermek számá­ra országos pályázatot hirde­tett. A pá'yázat követelmé­nyeit végigböngészve megál­lapítható, hogy a verseny meghirdetői egyáltalán nem támasztottak túlzott igénye­ket Megkövetelték azonban az éttermektől, hogy a ven­déglátás minden fontos, írott és íratlan szabályát betart­sák, a főzéstől a tálalásig, a kiszolgálástól a higiéniai előírások érvényesítéséig. Rö­viden: a pályázat kiírói olyan színvonalú vendéglátást kö­veteltek meg, amit az igénye­sebb vendég is elvár, amikor az asztal mellé ül. Ahogyan az a verseny értékelésénél kiderült, a pályázat feltételei éppen ezért nevezhetők szi­gorúnak. Apróság talán, de mind többen akadnak, akik nem­csak a színes magazinokban szeretik nézegetni a tetsze­tősen, étvágygerjeszt;ően tá­lalt sülteket és köreteket, .-.zfvesen vennék, ha ezeket viszontlátnák „élőben" ls. KI ne tapasztalta volna, a való­ságban erre alig van mód, az exkluzívnak számító, meg­lehetősen borsos árakat al­kalmazó éttermeket kivéve. Az országos gasztronómiai pályázatra 54 vendéglátó üz­'et nevezett be, s a zsürl mindössze kilencet talált méltónak arra, hogy falán a védnöki tábla is garantálja a minőséget. A kitüntető táblára Szegeden ls többen pályáztak, de csak az Ala­bárdos nem „vérzett el" a versenyben. A győztes étterem dolgo­zóinak érdemeit vitatni nem lehet, azonban tény, hogv Szegeden több, rendkívül közkedvelt, kellemes hangu­latú étterem akad, köztük a Ilági, a Szeged és a Tisza. Egyikük sem dicsekedhet a védnöki táblával, s ennek egyik alapvető oka, hogy a vendéglátós — sok termelő üzemhez, építő vállalathoz és közintézményhez hason­lóan — komoly munkaerő­gondokkal küszködik. A je­lenleginél jóval több segéd­munkásra, takarítóra, kony­halányra lenne szükség, de kevés a szakképzett cukrász és szakács is. Az egyik leg­kedveltebb étteremben nem­rég egy órára be kellett zár­ják az ajtókat a vendégek előtt. Az üzletvezető ki te­hette volna a táblát: moso­gatás miatt zárva, mert any­nyira összegyűlt a piszkos edény, hogy aki élt és moz­gott, be kellett álljon moso­gatni. Amikor elkészültek, kl-ki visszament a posztjára és jöhettek a vendégek is Ilyen körülmények között nem csoda, hogy nincs idő apró figyelmességekre, a nagykönyvben előírt tálalás, ra, az Ínyenceket is megör Az építőipar százalékai és a valóság A számok és a tények ma­kacs dolgok, vitatkozni alig­ha lehet velük. A számada­tok mögött mégis, érdemes bogarászni, mit akarnak kl­"ejezni, mihez viszonyítanak. A statisztikai adatok, átla­gok olykor senkire és sem­mire sem passzolnak. Rit­kán találni meg az „átlag­embert", hiszen az emberek minden esetben konkrétak, nevük és foglalkozásuk von, 'akásuk. keresetük, egyedi jzokésalk eltérőek. Ha a termelésre szűkítjük sétán­kat, ott sem sokat érünk el az átlagokkal, a százalékok­kal, bár volt Időszak, ami­kor csak a százalék számí­tott, semmi más. Mechani­kussá, kényelmessé tette a gazdasági vezetőket, s alig ra van szükség, hanem több és jobb minőségű épitmé­nyekre, berendezésekre, ma­teriális dolgokra, amelyek az előre elhatározott Időre és összegért készülnek, való­sulnak meg. vendeztető fogások készíté-1 kényszerítette őket önálló sére. I gondolkodásra, a termelés Új film Meghívás egy gyilkos vacsorára Színes, szinkronizált angol bűnügyi filmvígjáték. Forga­tókönyvet írta: Neil Simon. Rendezte: Róbert Moore. Fényképezte: Davld M. Walsh. Zenéjét szerezte: Dave Gru­sín. Szereplők: Truman Ca­pote, Alee Gulness, Dávid Niven, Maggie Smlth, James Coco, Peter Scllers, Elsa Lan­chcstcr, Peter Falk, Nancy Walker. A krimik reneszánsza meg­teremti a krimiparódiák re­neszánszát is. A Meghívás egy gyilkos vacsorára című új angol bűnügyi filmvígjá­ték ennek a fölszított krimi­éhségnek bohózat! elemekkel fűszerezett, már-már izga­iommentes paródiája. A tör­ténet, az ötlet zseniális: a különc és bogaras milliomos, Lionel Twain meghívóket cí­mez a világ öt legkiválóbb detektívének, szívesen látja őket egy hét végén vidéki kastélyának különös világá­ban — egy gyilkos vacsorá­ra... Meg is érkezik az öt vi­lághírű detektív a ködbe bur­kolózó, s már első pillanat­ban megannyi rejtélyes je­lenséggel döbbenetet keltő vidéki kastélyba, ki-ki társá­val — szexis feleséggel, muszklt Mtska sofőrrel, gyá­va fogadott fiúval, aszal'szil­va-ápolónővel, kielégítetlen titkárnővel. Mindegyiküket a vak komornyik fogadja, s bevezeti őket a más-más fé­lelmeket rejtő szobákba. Ez a kastély minden ízében-ré­szében különös rejtély! Ha megnyomod a csengőt, női halálsikolyt hall assz; a va­csorát Jelző gong helyett af­rikai maszk halálhörgés® a jelzés; a szobában vattacu­kor-pókháló és nulláslisztpor fogadja a látogatókat; kívül köd gomolyog, az ablakokon viszont mesterséges vihar ké­kes villámai csattannak; az ebédlő vadásztrófeái, a rén­szarvas- és vaddisznófejek csakúgy, mint a szalon fest­ményei, pislognak, nyelvet öltenek, beszélnek... Krimit elmesélni nem nép­szerű. Krimiparódiát pláne! Annyi azonban mindenkép­pen említésre érdemes, hogy a detektívek — a világ leg­híresebb nyomozói! — soha nem látott feladat elé kerül­nek: egy előre bejelentett gyilkosság klnyomozása a fel­adat! Az összezártság meg­annyi titkolt dologra fényt derít, s hiába az igazi gyil­kos szándéka —hajnalban az egymilliót számláló vak ko­mornyik lelepleződik ... Vagy mégsem?!... Kiváló figurák, nagyszerű bemondások, verbális humor és kacagtató, szinte már burleszkelemek fűszerezik a mind szürkébbé váló sztorik. Éppen az hiányzik ebből a filmből, ami az igazi krimit oly népszerűvé emeli: a fi­gyelem és az izgalom állandó fokozása, és a valósághoz kö­tődő (legalább) hajszálgyöke­rek. Ennek ellenére a kiváló színészi alakítások és a főleg verbális humor megmenti a lankadó sztorit, és végtgka­cagjuk — miközben önma­gunk krtmlfalóira ismerünk! — a filmet T. L. A Csongrád megyei Ven­déglátó Vállalatnál elmond­ták, nem egy üzletük van, ahol a forgalom legalább nyolc szakácsot kívánna, s ezzel szemben jó, ha négy dolgozik. A városban megol­dott a vendéglátóipari szak­munkások képzése, a válla­lat idén több mint száz új, friss képesítéssel jelentkező fiatal dolgozóra számíthatna A feltételes módot az indo­kolja, hogy több év tapaszta­latai igazolják: a végzettek­nek alig fele helyezkedik el a vállalatnál. A több műsza­kos, sok kötöttséggel járó munka helyett a kórházak, a kilnlkák, az üzemek konyhá­ját választják, akár a tanu­lás megkezdésekor kötött szerződés felbontása, az ösz­töndíj visszafizetése árán is A vendéglátó vállalatnál nemrég tíz százalékkal emel­ték a szakácsok és 17 száza­lékkal a cukrászok alapbérét. Az intézkedéstől munkaerő­gondjaik enyhülését várhat­nák, ha nem kellene már most azon törniük a fejüket, kikkel helyettesítik a négy­öl éven belül nyugdíjba vo­nuló 400 embert, Ahogy másutt, a gépesítés a vendág'átóiparban ls or­vosság a „sebre", anyagi be­fektetés árán a mosogatást, vagy a krumpll-hámozást gé­pekkel is el lehet végeztetni, de a fokhagymás flekken és a túróscsusza elkészítését a legokosabb műszaki csodára sem lehet rábízni. Talán, ha módosított feltételekkel tud­na a vállalat a még tanuló fiatalokkal szerződést kötni, az segítene gondjain. Na­gyobb ösztöndíj fejében bizo­nyára többet követelhetne tőlük, s legalább néhány évre megnyerhetné őket a vendéglátásnak. A felnőtt­képzésben rejlő lehetőségeket is jobban ki kellene használ­ni, s mindenekelőtt alaposan fontolóra venni: hogyan le­hetne javítani a munkakö­rülményeket. Erre azért Is szükség lenne, hogy legalább a régi dolgozókat sikerüljön megtartani. L. Zs. menetének javítására. PH E rövid általánosítás és bevezető után essünk át egy Köte'ességszerű dolgon: he­Ma még, sajnos, az ilyen beruházások ritkák, mint a fehér holló. Ezért emleget­tük gyakran és örömmel a sztgedi szalámigyári beru­házást, amely valóban időre és kevesebb pénzért készült el, mint ahogyan tervezték. De ez csak egy beruházás. A kábelgyárban másfél éves késéssel fejeződött be a töl­tött terű telefonkábel gyár­tásának a fejlesztése, pedig az évente 200 ezer érkilo­méter kapacitásnövekedést jelent. Évek óta visszatérő jellemzés: továbbra sem ki­elégítő a munkavégzés üte­me a MAV szegcdi rendelő­intézeténél és az Élelmiszer­ipari Szakközépiskola még kivitelezés alatt álló tanügyi (például cement és kavics), \ alamint az építési munkák és a létszám szakmai Összra tétele összhangjának hiány*, de olykor a lakásépítkezések előkészítésének hiányosságai (késői tervszolgáltatás) is nehezítették. Ettől függetle­nül Jó volna, ha egyszer megérné az építőipar és mi mindannyian, hogy a lakás­építkezéseket ne a kapkodás jellemezze, hanem az üte­messég. Nngy öröm az, hogy évről évre több lakás épül föl Szegeden és a környé­kén. A statisztikai adatok­ból kiolvasható, hogy az ötö­dik ötéves tervidőszak első két esztendejében 10 866 űj lakással gyarapodott Csong­rád megye, s ez a tervezett­nél 21 százalékkal több. Csu­pán Szegeden 5433 lakás készült el tavaly és tavaly­tlőtt Az adatok azt bizonyít­sak, hogy környezetünkbei? eztr lakosra számítva 11,8 lakás létesült, s ez továbbra is több az országos átlagnál. lyesbítést kért a DÉLÉP egy épületeinél. A szegedi pos­pontatlanul leírt állításért, amely így hangzott: a DÉLÉP termelése kisebb volt, mint egy évvel ezelőtt." Ezzel szemben, közölték a vállalat statisztikai adatait, hogy „1077-es áron 101,5 3. taközpont második ütemé, nek (irodaház) műszaki át­adása az elmúlt év decem. berében is meghiúsult a nagyfokú hiányosságok mi­att. árak - iaV i , , Ezek tények, a az árai szazaiékos volumenfelfutást közbefJ eme:kednek. Elegen. ert el." Igazuk van, lema­radásuk nem az egész esz­dő arra utalni, hogy a folya­matban levő nyolcvan fonlo­sabb beruházás jelenlegi költség-előirányzata 18,8 milliárd forint, több mint 800 millióval magasabb az eredeti előirányzatnál. S az eredetileg 1977-re, vagy ko­rábbi ötven ból az elmúlt esztendőben mindössze tizennégyet adtak át, és helyeztek üzembe. De ezeknél is akadnak nüansz­ocll eltérések, szépséghibák. Az 1971 óta épülő újszegedl (Bérkert utcát) mngasház műszaki átadás-átvétele megtörtént ugyan tavaly de­cemberben, de kérdés, ml­Tudjuk, hogy a lakásépít­kezésekben a szocialista épí­tőipar meghatározó szerepet iátszlk. A megyei vállalatok tavaly Is több mint 3000 la­kást építettek, ez a tervezett­nél 6,4 százalékkal maga­sabb. De tavaly ls, mint a korábbi években, a lakás, aladások üteme egyenlőtlen volt. A fölépített lakásoknak negyven százalékát az év utolsó negyedében adták át, húsz százalékát pedig decem­Derben. A tapasztalatok bi­zonyítják, hogy az ilyen tendőre vonatkozik, hanem a mindig jelentős negyedik negyedévre, amelyről a sta­tisztikai összesítő megállapí­'otta: a megye legnagyobb építőipari vállalata, a DÉLÉP 1977. negyedik negyedévi termelése 4,3 Százalékkal maradt el az egy évvel ko­rábbltóL Ez is tény. ezzel sem iehet vitába szállni. Tehát a nagyvállalat ter­melési értéke 1,5 százalékkal emelkedett Csongrád megyé­ben. De itt érdemes egy szó­ra megállni. A pénzben ki­fejezett érték nem mindig egyezik meg a naturális va­lósággal, a kézzelfogható mennyiséggel és az átvett, Kor mondhatják el a lakástu. hibátlan építményekkel. Mit injdonosok, hogy rendben is mondanak a való tények Van minden? A hódmezővá­erről? Azt állapítják meg, „órhelyi, Lenin utcai (IzleL hogy „tavaly a folyamatban és szolgáltatóház-létesít­levő építőipari létesítmények ményből a szolgáltatóház ke. hanem amibe beleíog­a megkezdett munkák folyó műszaki átadása jelentős ké- tak azt a vállalt Időre és árakon számított értékössze- sedelemmel megtörtént, de ge 12,1 százalékkal nőtt. mire igénybe vehetik az em­berek, bőven kitavaszodik. Az ls igaz, hogy az építő­ipart ls hátráltatta sok min­den: a folyamatos munka­ütem kedvezőtlenül befolyá­befejezésre tervezett soija az elvégzett munkák fontosabb beruházás- minőségét, és jelentős meny­nytségű hiánypótlást von maga után, ami leköti aa egyébként is szűkös szak­ipari kapacitást. Végül — mert a teljea képhez hozzátartozik — csu­pán annyit, hogy a megye legnagyobb építőipari válla­atának hatezer dolgozója valószínű még többre volna kor lehet beköltözni, és ml- Képes, ha tovább javulna az üzem- és munkaszervezés, zdkkenőmentesebb lenne az anyagellátás, s nem csupán az áremelkedések hatására, növekedne a termelés érté­mán ls átmeneti anyaghiány Emellett az átadott munkák értéke csak 3,2 százalékkal emelkedett, ami az áremel­kedés figyelembevételével letti — munkák volumene az előző évihez viszonyítva, ha kis mértékben is, csök­kent". A lényeget, a puszta valóságot — szerintem — ez "ejezi ki hűen. Mert mit ér az nekünk, ha pénzben töb­bet mutat a termelés ered­ménye, de kevesebb Iskolai tanterem, óvoda, lakás, üzemcsarnok, út, üzlet, könyvtár, sportlétesítmény kerül a birtokunkba? Az embereknek végül ls az a több, ami a környezetükben fölépül, s nem az, amit egy vállalat pénztárkönyve ki­mutat. Vagyis nem százalék­csszegért készítenék el. A szamok és százalékok mögött végül is az élet zajlik, amely igen pontosan és érzékenyen reagál mindenre. A pontat­'an mondatért viszont még egvrzer elnézést kérünk. G. I. Orosz nyelvi verseny Tegnap Szegeden befeje- készítette fel őket. Az álta­ződött az orosz nyelvi orszá- lános tantervű és fakultatív gos középiskolai tanulmányi tagozatos csoportok döntőjé­verseny második fordulója, ben ördögii Éva, a Ságvári A nyelvi tagozatos diákok Gimnázium tanulója bizo­versenyében — a ságvárls- nyúlt a legjobbnak. Tanára: ták távollétében — a Rad- dr. Csupor Istvánná. A má­nótl Gimnázium tanulói sodlk Tóth Zsuzsanna lett, egymás között döntötték el aki ugyancsak a Ságvári a helyezések sorrendjét. A Gimnázium versenyzője, míg versenyt Balázs Ibolya nyer- a harmadik helyen Nagy Ka­le Zsikla Edit és Farkas tátin, a Radnóti Gimnázium Andrea előtt. Valamennyien növendéke végzett, a tavaly elhunyt Csiszár Az áprilisban megtartandó László tanítványai; a ver- országos döntőbe a két-két senyre Bálint István tanár első helyezett jutott. ÜttSrők Járási szemléje A napokban Röszkén tar­tották az úttörők járási KRESZ-versenyét, melyre 21 csapat nevezett. Győztes csa­pat: Forráskút (Kocsics Fe­renc, Kovács Mihály, Tari A tagozatos osztályok • orosz nyelvi versenyének győzteso a kisteleki 2. számú általá­nos iskola (Bóna Renáta, Sikter Márta. Szűcs Judit), második a sándorfalvl álta­Gyöngyi, Tóth Erika). A me- lános Iskola csapata. A ha­gyei versenyen is ezek a paj- gyományos tantervű osztá­tások képviselik a járás út- lyok orosz nyelvi versenyé­törőcsapatalt. Második he- ben a baksl általános iskola lyezett a bordányi csapat, csapata (Szakái Erzsébet, harmadikok a zákányszéki Szabó Ágnes, Duma Angéla) úttörők. végzett az első helyen. Mó­A járási úttörőelnökség és sodik a mórahalmi, harma­a járási tanács vb művelő- dik az öttömösi általános is­dési osztálya által lebo­nyolított tudományos-techni­kai úttörőszemlén 150 úttörő vett részt. A háromfős csa­natok a kisteleki II. Rákóczi Ferenc általános iskolában vetélkedtek. A társadalomkutató úttö­rők versenyét a II. Rákóczi Ferenc általános iskola (Kis­telek) csapata (Kocsts Erika. Korek Klára) kola csapata. Az úttörő technikusok ve­télkedőjében a kisteleki II. Rákóczi Ferenc általános iskola csapata (Berkó Kata­lin, Nagy Sándor, Rehák József) győzött. A második helyre a balástyai, harmadik helyre a röszkei általános iskola csapata került. A versengő csapatok em Ildikó, Szeberényi léklapot, a győztesek okieve­nyerte. Második a let és könyvjutalmat kap­klstelekl 2. számú Altalános tak. Az első három csapat iskola, harmadik az öttömösi kerül tovább a megyei ver­áitalános iskola csapata lett senyre.

Next

/
Oldalképek
Tartalom