Délmagyarország, 1978. január (68. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-08 / 7. szám

t 4 Vasárnap, 1978, január 8. 4 Az Országos Anyag- és Arliivatal közleménye egyes fogyasztói árak 1978. január 9-i fe'eme'éséről A világpiaci árak növeke­dése miatt — összhangban az 1978. évi népgazdasági terv előirányzataival —emel­ni szükséges egyes fogyasztói árakat Az áremelések azt célozzák, hogy a tényleges költségeknek a termelésben és fogyasztásban való na­gyobb fokú érvényesítésével csökkenthető legyen az álla­mi költségvetésből folyósított Ártámogatás. A pörköl tkávé-fnjták fo­gyasztói ára 45 százaléktól 55 százalékig terjedő mérték­ben, átlagosan 50 százalékkal emelkedik (arányosan emel­kedik az eszpresszó kávé ára te.) A nescafe 30%-kal drá­gul. Az áremelést az indo. kolja, hogy a nyerskávé im­portára az utóbbi hónapok­ban bekövetkezett csökkenés ellenére még ma is maga­sabb, mint ami a fogyasztói árból megtérül. Átlagosan 25 százalékkal drágulnak az édesáruk. Ezt elsősorban a kakaóbab im­portárában bekövetkezett nagymértékű (két év alatt mintegy két és félszeres) emelkedés, valamint az 1975 decemberében végrehajtott — ós az édesiparban akkor nem érvényesített — cukorár­emelés Indokolja. Az új árak kialakításánál fontos cél volt « kereslet és kínálat össz­hangjának a javítása. Ennek megfelelően az egyes termé­kek, választékok ára nem azonos, hanem eltérő mér­tékben emelkedik. Átlagosan 23 százalékkal lesznek drá­gábbak a cukorkafélék, mint­egy 30 százalékkal a kakaó­porok, 33 százalékkal a cso­koládé és a csokoládés áruk, 15 százalékkal a nugátok és 13 százalékkal az édesipari •termékkörbe tartozó lisztes, áruk (kekszek, nápolyi, tea­sütemények stbu). Egyes Idényjellegű csokoládéké­szitmények (pl. csokoládés függelék) áremelkedése az átlagos mértéket meghaladja. A kávé, kakaó és csokoládé áremelkedése a cukrászati termékek uraiban is érvénye­sül. Átlagosan 8 százalékkal emelkedik a déligyümölcs fo­gyasztói ára. Ezt az import­árak évek óta tartó folyama­tos emelkedése miatt megnö­vekedett állami támogatás mérséklése teszi indokolttá. Az átlagos árváltozáson belül a citrom ára kilogrammon­ként l Ft-tal (5 százalékkal), a narancs és a banán ára pedig 2 Ft-tal (7—9 száza­lékkal) emelkedik: a datolya és a mazsola 10 százalékkal lesz drágább. A takarékosabb anyaggaz. dálkodás érdekében — a vi­lágpiaci árakhoz igazodóan — felemelésre kerültek a vas­kohászati termelői árak. En­nek megfelelően emelkedik a vaskohászati termékek, né­hány gépipari termék, vala­mint a vasbeton termékek és kábé'ek fogyasztói ára. tgy a finomlemez fogyasztói áremelkedése 21 százalék, a gáz- és vízvezetékcsö áremel­kedése átlagosan 25 százalék, a mezőgazdasági szeráruké átlagosan 60 százalék, a csa­varoké 20 százalék, a szegeké 16 százalék. A kerékpárok fogyasztói ára átlagosan 12— 15 százalékkal drágul és emelkedik több vastömegcikk fogyasztói ára is. A vaskohászati termékek áremelése ellenére változat­lan marad a főként alacso­nyabb jövedelmű, illetve gyermekes családok vásár­lásaiban számottevő egyes termékek, a centrifugák a nem automata mosógépek, a bojlerek, a gyermekkocsik, és a járókák fogyasztói ára. Az ezek termelésében bekö­vetkezett költségnövekedést továbbra is az állami költ­ségvetés fedezi. A vaskohászati termékek áremelése növeli a lakossági építkezések költségeit. Annak érdekében, hogy a lakosság­nak a lakásépítéssel kapcso­latos készpénzfizetési terhei számottevően ne növekedje­nek, módosított hitelfeltéte­lek kerülnek alkalmazásra. (MTI) Felemelték a lakásépítési és •víj árlási kölcsönök felső halárai A vaskohászati termékek árának emeléséből adódó építési költségnövekedés el­lensúlyozására, azért, hogy az érintett családok készpénz­terhei csak kismértékben no­vekedjenek, a kormány a la­kásépítéshez és -vásárláshoz nyújtandó kölcsönök felső határait január 1-től felemel­te. A rendelkezés szerint a többszintes lakásépítéshez és a hagyományos esaládiház­épitéshez 20—20 ezer forint­tal több hitel adható. Az előzőeknél nagyobb mértékben emelték a hitel felső határát a családiház­építés korszerű csoportos for­máinál, figyelemmel az elter­jesztésükhöz fűződő népgaz­dasági, település politikai ér­dekekre- (MTI) Szellemi párbaj, hűvös logikával Shaw-bemutató előtt a Kisszínházban » Mi « következő pre­mier? — Sosem lehet tudni. — {rája? — Olvasom sav, mondom tó, különben cukrozott man­dula, — Tlpjeid? — Egy, kettő, fél-X. — Bemutató? — Péntek, 13. * Ügy tűnik, minden együtt a sikeres vígjátékhoz. A szá­zad egyik legnépszerűbb drámaírójának népszerű da­rabját, G. B. Shaw: Sosem tehet tudni című vígjátékát tűzi műsorára a Szegedi Nemzeti Színház társulata'. Félix Ld«lo rendezővel a Kisszínhá? nézőterén, a prő­ba rövid szünetében beszél­gettünk­Shaw darabjait régen játszották Szegeden- Ezt a Vígjátékot én választottam, úgy tűnik, szórakoztató jel­lege, humora oldja az évad első felének komorságát, a szerepek Jól kioszthatók a társulatban, s ez a vígjáték mindig is sikerdarab volt. — Shaw a 20. századi drá­ma egyik megújitója, az ész­szerüség jegyében fogant fU gurái vitapartnerek, egy szellemi párbaj hűvös logi­kával küzdő alakjai. Ez a különös játék milyen szí re­pedi stílust követel* — Shaw darabjainak szín­padra állításához okos színé­szekre van szükség. Mivel darabjaiban a figurák esz­méket, közéleti, erkölcsi, vi­lágnézeti magatartásformá­kat testesítenek meg, a szí­nészek elsőrendű feladata, hogy ezeket racionálisan, okosan képviseljék. Termé­szetesen ezt a vígjátékot ls búvópatakszerűcn átszövik sötétebb, drámaibb vonula­tok, melyeknek végén szelle­mes feloldás, megkérdőjele­zés, groteszk kifordítás kft­vetkezik. Ez a kettősség adja a megvalósítás izgalmát. A lényeg tudniillik az, hogy Shaw ebben a vígjátékában azt mutatja meg, hogy na emberek nem olyanok, mint amilyennek a társadalom, a környezetük hiszi őket, vagy magukat tudni szeretnék- A helyzetek során mindenkiről kiderül, milyen az igazi ar­ca. így aztán a munka nyo­mán kialakult eredmény, az előadás egésze jelenti stílu­sunkat. A szinlapon Glória szerepe mellett: Hartmann Teréz f. h. Utolsóéves a Színház és Filmművészeti Főiskolán. Ez első színpadi főszerepe. — Az utolsó pillanatban döntöttem, hogy beadom a felvételi kérelmemet a fő­iskolára. Gyermekfelügyelői szakközépiskolában érettsé­giztem, s hiába vettek föl elsőre, mivel nem volt elő­képzettségem, nagyon sokat kellett pótolnom. Tanárom, Félix László telefonon hívott erre a szerepre. A főiskola padjaból egy Shaw-vigjáték főszerepe — ez maga a mély­víz. — Hogy tetszik Glória 76902. —» Még álmomban ls erre gondolok- Shaw figurái szél­sőséges alakok, viselkedésük felszíne alatt más erők mun­kálnak. Ezt a két síkot sze­retném jól eljátszani, kiak­názni a szerep humorát —• bár úgy érzem, nem sok hu­morérzékem van —, azt sze­retném, ha a nézők kinevet­nék ezt a lányt. — Eddigi feladatai? — A tévében Gyöngyflssy Imre Tengerre néző cellák címmel forgatott nemrégiben egy chilei börtönben játszó­dó filmet, ebben egy néma lápyt alakítok. Ügy tudom, tavasszal tűzik műsorra. Sta­tisztáltam a Nemzeti Szín­házban, két nyarat töltöttem a szegedi szabadtérin, sta­tisztáltam a Peer Gynt-ben és Az ember tragédiájában. Hátra van még a vizsgaelö­adás, s utána?.,, A filmben érzem magamat igazán ptt­ho.n, s tatán a filmgyárhoz szerződöm, vagy valamelyik vidéki színházhoz... * A Kisszínházban január 13-án. pénteken este mutat­ják be G. B. Shaw Sosem lehet tudni című vígjátékát Ottlik Géza fordításában. Rendező: Félix László, dísz­lettervező: Varga Mátyás Kossuth-díjas érdemes mű­vész, jelmeztervező: Vág völ­gyi Ilona. Főszereplők: Bar­!a Mária, Hartmann Terét), Nagy Anikó, Rácz Tibor, Ká­tay Endre. ifj. Üjlaky László, Forgács Tibor, Máriása Jó­zsef, Nagy Ttoltán. T.U Szocialista együttműködés a tengerhajózásban A népeket és országokat összekötő tengerhajózás ős­idők óta pótolhatatlan té­nyező a kereskedelem fej­lesztésében. A tengerhajózás igen fontos területe a szo­cialista országok együttmű­ködésének is. Az együttmű­ködést az 1973. óta érvény­ben levő sokoldalú megálla­podás szabalyozza. A kikö­tők hatékonyabb kihaszná­lásáról, a tudományos­műszaki kapcsolatokról, a tengeri fuvarozásról és más tevékenységekről szól ea az egyezmény. S nemcsak sa­ját tengeri kikötővel ren­delkező országok vesznek benne részt, hanem Cseh­szlovákia és Magyarország is, melyeknek nincs köz­vetlen kijárata a tengerek­re. A Német Demokratikus Köztársaság és Lengyelor­szág kikötői kapuként szol­gálnak a csehszlovák és a magyar hajók számára. Ez a két ország külkereskedel­mi forgalmának csaknem fe­lét tengeri úton bonyolítja le. Viszonzásképpen cseh­szlovák szakemberek részt vettek például a rostocki ki­kötő rekonstrukciójában, a budapesti Hajó- és Daru­gyár pedig úszó- és portál­darukat szállít a tengeri ki­kötővel rendelkező KGST­országokba. A szocialista országok ten­gerhajózási társaságai több éve sikeresen dolgoznak olyan útvonalakon, mint az Uniafrika (Európa—Nyugat­Afrika), a Culbalco (Európa­Kuba), a Polartic (Balti- és Északi-tenger—Kanada) és más járatokon. A munkát a járatokat irányító Irodák koordinálják. A Baltamerica (Európa—Dél-Amerika) vo­nalon például NDK-beli, lengyel és szovjet hajók köz. lekednek, s a járatok koor­dinációs irodája Gdyniában van. A Nyugat-Európa— Földközi-tenger vonalon közlekedő bolgár, lengyel, szovjet és NDK-beli hajak koordináló központja Ros­tockban van. Gyakran elő­fordult, hogy ugyanabba a kikötőbe egyszerre több or­szág hajója érkezett, s áru hiányában néha hetekig vá­rakozni kényszerültek, vagy üresen tértek vissza. Az iro­dák képviselői most ponto­san tudják, mikor, milyen hajó érkezik s indul visz­szafelé, s az iránynak meg­felelően biztosítják a fu­vart. Tevékenységük növel­te a tengeri fuvarozás vo­lumenét, amely a flották fej­lődésével is állandóan nö­vekszik. De nő a kikötők leterheltsége is. Miként tehetne fokozni az áteresztőképességüket? — ez foglalkoztatja a szakembe­reket. Egyik út a nagy tel­jesítményű gépek alkalma­zása a kikötők mentén és a kikötök korszerűsítése. Eb­ből indultak ki a szovjet és kubai tervezők, amikor a kubai kikötők rekonstruk­ciójának és gépesítésének lerveit készítették. A másik üt a kikötők munkájának ésszerű meg­szervezése. Ezért terjedt el gyorsan Anatolij Para­novszkijnak, a fekete-tenge­ri Ujicsevszk kikötő brigád­vezetőjének munkamódsze­re. Az ő kezdeményezésére létrehozott komplexbrigádok 33 százalékkal növelték a termelékenységet. Rara novszkij munkamódszerét a szovjet kikötők több mint felében alkalmazzák, s ma már az NDK és Bulgária kikötőiben is az ő módszere szerint dolgoznak. A KGST-országok tenge­ri együttműködésének egy másik oldala: kooperáció a hajógyártásban. Ezt a ha­jópark fejlődése alapján jól megítélhetjük. A szocialista országok tengerhajózási együttműkö­désének fejlődését; hosszú le­járatú célprogram határoz­za meg, amely magában foglalja az egyes országok flottájának bővítését is. Rudnay és Szeged Száz évvel ezelőtt, 1878. január 9-én született Rudnay Gyula, a magyar festészet ki­magasló alakja, aki nevét Szeged művészettörténetébe la beírta. Az 1928 nyarán létrehozott első. Szegedi Mű­részlete pnek ö volt a veze­tője. A mester főiskolai nö­vendékeinek azt a feladatot adta, hogy örökítsék meg rajzokban a régi Falánk meghitt utcácskáit és öreg házait, amelyeket a Dóm tér környéki egyetemi építkezé­sek miatt a hatóság lebon­tásra szánt. E feladatnak Rudnay itt vakációzó hu­szonkét növendéke eleget is tett. Közel hatvan tőlük szár­mazó szén- és ceruzavázla­tot őriz a Móra Ferenc Mú­zeum. A művésztelep létre­hozásánál bábáskodó Tar­dos-Taussig Ármin gondos­kodásából múzeumba került rajzgyűjteményt, mint Rud­nay 1926-os szegedi művész­telepének működését, ma is hitelesítő képzőművészeti anyagnak tekinthetjük, s emellett érdekes várostör­téneti dokumentumnak is. Rudnay 1926 júliusában a fővárosból kétszer is Szeged­re utazott. Látogatásának célja elsősorban az volt, hogy Itt dolgozó növendékeit fel­keresse. Ezen kívül egyna­pos helyi tartózkodását arra is felhasználta, hogy a kör­nyéken levő Pusztaszert meg­tekintse. Ismeretes ugyan­is, hogy ekkor kapott meg­bízást a Parlament számára készítendő nagyméretű gobe­linhez, melynek tőle való tervét Pusztaszeri országgyű­lés címen a Nemzeti Galéria őrzi. Figyelemre méltóak azok a hasonlatos körülmé­nyek, amelyek Rudnay ós Munkácsy közeli témájú tör-, téneti képeivel kapcgolato­sak. Tudjuk azt, hogy Mun­kácsy 1891 őszén ide utazott, hogy az Országházba kerülő Honfoglalás című nagy fest­ményéhez a Szeged-környé­ki tanyavilág táji és népi karakterét tanulmányozza­Miként Munkácsy, Rudnay is járt Pusztaszeren, mivel látni kívánta e történelmi színhelyet. Elkészülte alatt mindkettőjük alkotását oly­kor Hétvezér, máskor Árpád, hol pedig Honfoglalás címen nevezi a korabeli sajtó. Ezek a „változások és fedések" minden bizonnyal kompozí­cióik kialakulási stádiumai­val függnek össze. Rudnay Gyula; Olvasó nő Rudnay Gyula festményeit először 1937 februárjában láthatta Szeged közönsége, amikor is a neves mester Iványi Grünwald Bélával tárlatot rendezett az akkori Kass-szálló halljában. Bemu­tatott kiállításukról a helyi sajtó írt, amely elsősorban Rudnayt méltatta. „Szeged múbarátai olvashatjuk a cikkben — lelkes megértés­sel Karolták fel a nyáron Rudnay mű vésztelepének fia­tal növendékeit. Szólt ez természetesen a művészek­nek, de szólt legfőképpen Rudnay Gyulának, akit ed­dig Szeged közvetlenül jó­formán csak xeprodukQigk­hól ismert. Most nyílt elő­ször aikaj.qm, hogy tizenhét képből álló kiállításon itthon lehessen belemélyedni a ki­váló magyar művész, nagysá­gának szemléletébe és vizs­gálatába." Rudnay legszebb alkotásai közé sorqlható Ol­vasó nő című festménye —,, mely ma is a Szegedi Galé­ria egyik dísze — ekkor ke­rült városunk múzeumába. 1927-től, egészen negyed századon át Rudnay Gyulá­val nem foglalkoztak a sze­gedi újságok. A 75. évét megérő mesterről a Délma­gyarország 1953. január 9. számában jelent meg egy cikk, amely a nagy magyar festő munkásságát ismertet­te. Ez alkalommal a Kos­suth-díjas, Kiváló Művésszé lett — Rudnay Gyula leie­let küldött hozzánk, amely­ből kitűnik, hogy az idős mester változatlanul szerette a müvésxfiatalságot és kivé­teles tudását egész életén át az ifjú tehetségek kibonta­kozásának szolgálatába állí­totta. „Végtelen örömmel tött el, — írta e levelében az 1957. január 4-én elhunyt Rudnay Gyula —, hagy dol­gozó népünk egyszerű fiai közt oly sok a tehetséges, akiknek csak egy feladatuk van, dolgozni, tanulni, fej­lődni és ennek minden le­hetőségét biztosítja számuk­ra kormányzatunk. Nagy öröm és megnyugvás szá­momra, hogy sok évtizedes pedagógiai tudásommal és művészetemmel ezt elősegít­hettem." Szelcsi Zoltán

Next

/
Oldalképek
Tartalom