Délmagyarország, 1978. január (68. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-12 / 10. szám

8 Csütörtök, 1978. január 12. Hz egészségügyi ellátás helyzete Dr. Schultheisz Emil sajtótájékoztatóid A likosság egészségi állapotáról, az egészségügyi ellátás helyzetéről és a további feladatukról tartott sajtótájékozta­tót szerdán a Parlamentben dr. Schultheisz Emil egészság­ügyi miniszter. A tárca a közelmúltban jelentésben számolt be a kormányrak az egészségügyi törvény végrehajtásának eddigi eredményeiről, az ellátás helyzetéről, vaiamint az alapvető célokból együttcsen fakadó további feladatokról. intézményeinek szervezeti egységbe vonásáról intézke­dett. Az egyesítés, az integ­ráció lényegében lezajlott, és az első tapasztalatok ked­vezőek. Az utasítás végre­hajtását — a kormány ha­, tározatának megfelelően a ,k jövőben is következetesen el­lenőrzik, folyamatosan fi­gyelemmel kísérik. A fejlesztési terveket úgy alakítják ki, hogy a betegellátás belső arányta­ál­vizs­A kormány megállapítot- Az üzemorvosi napi ta, hogy a lakosság egész- száma 19C0 végén 3343 segügyi ellátása társadalom- volt, 1976-ban már 7000. politikánk egyik i^en je- Számottevően nőtt a járó­lentős része — mondotta be- betegek szakorvosi ellátá­vezetőjében. — Jelentésünk- sára fordított munkaidő. ben abból indultunk ki, 1960 végén 10 ezer lakos- lanságai belátható időn hogy a lakosság egészségi ra 71 kórházi ágy jutott, bclüT" megszűnjenek, növe­állapotának megőrzését, ja- 1976-ban több mint 86. A kedjék az idült betegek el­vítását egyetlen szaktárca, járóbetég-ellátás nagyará- látását szolgáló ágyak ará­nem képes megoldani, ez nyű fejlődésével is össze- nya az új építések, a re­tehát kormányzati ' feladat, függ viszont a gond: a je- konstrukciók során. Sok ne­Az egészségügyi tevékeny- lenleginél több kórházi hézséget okozott és okoz Séget döntően befolyásolja ágyra, főleg az idült, hosz- az0nban az építési kapaci­a demográfiai, népmozgal- szú ápolást igénylő bete- tás hiánya. Az egészségügyi mi helyzet. Hazánkra az gek ellátását szolgáló úgy- intézmények, főleg a kór­Idős korúak magas és nö- nevezett krónikus ágyra van házak gép- és műszerellá­vekvő aránya jellemző. A szükség. tásának javítására, vala­nyugdíjas korúak részaránya Az elmúlt években —esz- mint az egyes gyógyszerek ma már meghaladja a 29 tendőnként — 150 millió időleges, de vissza-visszaté­százalékot; ezzel és az arány körüli betegforgalmat rög- rő hiányának megszünteté­további növekedésével szá- zítettek hazánkban, s e sére az egészségügyi mi­mol az egészségügy a fej- szerint átlagban egy-egy la- nisztérium átfogó javasla­lesztési tervek összeállításá- kos évente több mint ti- tot dolgoz ki és terjeszt a bál. zennésyszer jelent meg or- kormány elé. - Az elmúlt évtizedekben yosánál- Tekintve, hogy so- hanesúlvoz nőtt az át'a°os életkor és kan egyszer sem kerestek x A miniszter hangsulyoz­kedvező az Iredménv a ha fel a rendelőket, nyilvánva- ta: a bölcsődei, valamint az kdozás alakulásában is A ló- h°Sy mások gyakran fe- egészségügyi gyermekottho­na iozas aiakuiasaban is A > ' sokszor Ez adód- ni helyek további szám­varhato élettartam nóve- í '' ° a , souszor ^z aaoa növelé-ére van críik kedére azonban meutornant hat a bete2 hibájából, de szeru novele„ere van szuk­Keaese azonpan megtorpant betegek ok nélküli kül. ség, annak ellenére, hogy és kedvezőtlenül alakul * , neműn ,-A az eredménvek e téren rem reves munkakénes kornsz dozgetesebol ts. Ez utóbbi- 82 ereamenyeK e teren sem egyes munkakepes korosz- kaocsolatban kiemelte lebecsülendők. Ezért hatá­tálynoz tartozó — elsősorban val kapcsoiatDan kiemelte . . . férfi — lakosok halálozása 32 egészségügyi miniszter: [ . gy a Kormany' hogy terű lakosok halalozasa nem d betegeket to_ bar az egészségügyi ellátás A kormany hatarozatanak yább. yi álat ° ke. minden területén a minő­megfeleloen ezért a jovo- ze,é;.re küWeni akko ha az ságjavító, a hatékonyságot ben a korábbinál s na- állanotának megfelelő, kor- t?kozó fejlesztést kell elő­gyobb reszletesseggel kivan- szerű eU&t&st qU biztQ_ terbe helyezni, a kórházi juk megismerni a lakosság sitanj ,ehet_ ahol először je_ agyakat, a bölcsődei és az nneí lentkezett. Minden bete- egészségügyi gyermekottho­get kötelező viszont to- ni helyeket mennyiségében vább utalni, ha az egész- io „„,,„,. . ségi állapotának megfe'elő 13 novelru kel1" sta- sajátos szakismeret, vagy A munkaerőhelyzetről el­felszerelés a jelentkezés he- mondotta a miniszter: ösz­lyén nem áll rendelkezésre, szességében van elég orvos Ez sajátos munkamegosz- és gyógyszerész, a szocialista gárt érint. Teljes éven ke- tást, területileg és intéz- országok közül azonban ha­resztül figyelik a „mintába" ményeken belül is fokozatos zánk egyike, ahol a legke­került embereket, havonta yeBebb fogoryos Külön egyszer meglatogatjak okét • '* és rögzítik az orvos-beteg nek maradéktalan megva- figyelmet érdemel, hogy a találkozások adatait. Bcfe- lósítása is — kormányhatd- szükségesnél kevesebb a jezésként szűrővizsgálattal rozat képzett egészségügyi szak S3dízenvTd!tt!erÓ1'vahl°aki Egyebek között a felesle- dolgozó. A gondok megszün­olyan rejtett betegségben, ges párhuzamosságok, a be- tetésének egyik útja az élet amelyre az év során nem tegek küldözgetésének meg- és munkakörülmények to­derült fény. Egy másik vizs- szüntetését szolgálta az a vábbl javitása, de arányo­gálát során Balassagyar- -bbi rendeikezés, amelv san növelni kell a képzési mat, nehany Baranya, u- ' / letve Hajdú-Bihar megyei a gyogyito-megelozo ellátás lehetosegeket is. (MTI) település lakosságának tel­jes körű megfigyelését vég­zik el a szakemberek Az elmúlt években gya korlatilag sikerült felszá molni több járványt, pél­dául a diftériát, a járvá­nyos gyermekbénulást, visz szaszorulóban van a ka­nyaró és jó néhány mái betegség, teljes megszűnő sükre jogos a remény. Szá mottevőek az eredmények a betegségek megelőzésében a különböző betegségeke' előidéző környezeti oko'.: időbeni felszámolásában Nem nevezhető azonban egyértelműen megfelelőnek számos szerv, intézmény, vállalat közegészségügyi szemlélete. Jelentősen fejlődött a gyógyító-megelőző ellátás. 1960-ban még több mint 3009 lakos jutott egy általános orvosi kö-zetre, ma ez a szám a 2609-at sem éri el. Publikációk helyett gyártmányokat egészségi állapotát érdekében széles körű taiános megbetegedési gálatokat szerveztünk. Az egyik vizsgálati tisztikailag megbízható min íavételen alapul, felölei az ország egész területét, és mintegy 25 ezer állampol­A gyakorlati eredményeknek híjával levő kutatásokról — nemzetközi mé­retekben — egy tanulságos alaptör­ténet kering: Egy nyugat-európai országban, ahol az anyagi érdekeltséggel nem lehet különö­sebb baj. egy nagyvállalat vezetősége elha­tározta. hogy műszaki újdonságok gyors bevezetésével az üzleti életben élre tör. Felállítottak hát egy szuperlaboratóriu­mot. Felszerelték kitűnő eszközökkel, s ezek mellé gyakorlott, jó hí-ű kutatókat szerződ­tettek — azután várták az eredményeket. A történet szerint az első év kutatói je­lentéseiben az állt. hogy megkezdődödött vagy 30, sokat ígérő téma kutatása. A má­sodik évben azt je'entették. hogv a meg­kezdett 30 kutatásról megjelentettek 15 ér­tékes publikációt, szakcikket. Erek szer­zői közül hárman díjat nyertek. Ötöt ven­dégelőadónak hivtak meg, neves külföldi egyetemekre. A harmadik évben egv év alatt már 25 publikációt jelentettek meg a kutatók, és a díiat nyert, illetve vendégelőadónak meg­hívottak száma az előző évinek kétszere­sére emelkedett. Egyszóval: siker siker hátán. Az úi. alig 3 éves kutatóintézet kezdett híressé válni. A szunereszközök. s a jónevű kutatók meghozták az eredményeket. De milyene­ket? Három éven át c-ak vitték a pénzt, s s egyetlen fillér került vissza a válla­lat kasszájába. Állítólag így ment ez még a negyedik évben is. amikor a vezetőség változtatott, a kutatóintézet irányításán, és az elvi je'entőségű é~te'reresok helyett gyártmányfejlesztéssel ls foglalkozni kezd­tek. Ez a történet egyébként egy, a közel­múltban befejezett KNEB-vizsgálat alkal­mával vált itthon is „közkinccsé". E vizs­gálat célja az volt, hogy elemezze a hazai kutatások hatásfokát, a kutatási eredmé­nyek átfutási idejét. E vizsgálat talált ha­zánkban is ehhez a történethez hasonlót. Félreértés ne essék: szükség van az alap­kutatásokra is. ezek publikálására is. Ezek nélkül nincs pezsgő tudományos élet. De ha csak ez van, akkor baj van. A tudományos elismerés többnyire név­re szól. Ez rendjén is van. A tehetséges, si­keres kutatónak kijár az egyéni elismerés. Az lenne azonban minden esetben az iga­zi siker, ha abból a köz is részesedne. S ez — legalább is a műszaki tudományok­ban — csak úgy lehetséges, ha a kutatá­sok eredményét gyorsan hasznosítják a gyakorlatban is. egy-egy úi gyártmány, vagy gyártási eljárás formájában. Az alapkutatással foglalkozó akadémiai kutatóintézetekben lehet persze egyértelmű siker az elvi eredmény is. Egy ágazati, vagy vállalati kutatóintézetben viszont az elvi eredményt, a publikációt tekintsék* in­kább félsikemek, legalább is. ha a terme­lés hosszú ideig nem veszi át ezt az ered­ményt. A 70-es évek elejétől napjainkig a ku­tatással foglalknrék száma hazánkban több mint 25 százalékkal növekedett. A kuta­tásra-fejlesztésre fordított örererek a dup­láiéra emett-e-itek. 1971 és 1975 között több mint 55 milliárd forintot tettek ki. Ezzel szemben az új gyártmányok, az úi techno­lógiák száma ebben az időszakban az elő­ző öt évhez, kénest nem nőtt hasonló mé­reíekben. A kutatás-fejlesztésre fo-dított erő. s annak eredménynövekedése között persze nincs közvet1 en kancsolat. De árért a nagyobb ráfordításoknak előbb-utóbb hasznosabbakká kellene vólniok. Fev-e°v kutatási éredmánv gyakorlatba való átüitetés2~ek ideíe korántsem csak a kutatókon múlik. Persze, ennek alakulásá­ba közrejátszik esetleg a nem kívánatos kutatói szemlélet, vagv magatartás is. Az, hogy egyes kutatók csak abban érdekeltek, hogy saját tudományos rangjukat öregbít­sék, a gyártás megkezdése akkor érdekük, ha az eredmény szabadalmi védettséget is éivez. A másik ok. amiért lassan hasznosít­ják az úi műszaki eredményeket, hogy a kutatási tervek olyanok, hogy más irányba viszik a kutatást, mint amer­re az ipar, a távlati fejlesztési programok útmutatása szerint haladnia kellene. A szelektív iparfejlesztésből ugyanis az kö­vetkezik, hogy a hazai iparra egyre kevés­bé lesz jellemző, hogy mindent gyárt. Az ágazati, vállalati fejlesztési tervek és a ku­tatók egyéni tudományos terveinek össz­hangiát is meg kell teremteni tehát ahhoz, hogy felgyorsuljon a kutatási eredmények nagyipari hasznosítása. Gerencsér Ferenc Kitüntetés Az Elnöki Tanács dr. Ottlyk Ernőnek, az északi evangélikus egyházkerület püspökének az állam és az egyház közötti jó viszony ápolása érdekében kifejtett több évtizedes eredményes munkássága elismeréseként 60. születésnapja alkalmából a Magyar Népköztársaság Zászlórendjét adományozta. Transzformátorok Iraknak Tizenhatmillió dollár érté­kű szerződést kötött a Transelektro Külkereskedel­mi Vállalat a bagdadi elekt­romos művekkel. A megál­lapodás alapján még az idén megkezdik hat, egyenként 132 kilovoltos transzformátor­állomás berendezéseinek ex­portját Irakba, magyar szak­emberek végzik majd a hely­színi építési, szerelési és üzembe helyezési munkákat is. Az átadásra 1979-ben ke­rül sor. húskombinát Ü'ésezeff a megyei NEB Tegnap, szerdán délután vábbképzést a megye 12 ki Szegeden a mer-ei tanács választott termelőszövetke- 1 székházában ülésezett a zete. Elemezték, hogy össz­Csongréd megyei Népi El- hangban áll-e a ko-szerű len őrzési Bizottság. Megvi- technika, valamint az üzem­tatták a mezőgazdasági ter- és munkaszervezés lehetősé­melősz'ávetkezetek munkaerő- gének kihasználásával a gazdálkodásának helyzetéről megfelelő szakember-után­késziilt jelentést. A munka- pótlás. A mezőgazdasági ter­bizottság" megvizsgálta, ho- meléssel szemben ugyanis gyan gazdálkodott a munka- évről évre nő a követelmény erővel, miként szervezte a ezért van szükség a jól szer­szakmunkásképzést és a to- vezett szakmunkásképzésre. A nagyberuházásként épülő Gyulai Húskombinátban két új üzemrész! ad'nk át, a töl'ö-ke verőt és a 283 vagonos érle­lőt. Az üzem a hazai kereskedelemnek 50 százalékkal több csabai kolbászt és gvu'si páros kolbászt ad majd. Képün­kön: töltik a csabai kolbászt Magyar-szovjet tudományos ülésszak Szekcióülésekkel folytató- Romanov professzor, mint a dott a magyar—szovjet ju- SZUTA—MTA szilárdtest fí­jileumi tudományos ülés- zikai bizottság szovjet tago­zzak, amelyet abból az al- zatának elnökhelyettese hoz­íclombói rendeztek Buda- zászólásában értékelte a ma­pesten. hogy két évtizede ír- gyar és a szovjet fizikusok 'a alá a két ország akadé- jelentős közös munkáját, •piája a tudományos együtt- Vlagyimir Sziforov akadó­működési szerződést. mikus az információközlési Szerdán a tanácskozásra problémák intézetének igaz­árkezett szovjet tudósdelegá- gatája az információs rend­ció tagjai az Akadémia ku- szerek időszerű kérdéseiről, tatóintézeteit keresték föl, s a távadat-feldolgozás lehető­tudományos üléseken ismer- ságeiről beszélt, az MTA '.ették legújabb kutatási számítástechnikai és auto­eredményeiket, alkotó esz- matizálási kutatóintézetében, mecserén tájékozódtak a ha- A hazai szakemberek kilenc zai tudományos tevékenység- előadást tartottak a két-, il­ről. letve többoldalú kapcsolatok Az MTA Központi Fizikai alapjan született tudományos Kutató Intézetébe Vlagyimir eredményekről, egyebek kö_ Kotyelnyikov akadémikus, a zött a mesterséges intelligen­3ZUTA alelnöke, a szovjet cia, az intelligens robotok tudósdelegáció vezetője lá- kutatásáról, togatott el, ahol Tarján lm- A biológiailag aktív ve­re akadémikus, az MTA ma- gyületek kutatásáról, a pet­temalikai és fizikai tudomá- rolkémiai tudományos ered­nyek osztályának elnöke tá- méuyekről, a molekulaszer­jékeztatta a fizikai kutatá- keze' tel kapcsolatos tudó­sok eredményeiről. Kotyel- mányos tevékenységről adtak nyikov akadémikus ezt kö- tájékoztatót a központi kő­vetően megtekintette a miai kutatóintézetnek, a KFKI laboratóriumait, ame- debreceni Kossuth Lajos Tu­iyek munkájáról, feladatai- oományegyetem szerves ké­ről, eredményeiről Pál Lé- miai intézetének, valamint nárt akadémikus, főigazgató az MTA izotóp inlézetének 'idolt tájékoztatót. Andrej a tudósai a központi kémiai Rorovik-Bomanov akadé- kutató intézetében rendezett tukvs. a fizikai problémák szekcióülésen, amelyen részt •ntézetének igazgatóhelyette- vett Nyikolaj Kocsetkov aka­:e, a szovjet delegáció tagja clémikus, a SZUTA szerves vett részt azon a KFKI-ban kémiai intézetének igazga­endezett szekcióütésen, ame- tója. összesen 11 előadás yen hét beszámoló hangzott hangzott el a szovjet—ma­el a szilárd test kutatásban gyar közös kémiai kutatá­kialakult együttműködésről, sokról. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom