Délmagyarország, 1978. január (68. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-07 / 6. szám

Szombat, 1978. január 7. 3 Milliárdok, utakra Minisztériumi tájékoztató Gazdasági szabályozók '78 Dolgoznak a Betonútépítő Vállalat gépei a Budapest—Gödöllő közötti szakaszon A Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium pénteki sajtótájékoztatóján elmondották: A KPM útfóosztálya az idén mintegy 7,3 milliárd fo. rintos beruházással számol. Pontosan a tervidőszakra előírt ütem szerint — 1,2 milliárd forint felhasználásával — folytatják az autópálya-építési programot forgalomba helyezik az M3as autópálya Budapest—Gödöllő közötti 23,5 kilométeres szakaszát, és a2 átadás idejére a fővárosi -náccsal együttműködve biztosítják a budapesti bevezetés feltételeit is. A Tatabányát elkerülő szakasz építésével haladt előre az Ml-es út beruházása. az M3-ason Hatvan irányába. Az M5-ösön pedig Budapest—Kecskemét között a földmunkákkal és a műtárgyak kialakításával folytatódik az autópálya-építés. Az 1,4 milliárd forintos útkorszerűsítési programban például a 7-es sz. főút, zamárdi—balatonföldvári szakaszát négy nyomsávosra építik át. Összesen 800 kilométer hosszban szélesítenek útburkolatot, és ezer kilométernyi utat tesznek teherbíróbbá aszfaltszőnyegezéssel. A folyamatos karbantartás során 6,5 millió négyzetméter útfelületet borítanak le bitumennel. Több mint 200 millió forintot költenek 54 kisebb-nagyobb híd átépítésére, korszerűsítésére, s csupán a főútvonal-hálózaton 60 közúti-vasúti keresztezést biztosítanak automata jelzőlerendezéssel. A közúti biztonságot szolgálja 35 jelzőlámpás csomópont kiépítése is. A KPM a KRESZ-szel kapcsolatos rendelkezések végrehajtására tovább folytarja az úthálózaton a forgalmi rend felülvizsgálását és kialakítását A közúti igazgatóságok 3,5 millió négyzetméter útburkolati jelet készítenek, s mintegy 35 ezer közúti jelzőtáblát cserélnek ki. Erősítik az útelienőrző szolgálatot, s az utak megóvása érdekében következetesen érvényt szereznek a túlsúlyos járművek közlekedéséi korlátozó rendelkezésnek. Minden megyében oéldául hordozható mérleget helveznek el a túlsúlyos járművek ellenőrzésére. (MTI) Egy műszak egy brigád A verseny Se gyen verseny A számadás ezekben a napokban készül. Megméretik a gyár. A pozitívumok közé bizonyára odakerül majd, hogy a dolgozók többször vállalták a túlmunkát, hogy be lehessen tartani az exportszállítások határidejét. Gyártottak vezetéket, hulladékanyagból, kommunista műszakkal segítették a gyermekintézmények építését. — És mi kerül a mérleg másik serpenyőjébe? A Szegedi Kábelgyár verseny felelőse, Sastyin Béla mondja: — Változtatunk a munkaverseny feltételein. Már évközben is láttuk a bajokat; a legtöbb brigádvezető gépnél dolgozik; nem tudja megfelelően irányítani és összefogni a közösséget. Többször előfordult, hogy megbontották a brigádokat, tagjaikat másik műszakba heiyezték át Emiatt nehéz volt a kollektívák munkájának értékelése. A brigádnaplókat sem vezetik pontosan. — Ezeken a dolgokon könnyű volna segíteni... — Ezeken igen. Az igazi gondunk más. Eddig munkásainknak még a fele sem vett részt a munkaversenyben. — Kevésbé zárt munkahelyeken. például az építőiparban is jobb az arány... — Nálunk két oka van a szervezetlenségnek. A korábbi vállalati szabályozások túl szigorúak voltak, ezért sok orlgczó nem felelt meg a követelményeknek. A jól összeforrott brigádok félnek egyik-másik kívülállótól. Nem akarják, hogy romoljanak eredményeik. — És az üzemi érdek? — Éppen azt próbáljuk egyeztetni a dolgozókéval! — Milyen intézkedések előzték meg az átszervezést? — A hibákat a Magyar Kátelmüvek központjában ú Ismerték. Sokat vitatkoztak arról, hogyan célszerű folytatni a versenyt. Novemberben én is tagja volt az NDK-ban járt hattagú küldöttségnek. A Berlini Kábelművekben arra voltunk kíváncsiak, mit csinálnak jobban nálunk. A tapasztalatainkat figyelembe véve, a SZOT és a KISZ KB állásfoglalása alapján átdolgoz•uk a vállalati versenyszaba.yzatot. A kísérletre a szegedi! gyár közössége vállalkozott. Az üzemekben minden műszakban összevonjuk , a brigadokat egy-egy szocialista közösséggé, amelynek lug.ai maguk választanak rezetőt. Célszerű, ha a művezetőt választják, de természetesen mást is lehet. Ha az irányítónak túl sok a feladata, részteendőket másra bízhat. A közösségek befogadnak olyan dolgozókat is, aKik most még nem vesznek részt a versenyben. Így kívánja az érdekük. Minden kollektíva a legsikeresebb brigád fokozatát tartja meg. — így jó néhány brigádvezető elveszíti tisztségét... — Beszélgettünk valamennyiükkel. Ügy tűnik, nem érte őket csalódás, tetszik nekik az elképzelés. Máskor is bizonyították, hogy szeretik az újat. Hamai osan üzemi osztályvezetői értekezleteket tartunk, •naid termelési tanácskozásokat. Január végéig befejezzük az átszervezést. — Milyen szempontok szerou értékelik a versenyt? — A munkakollektívák, vagyis a műszakok között, a minőség, az egy dolgozóra jutó félkész és késztermékek, a munkaidő kihasználása, valamint a társadalmi munka alapján határozzuk meg a sorrendet. A dolgozók táblán láthatják előző napi ereuményeiket, és összehasonlíthatják másokéval. Így a koiiektívák valóban versenyeznek egymással. Az üzemek közül az az első, amelyikben legjobban telje sitik a tervet, kihasználják a munkaidőt, és kevés lesz a hulladék. A versenyt ne gyeciévente értékeljük. A győztes kollektíva vándorzászlót és pénzt kap. De csak akkor, ha üzeme is első. Érdemes tehát együttműködni a többiekkel. Várhatóan gördülékenyebbé válik a rnűszakváltás is. A SZOT és a KTSZ KE tavaly decemberi állásfoglalásában olvasható: „Fokozott figyelmet érdemelnek a munkaszervezést fejlesztő kezdeményezések, a minőséget javító, a termelési és munkaidő-veszteségeket csökkentő intézkedések..." A kezdeményezésre keveset keiiett várni a szegedi kábelgyárban. Szlrák József A

gazdasági szabályozórendszer elsődleges feladata, hogy a gazdálkodó egységeket a népgazdasági terv teljesítésére ösztönözze. 1976-ban a legutóbbi szabályozómódosítás célja az volt, hogy a megváltozott világgazdasági feltételeknek megfelelően segítse elő az V. ötéves terv valóra váltósát. A bevezetett módosítások általában kedvezően hatottak: felgyorsult a gazdasági növekedés üteme, nőtt a munkatermelékenység és ennek nyomán a tiszta jövedelem, a gazdálkodó egységek bátrabban nyúltak tartalékaikhoz és takarékosabban gazdálkodtak. A pozitívumok mellett azonban tapasztalható volt. hogy a gazdálkodó egységeknél az előirányzottnál nagyobb pénzeszközök maradtak fejlesztési célokra, ami a beruházási piac feszültségeit növelte, a szabályozás nem ösztönözte kellően a minőségi fejlődést, s nem csökkent kielégítő mértékben a gazdaságtalan termelés. A gazdálkodó egységek nyomására engedve bővültek az egyéni támogatások és kedvezmények. Az idén a gazdasági szabályozórendszer kisebb mértékben ismét módosul. Ezeket a módosításokat, legalább is azok lényegét, a gazdálkodó egységek már 1977. októberében megismerhették, az OT hivatalos lapja is közölte, s így az 1978. évi vállalati tervek kidolgozásánál a módosításokat már figyelembe vehették. Elsőként említendő a vaskohászati termékek és a villamos energia termelői árának átlagosan 22, illetve 25 százalékkal történt felemelése, azt a cél szolgálja, hogy az árarányokat is javítva, ösztönözzön a takarékos anyaggazdálkodásra. Az árnövekedést elsősorban a vállalati gazdálkodással kell ellensúlyozni, s csak szerény mértékben lehet továbbhárítani. Ez utóbbit is előzetesen be kell jelenteni az Országos Anyag- és Árhivatalnak. A külkereskedelmi szabályozásban két változás van: a nem rubel viszonylatú exportban csökken az állami visszatérítés azoknál a vállalatoknál, amelyek a szakágazati átlagnál magasabbat élveztek a múltban. Ennek célja, hogy a vállalatok csökkentsék a gazdaságtalan termékek kivitelét. A másik módosítás, amelyet a szocialista szerződéses árak fokozatos növekedése tett szükségessé: a transzferábilis rubel forint árfolyamának csökkentése. A szocialista külkereskedelemben, mint ismeretes. 1975 óta a szerződéses árakat évenként felülvizsgálják, a megelőző öt év tőkécpiaci árainak figyelembevételével. Ily módon a szocialista külkereskedelmi árak és árarányok folyamatosan közelednek a világpiaci árakhoz, eközben azonban külső árfeszítő erőt jelentenek, aminek ésszerű csökkentésére esetenként szükség van a transzferábilis rubel árfolyamának módosítására. A mostani árfolyamváltozásnak kettős hatása lesz: csökkenti a szocialista import költségét, a kivitelnél pedik az exportáló vállalatok forintbevételét. Az árfolyammódosítás várhatóan szocialista viszonylatban is az exportstruktúra átalakítására ösztönöz-kényszerít. Az 1978. évi szabályozómódosftásn'; egyik fő célia: a vállalati fejlesztési források képződésének mérséklése. Közvetett módon a termelői árváltozás és a árfolvamcsökkentés is ilyen hatást vált majd ki. Ettől függetlenül, egvéb intézkedések, módosítások — a különféle mentesítések és kedvezmények szűkítése — is mérsékelni fogják a vállalati beruházási vásárlóerő növekedését. A bérszabályozásban nincsenek alanvető vábozássk. azok kiigazító jellegűek. A termelőszövetkezetekre érvényes szabályozórendszerben is csak kiigazító jellegű módosítások léntek életbe Ezek között szerepel a bruttó jövedelem adómentes határának a felemelése. S

a gazdasági szabályozók 1978. évi módosításait általánosságban tehát az jellemzi, hogy az alapvető előírások. szabályok csak kevéssé változtak. A gazdaság egészét érintő ár- és árfolyamváltozások mellett elsősorban az egyedi szabályozók — a pénzügyi kedvezménv»i és mentesítések — módosultak, és pedig azokon a területeken, vállalatoknál, ahol a gazdálkodás valóságos feltételei a számítottnál kedvezőbbek. Kétségtelen, hogy a módosítások egyrészt, szigoritták a vállalati gazdálkodás feltételeit, másrészt valamelyest növelik matd a költségvetés részesedését a fejlesztésre fordítható pénzforrásokban. A szabályozómódosítások népgazdasági összhatását ma még nem lehet pontosan és konkrétan felvázolni. Valószínűsíthető azonban hogy a gazdálkodás és a nyereségrealizálás szigorúbb feltételei — paradox, de érthető módon — növelik, erősítik a vállalatok anyagi érdekeltségét a hatékonyság javításában, mert csak ezen az úton haladva biztosíthatják a megfelelő nyereséget. A hatékonyság növelése viszont hozzá'árulhat a külgazdasági egyensúly javításához, az életszínvonal tervezett növeléséhez. W.t A hídépítés közi, en Dereglyét Jéieíf a cölöpverő Husliszt, tojáspor Jut exportra is Az idén húslisztüzemmel, kat. Az újabb üzemrész — övőre tojásporítóval bővül amely 1979-ben kezdi meg a a Kecskeméti Baromfiféldol- termelést — az iparágon begozó Vállalat. Az előbbi 1U1 országos feladatot lát el: évente 2700 tonna húslisztet ide érkezik porításra a tötermel, ez év első negyedé- rótt, a szállításra kevésbé altén kezdi meg próbaterme- kalmas vékony héjú tojás a lését társvállalatoktól is. ElőrelátA termék csökkenti majd hatóan évi 150 millió forint a takarmánygyártáshoz szűk- értékű tojáspor készül majd séges húslisztimportot. A itt a hazai tésztagyártáshoz, vállalat tojásporító üzem- a vendéglátóipar részére, ilmel* folytatja a beruházáso- lelve exportra. (MTI) A Tisza alsó szakaszán rok eszközei a mai legmodercsaknem másfél ezer éve nebb technika vívmányaival, átkelt germán harcos nem A Hídépítő Vállalat dolgosejthette, hogy vízbe ejtett zói nem nagyon örülnek az lándzsája a XX. század em- ilyen „találkozásoknak", hiberének acélszerszámával, szsn kisebb-nagyobb munegy colöpkészítö berendezés kakiesést jelentenek. A szefárdjával akad össze. Az ed- szélyes Tisza áradásai amúgy Jig ismeretlen korban elsüly- is sok gondot okoznak. A lyedt dereglye kormányosa szokatlanul hosszú, ' háromsem gondolhatta, hogy vízi- hónapos magas vízállást is iárművét eev későhhi kor- elmaradás követte a munkájarmuvet egy későbbi kor- ban_ Aztán a cölöpfúró 18 ban is meglékelik, mégpedig méternyi mélységben elakadt lent a folyó iszapjában. A a lándzsában, amelynek ereszegedi Tisza-híd építkezése detét geometrikus karcolatközbén találkoztak most így díszítéséről és egyéb jelekbol szegedi muzeologusok alossze régmúlt történelmi ko- lapították meg. A hidászok i^^^mmmmmmmmmmmtmmmmm^mm közben olyan műszaki feladatot oldottak meg, amilyenre nem volt példa a hazai hídépítés történetében: 3ikeresen befejezték az sgyetlen vízipillér alapozását, iineiynél nuium, először alkalmazták a víz felszínéről történő cölöpkészítést: az ehhez Olaszországból importált különleges fúróberendezést katamaránra, vagyis kettős hajótestre szerelték, onnan hatoltak a fúróval a "olyó medre alá. Csak ehhez ÍZ egy pilléralaphoz tizennyolc, egyenként 40 méter hosszú fúratot készítettek, s ezeket betonnal kitöltötték. Ezekből a betoncölöpökből kialakított alapra kerül majd a pillér hatalmas betontömbje. Keszonmunkára ehhez sem lesz szükség. A területet ugyanis a mederbe levert acéllemezekkel, vagyis vízhatlan Larsen-fallal veszik körül, majd a vizet kiszivattyúzzák, hogy „szárazon" dolgozhassanak a betonozásnál. A napokban az egyik ilyen Larsen-lemez leverésekor támadt az újabb akadály: egy rég elsüllyedt dereglye — kisebb méretű fahajó — került az acéllemez útjába. Azonnal búvárokat küldtek a mélybe, s drótkötelek, illetve úszódaru segítségével részben kiemelték az iszapba merült régi vízijárművet. A több mint ezer méter hosszú híd építkezésének további fontos feladataként hozzáfogtak a szegedi oldalon a felső acélszerkezet szereléséhez. Ezt a munkát egyelőre állványokon végzik, majd később úgynevezett szabadon szerelt technológiával, vagyis állványok nélkül folytatják. Most sem nagyon kedvezőek a munkafeltételek. Gyakran 10—12 Celsiusfokos hidegben, a vízen úszó Jégtáblák támadása ellen is felkészülve folytatják a küzdelmet a hídépítő, a GanzMÁVAG és sok más vállalat dolgozói. A nehézségek okozta elmaradást megszüntetve, azon fáradoznak, hogy a hidat 1979 végén átadhassák a forgalomnak. Dobé Balázs.