Délmagyarország, 1978. január (68. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-01 / 1. szám

4 Vasárnap, 1978. január 1. 4 a verseny Töbh árut ad a makói Kossuth Tsz Korszerűsít a pincegazdaság A Szakszervezetek Országos Tanácsának és a KISZ Központi Bizottságának felhívására az 1978-as népgazdasági terv teljesítése, illetve túlteljesítése érdekében Csongrád megye termelőszövetkezetei közül elsőnek a makói Kossuth Tsz tett felajánlást. A tsz párt- és KISZ-szervezete, a gazdasági vezetőség, tíz szocialista brigád és a szövetkezeti tagság vállalta, hogy a gazdálkodás hatékonyságának fokozásával már 1978-ban túlteljesítik az 1980-ra kitűzött terveiket Búzából 1980-ra 43 mázsás termésátlagot szeretnének hektáronként elérni, de már 78-ban 47,3 mázsa megtermelését tűzték célul. Kukoricából 1980-ra 65 mázsás termésátlag a cél, de már 1978-ban 70 mázsa megtermelésére vállalkoznak hektáronként. Az állattenyésztési ágazatban a tejtermelést 15 ezer 910 hektoliterre emelik 1978-ban, az 1980-as terv 15 ezer 640 hektoliter. A termelési értéket 10 százalékkal, az árbevételüket 15 százalékkal, a bruttó jövedelmet 10 százalékkal növelik már az idén az 1980-as tervhez viszonyítva. A vállalás teljesítésének feltétele a szocialista brigádok növekvő aktivitása, az üzem- és munkaszervezés korszerűsítése, a hatékonyabb gazdálkodás. A makóiak felhívással fordulnak a megyei szövetkezetekhez, hogy 1978-as évi tervek sikeres teljesítésére tegyenek felajánlásokat. * Folytatják a szocialista munkaversenyt a Dél-alföldi Pincegazdaság dolgozói is. A gazdálkodás hatékonyságának növelése mellett növelik a termelés technikai színvonalát. Segítséget nyújtanak a megye szőlőültetvényeinek korszerűsítéséhez és az újabb telepítésekhez. Részt vesznek a közeljövőben megalakuló szőlőtermesztési rendszer munkájában. Továbbra is célul tűzik ki az anyag- és energiatakarékosságot. A fogyasztói igényekhez igazodva mennyiségben is. minőségben is növelik a közkedvelt Márka üdítő italok gyártását. Határidőre teljesítik az exportbor palackozását, a csomagolás és a minőségi mutatók szigorításával. Január elsejétől Űj szabályok a munkásszállásókra A munkaügyi miniszter 10/1977. (VII. 20.) MüM számú rendelete értelmében — mint mór jelentettük — 1978. január 1-től megváltozott szabályok vonatkoznak a munkásszállásokra, s ez több ezer szállólakót érint Az előző években a SZOT és Minisztertanács foglalkozott a munkásszállásokon élők helyzetével. Megállapították, hogy jelentős mértékben fejlődött 15 év alatt 24 százalékról 65 százalékra emelkedett a legjobb körülmények között lakók száma, akik az első három kategóriába sorolt szállásokon élnek. Ennek ellenére még ma sem kielégítő a helyzet mert mindén harmadik szállólakónak lakhelyén naponta gondot okoz a tisztálkodás, étkezés, a kulturálódásról és sportolásról nem is szólva. Az új szabályok gyorsabb ütemű fejlesztésre ösztönzik a vállalatokat, szövetkezeteket és intézményeket Négy kategória A munkásszállásokat újból kategóriába kell sorolni, s 1978-tól a jelenlegi hat helyett csak négy kategória lesz. Az elsőbe csak azok a szobák sorolhatók, amelyekben az építési-műszaki norma szerint legfeljebb három személy fér el, és a lakószobák előterében meleg vizes zuhanyozó, mosdó van. A másodikba a négy személyre szóló lakószobák tartoznak, előterükben meleg vizes zuhanyozóval és .mosdóval. Ide tartoznak azok a négyágyas lakószobák is, amelyekben csak meleg vizes mosdó van. Ebben az esetben szintenként közös használatú meleg vizes zuhanyozóról kell gondoskodni. A harmadik kategória szerint öt dolgozó helyezhető el az előterükben melegvizes zuhanyozóval és mosdóval felszerelt lakószobákban, továbbá ahol a szobában meleg vagy hideg vizes mosdó van. Az utóbbi kettő esetében feltétel a szintenkénti közös használatú meleg vizes zuhanyozó. A negyedik kategóriába tartoznak a hat-nyolc személyes lakószobák, előterükben meleg vizes zuhanyozóval és mosdóval, illetve azok, amelyekben meleg vizes mosdó,. vágy a lakószobákban hideg vizes mosdó van. Hasonlóan a többi esetekhez itt is «xii>: tenkénti közős használatú meleg vizes zuhanyozót kell biztosítani, Űj fizetési rendszer Az állandó munkásszállásért fizetendő., havi térítési díjak: az első kategóriában 160—220 forint, az építőiparban 135—190 forint, másodikban 120—160 forint, az építőiparban 105—135 forint, a harmadikban 85—120 forint, az építőiparban 75— 105 forint, a negyedikben 65—85 forint, az építőiparban 55—75 forint. Az összeg magába foglalja a világítás, a fűtés, a takarítás, az ágyneműhasználat és a mosatás költségeit is. A rendelet rögzíti, hogy nem szabad térítési díjat kérni az ideiglenes, a mozgó, valamint a negyedik kategóriába sem sorolható állandó szállásokon élőktől. Azokat a munkásszállásokat, amelyek a negyedik kategóriába sem sorolhatók be. illetőleg az ideiglenes munkásszállás feltételeinek sem felelnek meg, átalakítással korszerűsíteni kell, vagy 1980. január l-ig meg kell szüntetni. Azok a családfenntartó dolgozók, akik az egy, kettő, három kategóriába sorolt munkásszállásokon laknak térítési díjak megállapításakor (ide értve az alsó határnak megfelelő öszszegben megállapított díjakat is) 15 százalékos kedvezményt kaphatnak. Az állandó szállások jobb kihasználásáról a vállalat úgy is gondoskodhat, hogy más vállalat dolgozóit is fogadja ideiglenes vagy végleges jelleggel. A vállalatok a használat feltételeiben szabadon állapodnak meg: maximálisan 120 százalék lehet az egy személyre jutó fenntartási költség. Kivételesen házaspárok is A rendelet kivételesen lehetőséget ad házaspárok egy munkásszálláson belüli közös elhelyezésére is, ha mindketten ugyanannál a vállalatnál dolgoznak. (Gyerekkel viszont továbbra sem lehet munkásszállásra költözni.) A dolgozónak a munkaviszony megszűnésekor a szállást el kell hagynia. A szállást a fenntartó vállalat a munkaviszony megszűnése nélkül is megvonhatja, illetve eltávolíthatja, a dolgozót, ha az a szállás rendjét, fegyelmét, a szocialista együttélés szabályait súlyosan megsérti. A juttatás megvonása a szállásbizottság, illetve a szállás fegyelmi bizottsága véleményének figyelembevételével történhet meg. Gy. Gy. Szükségünk van rá. Mint a falat kenyérre, mint a korty borra. Természetes és nélkülözhetetlen, mint a levegő. Öklömnyire zsugorodott Földünkön, a mindinkább automatizálódó világban, a fölgyorsult élet hangsebességnél nagyobb száguldásában egyetlen életterünk, természetes közegünk a bizalom. Nem helyettesíthető. nem pótolható. A levegő a test. a bizalom az emberi lélek közege. A levegőt és a bizalmat szennyezik, ritkítják, sűrítik. megvonva pánikot keltenek, fölforrósítva idegeinket borzolják. Mégis nélkülözhetetlen, mégis természetes. Összeköt bennünket, embereket, közöttünk feszül, mint láthatatlan pókháló, melynek szálai elviszik egymáshoz idegeink görcsös rándulásait, és simogató kedvességéiBizalom nélkül nem lehet, legalábbis nem érdemes élni. Ha naponta utánaszámolunk a szalagon a bolti pénztárosoknak, ha minden utunkon megszondáztatjuk az autóbusz sofőrjét, ha betegen verejtékezve vacillálunk, melyik orvoshoz is kopogtassunk, ha kételkedünk az építők szakértelmében és becsületességében, ha nem bízunk az általunk választott vezetők, politikusok kis és nagy döntéseinek helyességében — ha bizalmatlanok vagyunk egymással, életünk vergődés, folytonos gyanakvás; megmételyezve napjaink. Mert milyen természetes, hogy utánaszámolás nélkül fizetünk az üzletekben, gyanakvás nélkül szállunk a buszra, a gyógyulás biztos tudatában lépünk az orvosi rendelőbe, megnyugodva engedjük gyermekünk az iskolába, meg sem fordul fejünkben, hogy az építőipar munkásai felelőtlenül dolgozhatnak, s egy emberként állunk csatasorba a politikai döntések megvalósításáért... Mert ez így természetes, így emberi. Pedig a bizalom is Janus-arcú. A fény mellett ott az árnyék, a bizalmat kísértetiesen követi mostohatestvére. a bizalmatlanság. Ennek legfőbb eredője pedig a bizalommal való visszaélés. Mert a bizalommal élni az emberi nem számára megadatott nagyvonalú jutalom, vele viszszaélni bűnös kicsinyesség. Bizalmunkkal él vissza a pénztáros, ha kétszer üt be egy tételt a gépbe, mert tudja, eddig nincs okom kétkedésre; bizalmunkkal él vissza a gépkocsivezető, aki néhány pohárka után esetleg a halálba vezeti embertársait; bizalmunkkal él vissza a munkahelyi vezető. aki pozícióiát és az abból adódó kisebb-nagyobb hatalmat a saiát személyi hasznára fordítja; bizalmunkkal élnek vissza a rossz színészek, a kókler regényírók, az olcsó festők, a képzetlen vízvezeték-szerelők. a tájékozatlan informátorok, a képzetlen pedagógusok. a kalandor politikusok és mindenki, aki a társadalmi munkamegosztásban reá háruló feladatokat nem legjobb tudása szerint oldja meg, aki a két tenyérben elférő Glóbuszon lakóinak ellenére cselekszik, és az emberi élet legnagyobb és legszörnyűbb büntetésében részesül, a bizalmatlanságban. A bizalom életben tart és erőt ad. Életben tart idős. magányos embereket, betegeket, halálraítélteket. Űj erőt ad a megtoroanóknak. felvértezi az élet kis és nagy csatáiba indulót. A bizalom fegyver. Lemeztelenítheti társainkat. fölnyithat leragasztott szemeket. megmenthet zátonyra futott emberi kapcsolatokat. A bizalom időtlen, gyerekek és szülők, házastársak. munkatársak és a Föld távoli pontjain élő ismeretlenek részére egy- ' aránt létkérdés. A bizalom , olyan, mint a levegő, természetes. és nélkülözhetetlen, „Mondottam ember: küzdj és bízva bízzál!" — írta, mintegy útravalóul szánva hőseinek Madách Imre. Ember, küzdj és bízva bízzál — mondjuk azóta sokszor egymásnak, a földi lét két legszebb küldetését tolmácsolva, a szebbért harcba szálló cselekvést és az emberek közötti bizalmat fölemlítve. Ilyenkor, az új esztendő első óráiban, perceiben kívánhatunk-e ennél szebbet egymásnak?! Oj küzdésre, új cselekvésra és mélyebb, emberibb, melegebb bizalomra ösztönözni egymást. Ember. Te, itt, 1978 Magyarországán, küzdj és bízva bízzál! Tandi Lajos Javul a kommunális szolgáltatás színvonala Beváltak az új' szabályozók Kit ne bosszantana, ha ablaka alatt napokig állnának a megtelt szemeteskukák, lakását bogarak özönlenék el, s az ápolatlan parkokban elszáradt virágok jelentenék a növényzetet? A gyors ütemű városiasodás egyre inkább megköveteli a kommunális szolgáltatások színvonalának és választékának növelését. Mit is értőnk kommunális szolgáltatásokon? Ide tartozik példáid a parkfenntartás, köztisztasági szolgáltatás, távhőszolgáltatás, viz-fürdőszolgáltatás, ingatlankezelés, kártevőirtás, de sorolhatnánk tovább is... Szocialista államunkban a társadalom tagjairól való gondoskodás egyik formája a lakás- és kommunális ellátás. Fejlesztése szorosan összefügg a kormány életszínvonal-politikájával. Hazánkban a kommunális ellátási hálózat többféle szervezeti formában működik. A vegyes szolgáltatásokat Végző város- és községgazdálkodási vállalatok mellett vannak meghatározott alaptevékenységű vállalatok, költségvetési üzemek, sőt működnek házilagos — önköltséges elszámolású — szolgáltató brigádok is. Csongrád megyében 1975-ben 11 vállalat és 7 költségvetési üzem végzett kommunális és közüzemi szolgáltatást. A sok vegyesprofilú vállalat helyett — úgy tűnik — indokolt lenne tiszta profilú vállalatok létrehozása, illetve a megyei vállalatok szakosítása. A hetvenes években a gazdasági szabályozórendszer arra ösztönözte a szolgáltató vállalatokat, hogy árut termeljenek. Ezzel elhanyagolták fő profiljukat, a kommunális szolgáltatást. Időszerű volt a három éve bevezetett új szabályozás, amely tompította ezt a nyereségcentrikusságot Ugyanakkor szükségessé vált a tanácsi kommunális szervezetek nagyobb irányú támogatása. Joggal elvárja mindenki, hogy az utak tiszták legyenek, csökkenjen a lakóházak felújítási ideje, minél több parkot játszóteret létesítsenek, még gyakrabban szállítsák el a háziszemetet. Az igényeket időben és megfelelő minőségben kell kielégíteni. Ehhez persze sok pénzre, korszerű gépekre, modern technológiai eljárásokra van szükség. A kommunális szolgáltatások színvonalát döntően a tanácsok rendelkezésére álló pénzügyi keretek határozzák meg. Az 1978. évi fejlesztési és költségvetési terv 122 és fél millió forintot szán kommunális feladatokra. Tavaly 203 forint volt az egy főre jutó kommunális kiadás őszszege Csongrád megyében. Ugyanakkor Bács-Kiskun én Tolna megyében csak • 142 forint az egy főre jutó öszszeg. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy megelégedhetünk a mostani színvonallal — Csongrád városlakó megye ugyanis... Gyermekcipők — együttműködéssel HABJÁN ESTI FÉNYEI Ot évre szóló kooperációs szerződést írt alá a Tannimpex közvetítésével a Sabaria Cipőgyár az NSZKbeli Gustav Hoffmann céggel> gyermekcipők közös gyártására. A megállapodás alapján a Sábaria Cipőgyár 200 ezer pár leánykacsizmát és gyermek félcipőt készít a következő években, mintegj 3 millió márka értékben. A termeléshez szükséges technológiát az NSZK-beli cég adja át a magyar partnerének, és a gyártás megszervezésével is segít. A cipőket magyai- bőrből készítik. (MTI)