Délmagyarország, 1978. január (68. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-25 / 21. szám

£G. évfolyam 21. szám 1978. lanuár 25., szerda Ara: 80 fillér VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETI Megkezdődtek a szocialista brigádvezeíők vállalati tanácskozásai A napokban orsz 'grszcrfc megkezdődtek a szoclalhta brigídvezetők v.'llalrti, Cz"m;gy~égi tiníesk-tá^a'. ame­lyek most munkálkodnak első alkalommal új minőségük­ben, az üzemi demokrácia egyik legmagasabb fórumaként. Először érvényesítik ugyár is aeokat a j -gokat, amelyekkel a Minisztertanács cs a SZOT cin<iksé~c az ü-emi demokrá­cia fejlesztéséről, a KISZ KB in'.éző bizottságával közösen pedig a munkeverse"yröl Ii-zott ínú't évi együttes liatáro. zata ruházta fel ezeket a testületeket. Az üzemi demokrácia vál­lalati fórumai közötti mun­kamegosztás szerint a leg­magasabb szinten, a bizalmi testület és a Szakszervezeti Tanács együttes ülésén a gazdálkodási, elosztási és ér­dekvédelmi kérdésekben fog­lalnak állást a dolgozók kép­viselői. A legtöbb helyen már megtartották azokat az együttes üléseket, amelyeken a vállalatok idei terveiről tárgvaltak, döntöttek a szo­ciális tervekről, állást fog­laltak a bérfejlesztésről, a részeredési alap felosztásáról. Munkaverseny kérdésekben viszont a szocialista brigád­vezetők vállalati tanácsko­zása a legmagasabb fórum, amely állást foglal a válla­lati munkaverseny-feiajánlá­sok elfogadásáról, a szocia­lista brigád cím és a válla­lat kiváló brigádia kitünte­tés adományozásáról, véle­ményezi a „Kiváló Vállalat'' cím megpályázását, a vá'la­lati munkaverseny-szabály­zatot, a munkaverseny kö­zéptávú és éves irányelveit, valamint a munka- ós üzem­szervezés fejlesztésére, a munkaidőalap hatékony fel­használására. az anyag- és energiatakarékosságra kidol­gozott vállalati intézkedési terveket. Az első negyedév végéig az ipar, az építőipar, a köz­lekedés, a kereskedelem és a mezőgazdaság területén fo­lyamatosan, több ezer helyen kerül sor a szocialista bri­gádvezetők vállalati, gyár­egységi tanácskozására, ame­lyeken összefoglalják az üze­mi demokrácia munkahelyi fórumain — a brigádértekez­leteken, a termelési tanács­kozáson a felvetett kezde­ményezéseket, kérdéseket, el­határozásokat és felajánláso­kat. ildiilés kedvezményesen A SZOT Üdü'ési és Szanatóriumi Főigazgatóságának tájékoztatója ÚJ nyomda épül Szegeden Munkásgyűlés — Sáros/ Sándorné miniszter­helyettes felszólalása A modem időket — C. P. Snow óta — így is nevezik: Gutenberg kora. A könyv­nyomtatás korát, ebből kö­vetkezően a kultúra széle­sebb körűvé válását értik rajta. Szegeden az első nyom­dát 177 évvel ezelőtt alapí­totta Grünn Orbán. A mai feilődés kiindulópontját az államosítás ielentette. A vál­lalat 1952-től működött a Csongrád megyei tanács fel­ügyelete alatt: 1935-től pedig a Szeged megvei városi ta­nácshoz tartozik. 1952-ben kiadott alapító­levelük fogalmazott így: fel­adatuk könyv, folyóirat, napilap, vegyes nyomtatvány előállítása: kartondoboz-, gu­mibélyegző- és klisékészítés. Az alapítólevélben nincs is több, mint amennyit egv me­gyére szóló hatáskörrel bíró nyomdától el lehetett várni — akkor. A Szegedi Nyomda törté­nete — fogalmazhatunk így is — a találékonyság törté­nete. Rossz körülmények kö­zött. lakóházak szobáiból át­alakított helyiségekben dol­goztak, s nagyrészt dolgoz­nak ma is. Am már 1958­ban 159 százalékkal termel­tek többet, mint tíz évvel azelőtt. A nyomda első re­konstrukciója 1963-ban kez­dődött: az újjáépítés végére 9,7 millió forintot ruháztak be. Ebből az összegből ma­tematikai és műszaki könv­vek szedésére alkalmas öntő­és szedőgápet. valamint nyo­mógépet szereztek be. A vál­lalat kilépett a kisüzemek köréből. A IV. ötéves tervben ter­melésük 58 százalékkal nőtt. Megteremtették azt a bázist, amely lehetővé tette, hogv mOs~r.ki-rr.ate"- arikai köny­vekből 0 millió forint értékű exportot érjenek el. A kol­lektíva tíz alkalommal nyer­tei el az élüzem címet. Két­szer lettek a Szocialista Munka Vállalata, háromszor érdemelték ki a Kiváló Vál­lalat jelvényt. Évente mintegy egymillió 100 ezer dolgozó vesz részt szakszervezeti és vállalati üdülésben — ezzel az adattal jellemezték a kedvezményes üdültetés helyezetét kedden a Magyar Sajtó Házában tar­tott sajtótájékoztatón a SZOT Üdülési és Szanatóriumi Fő­igazgatóságának képviselői. A dolgozók pihenésének, üdülé­sének fő formája a szakszer­vezeti és a vállalati üdülte­tés, ezért kiemelten fontos -eladat ezek tervszerű fej­lesztése. A szakszervezetek támogatják az állami szo­ciálpolitika, a társadalmi jut­tatások fejlesztési irányel­veinek kimunkálását, ezen belül pedig a kedvezményes kollektív üdültetés további szélesítésének lehetőségeit. A szakszervezeti tagság elsősor­ban a SZOT-üdülők fejlesz­tését igényli, mert itt kapják a legnagyobb kedvezményt, színvonalas ellátást, változa­tos kulturális programokat és sportolási lehetőségeket. A SZOT-üdülők befogadó ké­pessége azontan korlátozott, ezért nagy arányú fejlesztési­bővítési munkálatok kezdőd­nek ez évben, összesen 763 millió forintos beruházással 2100 új hely épül. Gyulán Hévízen, Balatonszéplakon Balatonlellén és Sopronban. Megkezdődik zalakarosi, a bükkfürdői é3 a debreceni új SZOT-üdülők építése is, be­fejezésükre azonban csak a következő tervidőszakban ke­rül sor. \\ Az új SZOT-üdülőt főként a SZOT és a szakszervezetek anyagi támogatásával építik, de mindinkább elterjedt a vállalatokkal, intézményekkel kooperációban megvalósuló építkezés is. Ennek lényege, hogy a SZOT és a vállalatok egyesítik az üdültetésre szánt pénzüket., s a felépülő új üdülőkben meghatározott időre — általában 20 évre — bizonyos helyszámot biztosí­tanak a vállalat számára. Elutazott hazánkból Ali Nasszer Mohamed Magyar-jemeni közös közlemény Kedden elutazott Buda­pestről Ali Nasszer Mohamed, a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság miniszterelnöke, — valamint a kíséretében le­vő Muhammed Szahle Mutija külügyminiszter, Mahmud Abdullah Asis közlekedésügyi miniszter, Haider Abu-Bakr Attasz építésügyi miniszter, Mohamed Szolimán Nasszer földművelés- és fölreform­ügyi miniszter, Sza'.eh Abu­Bakr Bin Hussze.n őrnagy, a fegyveres erők főparancsno­ka, aki Lázár Györgynek, a Minisztertanács elnökének meghívására hivatalos, bará­ti látogatáson járt hazánk­ban. A Jemeni Népi Demokra­tikus Köztársaság kormány­főjét ünnepélyesen, katonai tiszteletadással búcsúztatták s .F-erihegyi - repülőtéren. A vendégek búcsúztatására megjelent Lázár György, a Minisztertanács elnöke, • Áb­rahám Kálmán építésügyi é? városfejlesztési miniszter, Pullal Árpád közlekedés- és postaügyi miniszter, Romány Pál mezőgazdasági és élelme­zésügyi miniszter, Rácz Pál külügyi államtitkár, Szépvöl­gyi Zoltán, a Fővárosi Ta­nács elnöke, Hetényi István országos tervhivatali állam­titkár, Oláh István altábor­nagy, a Magyar Néphadsereg vezérkari főnöke, honvédelmi miniszterhelyettes. Varga Jó­zsef, a Minisztertanács tit­kárságának vezetője, Bencze­kovits Lajos, a Magyar Nép­köztársaságnak a Jemeni Né­pi Demokratikus Köztársa­ságba kijelölt nagykövete. Ott volt Faruk Nasszer Ali, a JNDK berlini nagykövetségé­nek budapestre is akkredi­tált ideiglenes ügyvivője! A Vátosatásrpl közös köz« lemérijjt adtak Ki; ezt a 2. ol­dalon ismertetjük. «­Az autójavítók szolgáltatásához Új és felújított alkatrészele A munkásgyűlés résztvevői 1977-ben született a dön­tés: a vállalat elhagyja régi helyét, 206 millió forintos költséggel új telephelye épül Szegeden. Ez igen nagy ter­heket ró majd a kollektívára, hiszen 1982-re — alaoul az 1976-os adatokat vették — 54 millió forinttal kell nö­velni a termelési értéket, könyvből 216 tonnával kell többet előállítani. A tegnap délutáni munkás­gyűlésen. ahol megjelent Berta István, a városi párt­bizottság titkára is, Dobó József, a vállalat igazgáróia köszöntötte a dolgozókat Prá­gai Tibor, a városi tanács el­nökhelyettese értékelte a Sze­gedi Nyomda elmúlt 30 évét. majd Sárosi Sándorné, a könnyűipari miniszter he­lyettese , jelentette be, hogy a Szegedi Nyomda a Köny­nyűipari Minisztérium fel­ügyelete alá került. Elmon­dotta, hogy ez nem jelenti azt, hogy a vállalat elsődle­ges célja nem a helyi igé­nyek kielégítése lesz, hanem éppen ellenkezőleg. A leg­fontosabb eél továbbra is az, hogy kitűnő minőségben ké­szüljön a megye két politi­kai napilapja, javuljon a matematikai-műszaki köny­vek színvonala, és ugyan­akkor a dolgozók munkakö­rülménye is. A miniszterhelyettes be­szélt a nyomdaipar rekonst­rukciójáról is. Az egész kon­cepció tükrében vizsgálva érdekes, hogy a legtöbb pénzt az új szegedi nyom­dára fordítják: kétszer any­nviba fog kerülni, mint a*' eddigi legnagyobb, a pécsi nyomda. Megépül Szegeden egy 6 ezer négyzetméteres üzemcsarnok, s a hozzávaló szociális létesítmények. A munkásgyűlés végén Dobó József szólalt fel. Meg­ígérte a kollektíva nevében is, hogy a Szegedi Nyomda dolgozói mindent megtesz­nek annak érdekében, hogy teljesíteni tudják azokat a feladatokat, amelyeket el­várnak tőlük. Az AFIT szegedi, XI. szá­mú Autójavító Vállalata az AUTÖKER-től szerezheti be I a tehergépkocsikhoz szüksé­ges alkatrészeket Gondot okoz, hogy az anyagbeszer­zők ritkán kapna.r annyit, amennyi elegendő a gyors és kifogástalan javításhoz. Ta­valy az AUTÖKER a meg­rendeléseknek csupán 23 százalékát elégítette ki. En­nél is rosszabb az arány, ha csak az IFA és az UAZ gép­kocsik javítási lehetőségeit vizsgáljuk. Ez arra késztette a szege­di autójavítókat, hogy ma­guk gyártsák — vagy újítsák "el — a gyakran hiányzó al­katrészeket Az ilyen tevé­kenység az ötödik ötéves terv kezdetén lendült fel — tavaly az összes munkaórák egytizedét töltötték ezzel a dolgozók. Tehergépkocsikhoz és buszokhoz 963-féle alkat­részt gyártottak. Készítettek, csavarokat, alátéteket, csapo­kat, csapszegeket, lökhárító­kat, sárvédőket. Gumi- és műanyagalkatrészeket ipari szövetkezetekkel együttmű­ködve gyártottak, illetve gyártanak. Mindig a pillanat­nyi igényeknek megfelelően dolgoznak, így a termelés nem eléggé gazdaságos — a szolgáltatáshoz viszont elen­gedhetetlen. Jelenleg 82-féle alkatrészt újítanak fel. Nagy a jelentő­sége e munkának, mivel az újhoz hasonló minőségű és teherbírású, az eredetinél lé­nyegesen olcsóbb elemeket állítanak elő. Nincs panasz a GAZ és Csepel tehergépko­csik javított vezérmű tenge­lyeire, sem a lengéscsillapí­tókra. Az új típusú, 200-as buszok csillapítóit általában 50 ezer kilométeres út után ellenőrzik. Szétszedik, tüze­tesen megvizsgálják a 35 kisebb-nagyobb alkatrészt. A már nem használható dara­bokat kicserélik, a javítha­tóakat felújítják, összeállítás után a csillapító erőt próba­padon állapítják meg. A lengéscsillapító egyébként a: Újpesti Gépelemgyár termé­ke. Szintén a 200-as buszok­hoz — a Budapesti Közleke­dési Vállalat megrendelésére — ablaktörlő motorokat is fölújítanak a szegedi szak­emberek. Maguk alkották <•» gépeket és próbapadokat. A tervező munkából Csurgrf László a műszaki osztály W zetője, Horváth Tamás tect nológus és Kamenyiczki Bé­la művezető vette ki részét leginkább — a kivitelezéshői Nagy János szerszámkéű tí és Rfró Antal esztergályos. i Acs S. Sándor felvétele A tízezredik lengéscsillapító a próbapadon

Next

/
Oldalképek
Tartalom