Délmagyarország, 1978. január (68. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-24 / 20. szám

6 Kedd, 1978. január 24. A KGST és a környezetvédelem Üj szakaszához érkezett a KGST-országok összefogása a környezetvédelem területén. A tanács végrehajtó bizottsága április közepén hagyta jóvá az Intervodoocsisztka, vagyis a vfz- és szennyvíztisztítási együttműködés megvalósítására hivatott nemzetközi gazdálkodási társulás létrehozására vonatkozó javaslatot. A társulás a tudományos kutatás, a tervezés és a termelés területein folyó munkát hivatott összehangolni. Célja víztisztító berendezések, készülékek gyártása, meghonosítása és üzembe helyezése. Az Intervodoocslsztka az indulás időszakában elsősorban azzal foglalkozik, hogy felderítse az érintett országok szükségleteit ezekre a berendezésekre, továbbá a felmerülő igények kielégítésének lehetőségeit. A társulás tagjai az egyezményben részt vevő országok (Bulgária, az NDK, Lengyelország, Magyarország. a Szovjetunió és Csehszlovákia) megfelelő gazdasági szervezetei. Ezek a társulásban megtartják anyagi és szervezeti önállóságukat, de az Irányítás közös, az ügyvitelt pedig — a részt vevő országok jóváhagyásával — Bulgária vezeti. Az Intervodoocsisztka élén a részt vevő szervezetek képviselőiből alakult tanács áll. Tagjai országonként egy szavazattal rendelkeznek. A tanács akkor határozatképes, ha minden tagország képviselteti magát. Határozatai az érdekelt országok között kötött két- vagy többoldali szerződések vagy más, ezeknek megfelelő egyezmények útján lépnek életbe. Akárcsak a KGST többi gazdasági és műszaki-tudományos intézménye, az Intervodoocsisztka is nyitva áll a KGST minden, a társulásban még részt nem vevő tagállama számára. Az új nemzetközi gazdálkodási szervezet előmozdítja a víz- és szennyvíztisztító berendezések és felszerelések kölcsönös szállítását, az ilyen berendezéseket gyártó iparágak termelékenységének, hatékonyságának és technikai színvonalának emelését, a víztisztító berendezések gyártásának csökkentését. A társulás az érdekelt országok szakemberei között is közvetlen együttműködést alakít ki. (BUDAPRESS—APN) I. Vasziljev Fejlesztik a közoktatást Az idei tanévet országszerte nagy előkészületek előzték meg Mongóliában, ugyanis számos új iskola épült a különböző városokban. Szeptemberben több mint 500 középiskola nyitotta meg kapuit. Mintegy 45 ezer fiú és lány kezdte meg tanulmányait, amely lényegesen több, mint az előző évben volt. A XVII. mongol pártkongresszus döntést hozott a közoktatás fejlesztésére. Az idei tanév fontos szakasz a tervek megvalósításában. A mongol tanárok új tanterv alapján olyan új tankönyvekbői oktatnak, amelyek jobban tükrözik a tudományos és műszaki forradalom eredményeit. (BUDAPRESS—MONCAME) Kuba és az idegenforgalom Kuba természeti szépsége gyakori témája a népköltészetnek és a szépirodalomnak is. A szigetország ezért mindig sok idegent vonzott, 1959 előtt azonban főleg az amerikai milliomosok paradicsoma volt. A forradalom győzelme után gyökeresen megváltozott a turizmus jellege: a kaszinókat bezárták, és betiltották a kábítószer-kereskedelmet. A vezetés most megkülönböztetett figyelmet fordít a tömeges turizmus fejlesztésére. Az ország legfestőibb tájain gombamódra szaporodnak a szállodák. A mérsékelt árak Kubát a szerényebb jövedelmű emberek számára is elérhetővé teszik. Az idén már a magyar utazási irodák is több turistacsoport látogatását szervezték meg a szigetországba, és vendégcsoportokat fogadtak a többi szocialista országokból is. (BUDAPRESS— PRENSA LATINA) zenekarok Az NDK-ban mintegy negyven szimfonikus zenekar és 42 színházi szimfonikus együttes működik. Közülük egyes zenekarok már több száz évesek, de az elmúlt évtizedekben alakult, fiatalabb együttesek is jó hírnevet vívtak már ki maguknak. A hagyományosan magas színvonalat képviselő együttesek közül említést érdemel az 1742-ben alakult Berlini Állami Zenekar. Karmesterei sorába olyan nagy művészeket sorolhatunk, mint Richárd Strauss, Wilhelm Furtwüngler, Hermann Abendroth, Erich Kleiber, Herbert von Karajan és Franz Konwitschny. Világszerte ismert a Drezdai Állami Zenekar is, amely 1973ban ünnepelte 425 éves fennállását. A drezdai filharmonikusokat olyan nagyságok dirigálták, mint Peter Csajkovszkij, Antonin Dvorzsák, Szergej Rahmaninov, Pablo Casals. Az 1743-ban alapított lipcsei Gewandhaus-Orchester koncertprogramjában főleg Bach, Mendelssohn, Bartholdy, Mahler, Bruckner és Max Reger művei szerepelnek. A zenekar Bach-hangversenyein a Tamás Kórussal működik együtt. A berlini koncertélet felpezsdítéséhez számos új zenekar is hozzájárul. Ilyen a Berlini Szimfonikus Zenekar, amely 1950-ben nyert* el jelenlegi státuszát, éd Kurt Sanderling irányítása alatt főleg Beethoven és Brahms műveit tolmácsolja. Az újabb zenei együttesek közé tartozik a Berlini Rádiózenekar és a Lipcsei Rádió Szimfonikus Zenekara, de a vidéki kulturális központokban — többek között Weimarban, Drezdában, Halléban, Schweringben — is több új szimfonikus és kamarazenei együttes alakult. (BUDAPRESS—PANORAMA) Vigyázat, elágazás! (5.) Százmillió légi utas egy esztendőben Nem egészen húsz esztendőre volt szükség az 1923 februárjában megalakított Aeroflot légiforgalmi társaságnak ahhoz, hogy világviszonylatban is az élvonalba kerüljön. A negyvenes évek elején létrehozott repülőgépipar olyan gépeket adott a polgári repülésnek, amelyek nemcsak hogy nem maradtak el a legjobb külföldi típusok mögött, hanem jelentősen felül is múlták azokat. Andrej Tupoljev, Sz. Iljusin, Nyikolaj Polikarpov és más tehetséges konstruktőrök repülőgépei kiemelkedő léglutakat tettek az Egyesült Államokba, Európa és Ázsia országaiba. Ezekkel a repülőgépekkel mentették meg 1934-ben a sarkvidéki jégtáblák fogságába került ..Cseljuszkin" hajó legénységét és a tudományos expedíció tagjait. A légi útvonalak hosszát tekintve a Szovjetunió már 1941-ben az első helyre került. A repülőgépeket tömegesen felhasználták a mezőgazdaságban, geológiai kutatások és orvosi-egészségügyi célokra, továbbá a hajók északi-tengeri kalauzolására. Amikor a szovjet nép békés munkáját a fasiszta Németország támadása félbeszakította, a polgári repülés számos alegysége csatlakozott a frontalakulatokhoz. Az Aeroflot pilótái látták el lőszerrel, élelemmel a partizán alakulatokat, a szovjet hadsereg egységeit, szállították a hátországi kórházakba a sebesülteket. A háborút követő években tovább növekedtek a légi szállítások, bővült a repülőgépek népgazdasági alkalmazásának területe az új, korszerűbb gépek — IL— 12, IL—14, AN—2, JAK—12 — üzembe állításával. A polgári repülés fejlődésének igen fontos, sőt döntő szakasza volt az első sugárhajtású, TU—104 típusú személyszállító repülőgép megjelenése 1956-ban az Aeroflot vonalain. A Szovjetunió a világon elsőként kezdte meg a tömeges szállításokat sugárhajtású gépeken. Más pilótákkal együtt nekem is lészem volt u TU—104 gépek berepülésében a belfödi és nemzetközi járatokon. A TU—104 nyomában megjelent az IL—18, a TU—124, majd pedig a TU—114 óriásgép, amely az akkori idők legnagyobb légi cirkálója volt. A TU—114 tette lehetővé a leszállás nélküli repüléseket Moszkvából Észak-Amerikába, Kubába és Japánba. Az utóbbi években a szovjet polgári regülőgép-állomány kiegészült a leghoszszabb útvonalakon használt kényelmes IL—62 sugárhajtású gépekkel, a közepes távolságú járatokon közlekedő TU—134 és TU—154 gépekkel, valamint a helyi járatokra beállított JAK—40esekkel, továbbá a MI—6, a MI—8 és a KA—26 helikopterekkel. De nemcsak a levegőben, hanem a földön is lényeges változások történtek. Több tucat jól berendezett légikikötő épült. Üj légi pályaudvarok vannak Leningrádban, Kisinyovban, Volgográdban, Magadanban, Taskentben, Dnyepropetrovszkban, Rigában és Vlagyivosztokban. Csupán néhány helyet említettem, ahol nemrég került sor aviatikai „lakásavatásra". Tavaly az Aeroflot több mint 100 millió utast szállított, az idén pedig 105 millió utassal számolnak. Az 1976— 1980 időszakban több mint félmilliárd személy veszi igénybe a szovjet légi szállítás szolgálatait. A Szovjetuniónak mintegy 3600 városa és települése között vannak rendszeres légi járatok. Egyre kényelmesebbé válik a távoli Észak, Szibéria, a Távol-Kelet városainak és kerületeinek légi összeköttetése az ország középső területeivel és üdülőhelyeivel. Az Aeroflotnak több mint fél évszázados tapasztalata van a nemzetközi repülésben. A húszas évek elején létesítette az első nemzetközi légi útvonalat, és azóta az Aeroflot gépei Európa, Ázsia, Afrika és Dél-Amerika 78 államának fővárosaiba, illetve nagyvárosaiba közlekednek rendszeresen. Különösen gyümölcsöző módon fejlődnek a Szovjetunió légügyi kapcsolatai a szocialista országokkal, de jó az együttműködés Franciaországgal, az NSZK-val, Olaszországgal, Japánnal, a skandináv országokkal is. Fejlődnek a kapcsolatok Latin-Amerikával és Afrika államaival. 1980-ra, amikor Moszkvában megkezdődnek a XXII. Olimpiai Játékok, az Aeroflotnak már a világ több mint 90 államába lesznek járatai. Jelentős változásokra kerül sor addig a seremetyevói repülőtéren, ahol megépítik az új légi pályaudvarkomplexumot. A többi moszkvai repülőtér — a vnukovói és a domogyedovói — szintén felkészült a versenyzők és a vendégek fogadására. Üj, kényelmes légikikötőt építenek Tallinban, ahol az olimpiai vitorlázó versenyek lesznek. (BUDAPRESS — APN) BORISZ BUGAJEV légügyi marsall, a Szovjetunió polgári légügyi minisztere vagy pislákoló fények ? A cipőiparban — szorít a cipő. — A hatvanas évek elején még 150—160 ipari tanulónk is volt egy évben — kezdi Kojetinszky Richárdné, a Minőségi Cipőgyár szegedi gyáregységének pályaválasztási felelőse. — Jelenleg hét elsőéves cipőfelsőrész-készítő tanulónk van. Cipőgyártó egy sem. A két szakmában a második-harmadik évfolyamon jelenleg összesen 22en tanulnak. (Közbevetőleg: a gyáregység dolgozóinak száma 630.) — Az okok? Nem megfelelő a gépesítés, futószalag, darabbér. Teljesen elnőiesedett a cipőipar, de újabban már ők se nagyon tolongnak. Pedig akik szeretik, komolyan veszik ezt a szakmát, megtalálhatják a számításukat. A múltkor jött fel nagy boldogan egy kislány, tavaly szabadult: négyezer forint körül keresett. S nem ő az egyetlen ... Csak persze nagyon kellenek betanított munkások, segédmunkások is, azok természetesen nem kapnak ennyit, így terjed a hír, hogy itt nincs elég pénz. Amiben van némi igazság, de... — Öt általános iskolában szervezünk szakköröket a hetedikeseknek-nyolcadikosoknak — folytatja. — Végigvisszük őket az üzemen, könyvjelzőket, óraszíjat, töltőtoll tokot készítünk nekik... A szülők nagy hibát követnek el, hogy mindenképpen többet akarnak a gyerekeiktől, mint amenynyit azok valóságos képességei mutatnak. A jobb tanulóknak ezért még csak eszükbe sem jut a cipőgyár ... örülünk, ha kettes, vagy pláne közepes tanulmányi eredményű gyerekeket kapunk. Persze elméletHAZASSAG I. kerület Szeged: Szalma János és Jetveí Hona, Daakó János Zsolt és Csanyavec Judit, Körösi Ferenc és Vojtovics Mária, Jankovics Attila és Papdi Ilona, Borbély Zoltán József és Kiss Zsuzsanna, Duda Gyula és Kiss Etelka, Szélpál Zoltán és Szabó Klára, Lúteránus István és Oldal Zsuzsanna Erzsébet, dr. Tiehy Béla és Orgovány Erika, Bódi Béla és láppal Judit Eva házasságot kötöttek. n. kerület Szeged: Frányó László és Kiss Mónika, Holhós József és Oláh Aranka Mária, Zsadinyi Gábor István és Böszörményi Rozália, Szabó Bélia István és Juhász Klára, Zsiga László ós Konkoly Anna Mária, Fényes Béla és Rácz Erzsébet Aranka házasságot kötöttek. SZÜLETÉS I. kerület Szeged: Császár Lászlónak és Czékus Juliannának Zsolt László, Dombi Ernőnek és Sasvári Etelkának Ágnes, Erdélyi Józsefnek és Szili Rozáliának Viktor, Török Lászlónak és Rácz Máriának Krisztián László, Zsolnai Jánosnak és Zelei Mária Teréziának János István, Zsolnai Ja nos nak és Zelei Mária Teréziának Zoltán Attila, Kunicsaj Sándornak és Tóth Máriának Mónika Csilla. Siklósi András Sándornak és Vass Ildikó Eszternek Bálint, Várnai Kálmánnak és Kovács Mártának Adrienn Márta, Kovács Istvánnak és Barna Máriának Mónika, Bálint Ervinnek és Matusztoa Emőkének Szulamit Emőke, Koczka Imre Mihálynak és Horváth Gizella Irénnek István Imre, Miskár Imrének és Piszmán Irénnek Imre, Egedi József Antalnak és Papp Violetta p.roskának József Gyula, Kovács Lászlónak és Deák Juditnak Judit Nóra, Gyuris Zoltánnak és Nagy Ibolyának Gergely, Zádori Károlynak és Nagymihály Irén Erzsébetnek Edit, Király-Gyenge Lajos Tibornak és Márton Erzsébet Lídiának Szilvia, Cziner Istvánnak és Hídvégi Erzsébetnek István, Jenei Mihály Vencelnek és Tóth Katalinnak Judit, Németh Lászlónak és Dudás Juliannának László, DomonCsaládi események kos Istvánnak és Berta Ágnesnek Ágnes, Pár Zoltánnak és Körmöczi Ilonának Zoltán, Zöldi Gyulának és Magyar Piroskának Norbert Gyula, Bárkányi Gézának és Kardos Máriának Géza, Dóczi Lászlónak és Bodó Máriának László, Korom János Györgynek és Gyapjas Margitnak Gyöngyvér, Márfal József Péternek és Tihanyi Erzsébet Magdolnának Csilla Zsuzsa, Kibédi Ádámnak és Való Rózsa Irmának Péter Adám nevű gyermekük született. III. kerület Szeged: Dávidházi Sándor Jánosnak és Csókás! Ildikónak Richárd Sándor, Gábor Andrásnak és Répás Ibolya Juliannának Anikó, Tisoczki Istvánnak és Rabi Erzsébetnek Ildikó, Nagy Ferencnek és Bakos Piroska Erzsébetnek Andrea, Dezső Jánosnak és Dékány Erzsébetnek Mónika Zsuzsanna, Nagy Jánosnak és Halász Arankának Beáta Aranka, Jéga-Szabó Gáspárnak és Vigh Erzsébetnek Brigitta, Jenei Istvánnak és Juhász Juliannának Andrea, Mari Mátyásnak és Varga Etelka Magdolnsnak Ildikó, Túri Istvánnak és Matusik Zsuzsannának Zsuzsanna, Paronai Jánosnak és Fábián Ilona Máriának Márta Ilona, Varga Sándornak és Deme Juliannának Attila. Fodor Istvánnak és SzaJai Ildikónak Dániel, Balogh Ferencnek és Szilágyi Julianna Klárának Julianna, SzaJai Józsefnék és Barna Máriának Tímea, Szabó Péternek és Illés Máriának Péter, Molnár György Sándornak ós Bagi Máriának Mária Katalin. Hevesi András Istvánnak és Lukács Anna Ilonának Attila Sándor, Czang Ferencnek és Latorcai Klárának Ferenc Péter. Karsai Árpádnak és Bernula Máriának Endre György. Győri Lászlónak és Sinka Ildikó Máriáinak Tamás. Balázs Sándornak és Juhász Erzsébetnek Mónika, Ország-Sugár Imrének és Magyar Erzsébetinek Gabriella, Martos Lászlónak és Czabán Máriának Marianna, Nagy Ferenc Jánosinak és Blága Lukrécia Cecíliáinak Cecília Anno, Jened Bélának és dr. Pusztai Juditnak Andrea, Tóth Józsefnek és Makra Ilonának Anita, Makalicza Lajos Ferencnek és Nagy Máriának Ágnes, Sárosi Jánosnak és Szekeres Katalin Zsuzsannának Angéla Krisztina nevű gyermekük született. HALÁLOZÁS I. kerület Szeged: Becsed József, Takács Ferencné Németh Margit, Kocsis István, Kovács Pál, Molnár Antal, Miklós Pálné KOszó Ilona, Sebestyén Istvánné Huszka Erzsébet, Szecsi Illésné Dobó Veronika, Baráth Ferencné Illia Erzsébet. Thai Teréz, Győrfi Albertné Bányász Julianna, Csikós Antalné Hegedűs Erzsébet, Gémes Illésné Szepesi Erzsébet, Bán János István, Fodor Jánosné Volford Mária, Komócsin Mihály, Szabó Lászlóné Vidor Anna, dr. Palásthy Pálnó Pán ez él Magdolna meghalt. II. kerület Szeged: Zsigmond Márton, Horváth István, Kovács József, Nagy Istvánné Vanyo Erzsébet, Berta Sándorné Horesnyi Rozália. Srinberg-er Sámuelné Bíró Erzsébet, Kovács Józsefné Herczeg Rozália, Sándor György, Tóth István, Fülöp Jeremiás, Bálint Andrásné Bóka Terézia, Kovács Béla. Szkíva Béla, Baka esi János Andrásné Dékány Rozália, Lakatos Istvánné Túri Erzsébet meghalt, in. kerület Szeged: Demus Józsefné Csamangó Rozália, Mangó István, Csollák Gyuláné Márton Rozália, Sándor József Kun Sándor, Pataki Józsefné Juhász Anna, Ivényi Lászlóné Báló Terézia, Pópity Pálné Bodó Erzsébet, Dobó Antal, Tanács Sándor, Csejtei Istvánné Kocsis Rozália, Tóth Imréné Mészáros Erzsébet, Mezei Péterné Szögi Julianna, Pataki Józsefné Szabó Anna. Fodor Antalné Dancsics Júlia, Verebes Lőrinc, Kormányos Antal, Módlics Lajos meghalt, i ben így nagyon gyöngék a tanulóink, de ók is tudják, nem is követelnek tőlük sokat: ne tanulj, nem érdemes. úgyis átmégy, kell a munkaerő... Legtöbbjük mintha nem is dolgozna elég gondosan, finoman, a szakma szeretetéből adódó átéléssel. Sokan csak kényszerből jönnek, tudják mennyit ér ... ' — Mit tehetne az üzem? — Zsákutcának tűnik, bármit próbálunk. Tavaly nyolckilenc gyerek járt ide a ságváritelepi iskolából. Ézeketa kis cipőket ők készítették. Csak addig jöttek, míg a munkadarabokat be nem fejezték. Csak a konstruktivitást élvezték... Régebben a Tömörkény gimnáziumban egy teljes osztályt, 37 gyereket vittek végig úgy, hogy a gyakorlati foglalkozáson cipőfelsőrész-készítést tanultak. Megmondták: egyikük se akar ide jönni. A felsőrészkészítőknek 280, a cipőgyártóknak 300 forint társadalmi ösztöndíjat adunk. A hét elsőévesből három vette igénybe — nagy könyörgésre. Pedig a három év után már törzsgárdatag is lesz, ezzel plusz pénz is jár, mégsem... Szerintem az üzem többet nem tehet, mindent megpróbálunk az utánpótlás érdekében. Az igények egyre magasabbak az iparággal szemben, régi vicctéma a magyar cipő, az emberek látják az import darabokat ... A cipő tehát nemcsak a cipőgyárban szorít. Család, iskola, üzem: felelősségünk közös, a pályaválasztásban egymáshoz való kapcsolatuk elválaszthatatlan. A képletek, amiket róluk külön-külön igyekeztünk felvillantani, talán túl sötétek, nem eléggé átfogóak. Jóllehet, az utóbbi években mintha vamelyest megalapozottabbá, átgondoltabbá, egyszóval korszerűbbé vált a pályaválasztási tevékenység Magyarországon. Mégis úgy látszik, az erőfeszítések — pályaválasztási szakemberek, pedagógusok, illetékesek részéről — mintha nagyon nem lennének arányban a végeredménnyel. Tudjuk: hosszú évek mulasztásait kell pótolni, sokszor vaksötét területekre fényt bocsátani. Ha valami elindul — s hisszük, hogy igen — ebben a tekintetben, akkor a legeslegfontosabb feladat az lenne, ha megfelelő átgondoltsággal állandósítanák ott, az útelágazások körül a fényeket. Amelyek már pislákolnak — talán. Domonkos László