Délmagyarország, 1978. január (68. évfolyam, 1-26. szám)
1978-01-21 / 18. szám
ö Szombat, 1978. január 2f. Metszik a fákat A szokatlanul enyhe téli időjárás már előcsalogatta a kertészeket. A környék nagyüzemeiben hozzáláttak a szőlő és az őszibarackfák metszéséhez. A Szegedi Állami Gazdaság zsombói kerületében 11 hektár őszibarack metszését kell tavaszig befejezni. A munkát már elkezdték az állami gazdaság kertészeti dolgozói. Képünkön Zetkó Jánosné, Ocskó Károly és Asztalos Ernőné metszik az őszibarackfákat. Molnár József felvétele Vita a felelősségről Az alma és a piac címmel, novemberben jelent meg lapunktan Hjrváth Dezső cikke. Szakmai hozzászólás egy érkezett, Pozsonyi Ilona, a Hungarofruct osztályvezetője válaszolt, de a cikk másik szála, a felelősség, másokat is hozzászólásra késztetett. A most közreadott levél témája messze esik ugyan almaexportunk konkrét őszi gondjaitól, jtgyelemre méltó mégis, mert azt bizonyítja, hogy egy-egy tosszul sikeiii't akció mellett a közvélemény ritkán megy el megértéssel, ritkán fogadja el a mentegetődzést, sokkal inkább várju. az okok földerítése mellett a hátráltató tényezők fölszámolását is. Nem értek egyet Czagány Lászlónak a Délmagyarország 1978. január 13-i számában megírt: A bőség zavara és a felelősség című cikkével. Különösen nem az alább idézett szakasszal: „A mezőgazdasági termékforgalmazás problémái nagyon öszszetettek. Megoldásuk nem olyan egyszerű, hogy megmondjuk a magunkét, és az illetékesek levonják a következtetéseket. A kereskedelem, az ipar. a külkereskedelem stb. valóban .hibás', de ezért nem elsősorban az e területen dolgozók a felelősek." Hát ki? A fent felsorolt ^szervek" személytelenek, szellemek talán? Hát ki csinálja a kereskedelmet, az ipart, a külkereskedelmet, a rossz cipőket, a selejtet, az építőipart, az oktatást, vagy bármi mást? Nem az azon' a területen dolgozó emberek? Ki volt például az oka annak, hogy a konzervgyár idejében rendelt ugyan több tízezer ládát a zöldségfélék tárolására, azt visszaigazolták, s az idényre kapott tán ötezret, amiből — ha az akkori úíságeikk nem tévedett — csak pár száz volt használható, s emiatt alig tudta hová tenni a paradicsomot? Ki volt az oka annak, hogy „csúszott" az új Hungária Szálloda s az épület már állt, emikor az erkélyek idejében történt megrendelését egy vidéki válla'at vissza sem igazoha? Mi íven „összetett problémák" jelentkeznek ab ban, hogy átadnak egy óvodát, vagy csecsemőotthont, s beázik a teteje? Magépül egy járda a Retek utcán, s másnap — még meleg az aszfalt vége — két légkalapáccsal felbontják, mert kiderült — miután megépült. —, hogy éppen az alá kell lerakni egy vezetéket? Vagy felépül egy OTP-ház, s mikor fűteni kellene, kiderül, hogy valamelyik főcsőveze • téket „kifelejtették". Maradjunk a kereskede lemnél. Az újságban naponta, féloldalas hirdetések ösztönöznek a sertéshizlalási szerződés megkötésére, s a szatymazi ÁFÉSZ-ben nem kapni takarmányt. Ennél a termékforgalmazásnál mi volt az a „nag-on összetett" probléma? Hogy meg lehetett oldani, s egyáltalán nem volt „összetett", azt bizonyítja hogy mire Radics Ferenc cikke meg'elent. illetve megíródott, a „problémát" már meg is oldották. Nagvon sok esetet lehetne sorolni, amelyek mind azt bizonyítják, hogy a „szűk keresztmetszet'' a különböző területeken dolgozó emberek hozzá nem ér-. téséből, kényelmességéből, felelőtlenségéből származik. Ebben szűk a keresztmeíszet. örülnünk kell, végre odajutottunk, hogy az újságírók, televíziórioortarek konkrétan. személyekre, vagy testületekre szólóan egyre többet felvetik a személyi vagy testületi felelősség kérdését, örülnénk annak is, ha megtalálva egy-egy esetben a „felelőst", eljutnánk végre a határozottabb felelősségre vonásig. „Ráimádkozással" a hibák nem szűnnek meg. Az „elkenő", „objektív nehézségekre" hivatkozó, a hibákat csak „megállapító" állásfog'alások nem vezetnek eredményre. Ideje egy kicsit jobban megnézni azokat a nagyon „összetett" problémákat közelebbről, sokról kiderülne, hogy nem is olyan összetettek, hogy mögötte magukat papírokkal fedező, szájtáti, vagy felelőtlen emberek vannak. Ezeket pedig nem ártana — ha egyáltalán megtalálhatók — felelősségre vonni. Nagyon sok példával lehetne bizonyítani, hogy van felelős, hogy sokan „objektív nehézségre" hivatkoznak, amikor magukat fedezni kell. Olvastunk vállalatról, amelyik fél évig levelezett, kilónyi az aktája a sürgetésről, egy olyan vállalattal, amelyik tőle 80 kilométerre volt, ahelyett, hogy már a második levél helyett gépkocsiba ült volna a vezetője és szót értettek volna személyesen. Szívesebben olvasom a hibákat bátran feltáró cik keket, mint azokat, melyek „meszelnek". Mert arról ugyan senki meg nem győz, hogy az emberi felelőtlenségből származó milliós, és Ö3zszetetten milliárdos károk nem az életszínvonalunk rovására történnek, hogy azoknak nem az egész társadalom látja kárát. Krasznai László Szakosított munkaverseny a téeszekben A tavalyi termelési eredmények értékelésével egyidőben a TOT-ban összesítették a jubileumi munkaverseny eredményeit; ezek szerint a téeszek több mint tízezer brigádja teljesítette vállalását, ami azt jelenti, hogy összesen másfél milliárd forint értékkel növelték a termelést. A versenyben 150 ezer dolgozó vett részt, a tagság csaknem 30 százaléka. Kiemelkedő tavalyi eredmények nyomán a verseny 1978-ban folytatódik, de a TOT ajánlására módosított formában. A tapasztalatok arra figyelmeztetnek, hogy helyesebb, ha a brigádok, téeszek ágazatonként mérik össze tudásukat és tesznek felajánlásokat, ebben az esetben ugyanis könnyebb az értékelés, az összehasonlítás, és a legjobb módszerek közvetlen átadására is lehetőség nyílik. A szocialista versenymozgalom legnagyobb eredménye — hangsúlyozták a TOT-ban —, hogy az üzemi demokratizmus szélesítésére kötelez: nem lehet versenyvállalást tenni úgy, hogy a tagok ne ismerjék részletesen és lényegében az ország mezőgazdaságainak feladatait. Csehszlovák munkások az Adric-vczeték építésén A kétmilliárd 34Ó millió forintos beruházással, magyar és csehszlovák összefogással épülő Adria-kőolajvezsték magyarországi szakaszán, a Kárától Százhalombattáig terjedő 105 kilométeren a csehszlovákiai pardubicei Plynostav vállalat 20. számú építésvezetőségének munkásai dolgoznak. A 105 kilométeres szaka szon augusztusban már a műszerezésen és a telemechanikai berendezések kiépítésén dolgoznak, megindulnak a nyomáspróbák, hogy szeptember 10-re, a kitűzött ha táridőre készen álljon a vezeték. (MTI) Széleserii üzemi demokrácia II7 p'miilt ®"v egyik fontos feladata HL C llllill volt a munkahelyeken, az irányító szervek munkájában a Minisztertanács—SZOT elnöksége 1018. számú határozatának ismertetése, az üzemi demokrácia továbbfejlesztése. A határozat politikai jelentősége rendkívül nagy: az üzemi demokrácia színvonala azt jelzi, hogy a munkásosztály osztályméretekben hogyan tud élni a hatalommal. Az alaphatározattal együtt megjelentek a SZOT elnökségé. nek irányelvei az üzemi demokrácia fejlesztésével kapcsolatos szakszervezeti feladatokról. 1977. végéig a vállalatok felénél. ez évben pedig a többi vállalatnál kell fokozatosan létrehozni a vállalati szakszervezeti tanács (szakszervezeti bizottság) és a szakszervezeti bizalmiak (bizalmi küldöttek) együttes testületi ülésének rendszerét — a szabályozott jogkörökkel. Tehát, míg egyes munkahelyeken a fórumok megalakításának rendjét, a dolgozók részvételének mód iát és a fórumokra tartozó kérdések körét készítik elő. addig más vállalatoknál a már kialakított fórumok működtetése a soron következő feladat. Tapasztalataink azt mutatják, hogy a szakszervezeti bizottságok a gazdasági vezetéssel. pártszervezetekkel, helyenként a KtSZszel többségében olyan rendszert alakítottak ki, mely a vállalati szervezet különböző szintjeire épül és figyelemmel van az egyes dolgozócsoportok sajátosságaira is. A termelési tanácskozások, szocialista brigádértekezletek, munkásgyűlések vagy a szocialista brigádvezetői tanácskozások jól körülhatárolt döntési, véleményezési hatáskörrel kerültek be a vállalati rendszerbe. A InriimnV közül, fontossága és nőit lUi UIIIUA vekvő feladatköre miatt is kiemelkedő a bizalmiak (bizalmi küldöttek) és a szakszervezeti tanács (szb) együttes ülése. A határodat kiemeli, hogy az új testületben a bizalmiak száma haladia meg a szakszervezeti tanács létszámát, önmagában is elgondolkodtató, hogy a megyénkben levő, mintegy 7 ezer bizalmi többsége most dönt először a vállalat egészét érintő kérdésekben. És nem mindegy, hogyan. Míg a vszt- és sz-tagok többnyire mar rendelkeznek tapasztalatokkal, addig a bizalmiaknak mindezt most kell elsajátítani. Felkészítésük iránti felelősségünket fokozza az is, hogy a közös tanácskozások az első félévben sok feladatot kapnak. Dönteniük kell a kollektív szerződések végrehajtásáról szóló beszámoló elfogadásáról, a módosítások szükségességéről; a vállalati szociális terv kialakításáról: a vállalati szociális kulturális, sport-, segélyezési és üdülési alap felhasználásáról. Állást kell foglalniuk: a bérfejlesztés főbb elveiről, a szociális terv végrehajtásáról szóló beszámoló elfogadásáról. Az első közös tanácskozásokat sok helyen már megtartották, ahol a vállalat 1977. évi tervteljesítését tárgyalták, és az 1978. évi tervet véleményezték, általában jó tapasztalatokkal. Ennek ellenére szükséges néhány % lényeges tennivalóra ráirányítani a figyelmet: Ügyeljenek a szb-k arra, hogy minden kérdés az arra illetékes fórum elé kerüljön. Ehhez a határozatot pontosan kell ismerni. és annak a hatáskörökre vonatkozó részét a gyakorlatban érvényesíteni. így elkerülhető egyes kérdések ..túlbeszél ése". A fórumok elé teriesztendő témák kijelölése a könnyebb feladatot jelenti. A dolog nehezebbik része az, hogyan, milyen formában tárgyalták meg azokat a résztvevők? Nem új dolog, mégte érdemes ismételni: olyan előterjesztések készüllenek, amelyeket az átlagos fel készül iségű munkás megért. Elkerülendők az 50—80 oldalas. részletes értékelések — ezeket nemcsak a bizalmi, de előfordul, hogy a vezetők sem olvassák el. Természetesen tudjuk. hogy nagvon nehéz 5—8 oldalon megfogalmazni például az éves feladatokat, mégis ezt szorgalmazzuk, mert ez a célravezetőbb. A vállalati előterjesztésekkel szemben a szakszervezeti bizottságok támasszanak követelményeket. Erre az MT—SZOT közös határozata lehetőséget biztosít, mely előírja: „A válla'ati gazdasági vezetők folyamatosan gondoskodjanak az üzemi demokrácia gyakorlásának feltételeiről. Ennek érdekében ... tegyék gyakorlattá, hogy az üzemi demokrácia fórumain vitára bocsátott előterjesztések tartalmazzák a reálisan vaJW+S ÍS. ügyeljenek az érthetőségre, és arTa. hogy a dolgozóknak elég idő áll'on rendelkezésre a tanácskozásra való felkészüléshez." A Ha7(|a0 áfll vezetés előterlesztéséhez ymuaaayi a szakszervezeti bizottság készítsen írásos értékelő véleményt. Válas'tási lehetőség esetén tána fel a változatok e'.önyeit. hátrányait, irányítsa a résztve ők figvelmét a vitatható kérdésekre (lehetnek olyan megállapítások is. melyeket például törvény ír elő, ezeket felesleges vitatni). A két előteriesztést a szakszervezeti bizottság időben adia kézbe, a bizalmi ismertesse a szakszervezeti csoport tagjaival és vitassák meg. Az értekezleten vegyenek részt azok a dolgozók is, akik nem szakszervezeti tagok. A csoport szavazza meg a többségi álláspontot, amelyet a bizalmi köteles képviselni a plénumon. A szakszervezeti bizottság ezután összegezze a tapasztalatokat, és így terjeszsze a együttes ülés elé. A írásos előterjesztéseket szóban egészítsék ki. mutassanak rá a vitatott vagy vitatható kérdésekre, emeljék ki a fő feladatokat, adjanak eligazítást u megvalósítás eszközeiről és arról, I hogy a dolgozóktól milyen területen várnak konkrét segítséget. Az szb adjon helyt minden ésszerű módosításnak. A vitát ne záriák le, hanem reálisan mérlegeljék az egyes javaslatok előnyeit és hátránvait." Végül a szakszervezet álláspontjáról szavazás útján döntsenek. melyről a bizalmi tájékoztassa a csoportot. Lényegében a határozat is ezt tartalmazza, mégis rá kell irányítani a figyelmet a bizalmi csoport működtetésére Ha ez nem sikerül, akkor a közösségek bevonása nem valósul meg. a bizalmi magára marad, vagvis az új fórum nem hozza a kívánt eredményt. Bizonytalanság tapasztalható az éves vállalati tervhez kapcsolódóan a gazdasági vezetők (az igazgató és a helyettesei) munkáiénak megítélésében. A közös tanácskozás véleményezési jogkörében elismerheti pozitív módon a vezetői tevékenységet, emellett iavaslatokat tehet a vezetői munka javítására, vagy indokolt esetben indítványozhatja egyes vezetők tevékenységének vizsgálatát. A véleménynek ki kell terjednie a termelés, gazdálkodás eredményessége, a dolgozók élet- és munkakörülményeinek javítása, az üzemJ demokratizmus érvényesülése, a ió munkahelyi légkör megteremtése érdekében kifejtett tevékenységre. Ügy vélem, a kollektívákban eddig is mindenki minősítette munkahelyi vezetőjét, most annyi a változás, hoev ezt a munka a'aoián kell elvégezni. és nyíltan meg kell mondania. A» őszinte vélemény jól segítheti a vezetők munkáiát. megerősítheti őket eddigi tevékenységük helyességében, útmutatóul szolgálhat a jövőbeni feladatok iobb elvégzéséhez. A megállapításokat az szb a vezetők munkájának minősítésekor vegye figyelembe. Az üzemi demokrácia továbbfejlesztésé^ ért a gazdasági vezetésnek is nagyobb felelősséget kell éreznie. Az üzemi demokrácia fejlesztése, a dolgozók fokozott bevonasa a vezetésbe sok rejtett tartalékot hozhat felszínre a gazdálkodás hatékonyságának javításában is. Gazdasági érdek fűződik ahhoz, hogy a dolgozók képviselői érdemben döntsenek. Kedvezőtlen tapasztalat, és elsősorban a gazdasági vezetés hibáia, hogy a vállalatok belső szervezetének. miíködési szabályzatának korszerűsítése vontatottan halad Az eddigieknél többet kell tenniük a közén- és munkahelyi vezetők hatáskörének bővítéséért, az üzemi demokrácia gyakorlásához szükséges tennivalók megismertetéséért és a feltéte'ek megteremtéséért. A szakszervezet! határozat végrehajtásáért. Erősítsék az emberi kapcsolatokat, a szóbeli agitációt. adjanak közvetlen segítséget a bizalmiaknak jogkörük megismeréséhez, megértéséhez, gyakorlásához. Törekedjenek maguk is az egyszerűségre, érthetőségre, emeljék az alapszervezeti munka színvonalát. Igényeljék a munkahelyi pártszervek és KISZszervezetek támogatását, enélkül erőfeszítéseikben magukra maradnak. A biza'miak törekedjenek a joggyakorláshoz szükséges ismeretek elsajátítására, bátran képviseljék a dolgozók érdekeit. Vállaljanak aktív kezdeményezőszerepet. A dolgozók kötelezettségeik teljesítésén túl éllenek azokkal a lehetőségekkel. amelyeket szocialista rendszerünk biztosít. Törekedjenek a szüntelenül jobban végzett munkára. a rendszeres művelődésre, a szocialista életmódra, arra. hogy akarjanak, merjenek és tudjanak különb emberek lenni „tegnapi önmaguknál". Éljenek a közösség ügyeibe való beleszólás jogával. Mondjanak véleményt és követeljék meg észrevételeikre a választ. Ne nyugodjanak bele olyan döntésekbe, intézkedésekbe, amelyek ellentétesek a közösség. a társadalom érdekeivel. 07 ÍÍ7PSnÍ demokrácia gyakorlásáhoa HL ULCilii minden jog és feltétel biztosított. Ahhoz, hogy a dolgozók és képviselőik élni tudjanak e lehetőségekkel, a létszám bővülése ne egyszerű statisztikai adat maradion, hanem vteve előbbre közös ügyeinket, valamennyiünknek — az üzemi szakszervezeti bizottságoknak, szakmai megyei bizottrágoknak. szervezőknek, a Szakszervezetek Csongrád megyei Tanácsának, m'nden vátesztott tisztségviselőnek együtt kell dolgozni. Emelnünk szükséges a nevelőmunka színvonalát és hatékonyságát, jó együttműködést kell kialakítanunk a gazdasági vezetéssel, párt- és KlSZ-szervezelekkel. A végrehajtás ió megszervezése nem egy a feladatok közül, de valamennyi feladatunk kö'ül kiemelkedő. ..társadalmigazdasági elöreba'adásunk fontos feltétele". Dr. Debóczkv Károlvné, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának titkára *