Délmagyarország, 1978. január (68. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-20 / 17. szám

4 Péntek, 1978. január 20. A szocialista magyar társadalom születése Súlyos örökség hogyan tovább? Magyarország társadalmi részben a modern technikát, bi agrárproletariátusból keatruktúráját a felszabadulás műszaki rajzot ismerő, kul- rült ki. előtt elsősorban a tőkés fej- túráit, szervezett nagyvárosi A . . ... ..... lődéa elmaradottsága határoz, gyáripari munkások csoport- Az afárproletariátus fo'd" ta meg. Az 1930. évi nép- jai, a nagy rutinnal és álta. LSLn eraWtrtf réntt focv számlálás adatai szerint a ke- lános műveltséggel rendelke- ko™bban f™litett, tenyt\h°gy resőknek csak 23 száza- zö kisipari munkásrétegek, s a lényf31 bérmunkás osztalyléka dolgozott az iparban, és részben az esetleg még anal- ,helyzet, melIett az agrarpro5t százalékát a mezőgazda- fabétizmusra kárhoztatott ag- letariatlf.. fSY része Paraszti ság foglalkoztatta. A népes- rárproletárok. napszámosok, ?ríebtá£iójú. volt. A földhöz ség közel egyharmada kis- alkalmi munkások nagyszá- jutottak máslk ,r?sze az?n~ és a bér- mű rétegei is ban e§y' a munkásosztályhoz már korábban erősen kötődő árutermelő volt, munkából élőknek a fele az Dgrárprolctariátushoz tartozott. A társadalmi struktúra kettőssége Hozzá kell azonban mind- rétegből került ki, és így ők ehhez tennünk, hogy Magyar- — a gazdaságpolitika átalaország a közép-, kelet-euró- kulásának és rossz gazdasági pai országok között fejlettség helyzetüknek megfelelően — tekintetében egyáltalán nem viszonylag gyorsan váltak állt az utolsó helyen. Ez a meg később földjüktől, lettek magyar munkásság egy ré- ismét munkássá, vagy léptek szének szervezettségében, ösz- be az elsőként megalakuló szetételében, szakmai és szak. szövetkezetekbe, képzettségi szintjében, kultu- A földosztás eredményeAz uralkodó osztályban raIis színvonalában is meg- ként 1949-ig a mezőgazdasági egyaránt jelen volt a feudá- mutatkozott. Sajátos volt Ke- munkások aránya 23 százalis eredetű nemesi-nemzeti let-Európában Magyarország lékről 8 százalékra csökkent, elem és a főként a kiegyezés helyzete abban is, hogy ná- és a paraszti kisárutermelők (1867) után kialakuló polgári lunk a mezőgazdaságban fog- aránya 25 százalékról 39 szátársadalom részét jelentő tő- lalkoztatottaknak csak felét zalékra nőtt. A magyar tár. kés osztály A társadalom- tették ki a kisárutermelők: sadalom legszámosabb csobzerkezet másik pólusán pe te"1 na8y volt az agrárpro- portjává ismét a parasztság dig a már differenciálódás ,etárok aránya. Ez az agrár- vált. jeleit mutató parasztság, va- proletariátus pedig egyaránt 1945—48. kőzött a másik lamint a polgári társadalom magába foglalt proletár tra- nagy jelentőségű átalakulászervesebb részeként a kez- moiójú, munkás orientációjú sát az állami beavatkozás detekor jelentós részben kül- rétegeket és tanulatlan, pa- egyre erősebben kibontakozó főidről bevándoroltakból ver- raszti elzártságban élő gazda, folyamata jelentette. Berend buválódott, és a háborús elő- cselédeket. (Legnagyobb T. Iván a korszakot elemezKészületek' hatására jórészt a S7-ámban a két véglet között ve mutat rá, hogy a stabiliparasztságból feltöltődött elhelyezkedő, részint már zációs politika során a népi de arányát tekintve még min- nem paraszt, részint még nem demokratikus forradalom eldig viszonylag kicsiny ipa- munkás napszámosokat.) Az ső szakaszában az MKP ri munkásság helyezkedett el. e'őbbiek jó része a háborús gazdaságpolitikai koncepciója A rendkívül nagyszámú ag- készülődés miatt fejlődő ipar- a tőkés szektor fokozatos álrárproletariátus Magyaror- ba került át, és így még kö- lamosítása volt, amelyet az szágon nem csupán a tőkés zelebb került az ipari mun- állami beavatkozás kiépült fejlődés terméke volt, hanem kássághoz. rendszere tett lehetővé. E történeti előzményei már a Mindez azonban alapve- folyamat lezárása volt 1948 feudális időszakban kiala- tőén nem változtat azon, hogy márciusaban a száznál tobb kullak. Jóllehet, a magyar a felszabadulás után megin- munkást foglalkoztató uzeagrárszerkezet kapitalizálódó- duló társadalmi fejlődésnek mek államosítása, és így az sának következtében osztály- egyszerre kellett megoldania ipar' munkáslétszám 83 száhelyzetét tekintve lényegében a kelet-európai fejlődésből ^al,e.ka az ,alIami szaktoir<ban bérmunkás volt, eredete és adódó elmaradottság felszá- ' ' egy részének orientációja molását és a szocialista tárazonban magán viselte a pa. sadalmi átalakulást. Üj üzem Az Uralszki Mechanikai Művekben megkezdte a termelést az új kovacsoló-sajtoló üzem második üteme. A köztársaság legnagyobb ilyen jellegű üzemében jelentősen növekszik a különféle traktorokhoz szükséges lánctalpak gyártása és bővül a választék. Á vegyipar fejlesztése Romániában A román ipar egyik leg- lalom éveiben a Szovjetunió dinamikusabban fejlődő ága- műszaki támogatásával százata az olajvegyipar. Ebben mQS üj olajvegyipari üzem fejlődésben kiemelkedő szerepet játszott a Szovjetunió és a többi szocialista ország segítsége. A népi haA SZAB-pályázafok jutalmazotlai A Szegedi Akadémiai BI- ne. Bíró Györgyi, zottság — a korábbi évek Vera, Lőrincz gyakorlatához hasonlóan idén is pályadíjban részesített több olyan értékes tudományos tanulmányt, amelyek a SZAB szakbizottságai által az 1977. év elején meghirdetett témakörökben készültek. A Szegedi Akadémiai Bizottság döntése alapján pályadíjban a következők részesültek: Pál József gyaA Tömörkény István Gimnáziumból: Puskás Zsuzsanna; a Kiss Ferenc Erdészeti Szakközépiskolából (Szeged): Tóth Gábor; a Fodor József Élelmiszeripari Szakközépiskolából (Szeged): Martinecz Zsolt, Pálfi János. A Batsányi János Gimnáziumból (Csongrád): Bencsik Krisztina, Klucsai Róbert, raszti jelleget, és így a társadalom szerkezetében sajátos, sémákban nehezen megragadható helyzetet foglalt el. Végül az elmaradott struktúra sajátosságát jelentették a középrétegek; egyik oldalon a városi kisárutermelők, a másik oldalon pedig jórészt az Az első átalakító lépések dolgozott. (Ez az arány 1946ban még csak 22 százalék volt) Magyarországon igen nagy volt a kisipar súlya. Az ipari munkásságnak közel felét 1947 végén még a kisipar foglalkoztatta, a nagyipar munkássága 1947—48 fordulóján a foglalkoztatottaknak még csak mintegy 13—15 százaié, kát alkotta, és 1947 végén Helyzetünk sajátossága A hazai tőkés fejlődésen belül megtalálható volt az imperializmusra jellemző szűk monopolista csoport éppúgy, mint az elmaradott paraszti viszonyok között élő, a tőkés és a feudális kizsákmányoló módszereket összekapcsoló birtokos paraszti réteg. A magyar munkásosztályban fellelhetők voltak — — A társadalmi struktúra ótSrí tórsadaloínvezetés "hagyod alakításában a felszabadulás még közel 100 000 fő volt az mányaihoz. kötődő értelmisc- ubáaaz ®lsö "agy Jelentősé- ipari munkanélküliek száma, aiek és hivatalnokok. gu lepést a foldosztas jelen- Így az 1948-as fordulat tehát ' tette. Az Ideiglenes Kormány nemcsak az államosítások beMindez együtt azt jelentet- 1945. március 18-i rendelete tetőzését, hanem az ipari te, hogy a felszabadulás előtti alapján megszűnt a feudális munkásság szerkezeti átalamagyar társadalom struktú- eredetű nagybirtokrendszer, kuiásának a kezdetét is jerájában , keveredtek a tőkés és több mint 600 000 család ,pnt.tt„ és feudális elemek, s így a földet kapott. A földhöz ju- ' tőke és a bérmunka alapve- tottak 90 százaléka a koráb- Kolosi Tamás tő ellentétét szinte keresztbe szelte — Erdei Ferenc terminológiáját használva — a ne. mesi-nemzeti társadalom és a polgári társadalom kettős cége. Hazánkban a történeti Örökségként átvett, viszonylag alacsony gazdasági fejlettségi szinten belül az egyes gazdasági ágazatok és ágak szélsőséges különbségei léteztek. Ez a helyzet rendkívül nagy differenciálódást idézett elő az eltérő fejlettségű termelőeszközökhöz kapcsolódó rétegek, csoportok között. Különösen a termelési szervezet és termelési kultúra, a fogyasztás struktúrája, a kultúrszínvonal, a politikai tudatosság és az életmód tekintetében. Még a kapitalizmus, ra Jellemző alapvető osztályokon belül ls sajátos, szélsőséges rétegeződést találhattunk. kornok, Berta Árpád könyv- Baráth Márta, Űjszászi Éva táros, Szajbély Mihály ta- —Noszek Judit, Justin Andnárjelölt, Géc2tné Tóth Ilo- reana levéltáros, Szigeti György, A Juhász Gyula Kertészeti a Módszertani Központ és Egészségügyi Szakközépmunkatársa, dr. Tóth Ág- iskolából (Makó): Fodor nes tudományos munkatárs, Magdolna—Kotormány Katadr. Belényi Gyula adjunk- lin. Marjai Margit—Tóth tus, dr. Fábián György ta- Márta. Dicséretben részenársegéd, Szöllősi Erzsébet sült 23 középiskolai tanuló tanársegéd, dr. Veress Fe- dolgozata, renc, a Szeged városi pártbizottság munkatársa, Fülöp Ferenc okleveles vegyész, Hackler László okleveles vegyész, Kovács Kálmán okleveles vegyész, dr. Fodré Zsófia főorvos, dr. Aczél Attila—Csatlós Imre vegyészek, Csausz Mariann—Ritter László és Ádám Éva egyetemi hallgatók, Romsics Katalin főiskolai hallgató. Pénzjutalomban részesült továbbá 50 középiskolai diák, akik a középiskolások számára kiírt környezetvédelmi és biológiai témákat dolgoztak fel. épült Romániában. A jelenlegi ötéves tervben a Román Szocialista Köztársaság vegyészei előtt az a feladat áll, hogy 1980-ra megháromszorozzak az alapvető olajipari termékek gyártását A román szakembereknek e nagyszabású célkitűzése eléréséhez is segítséget nyújtanak a KGST tagországai. A Szovjetunió például az Idén ré«z,t vesz olyan nagyszabású román objektumok építésében, mint egy polietiléngyár, valamint egy butil-kaucsukot előállító üzem. A Román Szocialista Köztársaság ugyanakkor közreműködik szovjet vegyipari üzemek építésében. A tervek szerint újabb olajvegyipari berendezéseket, valamint feldolgozott olajtermékeket szállít a Szovjetuniónak. (BUDAPRESS— APN—AGERPRESS) A Ságvári Endre Gimnáziumból: Vass Péter, Bérezi Beáta. A Radnóti Miklós Gimnáziumból: Albert András, Sümegi Judit, Móráth Klára, Posta István, Bozó Attila, Bicskei Anna, Kató Sára, Gallyas Éva, Tar Anikó, Oláh Lídia, Kovács Ildikó, Gerebic Ágnes, Török Ágota, Kálmán Éva, Bálint Ákos, Sági János, Ágoston István. Schnéberger Etelka Börcsök Klára—Juhász Edit—Kozma Mária, Csöke Zsuzsanna, Csipei Katalin, Judik József, Bozsó Klára, Tóth Katalin, Bíró Ágota—Kiss Rita. Badényi Erika, Gajdács Ágnes, Masa Anikó, Józsa AdriénVigyázat, elágazás! (2.) Csak kudarc ne érje! Latin-amerikai kapcsolataink A Corvina új sorozata Salvador Bueno. a havan- ha Chilére gondolunk, a nai egyetem professzora, a máris'felesleges annak maLatin-Amerika irodalmával foglalkozó tanszéken. Amikor a budapesti bölcsészkar spanyol tanszékén vendégtanár volt. felébredt érdeklődése a magyar irodalom és történelem iránt. Visszatérve Kubába, a magyar írók, költők pártfogója lett, s a latin-amerikai és magyar kapcsolatok kutatása vált tudományos munkássága egyik fő területévé. Érthető hát a Corvina Könyvkiadó figyelme: a spanyol nyelvű sorozat. a gyarázata, miért fordul a közép-európai ember érdeklődéssel a második függetlenságükért harcoló népek felé. (A könyvet egyébként a Corvina nem csupán hazai, hanem latin-amerikai terjesztésre is szánta. Mindazonáltal bizonyára örömmel venné kezébe a hazai olvasó a könyv magyar fordítását is — a nyelvi nehézségek idehaza ugyanis eléggé leszűkítik a forgalmazhatóságot.) Volt-e magyar hajós KoColeccion Corvina indító lumbusz Kristóf felfedező köteteként Salvador Bueno hajóján? Hogyan nősült be könyvét jelentette meg. (A a Berzeviczy-család egyik sorozat következő darabja tagja az inkák hercegi faRosti Pálnak, a múlt század míliájába? — a válaszok leközepén Mexikóban, Kubá- gendákból szűrhetők ki. Aa ban és Venezuelában járt azonban tény, hogy az ame- uruguayi himnusz szerzője, című F. J. Deballi Pesten szülefoly- tett, a XIX. század első feléJose ben, s hogy Kubának volt a magyar utazónak Egy rikai utazás emlékei útikönyve lesz, s már nak az előkészületek Carlos Marlatcgui magyar m,nt században magyar szár— Ha jól emlékszem, háromszor. — Jóval több helyre kéne elvinni is őket. Minél többet mond, minél több gyárról, ott megismert szakmá— Nézze, egy tizennégy társa akad. Ha ez így folyéves gyerek nem tud pályát tatódik, tipikus eset lesz? választani! Hogyan is lenne — Mit akarok én, az anyvéleménye az életről, mun- ja? Tálén még jobban káról, arról, mit is szeretne ugyanazt, mint a többi szülő: csinálni egépz életében? Hi- adjak neki annyi jót, mintha szen fel sem fogja mit je- ketten nevelnénk. Ha az ról számol be itthon, anlent, mivel Jár mindez. Pár- ember egyedül marad, pótol- nál könnyebb segíteni. Igaz, szor mar megkérdeztem a ni igyekszik a hiányt. A ezek az üzemlátogatások gyereket, beszélgettünk a gyermekéletek is két szülő- csak afféle tanulmányi kidologról. Nekem is az a vé- re — és két fizetésre van- rándulásoknak jók, nem hileményem; ha lehet, tanul- nak kalkulálva. Mivel tudom, szem, hogy egyetlen gyerek jon tovább. Ma Magyaror- semmi sem bizonyítja, hogy is amiatt éppen oda akarna szágon ahhoz, hogy valami az a helyes pálya, amit én menni. műveltséget szerezzen vala- szeretnék neki — valami ha- Nincs már sok idő a ki, középiskola kell már. tásrft szükség vsn másfelől, vÁlasztásva. •. Tudom én, nem biztos, hogy Az iskolából. Legyen olyan el tudja végeimi. De akkor fontos a • az általános iskolai oktatást mint a szülőké! Én eleve kéne magasabb színvonalú- életképes pályát szeretnék a vá tenni, hogy legalább a gyerekemnek, hogy ne ér- , . Eevszóval a ta szakmunkástanulók helyesen jék olyan kudarcok, amik PaL° gy ' a ta" tudjanak írni. Az sem baj, végigkísérik az életét. Mi ha szakmát választ a gyerek: ebben a különleges? vonatkozású cikkeinek, a Tanácsköztársaságról megjelent publikációinak kiadására.) . A latin-amerikai és maj gyar kapcsolatok öt évszázada cím is jelzi, hogy Salvador Bueno könyve öszszefoglalása mindazoknak a tudományos eredményeknek, melyek e kapcsolatok történelmi, kulturális, művelődési, gazdasági vonatkozásairól eddig napvilágot láttak. A kubai professzor könyve ilyen módon kollektív tanárok szereoe is — Hát> ..orientálásra" azt jSl Én tíeve hisz1 van? A gyerek élete az iskola falai között zajlik, csak este találkozom vele pár órái nárok.., Lehetne vitatkozni, menyakkor is ott a lehetőség a János egyelőre nem tud- *y|re tipikus János esete. ***?'!* " 3 n; !ff 3 ja, mi akar lenni. Azaz hogy Egy biztos: az anya vélemétovábbtanulashoz. De estm most éppen lgen. vasárna. nye igen sok ponton azonos mennyivel nehezebb! ponként gyakran feljár hoz- a szülők gondjaival. S meAbban a nyolcadik osz~ zájuk édesapjának testvére, lyik apának vagy anyának tályban, ahová János jár, a aki kárpitos. Elvitte, meg- _ nera a saját gyereke a tanulók egyharmada elvált {*8zett neki a dolog' Ta" legfontosabb? szülők gyermeke. Jánosnak —Hányszor voltatok üzem- Domonkos László iskolájában is rengeteg sors- látogatáson? (Folytatjuk.) mazású festője: Ferenc Me> jaski házassági leveléből derül ez ki. Jósé Marti századvégi Szabad Havanna mozgalmának magyar harcosa Ziskal Antal, a függetlenségi háború Ismertté lett parancsnoka, J. Marti kedvenc féstőjé pedig Munkácsy Mihály. A Perui Kommunista Párt megalapítója, Dieg/ Vincente Tejera Petőfit fordított, Jose Carlos Mariatequi pedig 1923-ban olyan reálisan ítélte meg a Magyar alkotásnak számit, az egyé- Tanácsköztársaság jelentőséni kutatás kiegészítője lett a gét, hogy előadásának szöhazai — elsősorban szegedi vege ma is helytálló, egyetemi vizsgálódásoknak, A két világháború közötti ugyanis ezeket is beépíti évek emigrációjának történeesszéstílusú könyvébe Salva- te kevésbé részletes Salvador dor Bueno. Elmeséli egyébként a legendákat. összegyűjti a kuriózumokat is, amelyeket nem valóságos értékük, inkább hangulatuk, érdekességük emel a megírandóság szintjére. Végül is arra ad választ, hogy a XVI. századtól napjainkig miképpen változott a magyaroknak Latin-AmeriBueno könyvében, de jelentőségét, az emigrációs szervezetek tevékenységét felvázolja a szerző, s utal az ilyen irányú hazai kutatás számos tanulmányára. Feldolgozza a jelenkort is, az 1945 utáni helyzetből azt hangsúlyozva, hogy mennyivel biztosabb helyet foglal el káról, s az ottani nemze- napjainkban Latin-Amerika, a magyarok világképében, s hogy a korábbi történelemtanítás hamis, vagy legalábbis nem reális információit miképpen rajzolják át az egyre tartalmasabb kapcsolatok. P. Kteknek Magyarországról alkotott világképe. miféle hajszálerecskék révén fonódtak a kapcsol'atszálak. milyen kötelékekbe kapaszkodhat ma a fejlődő világ dolgai iránt érdeklődő. Elég,