Délmagyarország, 1978. január (68. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-03 / 2. szám

Kedd. 1978. január 3. 3 Gazdaságpolitikai eredmények és új teendők l~'é$f ia'toft a szegedi járási pártbizottság Tegnap délután kibővített ülést tartott az &1SZMP szegedi járási bizottsága a járási tanácsi hivatal nagytermében. A tanácskozáson részt vett Tóth Szilveszterné, az MSZMP KB tagja és Papdi József, a megyei pártbizottság osztályvezetője. -Első napirendi pontként szerepelt a szegedi járás 1977. évi gazdaságpolitikai tervteljesítésének értékelése, valamint az 1978-as feladatok megtárgyalása. A végrehajtó bizottság jelentését Krasznai Mihály, a járárási pártbizottság osztályvezetője, az ülés elnöke terjesztette elő. Ennek a napirendnek a tárgyalásához meghívták a községi pártbizottságok, pártvezetőségek titkárait, gazdasági vezetőket, valamint a pártbizottság mellett működő gazdaságpolitikai bizottság tagjait is. Az első napirendhez szóbeli kiegészítést mondott Jáhni László, a járási pártbizottság első ütkára. Ismertette az MSZMP KB 1977. december 1-i határozatát, illetve azzal összefüggésben a szegedi járás közös gazdaságaira, az állami és a szövetkezeti iparra váró idei feladatokat Az MSZMP Központi Bizottságának üdvözletét Tóth Szilveszterné, a Csongrád megyei pártbizottságét Papdi József tolmácsolta a szegedi járásban elért múlt évi eredményekért és kívántak mindketten sikereket az új esztendőben, majd véleményt mondtak a tárgyalt témával kapcsolatban. A tanácskozás vitájában a továbbiakban felszólalt Dobó Szilveszter, a mórahalmi Momokki'ltúra Szakszövetkezet elnöke; Rátkai Sándor, a Szinkron Ipari Szövetkezet elnöke; cír. Kiss Imre, a járási tanács hivatalvezetője; Vass Imre, a Mórahalmi ÁFÉSZ elnökhelyettese; Dudás István, a járási tanácsi hivatal osztályvezetője. A felmerült kérdésekre Jáhni László válaszolt összefoglalójában. Második napirendi pontként szerepelt a járási pártszervek 1977-ben végzett munkájának főbb tapasztalatairól szóló jelentés, amelynek Szögi Béla, a pártbizottság titkára volt az előadója, ö terjesztette elő harmadik napirendi pontként az MSZMP szegedi járási bizottságának 1978. évi és végrehajtó bizottságának 1978. első félévi munkatervét is. A járási pártbizottság elfogadta az első napirendként előterjesztett jelentést a múlt évi gazdaságpolitikai feladatok végrehajtásáról, és az 1978-ra tervezett gazdaságpolitikai javaslatot azzal a kiegészítéssel, hogy a végrehajtó bizottság gazdaságpolitikai állásfoglalását továbbítsa a közbeeső pártszerveknek. A másik két előterjesztést is elfogadta a járási- pártbizottság. Szervezetlenen, iiatékonyahban Jó esztendőt zártak a szegedi járás közös gazdaságai, az ipari szövetkezetek, a kereskedelem és a vendéglátás is. Az MSZMP szegedi járási bizottsága gazdasági célkitűzéseinek középpontjában az V. ötéves terv időarányos teljesítése állt, szem előtt tartva a tájegység gazdaságainak erőteljes fejlődését. A'szegedi járásban 1977ben 23 termelőszövetkezet, 9 szakszövetkezet és 1 állami gazdaság működött, a járás területének 78 százalékán. Az egy közös gazdaságra jutó átlagos földterület 2806 hektár. Az esztendő végén kétkét szakszövetkezet egyesült, s ennek folytán 1978-ban a mezőgazdasági üzemek száma a szegedi járásban 31 lesz. Az átlagos földterület így 2993 hektárra alakul, amely még mindig alatta marad a megyei átlagnak. Mi jellemezte 1977-ben a szegedi járásban a gazdálkodást? Figyelembe vették a korábbi évek kedvezőtlen hatásait, és számos intézkedéssel ellensúlyozták azokat Szervezettebb volt a felkészülés a hatékonyabb gazdálkodásra, amit az is.bizonyít, hogy 197G őszén 30 százalékkal több szerves trágyát szórtak ki, mint 1974-ben és 1975-ben összesen. Ennek hatása a termelési eredményekben realizálódott. Zöldségtermesztésben a már korábban megkezdett folyamat erőteljes fejlődésnek indult. A vetésterület az előző évhez viszonyítva 21,3 százalékkal nőtt A termelőszövetkezetekben ez a növekedés még erőteljesebb, 42,4 százalékos volt. Ehhez igazodott a másodvetésű zöldségterület alakulása is, a növekedés 7,2 százalékos, A fűszerpaprika vetésterülete 13 százalékkal, a fővetésű burgonyáé -26.5 százalékkal növekedett A termelőszövetkezetekben ez 54 százalékos, a másodvetásű burgonya vetésterülete 29.9 százalékkal nőtt. Az értékesítés és a felvásárlás szervezettebb volt a korábbi évekhez képest, bár esetenként adódtak gondok: nem volt elég göngyöleg, szútiítórszkoz; a felvásárló és feldolgozó vállaiatoknrW nem v-.It keli- termelőkapacitásuk. Ez -különösen megnyilvánult a paradicsom felvásárlásánál. A kalászosok vetésterülete 1977-ben a szegedi járásban megközelítette a 29 ezer hektárt. A betakarítás általában mindenütt szervezett volt. Termésátlagban — sajnos — paég mindig nagyok az eltérések. A szegedi járás átlaga elmarad a Csongrád megyeitől, noha a termésszerkezet a kalászosok tekintetében korszerűsödött. A búza vetésterülete 6,5 százalékkal nőtt, a rozsé 38 százalékkal csökkent 1976-hoz viszonyítva. Jelentős arányt képviselt termőterületben a kukorica 1977-ben. A termelőszövetkezetekben a szántó 17%-án termeltek kukoricát Vetésterülete 9 százalékkal nőtt az előző évi 11,2 százalékos csökkenés után. Tovább folytatódott a szegedi járásban a szőlő- és gyümölcsültetvények rekonstrukciója és fejlesztése, bár ez elmaradt a népgazdaság által diktált ütemtől. A korszerű nagyüzemi telepítések egyelőre nem ellensúlyozzák a kisüzemi szőlősök, gyümölcsösök csökkenéséti Még mindig sok a korábbi évekről áthúzódó telepítés. Jelentős előrehaladás tapasztalható viszont az iparszerű termelési rendszerekben, a különféle társulások elterjedésében. Az állattenyésztésről szólva: a szarvasmarha-állomány növekedése meghaladja a Csongrád megyei átlagot, következésképpen a fajlagos tejhozam is magasabb az előző évinél. Sikerült elérni a tervezett 2500 literes járási átlagot, noha a növekedés mértéke a megyei átlag alatt van. A sertéshús termelése a szegedi járásban 1977-ben 31 százalékkal növekedett. A juhállomány csökkenését sikerült megállítani, sőt 4 százalékos gyarapodást mutatnak a számok. Baromfitenyésztésben a további fejlődés új beruházással érhető el. A háztáji és kisegítő gazdaságok termelése — éppen a közös gazdaságok hatékonyabb támogatásával — intenzíven emelkedett. A szegedi járásban a beruházások összege 1977-ben 189 millió forint értékben realizálódott, amelyből 31 millió forintot az üzemek .vállaltak magukra, a többi állami támogatás. Az összeg 44 százaléka építési, 36 százaléka gépi jellegű beruházás. A kedvező eredmények mellett is több gazdaság veszteséggel zárja az esztendőt. Előrelépés e tekintetben az erőssbb ellenőrzés náellett sem tapasztalható. A szegedi járásban jelentős állami és szövetkezeti ipar is dolgozik, amely 1977ben teljesítette gazdaságpolitikai feladatait: termelésének növekedése meghaladja a 8 százalékot. A szegedi járás üzemei 100 millió forint értékű árut exportáltak az elmúlt évben. Szolgáltatásban a lakosság igényei nagyobbak, mint amit a szövetkezetek képesek kielégíteni. A kereskedelemben erőteljes fejlődés tapasztalható. A keresletnek megfelelően differenciált árukínálatot igyekeztek biztosítani tavaly Is. Az ÁFÉSZ-ek összes kiskereskedelmi forgalmának fejlődési üteme elérte a 13 százalékot, amely meghaladja a megyei átlagot. Az élelmiszer-forgalomban ez a fejlődés eléri a 12 százalékot. A ruházati cikkek forgalma erőteljesen fejlődött, mintegy 8 százalékkal volt magasabb az előző évihez viszonyítva. Az 1978-as gazdaságpolitikai feladatokról szólva a szegedi járás gazdaságaiban és ipari üzemeiben is alapvető feladatnak kell tekinteni az irányításban és a végrehajtásban a hatékonyság növelését, a termelési szerkezetek fejlesztését, a műszaki, színvonal emelését, a beruházások tervszerű megvalósítását, az ésszerű takarékosságot, a munkaerő hatékonyabb kihasználását. A járási pártbizottság ezután is épít a párttagság, s természetesen minden dolgozó felelősségteljes munkájára, helytállására az 1978. évi feladatok végrehajtásában; hasonlóképpen a társadalmi szervek együttműködő segítségére is. munkán I

gen, így illenék, így kellene valamennyi munkahelyen nekilátni, az 1978-ra tervezett feladatok végrehajtásának, csakhogy — a tapasztalatok birtokában mondjuk — némely helyen ez már-már illúzió. Üresek az alkatrészraktárak, a szükséges anyagokból az egyik van, a másik nincsen, e ezért ami kivételezhető, azzal se mennek sokra; kapkodnak a technológiai osztályon, mert a decemberi nagy fölfordulásban ki ért rá olyasmivel bíbelődni, mi lesz januárban? Eltúlzott ábrázolása a valóságnak? Szónoki kérdés, mert sajnos, tudjuk rá mindanynyian a feleletet; nem túlzás ez, hanem a valóság — legalábbis gyárak, vállalatok bizonyos csoportjánál. Tizenkét hónap átlagához mérten 1977 januárjában a gép és gépi berendezésgyártó ipar termelése csupán 73 százalékot ért el, a műszeriparé 67-et, s a bútoriparban sem futotta többre 78 százaléknál. Hangsúlyozzuk, példáink találomra választottak, mert az iparágak, iparcsoportok többsége januárban jóval elmarad az átlagos havi termelésétől. Ez pedig arra figyelmeztet, baj van idő-gazdálkodásunkkal: mig az egyik hét, hónap elfecsérlődik, a másik feszített munkával telik. R

égi igazság, a remény — jó reggeli, de rossz vacsora. Mégis, azt láthatjuk, olykor a termelőhelyeken e vacsorát tálalják januárban végig, mindig a bűvös holnapban bízva: majd addigra kialakul a megszokott ritmus, lesz műveleti terv, anyag, szerszám, minden. S valóban, „holnap", — úgy február közepe felé — visszazökkennek a régi kerékvágásba Csakhogy addigra öt-hat munkahét elszaladt: az évi összes munkanapok tíz, tizenöt százaléka úgy telt el — ismételjük, tíz, tizenöt százaléka! —, miként jóllakottnak a lakodalom, nézegetett, kóstolgatott, s mire megéhezett haza a lagziból. Nehéz helyrebillenteni a januárban fellökött mérleget, van, ahol egész esztendőben ezzel bajlódnak. S mégis, a következő évben kezdik elölről! Mert valahogy természetessé, megszokottá vált a januári munkanapok könnyed kezelése, a patópálos „ráérünk arra még", s csak keveseket nyugtalanít, hogy a termelői szervezet a januárban mulasztottakért később mennyi ide. geskedéssel, képletes és valódi verítékekkel fizet Kívánalom és kötelesség: az első munkanaptól számítódjék a vállalati program végrehajtásának ideje. Ehhez az érintettek teremtsék meg a feltételeket. A népgazdaság, s azon belül az egyes ágazatok 1978-as céljai időben ismeretesek voltak a vállalatok előtt, a szabályozó rendszer változó elemeinek főbb jellemzői úgyszintén. Derült égből nem jött semmiféle villámcsapás, s az égnek az a darabja sem volt takarva a gazdasági egységek előtt, ahol felhők fedik a napot. Feltételeket, gazdálkodási körülményeket, átfogó és részcélokat egyaránt időben ismerhettek meg a gyárak, vállalatok, s bár kétségtelen, voltak, vannak bizonytalansági tényezők — mindig is lesznek —, a felkészülést alapvetően semmi sem zavarta. Még akkor is, ha hangsúlyossá tesszük az ismétléssel az alapvetően kifejezést, azaz elismerjük, némely részkérdésben akadtak késedelmek, tétovaságok az irányító szervek részéről Mindezek előrebocsátása mellett is meghökkentőnek kell tartanunk, hogy az egyik cégnél készen a forgatókönyv, a másiknál viszont most keresik a szereplőket, sőt, az előadható darabot! Ez utóbbi helyeken aligha lesz bőven termő a január, de még a február sem. Azzal telik majd az idő, amivel októbertől kellett volna foglalatoskodni. De hát akkor mindenkinek a „tűzoltás", az éwégi hajrá adott munkát, s azért, mert tavaly januárban ugyanígy kezdték az esztendőt. Bűvös körben keringenek, s olykor arra sem képesek, hogy átlessenek a szomszédba, az iparági társvállalathoz, ott hogyan csinálják, mi módon kerülik el az örökös lépéshátrányt. Nem jóslat, hanem gyakorlati tapasztalat: a dinamikus fejlődést felmutató, a munka társadalmi hatékonyságát folyamatosan javító vállalatoknál, gyáraknál január első munkanapján kezdődik az esztendő, s december utolsó munkanapján fejeződik be. Nemcsak forma szerint, naptárlapok alapján, hanem a valóságban is, a kibocsátott áruk mennyiségén, értékén mérve. L

ogikus összefüggése id8nek és eredménynek? Igen. A népgazdaság 1978. évi feladatai között nemcsak olyan, látványos célok szerepelnek, mint a gyulai húskombinát átadása, a Tiszai Hőerőmű négy gépegységének — 800 megawatt teljesítménynek — az üzembe helyezése, a Magyar Gördülőcsapágy Művek rekonstrukciójának befejezése, a Cjáki bauxitbányában a te: melés megkezdése, hanem sok-sok apró cél ugyanúgy. Csakis az összegeződő, apró célok elérésének reményében válik reálissá, hogy a gépipar az ipari átlagot meghaladó mértékben — 6— 7 százalékkal — bővítse termelését, s az ipari termékek kivitele 11 százalékkal emelkedjék. Az apró célok — a mindennapi feladatok — természetüknél fogva folyamatos cselekvésre alapozottak; a végrehajtás logikáját — és> sikerét — kockáztatják ott, ahol az év kezdete nem esik egybe a tervek megvalósításának kezdetével. V. T. A járműprogram segítése Paks, 1978s 3,6 milliárdos program Pakson 3,6 milliárd, forintos beruházási program végrehajtása kezdődött az új esztendő első munkanapján. Ilyen méretű ós iramú építési-szerelési feladatot egy évre még nem terveztek hazánkban. A sokasodó tennivalókhoz újabb hatszáz embert várnák és ezzel az év végéig megközelíti a négyezret az építők, szerelők létszáma. Csupán az építési munkák értéke meghaladja a másfélmilliárd forintot. Ez évben készülnek fel a nagy atomerőművi berendezések fogadására. A Szovjetunióból két turbina érkezését várják tartozékaival együtt, ezenkívül sok-sok anyagot, segédberendezést. Csehszlovákiából gőz'e'resztő berendezések érkeznek. A különleges feladatok közé tartozik 1978-ban a monumentális üzemi főépület reaiktorcsamoki részének kiképzése, ahova a nukleáris berendezések, a hozzájuk tartozó biztonsági és egyéb rendszerek kerülnek. Az ide tervezett hermetikus térségeket — csövek, kábelek átvezetését, nyílások, ajtók, burkolatok elhelyezését — Olyan tökéletes zárással, szigeteléssel kell készíteni, hogy a levegő se hatolhasson át. Az idéi munka a tovább gyorsuló ütem megalapozását jelenti, hiszen a következő évek feladata ennél is sokkal nagyobb lesz. Ismeretes, az V. ötéves terv időszakában 26 milliárd forint értékű beruházást kell megvatosüani ahhoz, hogv 1989 végén a paksi atomerőmű e'ső egysége áramot adhasson. Csaknem 150-féle term 'ket állít elő a VILLTESZ Ipari Szövetkezet, köztük az Ikarus autóbuszok lámpáit. Utóbbiból évente 120 ezer dernbrt készítenek. Képünkön: Az Ikarus buszokhoz szerelik a lámpatesteket a szövetkezet dolgozói