Délmagyarország, 1978. január (68. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-15 / 13. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJÉTEK! OELMAGYARORSZAG -AZ MSZMP SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA 68. évfolyam 13. szám 1978. január 15., vasárnap Ára: 1 forint m MunkásőrSk ünnepi gyűlése A szegedi Gera Sándor zászlóalj a területi parancsnokság legjobb egysége-Az MSZMP KB üdvözletét Apró Antal adta át - Köszöntötte az egységet Pedro E. Oropesa kubai ezredes Az űj híd krónikája Acs S. Sándor felvételű Az egység felsorakozik az ünnepségre Felemelő ünnepség volt külsőségeiben is a szegedi Gera Sándor munkásőrzászióalj kiképzési évet záró egységgyűlése, amelyet tegnap délelőtt tartottak áz újszeged; Sportcsarnokban. Az elnökségben helyet foglalt Apró Antal, az MSZMP Politika: Bizottságának tagja, az országgyűlés elnöke, Szeged országgyűlési képviselője, dr. Komócsin Mihály, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának első titkára; dr. Perjést László, a Csongrád megyei tanács elnöke; Török József, az MSZMP Szeged városi bizottságának első titkára; Papp Gyula, a városi tanács elnöke; Kovács Sándor, az SZMT titkára; dr. Dékány Klára, a KISZ városi bizottságának első titkára; Kulcsárné Kiss Piroska, a Hazafias Népfront Szeged városi bizottságának titkára; Pedro Enrique Oropesa ezredes, a Kubai Köztársaság budapesti nagykövetségének katonai, légügyi és tengerészeti attaséja; Csipesz Sándor, a Munkásőrség Országos Parancsnoksága pártbizottságának titkára; Mákos István, a Munkásőrség Csongrád megyei parancsnoka, a társ fegyveres testületek, üzemek, téeszek, intézmények képviselői. Meghívták az ünnepségre a munkáserök családtagjait, barátaikat, ismerőseiket, munkatársaikat is. A Himnusz elhangzása után Kovács János, a Szegedi Nemzeti Színház művésze qpondta el Ady Endre Üj tavaszi seregszemle című versét. A vendégeket, a zászlóaljat Dobó József, a zászlóaljtörzs szervezési csoportjának tagja köszöntötte. Hangsúlyozta, hogy a Gera Sándor munkásőr-zászlóalj eseményekben, eredményekben gazdag, sikeres esztendőt mondhat magáénak 1977ben is. Az egység minden tagja pártmegbízatását még nagyobb odaadással, fegyelmezettséggel teljesítette. Kiképzési évüket áthatotta az az elhatározás, hogy a harmadik évtizedbe lépő mun kásőrség tagjainak kiváló szolgálati és kiképzési eredményeket kell elérniük. Ezután Fükő József zászlóalj parancsnok tartott beszámolót az egység 1977. évi tevékenységéről, a szocialista munkaverseny eredményeiről, amelyekkel méltóképpen hozzájárultak a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának megünnepléséhez. Kiemelte, hogy a munkásőrségben végzett tevékenységnek a legfontosabb politikai meghatározója volt az MSZMP XI. kongresszusának határozataiból adódó feladatok végrehajtása, és az lesz a jövőben is. Tovább javult a parancsnokság és az alegységparancsnokok Irányító munkája a feladatok tervezésében, megszervezésében és végrehajtásában. Eredményesebb volt az egység kiképzése. Megteremtették az alapját annak, hogy a biztos siker reményében kezdjenek hozzá 1978. évi feladataikhoz, eredményesen munkálkodhassanak a szocialista társadalom építésében. Az MSZÍVfP Szeged városi végrehajtó bizottsága megállapította, »amikor a zászlóaljparancsnokság és alegységei 1977. évi munkáját értékelte: a meghatározott feladatokat eredményesen hajtották végre. Tovább fejlődött a testület pártirányítása. a munkásőrök politikai nevelése, általános tájékoztatásuk. Javult a munkásőrök fegyelme, az alegységek összekovácsoltsága. Az egységek tavaly is sikeresen vettek részt a szocialista versenymozgalomban, amelyet bizonyít, hogy a Gera Sándor munkásőr(Folytatás a 3. oldalon.) Épületfelújítások A környezet átalakul A Szegedi Magas- és Mélyépítői pari Vállalat 206 millió forint értékű munkát végez az idén. Ebből a magasépítőkre 93, a mélyépítőkre 54 millió forint jut. A többi a felvonószerelőkre, illetve -karbantartókra és az előregyártott elemek készítőire. A magasépítők a munkaigényes épületfenntartásból vállalnak legtöbbet. Folytatják az eddig is nagy gonddal végzett homlokzatfelújítást. Év végéig több új létesítmény adnak át; a Szegedi Konzervgyárnak — a paradicsomföldolgozó gépsorhoz — könnyűszerkezetes csarnokokat, a BUDALAKKnak és a Szegedi Bútor pari Szövetkezetnek üzemházakat, a vasutas sportegyesületnek tornacsarnokot. Az I. számú belklinika fölújítását várhatóan jövőre fejezik be. Tavaly kezdődött, hosszan tartó munka az ÁFOR Dorozsmai úti új bezinkútjának építése. A mihályteleki Űj Élet Tsz-nek üvegház szerelését vállalták. A mélyépítők a Bakay Nándor utcában utat, tárolótelepet készítenek a troliknak. Több útszakaszt építenek, s még többet fölújítanak, hogy az új járművek zavartalanul közlekedhessenek. . Sok bosszúságot okozott a gépjárművezetőknek, hogy a Napos úti gázcseretelepre nehézségek árán juthattak el. A kátyús utat idén fölújítják. Az Autóközlekedés: Tanintézetnek gyakorlópályát építenek a Csongrádi sugárút végén — így várhatóan elmarad a lakóházak közötti manőverezés Megkésett, mégis jó hír az Északi városrész lakóinak: idén alapozzák az ÉLIKER-üz'etet Bővíti, egyben korszerűsíti felvonószervizét a vállalat. A szerelők fölkészülnek az öreg liftek fölújítására és javítására is. Az új híd krónikája, ha 1979 végére be is fejeződik, a lapokat tovább forgatja majd az idő. A VI. ötéves tervben ugyanis — szorosan kapcsolódva a híd elkészültéhez — megkezdődik a jobb parti hídfő környékének rekonstrukciója. S hogy milyen is legyen a Szilléri sugárút, Molnár utca, Tápéi utca, Etelka sor, Felső Tisza part, Zsótér utca, Sajka utca által határolt terület végleges képe, arra kért a városrendezőktől, építészektől beépítési javaslatokat az ÉVM és Szeged város tanácsának néhány hónappal ezelőtt meghirdetett országos tervpályázata. A szoros követelményeket támasztó pályázati kiírást annak idején részletesen ismertettük lapunkban is, most — röviddel az eredeményhirdetés után — csak fontosabb tételeit idézzük fel. Kétezer-ötszáz lakást, ABC-kisáruházat, éttermet vagy bisztrót, presszót, klubkönyvtárat, szolgáltatóházat, öregek napközi otthonát, garzonházat, orvosi rendelőt kellett elhelyezniük a tervezőknek a területen, a lakóépületek túlnyomó többségét a szegedi házgyár öt lakástípusából választva ki. Figyelembe kellett venniük, hogy a Felső Tisza part megtervezendő új arca a szegedi városkép lényeges eleme lesz, s hogy a Tisza közelsége meghatározója az épületek tájolásának. Feladat volt a hídról lejövő forgalom szervezése, elosztása, a gyalogos irányok meghatározása — s kerékpárutakat is kellett biztosítaniuk a tervezőknek. Tizenegy tervdokumentáció érkezett be a pályázatra, a bíráló bizottság ezek közül Szemerey Márta és Kiss Lajos (CSOMITERV) pályamunkáját ítélte a legsikerültebbnek. A helyismeret előnyeit a további helyezettek is élvezték, a második díjat ugyanis Hübner Mátyás, Koezor György és Csapó László (SZTV) csoportja, a harmadik díjat pedig ugyancsak a Szegedi Tervező Vállalat kollektívája — Hernyák Imre, Kiss Katalin és Csapó László — kapta. A tervdokumentációkat a városi tanács megvásárolta, s ezek alapján készül majd el a 30 hektárnyi terület végleges beépítési terve. Részletesebben az első, vázlatosan a második és harmadik díjas pályaművek javaslatait ismertetjük, hozzátéve, hogy a pályamunkák nem feltétlenül mai formájukban valósulnak meg, de átvehető megoldásaik bizonyára beépülnek a majd elfogadásra előterjesztendő tervbe. Szemerey Márta és Kiss Lajos terveiben két szempont kapott hangsúlyt: a híd várható forgalma miatt a zajos és füsttel szennyezett zónáktól eltávolították a lakóépületeket. Parkolókat, tömbgarázst, parkokat és közintézményeket helyeztek el a környezetvédelmi szempontból kevésbé értékes területeken. A hídfőhöz a későbbiekben hozzáépíthető le- és felhajtó rámpák helyére is tettek javaslatot, ezek aszimmetrikus elrendezésével elérték, hogy a vízügyi szakközépiskola közvetlen közelében is csökkenjenek a környezeti ártalmak. Másik, a területfelhasználás szempontjából is értékes javaslatuk a lakóterület és a Tisza, illetve a Tisza menti zöldterület funkcionális és vizuális kapcsolatát teremti meg. A Felső Tisza partra javasolt tízemeletesek sorát szellősre tágították, s a belső területek házait is úgy rendezték el, hogy a folyóra szinte valamennyi lakásból rá lehessen látni. A lakóterület súlyvonalába olyan zöldterületeket, zöldsávokat terveztek, amelyek összekötik a fontosabb intézményeket és kivezetnek az ártérre. (Ilyen gyalogos sétányra „fűzték fel" a Kistisza utca úgynevezett hajósgazda házait, ahol például szabadtéri szoborkiállítások rendezésére is alkalmas területet biztosítottak.) A pályamű kompozíciós értékét tekintve a bíráló bizottság igényesnek és nagyvonalúnak, építészetileg magas szintűnek tartotta a Római körút és a Felső Tisza part beépítését, a megmaradó épületeket is figyelembe véve, ez „a házgyári technológia alkalmazásával előnyös városképi megjelenést és kellemes várossziluettet eredményez". A pályamunka előnyének számít, hogy a „kapcsolódó létesítményekre" (óvoda, bölcsőde, Iskola) típustervi, illetve ajánlott tervi javaslatot — vagyis a realitásokkal számoló megoldásokat — tettek a tervezők. A második díjas pályamű alapvető szerkezeti megoldását a kialakult úthálózati adottságok, a korábbi tervek, valamint a hídpálya tervezett csomópontjának helye határozta meg. Minden irányú forgalmi csatlakozást lehetővé tesz a Szilléri sugárúti kereszteződés megtartása, s így a szakközépiskola bővítésére, zaj- és füstártalmak elleni védelmére is mód nyílik. A terv a hullámtér bekapcsolására is javaslatot tett; a parti védtöltésre sétautat képzelt el, s kihasználta az alsó rakpart átmenő forgalmi lehetőségét is. A lakótömböket változatos beépítéssel, kedvező tagolással képzelték el a tervezők, a belső terek kialakítására éa az utcaszerű beépítésre való kettős törekvést a bíráló bizottság kedvezőnek találta. A harmadik díjas terv hétszintes — ilyen módon nem eléggé gazdaságos —, zárt beépítésű utat vezet a város felől a hídfőhöz, ahol aztán kinyílik a tér. A fellazított jobb oldali beépítés ellenpontjaként a bal oldalra helyezi a terv az intézményközpontot, amely a műemlékjellegű házakig tágítja a hídfő környékét. A lakóépületeket gazdaságosan elrendezett úthálózattal „szolgálja ki" aterv, közlekedési rendszerének fő előnye a hídfő forgalmi megoldása. Következetesebb alkalmazás esetén — állapította meg a zsűri «— kedvező lehetőség lenne a Felső Tisza parti szintkülönbséget kihasználó garázsépítési javaslat. A három első helyezett tervet egyébként olvasóink, saa érdeklődők közelebbről is megismerhetik majd. A rajzokat, maketteket hamarosan bemutatják a szakembereknek, azután pedig a Bartók Béla Művelődési Központban kerülnek közszemlére a pályaművek. A bemutatón az alkotók kalauzolásával pillanthatnak majd be olvasóink a mindeddig kevéssé ismert tervezői folyamatba. Pálfy Katalin Szemerey Márta és Kiss Lajos ilyennek képzelte a hídiö környékét