Délmagyarország, 1978. január (68. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-01 / 1. szám

Esztendők fordulóján Jó szívvel s gonddal szedjük sorba közös munkánk, erőfeszítéseink szép eredményeit és céljainkat, jövő remé­nyeinket. A leitár föl­emelő: erősödtek társa­dalmunk szocialista vo­násai, gyarapodott gaz­daságunk, emelkedett az életszínvo­nal, gazdagodott emberségünk. A mindinkább szocialista módon, meg­győződéssel végzett munka sikereit vehetjük számba, s az alkotó- és kezdeményezőkészséget, a helytállást, a társadalmi felelősségérzetet adta ehehz megyénk lakossága. A köszönet és elismerés ezért az első szavunk, hiszen Csongrád me­gye dolgozóinak töretlen lendülete, a szocialista munkaversenyben tanúsí­tott odaadása segített hozzá ben­nünket terveink megvalósításához, és további nagy vállalkozásainkhoz is az alkotás műhelyeiben teremthetjük meg a fedezetet. Külön köszönet mindazoknak, akik politikai, közéle­ti aktivitással munkahelyük, lakó­helyi környezetük szépítéséért, gaz­dagításáért önzetlenül, a közösség javára többlet munkával fáradoztak. Pártunk politikája, & munkásosz­Sikerekben gazdag, boldog új esztendőt! tály vezetésével teremtő szövetség­be forrott nemzeti egység a garan­ciája Szocialista előrehaladásunknak. Ezen az alapon teljes meggyőződés­sel építjük megyénk dolgozó lakos­ságának tenni akarására, készséges energiáira jövő terveinket is. A fejlett szocialista társadalom építésén munkálkodunk, s erőfeszí­téseink eredményeit nap mint nap tapasztaljuk. A tudatosság és az érzelem ezer­nyi példája sugárzik megyénk lakos­ságából: a nagy ünnepi verseny kedv megújulása, a szülőföld szeretete és gazdagítása, a szocializmus építésé­ben tanúsított helytállás, az egyete­mes társadalmi haladásba és a bé­kébe vetett hit és cselekvés. Ebben a foglalatban bontakoznak ki egyéni és családi törekvéseink, szocialista emberi értékeink, humanizmusunk, az egymásért, a közösségért vállalt felelősségünk. A csalá­dokban és a munkahelyi közösségekben is hatnak ezek az érzések, s ezek céljaink erkölcsi, fárado­zásunk anyagi tartalékai is. így válik melegebbé, otthonosabbá szocialista életünk is. Ha közös tevékenysé­günket megfontoltan, meggyőződés­sel, terv szerint végezzük; ha vállaljuk az újért, a jobbért szük­séges erkölcsi bátorságot; ha po­litikai céljaink következetes szol­gálatán fáradozunk — az űj esztendőben még gazdagabban bu­zoghat örömeink forrása. A naptá­ri időkeretet mi töltjük ki a célok és a tettek tartalmával. Szorgalmun­kon és tudásunkon múlik boldogulá­sunk. Békét, a jól végzett munka örö­mét, boldogságot és jó egészséget kívánunk a gyárak, a földek, a szel­lemi alkotóműhelyek munkásainak és kedves családjaiknak. Erősödje­nek tovább szocialista vívmányaink, gyarapodjanak eredményeink, növe­kedjék népünk ióléte. ' Magyar Szocialista Munkáspárt Csongrád megyei Bizottság®, Csongrád megyei Tanára 58. évfolyam 1, szám 1978c Január vasárnap Áras í forint S©aioeyi íöí/estsasfi VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÖLJETIKf líiiászületik egy városiész 1978-ban megkezdődik Rókus rekonstrukciója A Járókelőnek, ha Rókus­ira viszi útja, s a sugárútról benéz — mondjuk — a Ta­vasz utcába, a földszintes, legfeljebb egyemeletes ház­sorok összetartó párhuzamo­sai végén, hirtelen magasba kell szöktetnie tekintetét: a napsütésben fehérlenek, ám borús időben is kiviláglanak a szürke égtérből az új há­zak. Az már az Északi vá­rosrész — jegyzi meg a né­zelődő, s talán nem is gon­dol rá, hogy néhány év múl­va ez fel sem tűnik majd. Hiszen a földes utcák is asz­faltburkolatot kapnak, s a földszintes házsorok nagy része helyére is új tömbö­ket rak majd a tervező­építő ember. Rókus újjászü­letik. Az átváltozás kezdeté­nek dátuma: 1978. Két évszázad múltán Nyugat felé terjeszkedett a XVIII. századi Szeged. A korábbi víz járta, alacsony területre céhen kívül rekedt mesteremberek, kiskereske­dők, vásározók, fuvarozók, napszámosok, alkalmi mun­kások települtek. Szűcsök, tímárok, bocskorosok, birka­tartással, dísznóhizlalással, „jiáesavágással" foglalkozók népesítették be a Víz előtti s utáni Rókust, s bár akkori Jellegzetességeit ma már csak néhány utcanév őrzi, a városrész története, a múlt­jából eredő sajátosságai nem maradtak homályban. Körülbelül két évszázad meglehetősen esetleges épít­kezései, egységes elképzelést aligha felmutató ipartelepí­tései voltak korábban a vá­rosrész alakítói. A terület rendezése — egyéb okokon kívül — ezért vált szüksé­gessé. Rókus megérett a re­konstrukcióra — ez megfo­galmazódott a városrende­zőkben még az E5-ös út, a Kossuth Lajos sugárút át­építése előtt, öt évvel ez­előtt, 1972-ben már készen volt a terület részletes ren­dezés! terve, mely alapul szolgál a Csongrádi sugárút —Nagykörút—Kossuth Lajos sugárút—Vasútállomás—Fel­szabadulás liget—Makkos­erdóyr által határolt város­rész rekonstrukciójára, va­lamint az Északi körúttól északkelet felé terjeszkedő új negyed felépítésére Az 1978-ban megkezdődő rekonstrukció több ütemű lesz, s összehangolták a 15 éves lakásépítési program elképzeléseivel. Eszerint Ró­kuson öt, egymástól mere­ven el nem határolható épí­tési ütemben 1990-ig össze­sen 6400 lakást adnak át, de még azután Is további ezer lakás elkészülte várható. A 6400 új otthon fejében 1600 család lakását bontják le — a viszonylag magas szanálá­si arány (például a Kossuth Lajos sugárúton a leginten­zívebb beépítés ellenére Is 40 százalék) jelzi, hogy az elöregedett városrész való­ban frissítésre szorul, s a rekonstrukciót a nagy sza­nálási költségek ellenére is vállalnia, kell a városnak. Rókus újjászületése ezért azon a területen kezdődik el az idén, ahol a beépítés viszonylag nem sűrű, ahol a területelőkészítés lendüle­tesebb lehet. Megváltozik a látkép Takács Mátéval, a város főépítészével arról beszél­gettünk, hogy az újjáépítés Kókuson elsősorban város­képi jelentőségű. Ha a vá­rosba érkező idegen a „ka­put" átlépve körülnéz, Vá­sárhely Irányából Tarjánt, Csongrád felől Jövet az Északt városrészt, Makóról érkezvén az odesszai lakó­telepet, Budapest irányából pedig a rókusi megváltozott városképet kapja első be­nyomásul. A város széle — szinte körkörösen — új há­zak sorával épül majd be, a látóhatárt lezárják a mo­dern tömbök. Az elnyújtott lakótelepen főgyalogútrendszer húzódik majd végig — régen várt újdonsággal: az utakat ke­rékpárúnál együtt építik meg, miután nagy bicikli­forgalommal számolni kell a viszonylag nagy távolsá­gok miatt. (A kerékpárutat remélhetőleg később sem törlik a tervekről.) A két tó — melyek ímee­tanában egyáltalán nem sze­met gyönyörködtetőek — igazi tóvá válik majd, a Vér­tó és a Búvártó köré építen­dő házak lakói tehát kör­nyezetük természeti adott­ságait is élvezhetik. A ter­vezők az építészeti megoldá­sokkal, a házak elhelyezésé­vel is arra törekedtek, hogy otthonossá tegyék a lakó­telepet Ügy forgatták — egyelőre csak rajzon, ma­ketten láthatóan — a háza­kat hogy közöttük meghit­tebb terek, belső udvarok alakuljanak ki — ezekbe a tömbbelsőkbe aztán változa­tos parkokat, játszótereket képzeltek eL Rókusnak lesz egyébként szabadidő-köz­pontja is: a Felszabadulás ligetben sportpályák sora, kulturális létesítmények együttese, strand és a Dózsa sportkombinátja ad majd pi­henésre, szórakozásra, ki­kapcsolódásra lehetőséget Sárga víztorony, 24 tanterem A rekonstrukció a város­központtól legtávolabbi ré­szen indul 1978-ban: az Ho­na utca—Gergely utca— Szatymaz utca környékén és a Csongrádi sugárút—öthal­mi út között. A tervezőknek itt számolniuk kellett az ipari területek közelségével: a TÜZÉP, a Szegedi Közle­kedési Vállalat új remisének szomszédságával Közel 3 ezer lakás épül majd itt fel, természetesen az Országos Építésügyi Sza­bályzatban meghatározott ki­egészítő létesítményekkel együtt Huszonnégy tanter­mes általános iskola, böl­csőde és óvoda, valamint szolgáltatóház kap helyet az első ütem területén, amely­nek legmagasabb építménye az új víztorony lesz. Formá­ja is különlegesebb a meg­szokottakénál, de legfeltű­nőbb sajátossága színe lesz: sárga pirogránittal burkol­ják majd kívülről. A beépítés, második fázi­sának területe az Ilona utca —Damjanich utca közötti háztömbök sora — körül­belül kétezer lakással, a Kossuth Lajos sugárúton kö­zépmagas házakkal, amelyek földszintjére üzletsort ter­veztek. A mostani, és jöven­dő rókusi lakosoknak közeli munkaalkalmát úgy biztosít­ják, hogy a Seprűgyár és a FÉMTEX felújított és új épületeit meghagyják. Az építkezés harmadik ütemében — a Damjanich utca és a Nagykörút között — sok, jelenleg is jó álla­potban levő épületet hagy­nak meg. így az újjászülető Rókus tényleges központjá­ban találkozik majd az év­század szinte valamennyi építészeti stílus®. Az intéze­tek, üzemek között ® ke­nyérgyár, ® hangszergyár, a városgazdálkodási vállalat és a fonalfeldolgozó Jelenlegi helyén marad, a posta gará­zsának, a tömegcikk ká­téesznek, a gumijavítő szö­vetkezetnek és a söripar te­lepének azonban másutt biz­tosítanak területet A rókusi iskola nagyobb helyet kap, s bővítését tervezik. A rekonstrukció negyedik és ötödik üteméről ma még korai lenne részletesen szól­nunk: az biztos, hogy a Csongrádi augárútig, illetve onnan a József Attila sugár­űtig tartó területen az épít­kezés 1990-ig, illetve tovább is eltart majd. Pálfy Katalin

Next

/
Oldalképek
Tartalom