Délmagyarország, 1977. december (67. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-23 / 301. szám

bl / Piti VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! DELMAGYARORSZAG M S Z M P S Z EGE VÁ R O S I B I Z O TT SÁG Á N A K LAPJA 67. évfolyam 301. szám 1977. december 23„, péntek Ara: 80 fillér Ülést tartott a városi tanács Napirenden: társadalompolitikai célok érvényesülése a kereskedelemben — Munkaerő-gazdálkodás Szegeden A fejlesztési alap és a költségvetés jövő évi terve Szeged megyei város tanácsa tegnap, csütörtökön délelőtt tartotta idei utolsó ülését, a tanácsháza dísztermében. Az ülésen részt vett és az elnökségben foglalt helyet dr. Komócsin Mihály, az MSZMP megyei bizottságának első titkára, dr. Perjési László, a megyei tanács elnöke. Török József, a Szeged városi pártbizottság első titkára és dr. Petri Gábor, az Elnöki Tanács tagja. Az ülést Papp Gyula tanácselnök vezette. A testület kiadós munkaprogrammal fejezte be az. évet, Elsőként £ társadalompolitikai célkitűzések érvényesülése a kereskedelemben. Szeged áruellátása témát vitatta meg, majd a munkaerő-gazdálkodás idős-'enj kérdéseiről benyújtott tá'éko'tatót. Ezután a város 1978. évi feilesztési alapJát és költségvetését tárgyalta, majd saját jövő évi munkatervét fovadta el. Az előteriecztések során módosították a fiatalok otthonáról szóló tanácsrendeletet, egyéb időszerű kérdéseket és személyi ügveket tárgya'tak. Interoellációt nyújtott be Nagy István és Nemes József tanácstag. Mai tudósításunkból helvSzűke miatt karácsonyra halasztjuk az elfogadott iövő é-'i fejlesztési és költségvetési terv i«merte*Asét. Ennek vitáiéban felszólalt Hörömnó József. Bárdos Miklós, dr. Kutiván Rezső. Török József és Bézi Ferenc. A többi fontos napirendről az alábbiakban számolunk be. Eredmények és feszültségek a kereskede'emben badpiac jelentőségéről és jövőjéről, a kistermelés fontosságáról szólt a város ellátása szempontjából; Balla Ferenc Újszeged egyik ellátatlan területének gondjait ismertette és sürgette a Bérkert utcai áruház felépítését; De kár, y Lásgló, a Csongrád megyei Vendéglátó Vállalat igazgatója ismertette a vendéglátók elképzelését az étel forgalom növelésére; Telkes György, a Komplett Ruházati Vállalat igazgatója a kereskedelmi fejlesztések összehangolását sürgette; Bors István pedig elmondta: a kereskedelmi dolgozók munkakörülményeinek javítása is fontos része a kereskedelemoolitikának; Bézi Ferenc bírálta az Északi városrész üzlethálózatának fejlesztési összetételét. Felszólalt a napirendi pont vitájában dr. Perjési László megyei tariácselnök is. Elmondta, hogy a városi tanács rendszeresen és fontossága szerint kíséri figyelemmel a kereskedelem munkáját, mivel ez a lakosság mindennapi életét befolyásolja. Az áttekintés most is igen időszerű, hiszen a fő'figyelmet az öt-: éves terv kereskedelmi célkitűzéseinek megvalósítására kell fordítani, meg a szakmabeliek nagyobb felelősségére. Szeged a megye kiskereskedelmi forgalmának 43 százalékát bonyolítja — ám részesedése is magas, 60 százalék a fejlesztésekből. A vita után a tanács megfelelő határozatot hozott Munkaero~prognózis 1990-ig Az életszínvonal-politikai célkitűzések teljesítése szorosan összefügg, a kereskedelemmel, az áruellátással. A növekvő igényeket a kereskedelemnek ki kell elégítenie. A lakosság igen érzékeny erre'. Mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a yáros ^2 tanácskozási központjában több mint 1300 lakos vett részt az e témát megvitató esteken és 164-en kértek szót bírálatot mondtak, vagy panaszt, javaslatot adtak elő. Szeged dinamikus fejlődése sok feszültséget és ellentmondást hozott a felszínre, különösen a kereskedelemben. Az üzlethálózat fejlesztése ugyanis korántsem arányos a forgalomnövekedéslei. Nehezen állja a város az Összehasonlításokat is: az ország 83 városa között a hetvenedik az ezer lakosra jutó kereskedelmi alapterülettel; de Csongrád megye többi városához képest is hátrányban »an. Igy a terhelés óriási, hiszen az egy lakosra jutó évi vásárlások összege ugyanakkor a megyében itt a legnagyobb (1976-ban 26 113 forint). Az utóbbi években meglendült a kereskedelmi fejlesztés Szegeden (megszervezték a zöldség-gyümölcs ellátást, felépült a közös nagykereskedelmi raktár, dolgozik az új Hungária, Tarjánban már öt ABC-áruház, két étterem és presszó s új bisztró működik, jól szolgálja a lakosságot a piaccsarnok, Újszegeden megnyilt az egyetemi konyha és étterem, számos boltot korszerűsítettek, az Iparcikk-árusításban is elterjedt a korszerű kiszolgálási forma stb.), de még mindig sok a fejleszteni való. A tanács 130 millióval támogatta ezeket a beruházásokat és szervezi a további hálózatbővítést is. A kereskedelmi ellátottság nem arányos, s mindinkább sürget a külterület és a Belváros sok-sok kereskedelmi gondja. A Belváros túlterhelt, élelmiszer-kereskedelme pedig már alatta marad a kor követelményeinek. A tanács ezekre az allergikus pontokra figyel, amikor az 1980-ig szóló terveket összegzi. Eszerint Odesszában bővítik az ABC-áruházat és újat is építenek a Bérkert utca—Odeszsza körút sarkán; Felsőváros a Retek utcai ABC-vel és bisztróval gazdagodik; az Északi városrészben ideiglenes élelmiszer-, zöldség- és húsboltot nyitnak, majd barkácsboltot, rétesboltot, papírés nyomtatvány üzletet, tanszerboltót és 1400 négyzetméteres ABC-áruház építéséhez kezdenek. A Vám téren ABCáruház, az Úttörő téren élelmiszer-áruház építését tervezik. A Nemestakács utcában élelmiszerüzlet, a Honvéd téren papírbolt, a Liliom utcában étterem, a Sóhordó utca sarkán élelmiszerbolt nyílik majd. Szerepel a listán Béketelep, Hattyastelep és Gyálarét is, ahol a vendéglátáson kell javítani. Külön fejezet a Belváros, ahol a Jókai utcai 10 ezer négyzetméteres áruház, a Dugonics téri lakberendezési áruház, a Kossuth Lajos sugárúti autószalon és elektroakusztikai szaküzlet a Kazinczy utcai autóalkatrészbolt és divatáru bemutatóterem, továbbá a Püspök utca és a Tábor utca tömbjében ABC-áruház, a Dóm téri könyvtár-levéltári épületben a vendéglátás üzlete lesz az újdonság. A Kiss Dávid házban a felújítás után nagyobb élelmiszerüzlet nyílik, a Csemege Vállalat bővíti Kárász utcai édességboltját és Klauzál téri üzletét. Mindezzel együtt folytatják a belvárosi üzlethálózat profilrendczését. A kereskedelemben a tanács határozata szerint továbbra is nagy figyelmet kell fordítani az életszínvonal politika elősegítésére, a dolgozó nők munkájának megkönnyítésére, a népesedéspolitika kereskedelmi vonzataira és a kisgazdaságok szükségleteinek jobb kielégítésére. A kereskedelem Iránti társadalmi érzékenységet kifejezte a tanácsülési vita is. Dr. Czenc Mihály a kereskedők általános munkahelyi magatartásával, szakértelmükkel szembeni magasabb követelményeket fogalmazta mag; S'rián Gábor a szabadpiaci árusítás feltételeinek javítását sürgette; dr. ördögh Piroska a bútorellátás, a bútorkereskedelem visszásságait elemezte; Róvó István a folyamatos, nyugodt, jó ellátás politikai jelentőségét méltatta; dr. Kedvessy György a lakosságnak a kenyérellátásra vonatkozó panaszait foglalta össze; Bódi János a szaSzeged népessége esztendőről esztendőre nő, a növekedés nagyobb része, mintegy 75 százaléka azonban a bevándorlásból származik, s ez a tendencia bizonyára a következő évtizedben is jellemző lesz. A nyolcvanas évek vége 200 ezres várost ígér.. A munkaképes korosztályokat ebből az alapszámból következtetik ki, amikor munkaerő-prognózis készül. Ebben az ötéves tervben például két és fél ezerrel nó a munkaképes korúak száma, s ha ráteszünk még két ötéves tervet, 9 ezerrel. A növekedés oly minimális, hogy a vállalatok létszámnövekedést nem is tervezhetnek. Figyelembe kell venni azt is, hogy a munkába lépők 34 százaléka ma még szakképzetlen. A nagyobb fejlődés előtt álló vállalatok leginkább abban reménykedhetnek, hogy néhány szakmában létszámcsökkentést ígér a jövő. Ugyanakkor embert követel előre nézve is az építőipar, a közlekedés, a szállítás, a hírközlés, a kereskedelem, a szolgáltatás. Már ma is igen hiányoznak a munkából a gyermekgondozási segélyen levő anyák (számuk ötezernyil). A munkáltatóknak ma mór igen komolyan kell venniük, hogy a források elapadtak, a dolgozók megtartása, a belső munkaerő-tartalékok mobilizálása és a célszerű átcsoportosítás lehet orvosság a létszámgondokra — jóllehet még ma is 3—5 ezer embert keresnek havi igénybejelentéseikben; olykor a valós szükségletet is túllicitálva. A tanács — ismerve a munkaerőmozgás irányait és adatait — a tényleges mai munkaerőigényt mintegy kétezerre becsüli. Segédmunkásokból, .betanított munkásokból ezer, szakmunkásokból 600, alkalmazottakból 50—60, kisegítőkből 350 hiányzik. Ahol hiány van — ott erőteljesebb az áramlás. Nem nőtt ugyan"a vándorlók száma az előző évekhez képest, sőt némileg csökkent is, de meg így is II 600 ember cserélt munkahelyet Szegeden az év első 9 hónapjában- S ahogy az elemzés mondja: ebből körülbelül a fele „káros" munkaerő-átcsoportosulásnak minősíthető, mert népgazdaságilag kevésbé hatékony irányba mozdult. A kilépők jó része a második és a harmadik műszaktól vagy a nehéz fizikai munkától taszítódott A bevezetett műszakpótlék sem érzékelteti még marasztaló hatását észrevehetően. A szegedi munkaerőmérlegben ma már kalkulált summa a tanulóifjúság szünidei munkavállalása is, ami évente mintegy 49 ezer munkanapot tesz ki — vagyis 400 állandó dolgozót helyettesít, ötezren segítenek nyugdíjas korúak is. A nyugdíjkorhatár elérése után azonban igen kevesen maradnak tovább do(Folytatás a 3. oldalonJ Tíz nagyberuházás fejeződik be jövőre Ú\ élestlmények a kohá zatban, a könnyűiparban, az óleimtszeriparban Az 1978-as esztendő a beruházók számára a folyamatban levő munkák gyorsításának, az új létesítmények teljes vagy részleges üzembe helyezésének éve lesz — tájékoztattak az Országos Tervhivatalban. A cél az, hogy a többnyire évek óta épülő üzemek mielőbb visszafize-sék a befektetett összegeket. Jövőre két állami nagyberuházás indul, viszont tízet befejeznek, további tíz pedig — legalábbis részben — megkezdi a termelést A beruházások egy része most is a nyersanyag, —, illetve az energiabázist bővíti, ezúttal azonban nagyobb arányban adnak át olyan üzemeket is, amelyek korszerű késztermékeket, a hazai ellátás és az export szempontjából egyaránt értékes könnyűipari és élelmiszeripari cikkeket állítanak elő. A kohászat két új beruházással gyarapszik, mindkettő az acéltermelést szolgálja. Özdon, a harmadik negyedévben fejeződik be az úgynevezett intenzifikálás, amely évi 300 ezer tonnával több acél előállítását teszi lehetővé. A Lenin Kohászati Művek Siemens-Martin acélművében az elavult berendezéseket újítják fel, ez nem növeli ugyan'áz évi 760 ezer tonnás termelést, de azt hosszú időre biztonságosan megalapozza. A textiliparban több olyan beruházás is befejeződik, amely lényegesen megváltoztatja az ágazat termékstruktúráját, s lehetővé teszi a kötöttáruk iránt nagymértékben növekvő kereslet kielégítését. A Kiskunhalasi Kötöttárugyárnak nemcsak a berendezése lesz igen korszerű; termékeinek mintáit is olyan külföldi cégtől vásárolja, amely garantálja a piacokon mindenkor versenyképes fazonokat. A Budapesti Finomkötöttárugyár Debrecenben kö'őüzemet, Mátészalkán pedig konfekcióüzemet létesít. A Simontornyai Bőrgyár bővítése cipőfelsőrészekhez és bőrdíszmű árukhoz szükséges évi 1,6 millió négyzetméter puhabőr gyártását teszi lehetővé. A beruházás .szervezési és előkészítési nehézségek miatt nehezen indult, az új berendezéseket azonban most mar folyamatosan üzembe helyezik, s 1978-ban 1,2 millió négyzetméter puhabőr gyártásával lehet számolni. A sertéstenyésztési és -feldolgozási program részeként a Miskolci Húsüzem és a Szegedi Szalámigyár után a Gyulai Húskombinát beruházása is befejezéséhez közeledik, januárra várható a próbaüzem, s a kombinát jövőre már csaknen? kétezer vagon húst, 269 vagon húskészítményt, 257 vagon szárazkolbászt és 157 vagon hús lisztet állít elő. Az élelmiszeripar nagyberuházásaként épül a Zalaegerszegi Hűtőház is, amelynek 11 ezer 500 tonna befogadóképességű mélyhűtőterét 1977. szeptember helyett már júniusban átadták, gyorsfagyasztó berendezése pedig jövőre készül el teljesen. Nagy segítséget nvűjt majd ahhoz, hogy a környék gyümölcstermését, fő'eg a málnát mirelit áruvá feldolgozva a téli. kora tavaszi hóriaookban Jó árori exportálhassák. jövőre feleződnek be három korábban üzembe .helyezett beruházások, a szegedi kőolaj, és földgázipari létesítmények, a Dunaújvárosi Hullámpapírgyár és a Semmelweis Orvostudományi Egyetem néhány kiegészítő létesítményének munkálatai is. Nem fejeződik ugyan be, de bekapcsolódik a termelésbe a Tiszai Hőerőmű 800 megawatt teljesítményű négy gépegysége, a felújított Magyar Gördülőcsapágy Művek, amely évi 25 'mil'ió csapágy előállítására képes, s félteliesítménynyel a iövő év végén bekapcsolják a Vinnyica—Albertirsa közötti 750 kilovoltos távvezetéket is. Ugyancsak iövőre megkezdi a termelést a Borsodi Vegvi Kombinát új pvc-gyá-a. és viniiklorid üzeme. a Tiszai Vegyikombinát polioropiléngvára, a deáki bauxitbánva; a Székes*°v,érvár1 Könnyűfémmű fé'gyártmányfejlesztése nyomán pedig megkezdik a saitolt és húzott alumíniumtermékek gyártását. Jövőre már üzemel a tiszai kőo'aifinomitó és olajszállításra kész lesz az Adria vezeték. (MTI) TÉLI HANGULAT Somogyi Károly né (elvétele