Délmagyarország, 1977. december (67. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-18 / 297. szám

2 Vasárnap, 1977. december 18. Az olvasók leveleiből fpostáláda Még egy vasárnap, s évet zár a Postaláda is. Hossza­dalmas adatgyűjtéssel talán kimutathatnánk most, hánv­féle egyben, s hány száz le­vélben keresték fel olvasó, ink rovatunkat. Jó lenne egyszer összegezni azt Is; vajon elegedettek-e levél­íróink a válaszokkal, az idé­zetekhez fűzött megjegyzé­sekkel. A levelek egyre sza­porodó számából az minden­esetre következtethető: mennyi még az olyan pa­nasz, mely gyors intézkedés reményében jnt el szerkesz­tőségünkhöz, más forumo­kon esetleg visszhangtalan maradván. A mai levélcso­kor szerzői: olvasók, legkö­zelebbi Postaládánkban pe­dig — ha úgy tetszik, kará­csonyi csokor helyett — az illetékesek ugyancsak meg­szánó-"-"-" --''"szaiból adunk majd válogatást A gyermekekért, idősekért A Szél utcai óvodába jár­nak a móravárosi gyerekek és a Londoni körúti nevelő­otthon 14 kis lakója i& Az óvoda vezetője. Fejős Ara­bella a gyermekekről gon­doskodó társadalmi munká­sokról írt levelében: ,yA Szegedi Tejüzem 14 szocia­lista brigádja Gyebnár Ven­del szervezésével már négy éve önállóan rendezi a Tél­apó- és karácsonyi ünnepé­lyünket Nemcsak anyagilag vállalták a terheket. hanem szülői érdeklődéssel és gon­doskodással a ,szerepléseket' is. Meleg Szilveszter a mi Télapónk, • gyermekekkel nagyon közvetlen és játékos a kapcsolata, óriási a sikere. A közös munkában tartal­mas és megbízható a barát­ság az üzem dolgozói és az intézmény nevelőtestülete kőzött A vízügyi igazgatóság Vásárhelyi Pál szocialista brigádja szintén évek óta ér­deklődéssel és sokféle segí­téssel támogatja óvodánkat A karácsonyi ünnepélyen minden intézeti gyermekünk tőlük kap ajándékot Több ezer forint értékben rendez­ték kertünket és az udvarun­kat A Napsugár bisztró dol­gozói szabad napjukon vál­lalt túlmunkával megvásá­rolták számunkra a nagy­csoportos oktatáshoz kitű­nően használható Írásvetítő készüléket. Köszönjük fára­dozásukat." Nagy Idától, az alsóvárosi szociális otthon lakó'ától is Télapó-ünnepségről kaptunk hírt. „Köszönetet mondunk mindazoknak, akik örömün­ket előkészítették, akik gon­doltak ránk, idősekre." Takarmány­pondok Újszegeden Hat aláírással érkezett le­vél, melyet Borostyán utcai olvasónk, Horváth István irt „Hónapok óta nem lehet ku­koricát kapni az újszegedi Marostői—Szövő utcai ME­ZOKER-nél. A telepvezető érdeklődésünkre mentségül azt mondja, hogy csak öm­lesztve kapna, de így nem fogadja el, tartva attól, hogy kicsírázik. Beszerezni a ku­koricát 6—8 kilométer távol­ságról tudnánk, kerékpárral ez lehetetlen." A kertváros kisállattenyésztóinek nevében érkezett Kismanga Péter le­vele is, amely szerint az Er­délyi téri üzlet nyitvatartási ideje nincs összehangolva a 200 méterre levő daráló mun­karendiével, s ömlesztett áru fogadására alkalmatlan. A Töltés utcai boltban sem lehet zsákolt terményt kap­ni, s ritkán érkezik az üz­letbe kukorica is. Utak, átjárók Oly sok még a rossz út Szeggden, s mégis a Búvár­tóba dobják az — olvasónk szerint utcafeltöltésre még alkalmatos — épftési törme­léket — írja Faragó György. Hogy a még valóban fel­használható bazaltköveket durták volna a tó vizébe, nos, ez aligha valószínű, hi­szen az értékes burkolóanyag nagyon is keresett áru. Bizo­nyára értékét vesztett törme­lék volt, amit olvasónk lá­tott, melynek felrakodása és elszállítása — valamelyik sá­ros utcába — többe került volna, mint amennyit ért. A Szivárvány utca és a Petőfi Sándor sugárút sar­kán könnyen megáll a viz, nyáron pocsolyásodik. télen korcsolyapálya lesz, amely nehezíti a gyalogosok közle­kedését — írja Szarapka Im­re a környék lakóinak nevé­ben, ígérve, hogy a „víz­állás" okának megszüntetése után az ottlakók már rend­ben tartják a sáros átjárót A II. kórháznál levő villa­mosmegálló utasait régebben alumínium kerítésféle védte, hogy esős időben a gépjár­művek nyomán felcsapódó sár ne szennyezze a várako­zó utasokat Nyilván azért szereltnék le a védőkerítést mert csúnyácska volt Mi lenne hát a megoldás? Vala­milyen módon lassításra, fi­gyelmesebb vezetésre kész­tetné a járművezetőket Nagymihály Lászlónénak van másik kérése is: a vasöntöde kábelfektetés miatt felbontott járdájának helyreállítását sürgeti, mert lassanként már csak gumicsizmában bizton­ságos arrafelé járniuk. Szatmári Mihály (Babér u. 10.) szeretné az illetékesek válaszát tudni: mikor kap petőfitelepi utcájuk vizet, vagyis a vízvezeték-építést mikorra tervezi ott a tanács, s hogv várható-e útjavítás. A TÜZÉP-telepet ugyanis nehezen lehet meközelítenL Betegek kérdezik Nagy Mátyás, nyugdíjas olvasónk arra a kérdésre vár választ, hogy miért szüntet­ték be a gyógyszertárak a komblnáltpor készítését és árusítását Ennek nyilván alapos oka volt — majd megtudjuk az illetékesek vá­laszából —, annyit tennénk hozzá a kérdéhez: a kombi­náltpor helyett milyen gyógy­szer szedését javasolják az orvosok ? Algyöről a fogklinikára, onnan a Zöld Sándor utcai rendelőbe vitte fogfájós kis­fiát Najdics Jánosné (Algyő, Búvár utca 12.) — egy hó­napja, november 19-én. Am a rendelőben csak ügyeleti szolgálat volt, s este 9 órá­tól. Vissza a klinikára, on­nan az akkorra már bezárt sportorvosi rendelőbe, a Le­nin körúti SZTK-ba, a gyer­mekklinikára, majd az újsze­gedi gyermekkórházba vitt az út, végül az utolsó állo­más, újra a Zöld Sándor ut­cai rendelő következett! A portás a rendelési idő kez­dete előtt beengedte az édes­anyát és fiát a váróba, hogy ne az utcán ácsorogjanak. A portás „kikapott" az érkező orvostól. A kálvária végén ez esett legrosszabbul levél­írónknak. Miért tilos rende­lési idő elótt beülni a fűtött váróba? kék lakása meleg. Nekik és fagyoskodó sorstársaiknak üzenjük: a Postaláda fűtés­ügyben „bedobta a törülkö­zőt". B. Istvánnénak vitája tá­madt a Marx téri csarnok egyik elarusitónőjével — a visszaadott pénz miatt. Dön­tőbírók azonban nem lehe­tünk: az esetnek nem vol­tunk tanúi. Majdnem két hét elteltével csak utólagos ész­revételünk lehet: a vásárlók könyvébe kellett volna olva­sónknak beírnia panaszát, még ott, a vásárláskor. Ezt üzenhetjük egyébként V. Sz Imrénének is. aki a béke­telepi üzletből hazatérve hiá­kereste szatyrában a megvett árut. F. Róbert szemtanúja volt az esetnek: a Gogol utcában egy felnőtt agyonvert két kismacskát, hiába kért kö­nyörületet egy kisfiú. A hosszú levélből csak az nem derül ki: felnőtt levélírónk miért nem szólt közbe. Neki talán sikerült volna meg­mentenie az ártatlan állato­kat... F. Károlynénak üzenjük, hogy gyermeke napközis fel­vétele ügyében közvetlenül az illetékesekhez, a városi tanács vb művelődésügyi osztályához forduljon. Központi antennák Kónya Sándort és központi antennával felszerelt házban lakó olvasóinkat érdekelheti a GELKA kirendeltségveze­tőjétől kapott információ. Az elromlott központi antennák javítására csak a győri GELKA-szerviz dolgozói jo­gosultak, ezért az esetleges hibabejelentéseket a továb­biakban a győriek címére (Győr, Somogyi Béla utca 28.) vagy a szegedi kirendeltség­nek lehet küldeni, de innen csak továbbítják a leveleket A válaszlevélből egyébként megtudtuk, hogy „az 1KV tájékoztatása szerint műszaki átadás-átvétel még nem volt. Ennek lehet következménye Kónya Sándor panasza, me­lyet elküldtünk Győrbe. Tá­jékoztatásul felsoroljuk a győri antennaerősitővel ellá­tott házakat: Tarján 201., 206., 207., 206 , 209., 213., 214., 215., 216., 217., 401., 402., 403., 404., 405.. 406., 407., 408., 417, 418. és 419." Összeállította: Pálíy Katalin önyves monológok — Tessék mondani, meg­lőtt már a Modern Könyv­tár-sorozatban a ...? — Ezeket a Tolsztoj-mesé­ket kérem! — Lilikém, megjött már az a gyerekkönyv? Tudod, a ... Idő: dél és fél egy kö­zött. Hely: a Szegedi Ruha­gyár. még pontosabban az ebédlő modern épületének előcsarnoka. A sarokban, fé­lig-meddig a lépcsőfeljáró alatt, nagy sürgés-forgás. Ide benyomakodva olyasféle ér­zése támad az embernek, mintha tömött villamos vagy busz belseiében lenne, éppen idővel a mennyi kezd kicsit holmi pincé­hez hasonlóvá válni. Dr. Zsuró Józsefnének nincs sok ideje velem fog­lalkozni: — Oj könyvek jönnek egy­re, csak azokat nem akar­ják elvinni az istennek se. amiket itt nem tudok eladni. Aranv János kapcsos könwét százkllencvenért, a Regé'ő magvar várakat meg efféléket. Nagy a forgalom, néev év alatt mindig volt vevő elég. Miket visznek leginkább Üti könyveket el­sősorban. aztán nersze Szil­vásit. Berkeslt. Passuthot. a Bengáli tüzet. Nagy sláeer a Bolondok haióia. Szak­könyvet nem nagyon kapok, pedig keresik igencsak. — Azért vagyok így fel­öltözve, mert legtöbbször csak szeretném, ha íütené­nek, sokszor meg vagyok fáz­va. Nem csoda: hetente há­romszor árusítok 12-től fél 3-ig, ennyi idó alatt össze lehet szedni egy-két virust így télen már nemegyszer elhatároztam: nem csiná­lom tovább. Nyugdíjban va­gyok már két éve. pihen­hetnék. De ha újra itt a ta­vasz, azon kapom magam: nincs is kedvem elmen­ni Ismerek majdnem min­denkit, 28 évet dolgoztam a gyárban. Az árusításba be­lejöttem. nem is szívesen adnám föl a terepet.. Azt hittem, Pálfalvl Ist­vánnét is valamiféle elő­csarnokban, pult mögött ta­lálom meg. E helyett ap­rócska szobában fogad, nagy, zárt szekrényre mu­tat. — Ott a „mellékfoglalko­zásom". Nem mondom, üve­ges iobb lenne, de annak is örülök, hogy ez a szoba le­galább nagyobb, mint az elő­ző. Elképzelheti, az milyen kicsike lehetett. Nézze, ez a Gabonatermesztési Kutató­intézet. Itt főleg értelmiségi­ek dolgoznak, leginkább nők. Viszik a gyerekkönyveket, a czabásvarrást, á szakád­könyvet. de Raffai Sarol­tát, Oravecz Paulát is. És meglepő: sok klasszikust, főleg világirodalmiakat. De keresnek mindenfélét, saj­nos, az utánrendeléseket én nem tudom biztosítani, pe­dig a havi hétezer forint­nál is nagyobb lehetne a forgalom. Aki be tud járni a raktárba, feltétlenül lé­péselőnyben van. Csak meg­tűrik a könyvterjesztést, meg ha kell, reprezentálásra fel­használják: nálunk ilyen is van. Tizenhét év alatt tőlem egyszer sem kérdez­ték meg. nincs-e valami gondom-bajom, hogyan is megy a házi könyvesbolt. Miért csinálom? Most mond­jam, hogy megszoktam, meg­szerettem. meg efféléket? A kiszombori telepünkön fő­leg fizikaiak dolgoznak, ők is ismernek, küldik be a listákat. Jó dolog, hatni az emberekre. Csak ... hetven­kilencben megyek nyugdíj­ba. Szivem szerint azután is árulnék, de nagyon fé­lek, megbukik majd az egész. Hát azért, amiket az előbb mondtam. Talán még­sem. Talán... — Szegeden jelenleg mint­egy 136—150 üzemi könyv­terjesztő található — mond­ja Monostori László, a Mű­velt Nép Könyvterjesztő Vál­lalat 208. számú Radnóti Miklós Könyvesboltjának ve. zetője. — A szállítással bi­zony bajok vannak, össze­sen egy tehergépkocsi vi­szi a csomagokat. S mióta a mi boltunk feladata az üze­mi könyvterjesztés irányí­tása és ellátása, jó néhány másik nem hajlandó ezt tu­domásul venni, ök is „bete­lepszenek" ide-oda, ez per­sze a mi bizományos háló­zatunkat rombolja. A for­galom emelkedése így na­gyon eltérő, az viszont biz­tos. hogy a terjesztők nyolc­van százaléka idén túltelje­síti tavalyi forgalmát. Tervezünk hálózatbővítést is, például a tejüzemben, a Kossuth Lajos sugárúti já­rási SZTK pedig maga kérte az árusítást, igény van rá. A gyorsabb és Jobb ter­jesztés érdekében stencile­zett listákat küldünk a könyveseknek a darabszám és az ár feltüntetésével. A visszajelzések után „indul a forgalom". Általában azt hi­szem, még mindig rengeteg a kihasználatlan lehetőség az üzemi könyvterjesztésben Szegeden. Igen. a lehetőségek adot­tak. A könyv igyekszik el­jutni mindenkihez, s talán nem is figyelünk kellókép­pen azokra, akiknek kezé­ből a munkahelyeken át­vesszük őket. Mostoha len­ne a sorsuk? Nem ártana többet gondolni rájuk. Domonkos Lássló Üzenetek Építőmunkások képzése Növekednek az igényeink, lakásokból is egyre jobbat kívánunk. Ehhez szükséges, hogy az építőipari dolgozók mindig gyarapítsák tudásu­kat. alkalmazzak az új anya­gokat és technológiákat. A Dél-magyarországi Magas­és Mélyépítő Vállalat veze­tői nagy figyelmet fordíta­nak a dolgozók képzésére, illetve továbbképzésére! A megyei szakmunkásta­nulók közül a DÉLÉP-től há­romszázan kapnak ösztöndí­jat. Jövőre a megyei in­tézetekből 456 fiatal kerül a vállalathoz. Közép- és fel­sőfokú iskolák nappali ta­gozatán 83-an élvezik a DÉ­LÉP ösztöndflát. A doleo­sugárúti továbbképző isko­lájában az idén 520 fizikai dolgozó szerzett új ismere­teket. Sokan jártak az álta­lános iskolai vizsgára fel­készítő tanfolyamokra, szak­mai továbbképzésre, nehéz­és könnyűgépkezelői okta­tásra. Sikeres volt a mun­káscsoportok vezetésére föl­készítés, másképpen szólva a brigádvezetők tanfolyama. Az alkalmazottak közül 180­an tanultak a továbbképző iskolában. Számos ismeretet csakis más vállalatnál sajátíthat­nak el a DÉLÉP dolgozói. Idén nyolcvanan vendéges­kedtek társvállalatoknál. Mindent összevetve az idén „Föld szülte Nehéz kiadványt az olvasó figyelmébe ajánlani, ha mindjárt a elmét magyaráz­ni illik: Föld szülte fáját — „csak tiszta forrásból" me­ríteni: eme kettős parancso­lat űzte vissza unos-untiglan jegyzetfüzeteivel, magneto­zók közül 72-en tanulnak a DÉLÉP 1800 dolgozója ta­közép- és felsőfokú intéze- nult úgy, hogy anyagi támo­tek esti és levelező tagoza- gatást kapott. A tudás gya­tán. rapitása 10 millió forintjá­A vállalat Kossuth Lajos ba került a vállalatnak. Szeged környéki ráolvasások ionjával az idős tanyai em­is népi imádságok. Nem is berekhez, több mint évtize­vasárnap délutáni ejtőzéshez den át. Amit Polner, a liri­vagy gondűző kikapcsolódás- kus, a fantázia ihletforrása. hoz biztatnám bárkinek ke- ul használt a hiedelmekből, zébe. Inkább azoknak, szel- babonákból, eddig is nagy­iemi kádfürdőre, kiket ér- jából Ismert volt. Most a dekel e táj kies vidékeinek versek mögül kilép a folklo­hagyományvilága, hogy a so- rista, s gyüjtőszenvedélyének rok mögül kifürkészhesse, eredményét teszi az asztalra, hogyan éltek (élnek) errefe- Nem értékel, analizál, esu­lé a számára Ismeretlen em- pán lefr, följegyez pontosan berek. > „A költő szemével néztem és Tehát n magyarázat. Rá- végeztem a munkám — vall­olvasásnak tartja a néphit a ja meg bevezető soraiban. — szavakkal történő varázslást, Arra soha nem vállalkoztam amikor valaki valamely elő- és nem vállalkozom most adott (esetleg leírt) szöveg- sem, hogy filológusként ér­gel — hite szerint — vala- tékeljem az összegyűjtőt! milyen életjelenség megvál- anyagot. Föladatomnak a tozását érheti el. Betegséget hiedelmek, ráolvasók, népi gyógyít, előz meg emberben Imádságok mentését tartót­vagy állaton, férgeket űz tam. Költészetet teremteni a el a háztűzhely mellől, ser- szokások rítusából, versekké kenteni vagy rontani akar emelni mágikus praktikákat szerelmet stb. Például: „ÚJ- és lejegyezni suttogva mon­ság hasamba. Hideglelés a dott, papírra ritkán, vagy pokolba! — Ezt szoktuk mon- soha le nem irt imádságo dani, ha üj valamit kat. Bejárni egy-egy félnap­öszünk..." A ráolvasások járóföldnyi területet Csong­szövege rendszerint titkos rád megyében. Gyalogolni a és a varázsigéket pontosan keréknyomok mentén. És lát­idézi. Az úgynevezett archai- ni, tudni: mélyek a szegény­Marik Gyula (Felsőváros, 213/A 1/3.) ismét fűtésügyben kéri a Postaláda segítségét. Nem akarunk azonban fele­lőtlenül Ígérgetni, hogy majd intézkedünk, hogy továbbít­juk a panaszt. Lassanként és kénytelen-kelletlen elhisszük, a fűtésrendszerek hibáit — igyekezetük ellenére — tán maguk a szakemberek sem tudják már kijavítani. A bi­zakodásban társak lehetünk, de ettől még nem lesz Mari- i Ételízesítők Mosonmagyaróvárról A mosonmagyaróvári kon­zervgyárban ketchup gyár­tását kezdték meg. A 11­féle fűszerrel dúsított kü­lönleges ételízesítőt csak Mo­sonmagyaróváron készítik. A hazai igényeket teljes mértékben kielégítik, sőt az idén gyártott 150 vagonos mennyiségből exportra is jut majd. A ketchup leg­nagyobb felvevő piaca az NDK. A ketchup édes vál­tozata mellett az idén gyárt­ják először a csípős ízűt is A csípősből egyelőre 130 mázsát állítanak elő. A má­sik sajátos ételízesítő a szárított hagyma, amelyet a konzervgyár részint saját gyártmányaihoz használ, ré­szint főzési alapanyagként értékesít. kus apokrif imádságok pe­dig olyan népköltészeti ter­mékek, melyeknek eredete bizonytalan. Rokon vonásai fölfedezhetők mind a világi, mind a középkori vallásos lí­rában, a változatai kollektív alkotások, jobbára egyházi jóváhagyás nélkül éltek és terjedtek, a papság ellenez­te, tiltotta. A szükséges bővebb tud­nivalókat — a szakirodalom nyomán — leírja gyűjtemé­nyes kötetének előszavában a szerző, Polner Zoltán. Aki a 60-as évektől, pedagógusi munkájának önkéntes „meg­hosszabbításával", Kiszom­óoron és Ferencszálláson buzdult neki, eléggé nem tisztelhető elszántsággal, föl­térképezni a környék népszo­kásait, fehér foltjait. Fejében a szociográfus konoksága, szívében a költő mohó vágya ség keréknyomai... Ügy is beszélhetnék erről a kötet­ről, mint egy nemzedék val­lomásáról." A Somogyi Könyvtár ki­adványát Erdélyi Zsuzsanna lektorálta, Péter László szer­kesztette a tudós szigorával Illusztrációi a jugoszláviai Andruskó Károly munkái. N. I. Betonlizem Elkészült a betonüzem a: lülő palotaszigeti szenny iztisztitó telephelyén. A» időjárástól függ'en kezdő­dik meg a nagy munka: töbfc 'ízezer köbméter betont épí­tenek az alapba és a Du­nától védő partfalija. t *

Next

/
Oldalképek
Tartalom