Délmagyarország, 1977. december (67. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-13 / 292. szám

4 Kedd, 1977. december 13. Hogyan vadásznak farkasra ? 14 szovjet tudomány eredményei Lengyelország déli része, különösen a Bieszczady vidéke valóságos vadászparadicsom. Az 1500 méternél alacsonyabb hegyeken a bükkel és fenyővel borított rengeteg igen gazdag nagyvadakban. Találkozhat itt a vadász medvével, bölénnyel és a híres kárpáti szarvassal. A té'i zord időben farkasele nyomai keresztezik az őzek, szarvasok nyomait a hóban A bükkösökben sok a vaddisznó, s előfordul a vadmacska is, amelyeket „lengyel tigrisnek" neveznek errefelé. A vadászok közt rendkívül szórakoztató az agarasvaddisznó-vadászat. Az erős agarak még a magas hóban is jól futnak, s nem tágítanak a már beken lett vadaktól. Persze, nem könnyű néha derékig érő hóban kilométereket gyalogolni. Ezért a vadászok a vaddisznók és a szarvasok által már kitaposott utakat keresik. Ez néha különös izgalmak okozója lehet, mert ugyanezeken az útvonalakon követik az áldozatukat a farkasok is. A Jengyei hegyekben gyönyörű vaddísznópéldánvok találhatók: gyakori Közöttük a 200—250 kilogrammos vadkan. A lengyel vadászok által ejtett vaddisznótrófeák a világranglistán előkelő helyen szerepelnek: az e'.ső, a harmadik és az ötödiktől a nyolcadikig tartó helyezéseket foglalják el. A farkasokra magasan épített állásokból vadásznak. Előfordul olyan eset is, hogy a farkasvadászok másfél hetet töltenek ezekben a lesállásokban, míg a kitett csalétekre megjelenik a vad. Ezek a magas állások persze, viszonylag kényelmesek, fekhely is van bennük. Sokkal izgalmasabb — ahogy mondják — a bekerítéssel folyó farkasvadászat. Ilyenkor a farkasok feltételezett tartózkodási helyét egy hosszú, piros szalagokkal tűzdelt zsinórral veszik körül. A szalagok ijesztően hatnak a vadakra, s Így előbb-utóbb, nagy futkosás közben, a puska elé kerülnek. A lengyel hegyekben agarakkal a nyulakra is szabad vadászni. Ez hagyományos vadászati forma — bár nem nagyon eredményes, de — a vadász szemszögéből — igen izgalmas és szép látvány. (BUDAPRESS — INTERPRESS) Tibor: Nem szokás irodalmi térképet rajzolni, pedig megérné: csak a huszadik században magyar írók egész sorának művészete a legszorosabb kapcsolatban áll egy-egy tájegységgel. Ahogy Tamási Aron a Székelyföldet, Végh Antal Szatmári Illyés Gyula Tolnát emelte az Irodalomba — hogy csak néhányat említsünk —, úgy teszi ezt, egyre Inkább ehhez a vonulathoz kötődve, ZAm Tibor Bács-Kiskunnal, a Duna—Tisza közével. Zám Tibor: szociográfus. Azért szükséges ezt hangsúlyozni, mert az úgynevezett valóságirodalom, az irodalmi szoctográfia hetvenes évekbeli reneszánsza új megvilágításba helyezi a szűkebb pátriákat ábrázoló írók törekvéseit. A tényszerűség, a kíméletlen igazmondásra törekvés, a következtetések szigorú logikai rendje igazolja a fülszöveg utolsó mondatát: „Így válik Zám Tibor méltó követőjévé annak az el nem évülő hagyománynak, amely nálunk, Magyarországon minden korokban kötetezi a szociográfust: ne csak a népről írjon, hanem a népért is." Akikért most hét tanulmányt gyűjtött kötetbe a szerző: az alföldi tanyavilág népe. Az ország lakosságának több mint 8 százalékát jelenti ez, mintegy 860 ezer embert. S Bács-Kiskun megyében, miként az első, bevezetőelemző tanulmányból, n Gondunk: a tanyavilágból kiderül, a legtöbb a tanyán élők száma: 570 ezer, tehát több mint félmillió magyar állampolgár. A vállalkozás méretei igen nagyok: körbejárni a „megszűnnek vagy megmaradnak?" kérdés minden lehetséges alternatíváját, az egyik legégetőbb gondot, a tanyavillamosítás kérdéseit, amely a legelemibb emberi, állampolgári jogokat adhatja a tanyasi ezreknek. Mint egykori pedagógust, élénken foglalkoztatják Zám Tibort a tanítás-nevelés aktualitásai is: a tanyai kollégiumok, a magnetofonos oktatás. Tisztában van azzal, hogy óriási történelmi felelősség a tét: az ebből a társadalmi rétegből érkező ifjabb generációk tudatának formálása döntő fontosságú lehet a jövőre. Ugyanakkor a sajátos tanyai életforma és a kollektivizálás okozta társadalmi változások összefüggéseinek negatív oldalai sem kerülik el figyelmét: a szakszövetkezeti formában gazdálkodó parasztság bizonyos rétegeinél nagy méreteket öltött a zugszeszfőzdék, pálinka- és borhamisítások „balladáit" mondja el a Szeszmesterek cimű írás. Az akadékoskodó közbeszólhat: az összkép nem túlságosan optimista, helyenként sötéten látó? Maga a szerző is idéz néhány efféle kifogást egy-egy felettesétől, akiknek könyve egy-egy részletét tájékozódás céljából megmutatta. Lehet, hogy így van, de ez a kötet jóval több, mint az optimista—pesszimista vízválasztó minősítése: egyszerűen, bizonyíthatóan és kendőzetlenül — igaz. Kikezdhetetlen az a szinte filológusi pontosság, ahogy az adatokat-tényeket-konklúziókat egymás mellé csoportosítja. S főleg vitathatatlan az őszinte segíteni akarás, a javító szándék, a figyelmeztető felkiáltás. „Ki hívott közétek, tanyák! Rozsföld, tanyabejáró, dűlőút / kukoricaföld, krumpliföld / dűlőút, szőlő" Buda Ferenc Tanyám — hazám című versciklusának részlete szolgál a kötet mottójául. S hogy ki, mi hívta Zám Tibort választott (hiszen csak 1969 óta él a megyében) hazájába, a bács-kiskuni tanyavilágba: a körtyv becsületessége, a tiszta emberség kényszerítő ereje a válasz. Tudom, tulajdonképpen az előbbi bekezdéssel kellett volna befejezni ezt a recenziót, valami azonban még nagyon idekívánkozik. A tanyai, külterületi lakosság aránya szempontjából az ország „tanyás megyéi" közé tartozik — Csongrád is. Kilencvenezer emter él tanyákon szűkebb hazánkban. Gyanítható, vagy éppenséggel bizonyos: a Zám Tiboréhoz hasonló könyvet igen jó szívvel fogadnánk — a Szeged környéki, a megyei tanyákról is. (Forrás Könyvek, Kecskemét, 1977.) D. L. „A rejtélyek bolygója ri Tíz éve, hogy a „Vénusz—4" automatikus űrállomás si- A magas hőmérséklet miatt mán behatolt a „kék bolygó" légkörébe. A csillagászok fan- csak a légkörben található táziáját évszázadok óta izgató, rejtélyes „hajnalcsillag" fel- víz, a felszínen nem. De a tárta titkainak egy részét. Azután újabb próbálkozások kö- légkörben sem sok. Íme, így vetkeztek. Vajon, ma már mindent tudunk erről az égitest- magyarázhatjuk meg a légről? Erről szól Vaszilij Moroznak, a fizikai és a matemati- kör sajátos tulajdonságait, Icai tudományok doktorának a cikke. amelyet csaknem teljes mér, „, , „ ,. , .. „,.„ . _ , ... lékben szénsavas gázok alA Vénusz közvetlen kor- Különböző magyarázatok kotnak. A Vénuszon ugyannyezetének kutatásai a ne- születtek a Vénusz felszíné- pgy rnint Földön * a bolygó gyedik szovjet automatikus nek és alacsonyabb légréte- belsejében levő gázak kivábolygóközi űrállomás felbo- geinek a felmelegedéséről. A iasztódásával alakult ki 'a csátásával indultak meg. Ezt szovjet Vénusz-kutatások el- légkör. A kiválasztódás még két berendezés követte, sődleges feladata volt a lég- gyorsasága ugyancsak körülamelyek pontosan olyanok kör alapvető összetevőinek belül egyforma volt a két égitesten. A Vénusz belseje igen szea víz felösszetevőinek voltak, minti a Vénusz—4, an- meghatározása, a hőmérsék nak ellenére, hogy bizonyos let és a légnyomás mérése, azonban vízben műszaki jellemzőiket to- Ezután annak a tisztázása gény, A Földön vábbfejiesztették. Végül a vált esedékessé, hogy milyen Vénúsz—9 és a Vénusz—10 mélyen hatolnak be a légűrállomások következtek, körbe a felhők által szétszórt oldotta a széndioxidot és utána az üledékes kőzetekbe lekötötte. A Vénuszon ez ezek már minőségileg is új napsugarak? Tulajdonképpen nern történt meg. Ez az oka a két bolygó óriási légköri kategóriát képviseltek. milyen ez a rejtélyes felhőA leszállóberendezések takaró, amelyen a legkisebb hűmérsékfetfeltérése'inek' megvalósították a sima lan- nyilas sem fedezhető fel? A dolást a bolygó felületén és légköri képződmények szoros televíziós képet továbbítot- kapcsolatban állnak a föld- J" tak a Földre. A tudósok elő- tani folyamatokkal, ezért " Udsrd' fontos volt tájékozódni a Vénusz geológiai jellemzőiről is. pil-ször a bolygó felületét lantották meg. A teljes programban körülbelül 20 tudományos kíA bolygóval kapcsolatban még sok rejtély vár megA Vénusz-kutatás olyan érdekes tervei látnak napvilágot a sajtóban, mint például a légkörben lebegő kutatóléggömbök és a felszínt vizsgáló önjáró berenEzeknek a kérdéseknek a ___ sérlet szerepel. Az egyikben megoldásában a szovjet Vé- deTések "előállítása." A Vénusz francia tudósok is részt vet- nusz-kutatók sikereket értek fizikai feltételeinek a sajátek, s egyes eredmények el, bár korai lenne még vég- tosságait — mint a már emértelmezésében értékes se- ső következtetést levonni. lített magas hőmérsékletet és gítséget nyújtottak az ame- Megállapították, hogy a Vé- légnyomást — figyelembe rikai szakemberek. nusz légköre széndioxid, véve megállapíthatjuk, hogv Mit kerestek és mit talál- ame'F elnyeli az infravörös óriásj műszaki nehézségek tak a tudósok ennek a több sugarakat. Ez az oka a ma- közepette és pontos elemzést éves programnak a teljesíté- gas homérseklet kialakulasa- igényeive haladhat előre a nak. A felszín közelében 470 —480 C-fok és 100 atmoszféra légnyomás tapasztalható. átmérője pedig, egyötöde BlaP°San se során? A Vénusz a Föld testvérbolygója. Tömege négyötöde, kutatás. II nukleáris energia távlatai A szocialista Csehszlovákia hozzákezdett a nukleáris energetika 15 éves fejlesztési programjának megvalósításához. A program keretében több atomerőmű építését irányozták elő, mintegy 12 millió kilowatt összkapacitással. A cél az ország ffitőenergetikal készleteinek további növelése. A szlovák ipar fejlődését á tervek szerint három erőmű 3egíti majd elő. Ezeket az erőműveket csehszlovák és szovjet berendezésekkel szerelik fel. A jövő évtől ad áramot az első, 880 megawatt kapacitású erőmű, amit már az új konstrukciójú reaktorokkal látnak el. Az első prágai erőmű építése az ötéves tervidőszak végén kezdődik. A nukleáris energetika távlati fejlesztési programja a nukleáris erőművi berendezéseket gyártó ágazat nagymértékű fellendítését is magával hozza. A gépgyártás központja a tervek szerint Plzen lesz. A 15 éves program befejeződésekor az atomerőművek az ország elektromos energiaszükségletének egyharmadát fedezik majd. (BUDAPRESS — PRAGOPRESS.) bolygónkénak. Bár közelebb van a Naphoz, alig kap több hőt a Naptól, mint a Föld. Ez azzal magyarázható, hogy az infravörös sugarak áthatolását a bolygó felhőtakaróján. Ennek ellenére a felhők által szétszórt sűrű felhőtakaró borítja. Az napsugarak mélyen bejutnak első kozmikus kutatások a légkörbe és jelentős részük Fuött18 k3 tUdÓ\°,k aZt eléri a felszínt. Ezzel magyafeltételezték, hogy a Vénusz , éghajlata nem sokban külön- razhato a légkor igen magas bözik a Földétől. Bebizonyo- hőmérséklete. A jelenséget sodott, hogy ez nem így van. „üvegházi hatásnak" nevezik 1957-től kezdve a rádió- Az „üvegházi hatás" a Vételeszkópok nagyon magas nuszon 500 c_fok kia,akulá. homersekleti értékeket mu- . . tattak ki a Vénusz felszínén. 8at 18 tetővé teszi. A szovEzek 250—300 C-fok körül Jet műholdak által szolgáltamozogtak. A? automatikus tott eredmények azt bizoűrállomások még magasabb nyitják, hogy éppen az hőmérsékletet észleltek. Ho- , . . , ,, „ , gyan lehetséges az, hogy a "uveghazl hatás okozza a Föld testvérbolygója ilyen bolygó felszínének felmeleforró? gedését. Áruvizsgálat Mi kerüljön a kocsi hűtőjébe? Általában csak „fagyálló"- rét ezekhez a speciális hűtőként emlegetjük a gépkocsi folyadékokhoz tervezik, hűtőrendszerébe való folya- A „Nagyító"-ban, a foJékot, holott e keverékek gyasztók lapjában jelent meg nem csupán abban különbőz- a kapható kilencféle hűtőfonek a hajdanán alkalmazott lyadék tesztje, tiszta víztől, hogy alacso- A fagyállóságot 1:1 arányú nyabb hőmérsékleten fagy- higításcan vizsgálták (azonos nak meg. Ma már az új autó- mennyiségű desztillált vizet kat fagyálló folyadékkal fel- és fagyállót kevertek össze), töltve adják át nyáron is, mert a motorok hűtőrendszeCsaládi események Dudás Mária Dorottyána/k Kornél, Kovács Lászlónak és Fialka Piroskának Katalin, Sándor László Ferencnek és Köböl Rozáliának Hajnalka Eszter, Székest Kálmánnak és Dudás Éva Viktóriának Erika, Karai Sándornak és Virág Editnek Sándor, Zelei Lászlónak és Mészáros Annának Gábor, Tóth Józseí Attilának és Veres Évának Emese Éva, és Temesvárt 'noná, Kerekes ^agy-Biblia Ferenc Andrásnak házasság I. kerület Szeged: Ábrahám László és Kulcsár Eszter, Szőke András és Ludányi Jolán, Balázs László és Rácz Piroska, Benkö László és Vajter Rozália, Joó Imre és Kolonács Katalin Gertrúd, Rácz István és Horváth Mária, Kanalas János Károly és Bodócsl Rozália, Körösi József Mihály és Bozsó Zsuzsanna, Nagy Sándor ós Vlda Márta, Nagy Mihály és Császár Erzsébet, Balogh Géza és Misinkó Márta, Bírt Ung József és Kalmár Irén, Lubani Nahair és Bácskait Eva házasságot kötöttek. H. kerület Szeged: Bende Ferenc és Bán Judit, Müller Lajos és Dér Rozália Zsuzsanna, Balla Ferenc Zoltán és Maczik Márta házasságot kötöttek. SZÜLETÉS I. kerület Szeged: Lantos Ferencnek Szántó Juditnak Lóránt Ferenc Remete Lajosnak és Pám Juditnak Róbert, Racsa Bélának és Grlzáik Borbálának Béla, Szekegt Mártának Márta, Gál István Mlhájynaik és Túrák Katalinnak Szabolcs István. Dubecz György Istvánnak és Károlyi Éva Máriának György László, Sebők Lászlónak és Bencsik Máriának Szilvia Márta, Lepahin Valerlj Vlagylmii-ovicsnak és Murát Teréz Katalinnak Katalin Marianna. Szabó Zoltán Jánosnak és Tóth Zsuzsannának Krisztián, Papp Andrásnak és Szunyt Máriának Andrea, Varga József Gábornak és Galambos Anninak József Lajos, Szabó Imre Sándornak és Vas Máriának Gábor, Rozik Imrének és Márta Margitnak Krisztina, Hell Sándornak és Töröcsi k Zsuzsannának Róbert nevű gyermekük született. HALALOZAS I. kerület Szeged: Moldvai Józsefné Lovászi Ilona, Orhalml Sándor. Szemerédl János. Márton József, Király János, Fohsz Istvánná Abés Sztainkovics Máriának Beatrix, Kiss Tamásnak és Kuris Erzsébet Klárának Adrienn Judit, Fekete ~íám "viktória, Kovács Béláné S™ Nadabán Perszina, Kalmár JáS no«' Foüor Sándor, Kis Józsefné és Paplogó Piroska Etelkának Kls Rbzé]la. Boros Pálné Kádárrn ™ vL R rt!^; Németh Bergstaller Lipót^tJ^^^f. Feigenbaum Etelka, Sajgó JóZoltán, Pata Károlynak és Gyémánt Klárának Károly, Barátit Ferencnek és Karsat Évának Férés Istvánnak és Hajdú Erzsé- renc, Márton Józsefnek és Babetnek Bettina, Börcsök Mihály- logh Juliannának Jujlanna, nak és Börcsök Erzsébetnek Pé- Dornstodter Józsefnek és Tátrai ter Mihály, Pópity Józsefnek és Annának Balázs, Csipak Istvánzsetné Borboba Mária. Varga Józsefné Czutor Rozália, TeUák András, Kószó Istvánné Bozóki Rozália, Liziczal János meghalt. II. kerület Szeged: Szabó Antalné Süli Mária, Petrlk Pálné Suska Mária, Halász Erzsébetnek Zoltán. Szűcs nak és Nagy Teréz Magdolnának Józsefnek és Hügl Annának Zsolt Anita, Négyökrű Zoltánnak és Hámor Dezső György, MertLtk József, Kis-Bonyár Árpádnak és Ferenozi Máriának ZoRán, Ma- Sándor, Farkas Ferenc, Gózon gyár Zoltánnak és Mamuzics Pl- Jánosné Balogh Mária, Róza Károska Katalinnak Katalin, Ko- roly Gyula. Hidjapus/.tay Andorpasz Dénes Lászlónak és Sel- né Csapó Viktória, Saakmetszter mecl Teréziának Márta, Dudás Ferencné Kovács Gizella, HanIstvánnak és Tiaóczki Magdolna csák Richárd, Farkas Jánosné Évának István Gábor, Konasz Horváth Julianna, Bozsó János Gercsó Ágotának Róbert, Pálinkás Lászlónak és Huszta Etelkának Zoltán Róbert, Szabó László Jánosnak és Kis Katalinnak Ildikó Katalin, Plpicz Ülésnek és Komócsin Máriának Endre Akos, Rajkt Zoltán Mihálynak és Vén Ivánnak és Halász Annának Szil- Józsefné Debreceni Apollónia, Maratnak Zoltán László, dr. Tímár Péter Lászlónak és dr. Greif Jüdit Teréziának Péter Krisztián, Veres Margitnak Andrea, ván Jánosnak és Csikesz Ilonának Anna Mia.ria.nna, Vörös Ferencnek és Udvari Ilonának via Anáta, Nagy Jánosnak és Ré- Fekecs József, Botár Arpádné perger Ilonának János, Futaki Hlmrének és Asztalos Ildikó IrénGábornak és Vlncze nek Erik. Jaksa Jánosnak és TeKórödi Ist- recskel Juliannának Anikó Éva, Greksza Jánosnak és Grünvald Ágnesnek Gabriella Erzsébet, Berta Istvánnak és Szólik ZsuBalló Terézia, Kiss Ferenc meghalt. Algyő: Magyar Zoltán, Fülöp Katalin, Török András Józsefné Bakos Ilona meghalt. Marianna, Nagy Antalnak és zsannának Lóránt, Berta JózsefLaczkó Etelka Irénnek Sándor, nek és Misán Erzsébetnek Tímea, Minyő István Józsefnek és Jámbor Franciskának János. Tokai Mihálynak és Fltbert Rozáliának Szilvia, Sajtos Tibornak és Nagy Máriának Bettina Eva, Kolonlcs Istvánnak és Sántha Jolánnak László, Rácz Istvánnak és Gazsó Katalinnak Mónika, Knébel Györgynek és Csenda Erzsébet- roltának Róbert Szilveszter nevű nek Ágnes, Faragó Szilveszter- gyermekük született, nek és Nagy Éva Margitnak Zoltán Miklós, Ezslás Józsefnek és III. kerület Szeged: Krtzsán Péter. Engelsmainn Jánosné Boros Katalin, Bodó György Józsefnek és Miajo- Cstzmazia Kálmán, Barát Miros Katalin Erzsébetnek Zsuzsán- hály, Gergelyfi Ferencné Oláh na, Gál Attila Bélának és Szűcs Julianna, Hajdú Antal, Dékány Margitnak Attila Krisztián, Gsá- Mihály, Kabók Józsefné Takács szár Jenőnek és Szaszkó Évá- Erzsébet, Moha Ernőné Tikacsev nak Norbert, Vida-Szűcs Imrének Katalin, Búza Istvánné Kovács és Dékány Eva Gyöngyinek Ani- Anna, Palóc Gyula Pál, Balla ta, Méhes Tibornak és Héja Sa- István. Cebel István Péter, Böröcz Lajos. Varga Imre, Tóth Mihályné Bodó Ilona, Boha Pálné IIL kerület Zatykó Ilona, Agostom Antal, FoSzeged: Lajos Jánosnak és En- dor Mária meghalt. s a kristityképződés kezdetét okozó -hőmérsékletet mérték.1 A különböző folyadékokban —30 és —37,5 Celsius-fok között kezdtek jégkristályok keletkezni, tehát ez a keverési arány a célszerű a gyakorlatban is. Ellenőrizték a folyadék korróziós hatását is. Az sem közömbös, hogy e folyadékok milyen magas hőmérsékletig tartják meg előnyös tulajdonságaikat. A modern motorok esetében ugyanis az üzemi hőmérséklet akár 95 Celsius-fok is lehet, amelynél víz használata esetén már jelentős gőzképződés lép fel. Végül ellenőrizték, hogy mennyire hajlamos a folyadék a habosodásra, ha ugyan-, Is hab keletkezik, romlik a folyadék keringése és a hűtő- • hatás is. A „Nagyító" ezek után a következő minősítéseket adta Kiváló minőségű a Glycoshell Plus (96.50 forint), a Gltkopur (51,40 forint), az NSZK-beli Kühlerfrostschutz (126 forint), az Agtp Fl Antifreeze (90 forint) és a szintén olasz Fiat 11 Paraflu, amelynek litere 95,50 forintba kerül. Jónak találták az Autoglikol 90-et (49,20—60 forint az ára, a csomagolás űrtartalmától függően), az EVI 90-et (48,50—50 forint) és a csehszlovákiai Frostal „K" Supert (63 forint). Közepesnek minősült a Frigol 90, ára literenként 49,20— 51,50 forint. Hogy az ár nem mindig arányos a minőséggel, az abból is látható, hogy ennél tíz fillérrel olcsóbban kiváló fagyállót lehet kapni. A folyadékok tulajdonságai a használat folytén az idő múltával romlanak. A gyártók általában kétévi használatot javasolnak, ezután a korrózióvédelem már megszűnhet. s a fagyáspont is emelkedhet. R. P.