Délmagyarország, 1977. december (67. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-10 / 290. szám

5 Szombat, 1977. december lffc Korábban kézbesítik a nyugdíjakat A posta Intézkedései az év végi csúcsforgalom lebonyolítására A szokásosnál korábban, expressz, valamint a gyorsan december 14-én kezdi meg s romló élelmiszertartalmú cso­még az ünnepek előtt, legké- magokat. A levélkézbesítés az sóbb 23-án befejezi a posta ünnepek alatt szünetel, az esedékes havi nyugdíjak Az egyre növekvő levél- és kézbesítését — közölték a csotnagmenhyiség elszállítá­posta-vezérigazgatóságon. sára a jövő hét elejétől kará­A kijelölt postahivatalok csonyig 11 vonalon a sze­december 11-én és 18-án, rnélyvonátökhoz sordnkfVüli ezüst- és aranyvasárnap a mozgó postákat kapcsolnák kereskedelem igényeinek és szükség esetén kisegítő megfelelően két-háromőrás meneteket is indítanak. A pénzfelvételi szolgálatot tar- gépkocsiszállítést több mint tanak. A szombatonként 400 járattal erősitik meg. egyébként zárVa tartó posta- Külföldre már naponta két­hivatalok közül a nagyobbak szer annyi levelet adilak pos­december 17-én és 24-én tára, rhiHt a korábbi időszak­szükség szerint állnak a kü- ban, és a beérkező küldemé­zödség rendelkezéséi-e. Az át- nyek száma is erősen megnö­talános rendtől eltérően tél- vékedétt. A Budapest 72-es jes csomagkézbesítés lesz de- postahivatalban például a na­cember 18-án, vasárnap, Va- „. u , .. _ ­lamint 24-én és 31-én, szom- pi 7°°-800 ezer helyett mar baton, s még az ünnepek lüillifl küldeméhy ad alatt is házhoz kézbesítik az munkát a postásoknak. Biztonságosabban R R " az E5-oson Az autóbusz-pályaudvar és dés „trükkjeit" a szegedi jár­ta piac közelségé, a Kossuth művezetőknek, hogy a Iám­Lajos sugárút megnövekedétt pák adta előnyök valóban a forgalma, a Szegeden átve- közlekedés biztonságát és, zető nemzetközi útvonal, az gyorsaságát szolgálhassák. I E5-6S biztonsága követelte Rendelet a borról A Magyar Közöny 86. szá­mában megjelent a mezőgaz­dasági és élelmezésügyi mi­niszternek a Szőlő- és gyü­mölcstermesztésről, valamint a borgazdálkodásról szóló rendelete. A rendelet egye­bek között részletesen meg­határozza a termőhelyeket, a telepíthető fajtákat, a műve­lésre vonatkozó előírásokat, a must és a bor előállítására, kezelésére, Valamint palacko­zására és forgalmazására vo­natkozó szabályokat. Az 1380-as évektől kezdve van bortörvény hazánkbart, ez a jelenlegi szabályozás a legutóbbi, 1970. évi térvény módosítása. Az új jogszabály messzemenően figyelembé ve­szi a hazai termelés sajátos­ságait, valamint a külföldi partnerek igényéit, az ex* portérdekekét. Ennék megfe­lelően arra ösztönzi a terme­lőket, hogy a korábbi jogsza­bályban meghatározott alko­hol mértékét CSökfeéhtSék anélkül, hogy a magyar bor fajtajellegében, minőségében változás következne be. A rendelet megszigorítja az el­lenőrzést. A jogszabályban felsorolják a hazai borvidékeket; a ko­rábbi 14 helyett 15 borvi­dékbe sorolták be a termő­helyeket. Űj borvidék az ászár-rieszméiyi terület. (MTI) Mérlegen a Kincskereső Tegnap 8zegeden, a Sajtó- nek tagjai készítették Szaba- Mezei Ahdtás, La Fon'iine, ház klubjában ülést tartott a dos Árpád és Várnagy Ildikó Fazekas Ldszto, Matej Sop­Kincskereső című ifjúsági irányításával. Ugyancsak kin, Koljök Szevov, Oravecz irodalmi folyóirat szerkesztő- ajándék a Gyerekírások ösz- Imre, Szepesi Attila. Mosonyt ségl tanácsa. A megbeszélé- szeállítás, ahol az utóbbi idő- Aliz és Oseóí Erzsébet ver­sen, melyen ifjúsági köhyvtá- ben a szerkesztőségbe érke- selt. rosok, pedagógusok, közmű- zett gyerekversek és prózai A Kincskereső ezúttal a ne­velődési szakemberek, a Mó- munkák kaptak helyet. A ves űtikönyvíróhoz, Molnár ra Kiadó munkatársai, a me- Könyvek között és a Rejt- Gáborhoz látogatott el. Az gyei és városi párt- és tanácsi vényfejtők klubja rovatok is Édes anyanyelvünk még az szervek képviselői, az illeté- a gyerekek által beküldött Ady-jUblleurtl jegyében szű­kes minisztériumok küldöttei írásokból Válogattak. E szí- letett. Folytatódik JanikoVsz­és a szerkesztőség tagjai vet- nes és változatos, gyermek- ky Éva és Réber László hű­tek részt, az elmúlt félévi központú szám prózai ahyaga moros sorozata. A borító 3. lapszámokat értékelték és között olvashatják Lázár Er- oldalán kottát találhatnak az megvitatták a folyóirat 1978- vili, Hajdók Zlókú, Dómon- érdeklődők, Gál Sándor Ver­kós István elbeszéléseit, W. sét Balázs Árpád zenésítette H. Dawies, N. Nyektaszóv, meg. meg a Marx tér és a Nagy­körűt közös szakaszának ren­dezését. Az útburkolat szélesítésével egy időben a Mérey, a Mik* száth Kálmán és az Attila utca torkolatánál jelzőlám­pákat Szereltek fel, ezek mű­szaki átadására tegnap, pén­teken került sor. A sokszor szinte megbénult jármüosz. lopok, a hosszú percekig vá­rakozó gyalogoscsoportok ha­ladását és biztonságát szol­gálja az egymással összehan­golt három rendszer, amely­nek érdekessége, hogy „al­kalmazkodik" majd a Nagy­körút és a Kössüth Lajos su­gárút kereszteződésében már működő lámpa programjához. A sugárútról a Nagykörútra, a Marx tér irányába kanyaro­dó, és a körúton egyenesen haladó jártnŰVék élvezhetik a „zöld hullámnak" héVezett forgalomtechnikai szabályo­zás előnyeit. Ha az első lám. parendszérhez éppeíi zöld jel­zésnél érkeznek a jérmflVek és tartam tudják javasolt, 50 kilométeres sebességüket, ak­kor á következő három ke­reszteződésben is a szabad jelzés fedezetében hajthatnák át Meg kell tehát tanul­niuk az újszerű közieke­Fenyőfa — a Parlamentbe A soproni tanulmányi er- a felállítás után azonnal fheg­dőgázdáságban kiválasztották kezdik a díszítést. Az ágakra a piros és kék nyakkendős 100 kilogramm szaloncukort, pajtások parlamenti fenyőfa- 200 színes villanyégőt és más ünnepségének „főszereplő- különféle díszeket rakhak. A jét", az óriásfenyőt. A 12 mé- legjobb úttörőmuhkát végző térés fenyőt — a hagyomá- 1200 budapesti és 200, külön­nyokhoz híven — idéd is a böző megyékből érkező piros 22. számú Volán dolgozói és kék nyakkendős gyerek ranU6udapesrtraedaImi ^ ünnepelheti a karácsonyt a A Parlarriéntbé hétfőn vón- Parlamentbéh december 25­tatják be Csörlős emelővel és én és 26-án, Indiai tudósok hazánkban A magyar—indiai külturá- dómányos kutató intézetet. A lis csereprogram alapján no- látogatás eredményeként több vember 22-től december 8-ig évre szóló magyar—indiai héttagú indiai biológus dele­gáció tartózkodott hazánk­ban. Az indiai tudósok Sze­geden háromnapos magyar— indiai molekuláris biológiái szemináriumon vettek részt, majd meglátogattak több tu­biológiai kutatási együttmű­ködési tervet írtak alá. Ennek értelmében különböző rrtá­gyar és indiai tudományos in­tézetek közösen végeznek majd kutatásokat a biokémia, a genetika, a biofizika és a mikrobiológia területén. cís tervét Dr. Deme László, a folyó­irat főszerkesztője tartott ér­tékelő tájékoztatást az elmúlt fél esztehdő munkájáról. El­mondta, hogy a Kincskereső szerkesztősége továbbra is azon cél érdekében dolgozik, hogy a 10—14 éves gyereke­ket ólvasókká formálja, hoz­zájáruljon szocialista nevelé­sükhöz, személyiségük har­monikus kibontakozásához. Az elmúlt időben megjelent szántókét értékelve a többi között elmondta, hogy a lap a maga sajátos módján kap­csolódott jelentős évfordulók­hoz, így a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. év­fordulójához és az Ady-cen­tenáriumhoz. Jelentős esemé­nye volt az elmúlt időszak­nak a nyáron Szegeden meg­rendezett Kincskereső-tábor. A munka eredményét a lap szeptemberi és decemberi számában gyerekírások és gyerekrajzok formájában kézhez kapták az érdeklődők. Több jelentős pályázattal erő­sítette a folyóirat kapcsola­tait az olvasókkal és a szer­zőgárdával. Hiányt pótol a Viadalok, csaták, kalandok című új rovat, mely folytatá­sos regények pótlása kíván lenni. A termékeny, sok ötletet, javaslatot fölvető Vitában szó esett többek között a jövő évi tervek kapcsán a propaganda még kiaknázatlan lehetősége­iről, a formai megjelenítésé­ről, új pályázatok kiírásáról. A tanácskozás befejeztével Trencsényi László, a Magyar Üttörök Országos Szövetsége kulturális szakbizottságának titkára átádtá á Kincskereső szerkesztő kollektívájának áz országos elnökség oklevelét. A szerkesztőség ezt azért ér­demelté kl, mert magas szín­vonalún, sajátos eszközeivel segíti éz úttörő sZŐVetség Cél­kitűzéseit és a mai ffiagyar gyermekirodalom jelentő­műhelyévé vált az elmúlt há­rom évben. * Mégjétént á Kincskereső ez élH UiOlSó, 6. száma. A de­cemberi lapszám a tél és az ajándékozás jegyében szüle­tett. Ez mindenekelőtt abba" jUt kifejezésre, hogy a lap il­lusztrációit a Magyar Nemze­ti Galéria gyermek- és ifjúsá­gi képzőművészeti műhelyé­Új ifjúsági regény Dér Endre: Vadember veszélyben Első ifjúsági regénye, Az Attdlká viszonyát eleveníti első próba több mint húsz meg. A kamaszodó gyer­esztendeje jelent meg. „Öér meklélek pöntos ismeretéré Endre lírai költőnek indult, s nem is akármilyennek. Eb­bert a regényében — mély első megjelent könyve gyakran érezzük: költői lé­lek fűti a prózáját is, köve­tel kötöttebb, csiszoltabb stí­vall a jellemzés: „Azért va­gyok rá féltékeny, mert szép. Még azért Vagyok rá félté­keny, mert én a szépségkl­rálynő-választás óta nem tu­dok másra gondolni, csak rá. Ha figyelem is a nyári lust, több hangulati elemet." konyhából az én dzsungelo­Az idézett sofokat Varga mat, csak azért teszem, hogy Domokos írta lé 1955-ben A jobban Andikára tudjak gon. Magyat trök Lapjában. dólni. Kinn a dzsuhgel nyüzs­A József Attila díjas író gő ébredése, idebenn a csend, újabb Ifjúsági regényére, amely Andikát idézi." íme egyetlen szakasz, mely bizonyság arra, hogy annak idején a kritikus milyen pontosan ítélte meg Dér Endre írói Világát, — mely persze azóta több lett. Tisz­tább lett például a stílusa, olyanféle irodalom, plasztikusabb, de mindez nem irodalom van. Legfel- a líraiság rovására. Kiderül ez a legdrámaibb részeknél is, amikor Vad­ember életveszélybe is ke­rül, Kaland ez a Javából. If­jú hősünk fácánlesre indul, s melyet fnost taftok a ke­zemben, huszonkét esztendőt kellett várni. Ifjúsági regény, Ifjúsági irodalom. Gyanítom, hogy Ilyen kategória valójában nem is létezik. Nincs ilyen vagy csak jebb annak jó alkotásai vál­nak a szépre, jóra fogékony fiatalok olvasmányaivá. Dér Endre legújabb köny­ve is bizonyság erfé, hiszen áz Író legjobb regényeinek átmenetileg tulajdonosa lesz erényéiből építkezve írta még a kisregényt. Nem óhaj­tolt semmit szimplifikálni, nérfi akarta konfliktusmen­tessé, didaktikussá tenni if­jaknak szánt történetét — amelyet per'Sze bátfán olvas­hatnák félriőtték, húsz és kl­égy jópofa csacsinak, melyét — ahogy ö nevezi — szafári­jábán rejtegét. A nagyfülÜ patás Önkéntes határsértő, Jugoszláviából jőve úszik át a Tiszán. Ám gazdája kere­si. Később egy fiatalember­rel kerülnek konfliktusba a lénCVen évesek egyaránt! —, kamaszszereplők; Vadember mert tudván tudja, hogy az és barátja, a Kísérő, aki kis­ember felnőtté Válásának tör. híján a másvilágra küldi ténete meghatározó erejű, s őket boxerével. Hogy ezután nem mentes kalandoktól, a mi történik — azt kalandos lélek viharaitól. regényről lévén szó — a re­Annyibafi nem Változott aZ cem.enshek nem illik elmon­író, hogy ezeket a viharokat dani • • • úgy tudja ábrázolni, hogy Elolvastam és megszeret­liralVá oldja őket. tem ezt a könyvet. Talán Ez már az expozícióban is kiderül, amikor Dér Endre kis főhőse, a Vadember és lom felszámolására. A munkástanács teljesén behódol, teljhatalmak szavaz a kormánynak. A bolsevikok sajátos „félillegális" helyzetbe kény­szerülnek, vezetőik egy részét a központi ha­talmak ügynökének nyilvánítják és mindent megtesznek kézrekerítésükre. A hónapok óta tartó kusza hírözön már kez­di kifárasztani a sajtót. Az erőviszonyok gya­kori és kiismerhetetlen változásai annyiszor tá­masztották fel és fektették sírba a különbéke reményeket, hogy nem akarnak hinni már sem­milyen döntő fordulatban. Ámde egy-egy újabb jelentősebb vagy ahnak vélt konfliktus ismét csak „lelkes várakozásba" kergeti a lapokat, amit megint újabb csalódás követ. A Kornyiíov-puccs leverése (augusztus) után megfogyatkoznak és a második, harmadik ol­datra kerülnek a pétervári tudósítások. Olvas­hatunk pár mondatos híreket a bolsevikok befo­lyásának növekedéséről, Kerenszkij sikertélen konszolidációs törekvéseiről, de hiányoznak a re­ménykedő kommentárok. Október elejétől a németek sikereket érnek el a rigai fronton. A hónap végén az osztrák—ma­gyar seregek áttörik az olasz vonalakat. A pé­tervári forradalom hírének berobbanásáig „győ­zelmes" hadijelentések Uralják az első oldala­kat. íme a november 6-án legszenzációsabb két órösz esemény: Az tirtgöl hegykövet az orosz frónton ktalaku't nehéz helyZetfe hivatkozva te­hermentesítő offenzívát kér az Orosz kormány tói (!). Egy oróSz repülőgép bofrtbázta Csíksze­redát. (!) A Szegedi Napló november 8-i számának har­madik oldátán bújik meg a következő pár mon­dát: „...tegnap este jelentékenyén kiéleződött a pétervári katonai kerület vezérkara és pétervári katona és munkástanács kátónai forradalmi bi­zottsága közti konfliktus." Az esti lap, a Szeged és Vidéke főcímben je­lenti „Péterváron kitört a polgárháború." „Ki merne azonban ma ismét jövendölni, ki mefile abban bizakodni, hogy a forradalmi kisebbségi párt túlsúlyra jut, s csakugyan teljés eréllyel tö­rekszik a különbékéré." A november 9-i hírek már szabadjára enge­dik a nehezen lefojtott bizakodásokat. „Orosz­országban diadalmaskodott a békéiörrádalotn. Kerenszki bujdosóban, helyében Lehln, a béke halálra keresett apostola áll a szószékert, és hir­deti az örömtől mámoros arcú tömegeknek... a szovjet programját, amelynek első pontja a gyors béke, a lehető leggyorsabb béke." (Sze­gedi Nap ló), Érdekes, hogy a száguldó eseményektől felaj­zott gondolatmenet néha a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom társadalmi lényegértek, Vi* lágtörténelmi jelentőségének ösztönös felismeré­séig viszi a polgári cikkszerzőket: „Az erfurti kiáltvány óta nem hangzott el ennyi magasztos, ennyi megrendítő erő, mint most abban a kiált­ványban, amelyben az új forradalom szerveze­te szól népeihez." (Szegedi Napló, nöVfember 10.) „Ha Lenin és a bolsevikok maradnak győztesek, akkor ez a szocializmusnak jelenténé világra­szóló diadalát, amelynek kl tudná Belátni egész nagy jelentőségét a jöVő Európa kialakulására," ,Szeged és Vidéke, november 14.) Végül egy na­gyon érdekés meglátás a Délrr,agyarotszáriból könnyen Megdőlhetnek ezután azok a teóriák, amelyek a világ egyensúlyát az embe­rek türelmi fokéra alapozzák " (November 9.), Az öfbsz forradalomhoz fűződő közéi egyéves messianisztikus várakozások után a Délmagyar­ország emelkedett pátosszal zengi a bolsevikok diCséretpt. (Leninek, november 11.). „Sápadt ar­cú, üldözött apostolai a bilincseit most újabb rettenetes erővel feszítő orosz nép szabadságá­nak, kik lebujokban és más titkos helyeken ál­modoztak a fölszabadulásról, úgy lehet Európa megváltói leszhek..." „Emlékezzünk Lenin­re, ...akit üldöztek, aki eltűnt, akit halálra ke­restek, Leninre, akinek nyughatatlan és forron­gó szelleme titokban dolgozott most Is, akárcsak a cár Idején, aki hónapok alatt évek munkáját végezte el, hogy a töviskoszorús Leninek életét honfitársai teljes fölszabadításával betetőzze..." A haladó polgári közvélemény számára újabb Csalódás érlelődik. Teljesült az álom, az orosz forradalom kiadta békédekrétumát, és konkrét külöhbéke-ajánlattal fordult a központi hatal­makhoz. Ezékftek kormányai egyáltalán nem siettek a válasszal. A szegedi sajtóban Utat tör a keserű felismerés: A béke legnagyobb akadá­lya nem a „fronton túl", hanem saját kormá­nyainknál, legfőképp a porosz militarizmusban keresendő. A politikát is uraló korlátolt német hadvezetés nem vette észre, hogy á keleti front békéje nemcsak az újszülött oroszországi szó­eiáliZfflúS létkérdése, számára is mentőkötél, Ha­logatták a tárgyalások megkezdését, rabló köve­telésekkel léptek fél. Tömegeik előtt lelepleződ­ték, korábbi „szenzációs" békenyilatkozataik hl (élüket vesztették. Ők maguk segítették hozzá a háborútól szenvedő népeiket, hogy a különbéke ábrándján túllépve meglássák a Nagy októberi SZótHaliSta Forradalom igazi lényegét, és saját helyzetüket illetően is levonják az ebből adódó következtetésekét. DR. GECZI JÓZSEF azért, mert annyi, de annyi azonosBág van benne a saját gyermekkorom történeteivel Valószínűleg igen. Ám ha én így vagyok vele, biztosan így lesz vele a többi olvasó is. A Vadember ugyanis egyedisé­gében sok tipikus vonást hordoz. Ilyetén tehát Dér Endre könyve meseszerűsége ellenére is realista alkotás. Különösen megkaoó a Sze­ged környéki táj ábrázolása a műben. A természet jelen­ségei emberarcúvá Válnak, s együtt élnek a szereplőkkél. Dér Endre ugyan szemérme­sen megváltoztatja a hely­ségneveket, de azonnal rájuk ismerni mégis. Ez nyilván a pontos leírásoknak köszön­hető. Végezetül még egy dolog­ról: olyan könyvet, amelyet az ifjabb olvasók is forgat­hatnak, s amelyikből jobbpn megismerhetik önmagukat, keveset frnak művészeink. Pedig ezek a művek az em­berek olvasóvá neveléséért tehetnének sokat. Ezért is örvendetes, hogy szeged' szerző vállalkozott ilyen fel­adatra A könyv várható si­keré minden bizonnyal iga­zolja majd őt. (Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, 1977.) Fetri Ferene

Next

/
Oldalképek
Tartalom