Délmagyarország, 1977. december (67. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-04 / 285. szám

Vasárnap, 1977. december 4. 11 A Hold. a Mars és a Merkúr bolygó íelszíne tele van jellegzetes gyűrűs hegyekkel, kráterekkel. A sérülések legtöbbjét Idegen test (meteorok, kisbolygók) beütközése okozta. A roncsolódás helyét néha asztroblémának — csillagsebnek — is nevezik. Lehetséges. hogy Földünknek nincsenek kozmikus sérülések? A látszat mindenesetre ezt mutatja; ám ez tévedés. Bolygónkon egyre több ősi kráter nyomait fedezik feL „Isten temetkezési helye" Ha Földünknek nem volna légköre, arculata ugyanolyan sebhelyes lenne, mint a bevezetőben említett égitesteknek. A Földön azonban működik egy természeti erő, az erózió: a szél, a jég és a csapadék mindent lassan) eltüntető. letaroló munkája. Az ősi kráterek pereme lemaródott, a mélyedést homok, vagy víz töltötte feL Az első igazi asztroblémát Barringer bányamérnök fedezte fel 1869-ben az Egyesült Államok Arizona államában. A nyomra vezető egy indián legenda volt, A monda szerint a környéken egy hatalmas talajhorpadás van: egy fehér isten temetkezett a földbe. Hogy mekkora lehetett az eredeti kráter 5—10 ezer évvel ezelőtt, azt ma mar nem lehet kinyomozni. A nagy arizonai meteorkráter most 1220 méter átmérőjű és 183 méter mély. A számítások szerint egy 100 ezer tonna nagyságrendű vas-nikkel meteor vájta kl. A „vendég" 10 kilométer/másodperc nagyságrendű sebességgel érkezett. Ekkora rombolást csak több tucat atombomba együttes felrobbantása okozhat A környéken sokan kutattak, fúrtak, de a meteor főtömegét nem sikerült megtalálni. Pedig érdemes lenne: a meteorvas-bánya jól kifizetődne. A negyedik nem jön A meteorok és kisbolygók esetleges beütközésével kapcsolatban nem árt néhány fontos alapfogalmat tisztázni. A Föld keringési sebessége a Nap körül átlagosan 30 kilométer másodpercenként, a meteorok és a kisbolygók sebessége sem lehet több másodperenként 42 kilométernél Ha a Föld szembe találkozik egy nagy sebességű testtel, az ütközési sebesség óriási (30+42=72 kilométer) lehet. Ha egy kisbolygó utóiéri a Földet, az ütközés sebessége legfeljebb néhány kilométer másodpercenként. így aztán ugyanolyan méretű (tömegű) test különféleképpen rombol a Föld felszínén. Mindez, amit elmondtunk, a többi égitesten is érvényes — csekély módosítással. A Föld légköre ugyanis „segít" a betolakodó megsemmisítésében. Fékezi, esetleg szétrobbantja, elégeti az idegen testet. A Holdon viszont nincs fékező közeg, minden hatás száz százalékban érvényesül. . A kutatások szerint napjainkban mind a Földön, mind más égitesteken kisebb az ütközés veszélye, mint évmilliárdokkal ezelőtt. A kisebb égitestek — „a bombázók" — ugyanis lassan elfogytak, pályájuk stabilizálódott, egyre kisebb a velük való ütközés valószínűsége. A megfigyelések szerint a Holdra 800 év óta nem zuhant egyetlen nagyobb test sem. A Föld a legutolsó, nagyobb „látogatóját", a szibériai óriás meteort 1908. június 3Ö-án „fogadta". A betolakodó még a légkörben felrobbant, kráter nem is keletkezett. A robbanást az okozta, hogy a behatoló test valószínűleg laza szerkezetű üstökösmag (és nem vasmeteor) volt. A Föld felszínének csaknem háromnegyed részét víz fedi. A szárazföld aránya alig harminc százalék. Mindezekből az következik, hogy négy meteorból három biztosan a tenderbe esik, és csak a negyedik érkezik szárazföldre. Ám a szárazulaton belül is kevés a sűrűn lakott terület, még több a lakatlan. így aztán hiába „várjuk" a negyedjket. A nagyvárosokra hullás szinte teljesen valószínűtlen. Az öböl titka A sok, negatív eredményű számítás ellenére a tudomány biztosra vette, hogy a Földön számos meteorkráter rejtőzik. A légifényképezés bevezetése megkönynyítette a kutatást. Ma már több tucat asztroblémát ismerünk. A legkisebb 1—2 kilométer, a legnagyobb 454 kilométer átmérőjű. Általában a nagy területű országokban és sík vidéken fedezték fel a legtöbbet, bár ez nem törvényszerű. Igen érdekes az afrikai Ghana állam területén talált Szent Antilop tava. Ezt a krátert víz töltötte feL A Német Szövetségi Köztársaságban a Nördlingen kráter átmérője 24 kilométer. A szaggatott, csipkézett hegyek között egy aránylag sík felszínű „körlap" mutatja az ütközés helyét. A kráter majdnem teljesen feltöltődött porral, kővel, homokkal. Akik ott élnek, nem látnak semmit. A körvonalak csak a magasból láthatóit. Találtak kisebb-nagyobb krátereket a Szovjetunióban, Ausztráliában és igen sokat Kanadában. Ebben a nagy területű országban rendszeresen kutatják a régi kráterek nyomait. Elsőként a Brent kráter nyomait fedezték fel, s azt állítják: 500 millió éve keletkezett. A New Quebec kráter átmérője 3700 méter, még a körsánc is ép, s csaknem szabályos kör alakú. A mélyedést víz tölti ki. Kisbolygóval történt „affér" emléke a harminc kilométer átmérőjű Carswell tó. A Manicouagan krátert legalább 10 kilométer átmérőjű látogató ütötte. A 60—70 kilométer átmérőjű kráternek a peremén víz van — gyűrű alakú a tó (s középen szárazföld van). A Föld térképén ritkán találunk szabályos, egyenes vonalat. Kacskaringós utat követnek a folyók, a legtöbb hegygerinc nem egynesvonalú. Ha valami túlságosan szabályos — az mindig gyanús. - Északkelet Kanadábán, a Hudson-öböl keleti partvidéke gyanúsan szabályos félkör. Vízzel borított óriási kráter maradványa ez, nagyobb, mint a Hold legnagyobb krátere, a Clavius! (Ének az átmérője 240 kilométer, pontosan beleférne Szicília szigete.) A Hudson-öböl keleti peremének magas sánca olyan szabályos körív, hogy körzővel ls meghúzható. A részben víz alá merült óriáskráter átmérője'mintegy 454 kilométer. Ha egy 227 kilométeres nyílással kört rajzolunk az öbölben (a körző szárát a Belcher-szigeteknél kellene beszúrni), akkor 600—700 kilométer hosszú szakaszon a körív pontosan követi a partszakaszt. A számítások szerint ezt a gigantikus krátert egy kisbolygó vájta ki, amelynek átmérője 30—35 kilométer lehetett, és másodpercenként 16 kilométeres sebességgel csapódott neki a földkéregnek. A kráter területe körülbelül 160 ezer négyzetkilométer, (összehasonlításképpen : hazánk területe 93 ezer négyzetkilométer.) Kanadában — és mindenütt a világon — rendszeresen kutatják a régi meteorkráterek környékét. A nagy munkába a geológia tudománya is bekapcsolódott, mert a gazdag vas- és nikkellelőhelyek valamiféle összefüggést mutatnak a meteorkráterekkel. Például a Hudson-öböltől körülbelül ezer kilométerre fekszik a Sudbury medence, a világ legjelentősebb nikkellelőhelye. A medence, a számítások — és feltevések — szerint egy körülbelül 100 kilométer átmérőjű meteorkráter lehetett, amely 2 milliárd évvel ezelőtt keletkezett. GAUSER KAROLY Győri László Gyerekkor Lezörögtek a csöndes falevelek, üresek a fák, a töltényhüvelyek. Katona fut a kerten, udvaron át, szaladnak utána újabb katonák. Folyosókőre a vére lecsöppen. Ablakban arcok hosszú függönyökben. Lőnek, árokba esik a menekülő. Egy nemzet fia volt a futó, a lövő. Nézi a gyerek vagy csak esteleken mesélik aztán, nem tudja sohasem. A születéstől nem új születésig, a születéstől csak él a halálig. Automata m ház embere, miután letette /} a hivatalt, sietett haza a betonfakkjába, hogy elvégezze az otthoni dolgát. Rengeteg kitartást kért ez a kalitka emberétől, már évek óta. Dc hát a családi békéért, a boldogságért mindezt szeretettel és mosolyogva tette. Ugyanis őrá jutott a mosás sok változata, a kicsi, a közepes, a nagy, meg az isten tudja, hogy melyik. Most, ahogy jelakasztotta kabátját, gondolatban már hypót öntött, teregetéshez csipeszeket keresgélt. Meghallgatta párja napi zsöriölőáését a huzatról, a rosszul záró ablakokról, a rossz Arnoldkáról, aki beleült a budikagylóba, és magára húzta a vizet. Elengedte mindezt a füle mellett, akárcsak a parancsbombákat, hogy szólyi kell ennek meg annak, itt a karácsony, venni kell valamit. Nem sokat törődött a bajokkal, mert úgy vélte, az ilyen váratlan objektív eseményekre a hivatalban is csak legyintenek. Van, oszt' van — majd lesz máshogy is. — Beérte ennyivel, ment a fürdőszobába serényen. Ott aztán oda lett a sietése. Borzasztóan unta már nemcsak a pelenkákat, a kézmaró mosóporokat, hanem a kollégáit is, akik állandóan fűzték a hypószag meg a mosómedvéskedés miatt. De nem sokáig heccelődiiek, ha holnap felveszi a jutalmat, befizet ő is automata mosógépre. Ugyanis évek óta erre vágyott. Nemcsak azért, mert asszonya zaklatta miatta, hanem azért is, hogy könnyebb legyen a mosás. Szólni se szólhatott a munka ellen semmit, mert esküvő után magára vállalta — mondván: a S

zorongva olvasom az újságok gyászhíreit. Gyakori az ismerős, a kortárs, akivel valamikor a felszabadulás idején ismerkedtünk meg, vagy a szabadság első boldog lázhulláma hozott össze hosszabb-rövidebb időre. Nézem a szűkszavú közleményeket: 56 éves korában, 53 éves korában, 58 éves korában elhunyt. Kopnak, fogynak az ötvenévesek, a felszabadulás pillanatában, vagy kevéssel azt követően csatasorba álltak. Néhány hete megismertem egy ilyen ötvenévest. Finta Jánosnak hívják, most egy bányaüzemet igazgat, de a felszabadulás óta sok egyebet is csinált már. Afféle strapakáder, aki mág bírja a munkát, ott szolgál hát, ahol trapás a munka, de éppen őrá í ; Ke. eset tudtam nug r ki, isme. ke.lésünk h e,yjldaiú. <J a mozivásznon létezett, cn a nézőtér egyik székén ültén. Én néző voltam, ő Bacsó Péter nemrég bemutatott filmjének, a Riasztólövésnek egyik főszereplője. Ez az ötvenéves ember szoronÖtvenévesek Vágató helyzetbe került. Nem is ő, hanem egyetemista lánya, aki anya nélkül nevelkedett, s akivel a vidéken munkálkodó apa már évek óta nem tudott érdemben beszélgetni. Ezen a lányon szeretne most a törvényes határokon belül segíteni. Az eljáró rendőrtiszt közli: ő nem dönthet, csak a parancsnoka. Iksz ezredes. Az igazgató mondja, hogy ismeri Ikszét, többször találkoztak. Mire a rendőrtiszt maliciózusan jegyzi meg: — Igen, maguk ötvenesek mindig találkoztak már valahol. A hangvétel bántó, de a megállapításban sok az igazság. Igen, akik ma ötvenévesek, meg ötvenöt, meg C.vennyolc, meg hatvanévesek, valóban nagy többségben már találkoztak valahol. Lehet, hogy még nem azcn< s világnézettel, nem egyetlen part tagjaként, de együtt élték út a háború gyötrelmeit, a felszabadulás mámoros perceit. Együtt láttak hozzá a romok eltakarításához, az élet újrakezdéséhez. Sokan a fegyveres testületekben tevékenykedtek, üres pisztolytáskával, nemzetiszínű karszalaggal küzdöttek az új rend ellenségei ellen. Rablókat tettek ártalmatlanná, es reakciós kísérleteket számoltak fel. Segítettek élelmiszert szállítani, és lefülelték a spekulánsokat. Mások az állami életet Indították újra, megint mások földet osztottak. Igen sokan tiszta hittel szervezték a demokratikus pártoxat. És ugyancsak találkoztak a nagyüzemek, bankok, bányáit államosításánál, a s-éncsr.ták küzdelmeiben, a vasútépítésnél, az iskolák államosításánál, ma már természetes'nek, mindennapinak tűnő körülményetek — nem ritkán emberá'^n-ytet is követelő — megteremtésénél. ők voltak a falujároK, a lakásról lakásra járó népnevelők, a megfeszített társadalmi munkák névtelen hősei, ők követtek el olykor, hibákat, de ők hajtották végre az országépítés első szakaszainak feladatait, s ha munkájuk itt-ott kanyarokba is kényszeredett, kezük nyomán akkor is a szocializmus épült. Az ötvenévesek világielentőségű fordulat idején váltak felnőtté. Nemcsak kortársai, hanem nagyrészt aktív részesei is a forradalmi változásoknak. Ezernyi láthatatlan szál kapcsolja össze őket, szorosabb, vagy lazább közösségbe. A forradalom megélésének közöS élménye összetartó erő. A hajdani találkozások emléke nem múlik el. A felszabaduláskor csatasorba lépett ötvenévesek száma erősen fogy. Ki meghalt fiatalon, ki most készül nyugdíjba. Küszöbön a nem-edékváltás. A lelépőknek tisztelet jár. Többek között azért, nert valaha, valahol találkoztak, és úgy cselekedtek, hogy ma nyugodtan, örömmel és büszkeséggel tekinthessen vissza egy egész ország arra, amit ők elvégeztek. BENEDEK MIKLÓS modem házasság így kívánja. Azóta nem tudta lerázni sehogy sem. Igaz, a jó öreg Hajdú zuborgása és a két öblítés között néha alkalmanként megtalálta a nyugalmát is. De a sok munkát, hajlongást szeretné feledni. Belerévedt a gondolatba, ha vagyon is az automata mosógép, akkor is megéri. Nekik is lesz, holnaptól már a múlté az orrr facsaró áztatás, a kart zsibbasztó csavargatás. Elvégzi helyette a mosást az automata, meg is szárítja. Ha hazajön, csak olvas és pihen. Örömében már majdnem elfelejtette, hogy a szokásosnál jóval tovább járatta a gépet a kötött holmikkal, amiből roppant nagy dtizzoyás támadhat. A szomszéd szobában ugyanis aszszonya — aki tévét néz —, már kezdetkor megparancsolta, hogy a kényesebb holmikat kézzel mosSa. Most egy kicsit elmélázott, de sebaj, másként lesz ez már holnap. Élvezi a szabadságát. Rá is fér, hiszen jó pár eve m indlg csak mos, mint a balladabeli Ágnes asszony. Miután kiteregetett, elmondta asszonyának, hadd örüljön előre; holnap meglepi egy automata mosógéppel. A felesége egyből ráállt a dologra, sőt kijelentette, az új géppel csak ő mos. Másnap asszonya el is újságolta kolléganőinek. Lám milyen jó, hogy dolgoztattam az uram, megunta, és vett nekem egy automata mosógépet. Délután bekötik a gelkások, és estére már én mosok. Az örömittas asszony ezután feloldotta a ház emberét a könnyelműsége rabságából. A ház embere is örült, aznap mindenkivel komázott a hivatalban. Az asztaltársak ámulatára hivalkodóan francia krémmel kente a kezét, s mélyen az asztaljiába vágta a Mit, hogyan mossunk? házi használatra kapott kis könyvet. Nem idegesíti többé a teli szennyesláda. Úriemberként cselekedhet otthoniban, nem ugráltatja többé asszonya, mert ugye most már nem ö mos. Könnyű lesz a feleségének, bele-. teszi a gépbe a mosnivalót, beállítja a két skálát oda, ahova kell, bekapcsolja a gépet, és kis idő múltán szárazon veheti ki a tisztát. Mire hazaért, már beltapcsolta az asszonya az új gépet. lábujjhegyen osont el a fürdőszobától, nehogy véletlenül is belekontárkodjon, maradjon minden úgy, ahogy megbeszélték. Most végre pihenhet. Le is dobta mzg.lt a fotelba, előhúzta az újságot, mire meglepetésére a másik szobából átszólt asszonya. — Ezután, hogy én mosok, a tied lesz a takarítás! MAJOROS TIBOR