Délmagyarország, 1977. december (67. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-01 / 282. szám

4 Ott'Krf8V, 1977. dcemher 1. Homoki krőni November vége. A homokon reggelre már megmaradt a hó. A csúszós utakon kiC '.t bizonytalan léptekkel Jönnek az öregek. Az üllési kultúrházba Igyekeznek, hogy részt vegyenek az ünnepi nyugdíjai-találkozón A hajdani futó tanyavilágból halkan suhanó személyautókon, vagy a téesz teherautóján ls érkeznek a meghívottak. Benn a nagyteremben terített asztalok ételeknek, emlékeknek egyaránt. A téesz elnöke, Sándor Tibor szól: „Elismerés és köszönet nyugdíjasainknak, hiszen fáradságos munkával ők rakták le alapját szövetkezetünknek. Főszereplői voltak egy történelmi átalakulásnak. Nagyon nehéz Időszakban kellett helytállnlok mindazoknak, akik itt vannak a mai ünnepi találkozón. Földet, jószágot, Igavonó állatot, művelő szerszámot adtak össze, hogy ezen a vidéken ts megkezdődhessen a szövetkezeti élet Bajok, gondok akadtak bőven, hiába volt határtalan a szorgalom, a nagy munkabírás és akarat. A környék szeszélyes futóhomokja sokszor volt kegyetlen." Pesti Menyhárt: Forráskúton már 194D-ben alakult egy téesz, 330 holdnyi területen gazdálkodtak. Tagjai azelőtt napszámosok voltak. Nagyon dolgos emberek hírében álluk, mégsem haladt a téeszük semmire. Megcsináltak azok mindent szó nélkül. Ha azt mondták, hordják arrébb ezt a dombot, elhordták, megsem kérdezték, miért kellett ezt csinálni. A tudatlanság, a technika hiánya, s a szervezetlenség miatt volt bajuk elég. Aztán 1061-ben Forráskúton két nagyobb téesz alakult. Az egyik az Ezüstkalász, a másik a Rózsa Ferenc nevet kapta. Én a Rózsába léptem be. 2003 holdon gazdálkodtunk. Akkor négy traktorunk ls volt már, a régi ekék, s kocsik mellett Nem mentünk háta gépállomásra, mert ott mindig várni kellett a gépre. Javult a helyzetünk, mikor 1934-oen megszűntek a gépállomások és ml ls több traktort kaptunk. Persze a technika nem minden. A homok nagyon kegyetlen tud lenni, ha nem adjuk meg a trágyát, vagy nem gondozzuk úgy, mint kell. Dobai Anfol: Én csak várom a nyugdíjamat, még dolgozom. Annak Idején itt Üllésen a Rózsa Tsz-be léptem be. Összeadtuk a lovakat, a lószerszámokat, a teheneket, a birkákat, de sajnos alig akadt takarmány. Az állatok jó része emiatt leromlott. Ráadásul az első esztendő nagyon aszályos volt. Szinte mindenünk kiégett. Fogattal hordtuk a trágyát Csólyospálosról, hogy javítsuk a homokot. Persze, volt már akkor műtrágya is, de sokan közülünk azt hangoztatták, az rontja a földet, és csak a tarackot hajtja meg. Ha használjuk, nem győzünk majd kapálni. Én fogntosként dolgoztam, szántottam, vetettem, arattam. Bizony nagyon sekélyen szántottunk. Most látom, ha akkor mélyebben Jár az eke, az aszály sem csinált volna akkora kért. Dehát a magunk eszétől erre nem Jöttünk rá. Az elnök: Abban az Időben aligha hitték az errevaIóslak, hogy a* sivár, értéktelen. puszta homokot egvszer maid sikerül megszelfdf'ent. és korszerű, erős nagyüzemet létrehozni. A szövetkezetek megalakulása után a két falu. Üllés és Forráskút term"'.ősröve*kezeti tag-ága rangot. szerzett, nemcsak megvénken belül, hanem az egész országban. Sőt a miüsztérlum kijelölt bennünket a zöldségtermesztés modeúgazdasógánEk Mindezek azt bizonyítják, hogy az önök által megkezdett úton haladt a termelőszövetkezeti mozgalmunk tovább. Ma már köze! 8 ezer hektáron gazdálkodunk, s eredményeink évről évre jobbak. Az Idei aszályos nyár ellenére is kio nelkedő termést tudtunk betakarítani. Pongrdcz litván: Akartuk ml akkoriban nagyon Jól csinálni, mégsem sikerült. A homokon az emberek a roszszabb adottságok miatt Jobban összefognak, mint a feke'eföldön. A szorgalmunkkal nem is volt hiba, inkább a vezetéssel volt a baj. Hiába hoztak Ide akkoriban a feketeföldiekről Jó szakembert, a homokkal nem tudott megbirkózni. Csináltuk, ahogy bírtuk, mert félt itt mindenki, nehogy földönfutóvá váljunk. Az a hír járta: ha nem megy a téesz szekere itt Ülléscn, akkor megszüntetik a közöst. Erdőt telepítenek a helyére. Aztán mehet mindenki, amerre lát Maróti Nándor: Négy aranykoronás földek voltak az üllési Árpád Tsz-ben. Ha már 6 mázsa gabona termett egy holdon, azt mondtuk, nagyon jó termésünk volt. Főleg fogattal dolgoztunk, meg gyalogmunkás volt a legtöbb. Valahogy nagyon idegenkedtünk a traktoroktól. Azt sem tudtuk elképzelni akkoriban, hogy a vidéken lehet olyan Jól gazdálkodni, mint a feketeföldön. Aligha hittük volna, hogy egyszer még lepipáljuk őket. A homoki embert nagyon szegénynek tartották a feketeföldi gazdák Nehéz éveket éltünk végig, de kellemes csalódás ért mindannyiónkat. Kocsis Sándor: Sokat arat tunk, a feleségem volt a ma rokszedő. Cséplőgép melletl is dolgoztunk. A tanyánk Ül lés határában, 5—6 kilómé terre van a falutól ma ls. Akkoriban gyalog jártuk bc a távolságot nap mint nap Emlékszem arra is, milyen szorongva figyeltük az időt ve'éskor. ne.iogy fújjon e szél. Hányszor voltunk úgy. hogy egyik napról a másikra az elvetett gabonatáblát ho mokostól, magostól egy má sik helyre hordta át a szél „A termelőszövetkezet ve zetősége továbbra is elsőd leges céljának tartja a nyűg díjasok megsegítését. Min denklnek ezer forint ajándé kot adunk, a két mázsa búza és 5 mázsa tűzifa mellé. Nem nagy összegű ajándék ez, tudjuk, ezért jövőre az. tervezzük, hogy megemel jük." Dsme Istvánná: Tanyai asszony vagyok én is. Mikor alakultak a téeszek, magányos özvegy asszony ként léptem be az egyikbe. Négy gyereket neveltem, ezért inkább részesművelést vállaltam. Ha volt Időm, elmentem gyalogmunkásnak is. Nehéz időszak volt, és nagyon sokat kellett dolgozni a megélhetésért, de ez a föld adta meg, hogy fel tudtam nevelni gyerekeimet. Galovics Gábor: Az üllési Rózsa Tsz-ben én voltam az egyik legjobb kazalozó. Versenyeztünk mindig, kié a jobb kazal és melyikőnk készül el hamarabb. Frissen, fiatalosan lépkedtünk a'kazal tetején, ahogy magasítottuk. Igaz, sokat kellett dolgozni. de azért mindanynyiunknak jutott valamenynyi termény. Egy munkaegység is csak 6 forintot ért. Volt olyan év is, hogy zárszámadáskor vissza kellett fizetni az előlegből. Egy sze rencsénk azórt van: a szőlő szereti a homokot. Akkori ban is sokat telepítettünk, ha nem ls olyan szakszerűen mint mostanság. Felénk jó bor terem ámt „örömmel láthatják, hogy nemcsak a nagyüzemi gaz dálkodásunk erősödött meg. hanem megváltozott a falu képe ls. A régi, szegénye házak helyett komfortos la kások épültek, s nem ritka az autó sem. A mai gyere kek ló helyett K—700-atraktor nyergében feszítelek. Milliós értékű gépek ezek, amire éppúgy vigyáznak, mint annak idején unök a jó lóra." • Kerekes József: Kovácsra a téeszben is miniig szüksog volt. Bizony, gondját kelleti viselni a jószágnak, ha dolgozni akartak vele. Magam a Rózsa Tsz-ben patkoltam a lovakat naphosszat. Az emberek sokat panaszkodtak az akkori vezetőkre. Azt hiszem igaz volt, mert amióta a két forráskúti és a három üllési téesz egyesült, mindig Jobbra vált sorunk. Pedig akko rlban sokan voltak, akik ellenezték az egyesülést. Palai István: A mi utcánkból én léptem be elsőnek a téeszbe, Itt tllásen. Kezdetben nehezen fizetett a téesz, do megmondom őszintén, voltak közöttünk olyanok, akik szándékosan visszafogták a munkát, úgymond, ha nem csináljuk, visszaadják a 1 földet. Aztán ha nehezen is. mégis csak megtaláltuk a számításunkat. Megváltozot! körülöttünk az élet. * — így alakultak egykor erre a szövetkezetek. Valamit akartak az emberek, de a földjeiket majdnem visszavette a homok ... Hasonló sors kovácsolta össze őket úgv, hogy ma már a Kiváló Szövetkezet címet is elnyerték. Radlcs Ferenc Búza, cukor, kővé, kakaó árak és tartalékok a m fagazdasági világpiacon Rómában tanácskozott nemrég a FAO, az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének közgyűlése. Jó és rossz hírekkel egyaránt szolgált a tanácskozás. A leg'ontosabb jó hír az volt, hogy 1978-ra a FAO kedvező élelmezési kilátásokat jóíolt. A világ gabonakészletei (a Szovjetuniót és Kínát nem is számítva) közel 160 millió tonnára duzzadtak, ami egy esztendő alatt 33 százalékos növekedést jelent. Az előrejelzés szerint a lövő esztendő végére a készletek a világ évi fogyasztásának 21 százalékát is elérhetik. A „Jóban a rossz" az, hogy továbbra is óriási élelmezési nehézségek várhatók a világ legszegényebb országaiban. Miután India helyzete az elmúlt évek kedvező termése következtében javult, a 'egfőbb nehézség Afrika. 0 A FAO „üzenete" azt je'entl, hogv az élelmezés alapét jelentő gabonaféleségek viszonylagos bősége mellett az éhség problémája a legszegényebb országok száFeljavítás műanyaggal Vas megyében, Kemenesalján. régi gondia a mezőgazdaságnak a jó vízellátás. A Hegyhát—Kemenesalia Vízrendezési Társulat a közelmúltban elhatározta: nagyarányú talaj javítási, vízrendezési munkálattal segít a gondokon. A munkát a nagyüzemi mezőgazdaságok területén, a Kodó- és a Cinca-patak mentén végzik el. A kemenesaljai Berzsenyi Dániel Termelőszövetkezetben. Egyházashetyén már hozzá is kezdtek a műanyag alagcsövek lefektetéséhez. Év végiig tizenöt kilométer hosszúságban alagcsövezik az Itteni földeket. Arra számítanak, hogy a föld nagyobb víztároló képességével megnő a kemenesaljai föld termőképessége. A talajjavítást és vízrendezést jelentős állami támogatás segíti. mára továbbra ls fennmarad. A másik nehézség, amelyet a FAO közgyűlésén tárgyaltak — éppen a gabonafélék világméretekben számolt bőségével függ össze. Ez ugyanis lenyomhatja a gabonafélék és általában az élelmezés szempontjából döntő mezőgazdasági termékek árót. Az áresés elkedvetlenítheti a termelőket, ami azt jelenti, hogy a készletek Ismét leapadhatnak. A FAO-közgyűlés jó és rossz hírei egyaránt ugyanarra a tényre hívták fel a figyelmet. Arra. hogy mind sürgősebbé válik a hatásos nemzetközi egyezmények megkötése, amelyek biztosítják a piac és az árak stabilitását. Ezek az egyezmények szükségszerűen csak olyan általános nyersanyagprogram keretében lehetnek hatásosak, amelyek a fejlődő országok által exportált nem élelmiszer jellegű nyersanyagok (például fémek) árszintjét és piaci elhelyezési lehetőségeit is birtosítiák. A FAO-közgyűlése ily módon újra felhívta a figyelmet a különböző mezőgazdasági áruegyezmények megkötésének fontosságára. Ezen a világot átfogó problémán belül a közelmúlt hetekben a búzaegyezmény vitája, az új nemzetközi cukoregyezmény, valamint a kávé- és kakaópiac helyzete állott a figye'em középpontjában. Ami az új búzaegyezményt illétl: a jelenlegi megállapodás június 30-án lejár. November első hetében az új egyezményt előkészítő munkacsoportok úgy döntöttek, hogy az új búzakonferenciát 1978 februárjában kezdik és addig még számos megbeszélést tartanak. Egyelőre megegyeztek abban, hogy az új búzaegyezményben gondoskodnak megfelelő tartalékkészletek létesítéséről. Emellett kidolgozzák a búza irányárát. Ez utóbbinak az lesz a szerepe, hogy Jelezze: mikor kell a túlságosan magas ár letörésére a készleteket piacra dobni. Illetve túlságosan alacsony árszint esetén a raktárakat feltölteni. Figyelembe kell azt ls venni, hogy a Nemzetközi Búzatanács novemberi jelentése szerint 400 millió tonna körül lesz a világ idei búzatermése. Változatlan bőség ígérkezik tehát a világ búzapiacain. Ez a gyakorlatban annyit jelent. hogy a tavalyinál Jelenleg körülbelül 2 százalékka) alacsonyabb árszínvonal emelkedésre nem lehet száiríítani. 0 A figyelem középpontjában álló másik mezőgazdasági termék, a cukor kérdésében azért érdemes közelebbről megvizsgálni a helyzetet, mert Itt körülbelül két hónappal ezelőtt sikerült uj egyezményt kötni. Itt a helyzetet az jellemzi hogy az utóbbi években e termelés szintje nem nagyor ingadozott, viszont spekulációs okok miatt a cukor ára óriási ingadozásoknak volt kitéve. Jelenleg az amerikai cukortőzsdén fontonként 7— 8 dollárcent körül mozog • cukor ár. Az egyezmény sze rlnt viszont az elképzelés az, hogy a cukor világpiaci árának ennél lényegesen magasabb sávban, 11 és 21 dollárcent között kell Ingadoznia. Az új cukoregyezményt éppen az árak stabilizálása érdekében nagyobb 'tartalékkészletek létesítését és szigorúbb exportkvótákat írt elő. Álmát m& imáén Tucatnyi mezőgazdasági zetn foglalkozik a Német Demokratikus Köztársaság legészakibb részein iparszerű .h.ma termesztéssel. Tavaly ősszel már több mint 6003 tonna gyümölcsöt szállítottak Innen a termelőszövetkezeti gazdaságok; közülük a legtöbbet a Rostock-Lütten Kleln-1 „Előre" szövetkezet. A Keleti-tenger vidékének az éghajlata nem kedvező a gyümölcsérlelésre, ezért rövidebb vegetációs idejű gyümölcsfajtákat választotta.; kl. Ilyen többek között az Auralla alma, amely a hűvös északon ls jól bevált, mert később és tovább virágzik, így a fagy kevésbé veszélyezteti. A termés egyötöde kerül azonnal keres ;edelmi forgalomba, nagyobb részét raktározzák. Ezért — folyamatos ellenőrzéssel — még a fákon kijelölik, melyik gyümölcs al.talmas raktározásra, s pontosan meghatározzák a szedés-érettséget. A hosszú raktározásra szánt almákat még szüret előtt a raktári foltosodás, a gombabetebségek ellen is permetezik. A jó termésért fáradozó terme'őkön kívül a raktártervező műszakiak is jelentősen hozzájárulnak ahhoz, hogy minden évszakban alma kerüljön a fogyasztók asztalára. A Gross Lösewltzben működő Gyümölcs- és Éöldségraktározó Gazdasági Eg -esü'és műszaki irodája 6 12 és 18 ezer tonnás korsze rü raktárházakat tervez. A hatezer tonnás raktárak egy részében 1—4 C°-os hőmérsékletű hűtőterek ls vannak, s ezekből március elején kezdik a raktározott gyümölcsöt kiszállítani. Ezeknek a modern raktáraknak egy része úgynevezett „gázraktár", azaz Irányított, vezérelt atmoszférájú tárolótér. Ezekben a levegő nitrogén-, oxigén* é3 széndioxid-tartalmát úgy szabályozzák, hogy az alma sokkal tovább friss marad, mint a többi hűtőházban. Ilyen gázraktáraka' mindenekelőtt a Havel vidé ki, vatomint a Halle és Erfurt környéki gyümölcstermelő gazdaságokban építenek. (BUDAPRESS — PANORA MA.) Kubai autópálya Kubában a Jelenleg! első ötéves tervben különös figyelmet fordítanak az autó úthálózat fejlesztésére. Az 1959-es forradalom óta 17 600 kilométer hosszú úi épült — s most 1900-ig — újabb 12 ezer kilométernyi készül el. Gyors tempóban épül a mintegy 1000 kilómé ter hosszú többsávos autópálya, amely nyugat—keleti irányban, Pinar del Riótól Guantanamólg szeli át az országot. (BUDAPRESS — PRENSA LATINA.) Pályázati felhívás A Magyar Üjságírók Országos Szövetségének elnöksége és a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség központi bizottsága pályázatot hirdet az újságíráshoz tehetséget és kedvet érző, 18—30 év közötti — nem újságírói munkakörben dolgozó — fiatalok számára. Pályázni lehet nyomtatásban még nem közölt, aktuális, társadalmi, ifjúságpolitikai, gazdasági és kulturális témájú, az ujságműfajok sajátosságainak (riport, cikk, interjú, stb.) megfelelő írásokkal. Egy pályázó legfeljebb három — egyenként 4—5 gépelt olda'nál nem hosszabb — írással pályázhat. A pályamunkákat gépelve, 3 példányban — részletes öné'.et rajzzal együtt — kell beküldeni. Pályadíjak: két első díj (3 —S ezer forint), a KTSZ Központi Bizottságának különdíja (3 ezer forint), a MUOSZ elnökségének különdíja (3 ezer torint), négy második díj (2—2 ezer forint), hat harmadik díj (1—1 ezer forint). A pályadíjakon kívül a kiemelkedő pályamunkákat a bíráló bizottság elismerő ok levéllel jutalmazza. A pályázat első helyezettjei előnyben részesülnek az újságíró gyakornokok alkalmazásakor és mentesülnek az újságíró iskola írásbeli és szóbeli felvételi vizsgái alól. Ezenkívül a díjnyertes és oklevéllel ju talmazott pályázók felvétel! nyernek az 1978. szep'embe rében induló újságíró stúdióra. A pályamunkák beküldés határideje: 1978 Január 15 Eredményhirdetés: 1973 március 21-ón A pályamunkákat a következő címre kell beküldeni: 1368 Budapest. Népköztársaság útja 101 (MUOSZ Oktatási Igazgató ság.) 0 Ugyanezt a bizonytalanságot tükrözték a nove.nber folyamán kávé- és kakaóügyben folytatott tárgyalások ls. A kakaó piaci árszintje tonnánként 4000 dollár körül van. Ez jóval magasabb a tavalyi árszínvonalnál. Jövő év januárjában tartják a Nemzetközi Kakaó Szervezet tanácskozását, amelyen heves összecsapás várható a legnagyobb exportőrök/ (Brazília, Ghana, Nigéria), valamint az ér letörésére törekvő importőrországok között. Lényegében hasonló problémák előtt áll a kávépiac ís. A kávéárak jelenleg több mint 20 százalékkal magasabbak a tavalyi árszintnéL A csata itt is a nagy délamerikai és afrikai kávéexportőr országok, valamint a vásárlók (általában a fejlett országok) között dúl. Az afrikai kávétermelő-országok legutóbbi tanácskozásán elismerték, hogy szükség van reális exportárak megállapítására — de arra is. hogv •neg'elelő készletpollti kával bi'tosítsák az árak stabilitását. E kiragadott példák is Igazolják azt a legfőbb tanulságot, hogy egymástól elszigetelten az egyes mezőgazdasági nyersanyagok problémái nem oldhatók meg. Ez a magyarázata annak, hogy a sokat emlegetett „új gazdasági világrend" sarkallatos pontjának a fejlődő országok egy úgynevezett integ-élt pyersanyagprogram létesítését ta-tlák. Ez a leg'ontosabb 18 nyersanyag piacának megszilárdítására szolgál és a nyersanyagárak ésszerű stabilitását nem elkülönítve. hanem együttesen :ezeli. A megoldást nyíl- ánvalóan ezen az úton kell keresni — a gyakorlati tapasztatotok azonban sajnos azt mutatják, hogy ettől a világ még nagyon messze van. L K