Délmagyarország, 1977. december (67. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-04 / 285. szám

kim VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! OELMAGYARORSZAG MSZMP SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA 67. évfolyam 285. szám 1977. december 4.. vasárnap Ara: 1 forint Következetes, egységes cselekvést! A

Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójónak megünnepléséről szóló tájékoztató mellett, az 1977. évi népgazdasági terv teljesítéséről, illetve az 1978. évi terv és állami költségvetés irányelveiről készített jelentést tárgyalta meg a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1977. december 1-i ülésén. Ha tömören kívánjuk jellemezni a tanácskozásról kiadott — s a lapunkban is szombaton megjelent — közleménynek a népgazdasági tervre és az állami költségvetésre vonatkozó részét ekkor azt kell leírnunk: a következetesség követelménye, az egységes cselekvés félreérthetetlenül megfogalmazott igénye csendül ki az állásfoglalásból. Aminek persze eddig sem voltunk híján. Ám az említettek magasabb foka elengedhetetlen feltétele a középtávú népgazdasági terv teljesítésének. összességüket tekintve, a népgazdaság 1977; évi eredményei összhangban vannak a tavaly decemberben jóváhagyott éves népgazdasági tervben foglaltakkal. Meggyorsult a nemzeti jövedelem és az ipari termelés növekedése — bizonyos területeken jól Igazodva a munka társadalmi hatékonyságának javításához —, a mezőgazdaság a feszítettnek ítélt feladatokat nemcsak teljesíti, hanem több tekintetben valamelyest meghaladja. Az összkép tehát megfelelő. A részleteket szemügyre véve azonban — mutatott rá a Központi Bizottság ülése — ellentmondásos tényezőkkel is szembe kell néznünk. Egyebek között a külkereskedelmi forgalomban a kivitel összetételének alakulásával, a beruházási tevékenység tervezettet jóval meghaladó mértékével, a termelési és a termékszerkezet kívánatosnál lassúbb változásával. Igaz ugyan, hogy az ipar 1977-ben az 1976. évinél gyorsabban bővítette a termékkibocsátást de sajnos, korántsem kizárólag korszerű, keresett árukból, hanem — a gépiparban éppúgy, mint a könnyűiparban — olyanokból is, amik nehezen találnak vevőre határokon belül és kívül, azaz nem versenyképesek, s akadnak olyanok is, amik eladhatatlanok. Hasonló a helyzet a beruházásoknál. A fejlesztések megélénkülése nem baj, sőt a népgazdasági terv egyenesen kívánatosként számolt azzal. A gyakorlat azonban úgy tért el a programtól, hogy a többletbefektetések már nem állnak arányban a népgazdaság jelenlegi teljesítőképességével, örvendetes, a mezőgazdasági üzemek túlnyomó többsége teljesíti, egy részük túlteljesíti terveit — elsősorban a növénytermesztés több területén —, ám az öröm sem feledtetheti a mind szembetűnőbb különbségeket az azonos termelési adottságú üzemek egy hektárra számított átlagterméseiben, akár a kenyérgabonákra, akár a kukoricára. burgonyára, zöldségfélékre értsük is ezt.Szó sincs tehát arról, hogy a népgazdaság 1977. évi fejlődése — s ez félreérthetetlenül kiolvasható a Központi Bizottság üléséről kiadott közleményből — minden részletében maradéktalanul megfelelt a követelményeknek, a terveknek. A hatékonyság javítása nem egy, vagy néhány teendő végrehajtása, hanem széles körű munka következménye, annak függvénye, hogy a helyesen megállapított célokhoz következetesen igyekezzünk. Nos, pontosan ebben, a következetességben, a feladatok egységes értelmezésében, s még inkább a cselekvés azonos irányának megteremtésében sok még a tennivaló. S éppen e gondolati, szemléleti tényező az, aminek kiemelkedő szerep jut a jövő esztendei tervfeladatok végrehajtásában éppúgy, mint az állami költségvetés tervezettel egyező megvalósításában. A nemzeti jövedelem, az ipari termelés, a mezőgazdasági árukibocsátás növekedésének előirányzott számszerű adatai — s nem kevésbé az életszínvonal emelkedésével, az életkörülmények javításával összefüggő célok — nem mutatnak semmiféle Irányváltást, fordulatot, összhangban állnak a népgazdaság középtávú tervével. Az viszont,tény, hogy ismét szigorúbbá válnak a gazdálkodás körülményei — elég itt utalni az állami támogatások ésszerű és szükségszerű csökkentésére, nem csupán az építési, hanem a teljes beruházási költség húsz százalékának kötelező tartalékolására — 1978 jnuárjától. S a keményebb próba kiállásához egyetlen termelői közösségben sem elegendő az, amit az idén elértek, teljesítettek. Ez ugyan minden esztendőben leírható igazság — mert a fejlődés természetszerűen folyamatosan többet és többet kíván —, de most, a népgazdaság jelenlegi egyensúlyi helyzetében, a külgazdasági feltételeket figyelembe véve, nagy nyomatékot, különleges hangsúlyt kap. V

alamennyi termelőhelyen készülnek a jövő évi tervek, s bár igaz, a Központi Bizottság útmutatásának megfelelően, mindenütt a hatékonyság javításának kell e programok középpontjában állnia, a hogyan cégenként más és más. A tervezés lényege, annak előtérbe helyezése, ami ott, az adott termelői közösségben a legfontosabb, s egyben a legtöbb eredményt ígérő. A kivitel bővitése, a versenyképes áruk arányának növelése, az eszközök kihasználásának javítása, a fajlagos költségek csökkentése a munkahelyek konkrét föladata. Ez egyszerre lehetőségünk és kötelességünk. Más szavakkal, a Központi Bizottság üléséről kiadott közleményben olvashatókkal élve: „A népgazdasági terv tejesítése egységes szemléletet, kezdeményező magatartást, következetes és fegyelmezett végrehajtást igényel minden munkalieljen." Gépjavítás, leltározás a téeszekben Hótakaró borítja Csongrád megye szántóföldjeit. A termelőszövetkezeti dolgozók ezért abbahagyták a kinti munkákat, s a gépműhelyekben, magtárakban, melléküzemágakban,. üvegházi kertészetekben, s természetesen az állattenyésztésben tevékenykednek. A megye valamennyi gazdaságában — még a hó előtt — időben és jó minőségben sikerült elvégezni az őszi munkákat Tavaszra már alig maradt vidékünkön szántani való. Kellőképpen megerősödött az őszi vetésű kenyérgabona. A mostani hótakaró a kis növényeknek már védelmet biztosít a hideg idő ellen. December, a leltározás időszaka is a termelőszövetkezetekben. Ilyenkor mérik föl a szövetkezeti tulajdont. Mindez már a zárszómadási előkészületek egyik lényeges mozzanata. Ezért is előzte meg gondos felkészülés mindenütt a leltárfelvételt. Vezetőségi tagokból, ellenőrzési bizottsági tagokból, szakvezetőkből és könyvelési dolgozókból állították össze a leltározási bizottságokat. Megyénkben mór minden terMolmar József felvétele Képűnkön: Kosa Gyula és Bíró Mihály, a dóci Virágzó Termelőszövetkezet gépműhelyében, MTZ 50-es traktoron motort cserélnek melőszövetkezetben hozzákezdtek a termények és állóeszközök felméréséhez, valamint a mezei leltárhoz. Megszaporodott a munka a gépműhelyekben is, elkezdték az erőgépek felújítását, karbantartását. Szerelők és traktorosok dolgoznak együtt, hogy tavaszig kijavítsák az elmúlt esztendőben meghibásodott erő- és munkagépeket. Az AGROKER-től is több új gépet most vesznek át a termelőszövetkezetek, melyeket szakszerűen készítenek elő a téli tárolásra. Ez épp olyan fontos teendő, mint maga a javítás. Nemcsak gyermeköröm I bdettakaritásril — Csongrád megye valamennyi útja járható A gyerekek lelkesen fogadták az első hópelyheket, s örömük csak nőtt, amikor látták, hogy a szép fehér hótakaró megmarad, nem olvad el. A téli tájban a felnőttek is szívesen gyönyörködnek, de a hó bosszúságokat is okoz. Különösen a gépkocsivezetők aggódnak, a csúszós, latyakos úton nem könnyű közlekedni, hamar történik baleset. Az utcai járókelőnek sem mindegy hogy bokáig érő hóban, lucsokban, vagy tiszta járdán koptatja csizmáját Ezért megkérdeztük az illetékeseket, a hó eltakarítására, a járdák, az utak tisztántartására milyen intézkedéseket tettek. A város közútjainak tisztítása a Városgazdálkodási Vállalat feladata. A vállalat hóügyeletén elmondták, hogy a havazás beállta óta szombat délig két ízben szórták be sós homokkal a főbb közlekedési utakat. A hídról, a városi és a megyei tanács épülete elől el is szállították a havat. A hóügyelet gépkocsijai rendszeresen járják a várost hogy azonnal intézkedhessenek ha valahol hóakadályt észlelnek. Az utak mentén idejekorán felállították a sós homokkal teli tartályokat s ha újabb tartós hóesés köszönt a városra, „bevetik" a nyolc, hóekével felszerelt munkagépet is. A főbb, forgalmasabb útvonalakról azonban már most sem ártana eltávolítani a lucskos havat, mert az rendkívül megnehezíti a közlekedést. A KPM ŰTINFORM-jától kapott tájékoztatás szerint a megye valamennyi útja járható. A 24 órás szolgálatban működő útügyélet folyamatosan figyelemmel kíséri az Utak állapotát, ha kell éjszaka is intézkedik. Erre a péntekről szombatra virradó éj szaka sor is került, ugvan is a Tótkorp'ós-~Makó-Rák'v —Pitvaros közötti összekötő úton 60 centiméteres hóakadály képződött. A hóügyelet munkásai éjszaka is dolgoztak, az út szombat hajnalra már végig járható volt A megyében szombatra minden főútról letolták a havat, az alsóbbrendű úthálózatot a jelentősebb összekötő utakat folyamatosan szórják. A hóeltakarítást 14 sószóró, hóekével ellátott munkagéppel, 35 tagú ügyeletes gárdával végzik. Az IKV-nak is munkát ad a havazás. A házkezelési osztály vezetőjétől megtudtuk, hogy szombatra, vasárnapra is hóeltakarító ügyeletet szervezet a vállalat. Az első műszakban reggel 6-tól 18 óráig, a másikban reggel 6-ig dolgoznak a gépiek a város forgalmasabb részein. Hótakarításra alkalmassá tett három kerti traktor és két hódúró gép tisztítja a járdát a sugárutakon a Nagykorúiig, a Kossuth Lajos sugárút és a Tolbuhin sugárút közötti szakaszon, a két körút közötti területen, a Belvárosban a Lenin körút határáig és a két lakótelepen. Természetesen a házfelügyelőknek is marad teendőjük a hét végén. Munkájukat, a szabad szombat ellenére is, ellenőrizték a házkezelők, és ma sem rakják le a lapátot, ha esik a hó. Ahol nincs házfelügyelő, ott háztakarítók végzik el a hó okozta pluszmunkát. Persze lassabban haladnak, hiszen egyegy emberre 18—20 ház gondja is hárul. Érkezett hozzánk panaszlevél is arról, hogy az' IKV „nem akar adni sót és homokot az idén a házfelügyelőknek, hogy azzal szórják le a járdát". Az igazság az — tudtuk meg —, hogy sót az idén 210 mázsát kiosztott már a házkezelőség, és kiszállítottak 24 köbméter homokot is. Sóból többet valóban nem oszt ki az IKV, mondván: a havat el kell takarítani, és nem elég sóval föllazítani. Egyébként, a só tönkreteszi a növényeket is, ezért sem ajánlatos elszórni az utakon. Összehívták az országgyűlést A Magvar Népköztársaság Elnöki Tanácsa az alkotmány 22. paragrafusának 2. bekezdése alapján az országgyűlést 1977. december 15és, csütörtök délelőtt 11 órára összehívta. A kormány javasolja, hogy az országgyűlés tűzze az ülésszak napirendjére a Magyar Népköztársaság 1978. ! évi költségvetését, valamint az állami vállalatokról szóló törvényjavaslatot. (MTI) Hazánkba látogat Alberl Muganga Púja Frigyes külügymlniszter meghívására decerm ber 5-én, hétfőn hivatalos látogatásra Budapestre érkezik Albert Muganga, a Burundi Köztársaság külügyminisztere. (MTI) MSZMP* delegáció Cosla Ricában A Magyar Szocialista Munkáspárt küldöttsége, amelyet Biszku Béla, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára vezet, beI fejezte Costa Rica-i látoga1 tását. A magyar pártküldöttségnek a Costa Rica-i Népi Élcsapat Párt KB főtitkárával, Manuel Mora Valuerdével és a párt Politikai Bizottságának tagjaival folytatott megbeszéléseiről közleményt adtak ki. Pártküldöttség utazott Hugóiéba Az angolai népi felszabadítási mozgalom, az MPLA meghívására Aczél Györgynek, a Politikai Bizottság tagjának, a Minisztertanács elnökhelyettesének vezetésével MSZMP-küldöttség utazott Luandába az MPLA december 4—10. között sorra kerülő I. kongresszusára. A küldöttség tagja Berecz János, az MSZMP KB külügyi osztályának vezetője és Argyelán Sándor, hazánk- luandai nagykövete, aki a helyszínen csatlakozik a küldöttséghez. Harmincéves az államosított magyar bankrendszer Az MNB einifkheiyeitesónek nyilatkozata Harminc évvel ezelőtt, 1947. december 4-én hirdették ki az országos törvénytárban a nagybankok magyar tulájdonban levő részvényeinek állami tulajdonba vételéről szóló törvényt, s ezzel életbe lépett a nagybankok államosítása. Bankrendszerünk három évtizedes fejlődéséről és további feladatairól nyilatkozott Pulai Miklós, az MNB elnökhelyettese. — A korábban sok bankból álló bankrendszerből röviddel az államosítás után néhány nagy, meghatározott rendeltetésű bank jött létre — mondotta —, s ezzel ki. alakult a magyar bankrendszernek lényegében ma is meglevő váza. A gazdasági feladatokhoz igazodva azonban többször is vá'tozott a 30 év alatt az egyes bankok feladatköre és szerepe. A legutóbbi jelentősebb módosulás 1971-ben volt, amikor gazdaságirányítási rendsre rünk változásának megfelelően egyes bankfunkciókat is újonnan osztottak el. A Magyar Beruháíási Bank helyett Állami Fejlesztési Bank jött létre, ami nemcsak névváltozást jelentett, hanem a bank — jelentős új fe'adatként — rátárt az állami beruházások finanszírozására, kieme'. ten kezelve e nagy fontosságú beruházások pénzügyi előkészítését. lebonyolítását és ellenőrzését. Az Országos Taknr-i'-pénríár ma már nem(Folytatás a 2. oldalon.) »