Délmagyarország, 1977. december (67. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-31 / 307. szám

Szombat, 1977. december 31. 3 Húsexport Kapuvárról Az Allatforgalmi és Hús­ipari Vállalat kapuvári üze­me 1977-ben a tervezett 8700 tonna helyett 9700 tonna húskészítményt állított elő. A gyár idei termelési ér­téke elérte az egymilliárd forintot, s ebből 650 millió forint értékű húskészít­ményt exportáltak. Képün­kön: félsertések a hűtőház­ban. Zárszámadások a téeszekben Januártól Változások a közlekedés rendjében A KPM 2/1976. n. 29. szá­mú rendeleténei értelmében 1978. január 1-én új forgal­mi rend, új előírások lépnek életbe az ország közútjain. A változások legfőbb célja a közlekedés biztonságának fo­kozása, a járművek megen­gedett sebességhatárainak jobb kihasználása. A KPM Csongrád megyei Közúti Igazgatóságának tájé­koztatása szerint január első napjaiban megyénkben több utat főútvonallá nyilváníta­nak. Ezek között szerepel például a Szeged—Baja—Bá­taszék irányú út (55-ös), a szegedi Tolbuhin sugárúttal kezdve; a Szegedet Nagylak­kal összekötő (43-as), a Sze­ged—Hódmezővásárhely— Orosháza irányában Debre­cenbe vezető (47-es) út. Sze­ged belterületén a főútvonal rangjára lép a Fonógyári út, továbbá a Csongrádi sugár­út, egyelőre a Nagykörúttól a városhatárig. A Szegedről ICiskundorozsmán át Kiskun­halasra vezető út teljes hosz­szában főútvonal lesz. Ezzel egyidőben a Szegedet Dorozs­mával összekötő rövid sza­kasz lakott területnek minő­sül, ennek megfelelően ér­vényesül rajta a sebességkor­látozás. Az új főútvonalak kijelölésekor érdemes emlé­kezetbe idézni néhány olyan KRESZ-szabályt, ami a gép­kocsivezetőkön kívül a foga­tosokat, a- kerékpárosokat, sőt a gyalogosokat is érinti. Fő­útvonalon kézi és állati erő­vel vont kocsival csak ak_ Költözik az Országos Irantolíígiai intézet Terv szerint haladnak azok a munkálatok, amelyek az Országos Traumatológiai In­tézetnek és a IIL belgyógyá­szati klinikának a Mező Imre úti épületből történő zökke­nőmentes kiköltöztetését szol­gálják — jelentette be pénte­ki sajtótájékoztatóján dr. Szántó Ferenc kormánybiz­tos, a Magyar Néphadsereg központi kórházának igazgató főorvosa. A nagyszabású fel­adat összehangolására és irá­nyítására egészségügyi mi­nisztériumi operatív bizottság alakult, amely részletes mun­katervet dolgozott ki. Az első ütemben meghatározott ten­nivalókat december 31-ig terv szerint teljesítették. Sürgős teendő a Mező Imre úti épü­let folyamatos kiürítése, illet­ve a traumatológiai és a bel­gyógyászati betegeket a jövő­ben fogadó egészségügyi in­tézmények alkalmassá tétele erre az új feladatra. A fogadó intézményekben jó ütemben haladnak a szük­séges átépítések. Az operatív bizottság irá­nyításával kialakították a baleseti sebészet új ügyeleti felvételi rendjét, új ágyetosz­tási rendet és sávbeosztást dolgoztak ki, megkezdődött az érdekelt intézmények sze­mélyt és műszerigényének felmérése. A Mező Imre úton december 18-án fogadták az utolsó betegeket Az új ügye­leti rendszer keretében 11 ve­zető traumatológiai ügyeletet és 15 úgynevezett kisegítő ügyeletet alakítottak ki. Az ügyeletek szorosan együtt­működnek a mentőszolgálat­tal, azzal a céllal, hogy a be­tegeket a sérülés súlyosságá­nak és természetének megfe­lelően az arra legalkalma­sabb intézménybe, szállítsák. Az első nyolc nap tapasztala­tai a várakozásnak megfele­lőek. A betegellátás zökkenő­mentes volt, a statisztika azonban arra figyelmeztet, hogy a baleseti sérültek ellá­tásához naponta 120—130 üres ágyat tartalékolni kell. Ez jelentős erőfeszítéseket igényel. Az Országos Traumatoló­giai Intézet és a III. számú belgyógyászati klinika épüle­tét kiürítése, és a nagy értékű műszerek és berendezések el­szállítása után műszaki szak­emberek rendelkezésére bo­csátják. A műszerek elszál­lításán;:1 az a cél, hogy egyet­len egy eszköz se kerüljön esetleges kényszerű helyhiány miatt raktárba. Az elkövetke­ző hetek feladata az új trau­matológiai osztályok anyag­igényének felmérése ls, az átmeneti helyzet ellenére sem csökkenhet az ellátás színvo­nala. Az építkezések megtele­lő üteme ellenére is szüksé­gesnek látszik a munkálatok meggyorsítása és ehhez az egészségügyi szervek az épí­tőipar további megkülönböz­tetett támogatására számíta­nak. Az érintett egyetemi kli­nikák oktatási feladataika' csak bizonyos átszervezés ré vén lesznek képesek ellátni. A hallgatók oktatásába az ed­diginél jobban bekapcsolód­nak a fővárosi kórházak is, a Semmelweis Orvostudomá­nyi Egyetem ehhez meg'efeú" tervekkel rendelkezik. (MTI) kor szabad haladni, ha más út nem vezet arra. Tizenkét éven aluli gyermekek nem kerékpározhatnak, 6 éven aluliak pedig felügyelet nél­kül a járdán sem tartózkod­hatnak. A- kerékpárosok la­kott területen kívül csak úgy kanyarodhatnak balra, ha le­szállnak és tolják járművü­ket. Gyalogosok csak a zeb­rán, vagy a járda meghosz. szabbított vonalában kelhet­nek át a másik oldalra. A főútvonalak kijelölésé­vel egy időben egyes útke­reszteződésekben megválto­zik az áthaladási elsőbbség rendje (például gyálai bekö­tő út, gyálaréti út, .Szeged­Kistelek összekötő út, a szen­tesi Attila út—Szarvasi út kereszteződése stb.). A köz­úti igazgatóság célja, hogy minden kereszteződésben táblák jelezzék az elsőbbsé­get, ne a jobbkéz-szabálynak kelljen érvényesülni. A köz­lekedési rend további apróbb változásaira egész évben szá­mítani kell (táblák, közleke­dési lámpák stb.). Az elkövetkező napokbar a gépjárművezetőknek aján. latos tehát óvatosabban ve­zetniük, hiszen az új forgal­mi rend kellemetlen megle­petéseket okozhat. Nagyobb körültekintést kell követelni a gyalogosoktól, a kerékpá­rosoktól, és mindenkitől, aki az utakra lép — míg az új rendet meg nem szokják. Hi­szen a változások az ő érde­küket, biztonságukat szolgál­ják. A legtöbb szó az utóbbi napokban szinte valamennyi termelőszövetke­zetben és szakszövetkezetben a zár­számadási előkészületekről esik; sikerült-e teljesíteni az idei tervet, illetve a munka­verseny-vállalásoknak megfelelően. azt túlszárnyalni, született-e kimagasló termés­eredmény, követtek-e el valamilyen hibát a gazdálkodásban? A mezei leltárfelvé­tellel már mindenütt végeztek, így teljes lendülettel a zárszámadáson dolgozhatnak a könyvelők, nyilvántartók és adminiszt­rátorok. A határ már csendes. A szövet­kezeti gazdák nyugodtan várják a tavaszt, hiszen időben elvégezték az őszi munká­kat. A következő évre gondolnak a trakto­rosok is, .amikor a műhelyekben javítják gépeiket. Most az irodisták dolgoznak nyújtott „műszakban", és elemzik az idei esztendő gazdálkodását, összevetik a ki­adásokat és bevételeket, a felmerült költ­ségeket, hogy a termelés eredményességé­ről telies kénét kaphassanak. Persze, nem­csak egyszerű könyvelési és mérlegkészítési eljárásról van szó, hanem nagyon fontos gazdaságpolitikai tevékenységről, ami igen nagy körültekintést igényel. Az előzetes számítások szerint, megyénk legtöbb ter­melőszövetkezetében kedvező eredmények­ről adhatnak majd számot a szövetkezeti vezetők. Mezőgazdasági termelésűnk országosan a tervezett 7—8 százalékos növekedés helyett 9 százalékkal múlta felül az 1976-os ered­ményeket. Ezzel nemcsak a múlt évi le­maradást sikerült behozni, hanem előbbre ls léptünk. Sikerült tehát mezőgazdasá­gunknak elmozdulnia a holtoontról a nö­vénytermesztésben, az állattenyésztésben és a kertészeti termelésben is. A párt- és kormányhatározatok, illetve az intézkedé­sek meghozták a várt eredményt, akár a szarvasmarhatartásra, akár a zöldségter­melésre, akár a szőlő- és gyümölcstelepí­tésekre gondolunk. Elősegítették a termelés fejlődését, az új ösztönzők és szabályozók is Országszerte nőtt a termelési kedv, s ezzel párhuzamosan javult a termelés szín­vonala. s megváltozott, eredményesebb lett az alkalmazott agrotechnika. Csongrád megye mezőgazdaságának ter­melési és fejlesztési célkitűzéseit csak ösz­szehangolt és szervezett munkával lehetett teljesíteni. Ezért nagyobb feladat hárult a termelőszövetkezetekre és szakszövetkeze­tekre már az V. ötéves terv első évében is. A népgazdasági igényeknek megfelelő mennyiségű búzát, cukorrépát, napraforgót, kendert, burgonyát és zöldséget meg kellett termelni. Az idei esztendő bizonyítja, hogy e téren is jó úton haladunk. A korábbi helytelen agrárpolitikai szemlélet megvál­tozott. Ennek hatása már megmutatko­zott; az üzemek tovább szigorították a technológiai előírásokat és a munkafegyel­met. Kedvezően módosult a fajtaösszetétel is. Nőtt a rendszerben és társulásban ter­melt növények száma és vetésterülete. Je­lenleg megyénkben a művelt terület 31 százalékán, mintegy 71 ezer hektáron rendszer vagy társulás előírása szerint ter­meltek a gazdaságok. Több, nagy teljesít­ményű gép vett részt a termelésben. A ta­valyi 130 hektárról 124 hektárra csökkent az egy kombájnra eső átlagos betakarítan­dó terület a betakarítás ideje pedig a ko­rábbi 20—21-röl 12—13 munkanapra. A termésátlag is nőtt. búzából több mint két mázsával takarítottak be többet hek­táronként a gazdaságok, mint tavaly. El­mondható, hogy szinte minden növényből jó volt a termés. A megye termelőszövet­kezeteiben 10,5 mázsávat több rizst, 24 mázsával több cukorréoát. 6 mázsával több napraforgót, 7 mázsával több kukoricát takarítottak be a tavalyinál. A szőlő 53 mázsát termett a termelőszövetkezetek tábláin hektáronként. Megállapítható azonban, hogy még min­dig nagy az egyes termelőszövetkezetek termésátlagai közötti különbség. Sokszor azonos körülmények között gazdálkodó üzemeknél is nagyok az eltérések. A zár­számadásokon ezekről őszintén kell szólni, hiszen a továbbiakban a különbség mér­séklésére kell törekedni. Ahol a nagyüze­mek körültekintőbben gazdálkodtak és Jó szervezéssel javították a termetókenvséget — jó eredmények születtek, örvendetes, hogy a belvizes területeket kivéve, me­gyénkben nem volt parlagon hagvott föld­terület. Nőtt az öntözött terű'etek aránya is. A termelésre való felkészülés, valamint a termőföld másodszori hasznosítása a hatékonyabb termelést segítette elő. Az állattenyésztési ágazatban különösen a 'tejtermelésben születtek jó eredmények, s várhatóan az egy tehénre jutó átlag tej­hozam eléri, illetve túllépi a bűvös 3 ezer litert. Sajnos, rontja a megyei átlagot, hogy egyes szövetkezetekben igen alacsony a tejtermelés. Fokozott figyelemmel kell tehát a fajtaváltást, a takarmányozás javí­tását. a rét-legelő gazdálkodás fejlesztését a lucernatermő területek növelését elvé­gezni. O * * tvenezer szövetkezeti gazda készül a zárszámadásra ezekben a napokban Csongrád megyében. Az élelmiszer­ellátás, az ipari nyersanyagtermelés, s az export miatt az itteni eredmények az egész ország gazdasági életére kihatnak. Ez adja a számadás és a tervezés felelőssé­gét Radics Fcrene Lendületesen fejlődik a gépipar A jövő évben, akárcsak az magyar gördülőcsapágy mű­idén, a népgazdaság legdina- vekoen, elkészülte után 28 míkusab'oan fejlődő ágazatai- millió golyóscsapágyat állíta­nak egyike a gépipar. A ter- nak itt majd elő. A gépipari melás e területen az ipari gazdaságos gyártmányszerke­össztermalés 5,5—6 százalékos zat kialakítása során jövőre, tervezett növekedésével szem- amikor befejeződik a számi­ben 6—7 százalékkal bővül majd. 1978-ban fejeződik be a gépipar egyik legnagyobb rekonstrukciós beruházása a Fűszerek tablettákban m*m A különböző fűszereket, ízanyaiokat tablettákba sűrítik a Chinoln Gyó^ysz-r és Vegyészeti Termékek Gyárának biokémiai kutatólaboratóriumában tástechnikai központi fejlesz­tési program, számottevően nő a számítástechnikái es az elektronikai termékek előállí­tása, s megkezdődik az in­tegrált áramkörök tömeg­gyártása. A tartós fogyasztási cikkek közül jelentősen fel­fut a forróvíz-tárolók terme­lése, s megindul a helytaka­rékos automata" mosogépek sorozatgyártása. A közelmúltban a KGM felmérte a tárca vállalatainál gazdaságtalanul előállított, de szükséges, illetve a különböző üzemekben párhuzamosan gyártott gépipari termékek sörét. A minisztérium 750 millió forint értékű gyárt­•nánylistát állított össze székről a termékekről; a szö­vetkezeti ipar eddig 120 mil­lió forint értékű gépipari cikk gyártását már átvette, ott ugyanis jövedelmezőbben ké­issek azokat gyártani, s az gényeket is ki tudják elégí­teni. Jövőre ez a folyamat to­vább folytatódik. Ezzel egy­időben fokozatosan megszün­tetik, illetve csökkentik az elavult, vagy a mindenhol csak gazdaságtalanul gyárt­ható termékek előállítását, de még meglevő igényeket importból fedezik. (MTI) Ülést tartott a KNEB A Minisztertanács csü­törtökön jóváhagyta a Köz­ponti Népi Ellenőrzési Bi­zottság következő félévi munkatervét. A bizottság eb­ből adódó legelső felada­ta a lakótelepek járulékos és kommunális beruházási helyzetének felmérése. A vizsgálat programját Villá­nyi Miklós, a KNEB tagja, pénzügyminiszter-helyettes terjesztette elő a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság pénteki ülésén. A főváros és öt jelentősebb város néhány lakótelepére kiter­jedő vizsgálat feladata, hogy felmérje a tömeges lakásépítéshez kapcsolódó iskolai, bölcsődei, keres­kedelmi és más szolgáltatá­sokkal kapcsolatos ellátott­ság helyzetét, az előirány­zott tervek megvalósulását A bizottság a programot megtárgyalta és elfogadta. A KNEB elnökének elő­terjesztése alapján a bizott­ság megtárgyalta a népi el­lenőrzés munkájának to­vábbfejlesztéséről szóló mi­nisztertanácsi határozatból adódó feladatokat. (MTD 4 *

Next

/
Oldalképek
Tartalom