Délmagyarország, 1977. december (67. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-29 / 305. szám

4 2 Csütörtök, 1977. december 22: Képes Sport Kupa teremlabdarúgó-torna C3 ítC5 Rangadóval kezdődött Jégkorong Debrecenben szerdán este 2000 néző előtt került sor a magyar—osztrák nemzetközi barátságos jégkorongmérkőzésre a sportág magyarországi születésének 50. évi jubileuma alkalmából. A találkozó döntetlen eredménynyel végződött. Ausztria—Magyarország 3:3 (3:0, 0:1, 0:2). Szpasszkij győzött Szerdán Belgrádban megkezdődött a 13. játszma a Korcsnoj—Szpasszkij sakkvilágbajnoki párosversenyen. A 13. játszma Korcsnojnak nem hozott szerencsét, s miután elnézte vezérét, a 33. lépésben feladta a játszmát. A párosméricőzés állása 7,5: 5,5 Korcsnoj javára. A következő, 14. játszmára pénteken kerül sor. Szex-dán este a tatabányai Körcsarnokban két mérkőzéssel megkezdődött a VI. Képes Sport Kupa teremlabdarúgó-torna. VIDEOTON—VASAS 4:4 (4:1) V.: Körös. Góllövők: Burcsa, Czeczeli, Tamás (öngól), Fejes, illetve Orosházi, Zombori (2, egyet hétméteresből), Izsó. Videoton: Kovács L. — Kovács J., Burcsa, Nagy II., Szabó, Karsai. Csere: Végh, Fejes, Májer, Czeczeli, Bárányi. Vasas: Tamás — Komjáti, Gass, Orosházi, Zombori, Váradi. Csere: Híres, Kántor, Kovács I., Becsei, Izsó, Mészáros. A rendes játékidő döntetlenül végződött, hétméteres rúgásokkal döntötték el, ki a mérkőzés győztese. Ez a Videotonnak sikerült jobban, és így megszerezte a két pontot. A két csapat többször találkozott már e torna keretében, így összecsapásuk rangadónak számított. TATABÁNYA—MTK-VM 5 a (1:2) Góllövők: Tóth (4), Arany, illetve Néder (öngól), Fülöp. Vezette: Urbán. Tatabánya: Csepecz — Szabó, Néder, P. Nagy, Csapó, Tóth. Csere: Halász, Juhász, Knapik, Arany, Kisteleki. MTK-VM: Brünyi — Varga, Kovács, Koritár, Egervári, Borsó. Csere: Fülöp, Morgós, Palicskó, Turtóczky, Siklósi, Hornyák. Az első félidőben az MTK-VM vezetett, de szünet után ellenállhatatlan volt a Tatabánya. Különösen Tóth András játszott kiemelkedően, hiszen egymaga 4 góllal járult hozzá a győzelemhez. A VI. Képes Sport teremlabdarúgó-kupa állása az első forduló után: 1. Tatabánya 3 pont, 2. Videoton 2 pont, 3. Vasas 1 pont, 4. MTK-VM. A csütörtöki, mai második forduló műsora 16.30 órától: Vasas—MTK-VM, Tatabánya—Videoton. „Elölről kezdem, gyerekekkel" Pályaépítési akcióban Első a Déri Miksa Szakközépiskola A Déri Miksa Szakközépiskola szakszervezeti bizottsága a SZOT által 1977-re meghirdetett sportlétesitmény-épitési akcióban kifejtett értékes és eredményes társadalmi munkájáért első helyezést ért el az első kategóriában. s 40 ezer forint jutalmat kapott Az ünnepélyes értékelésre a napokban a SZOT székházában került sor, ahol az értékes díiakat Ligeti László, a SZOT alelnöke adta át 1977-ben másodszor irta ki a SZOT a pályáépitési akciót, amelyre a Déri Miksa Szakközépiskola sportszerető vezetősége, valamint diákjai is beneveztek. Az iskola udvarán először meg kellett teremteni a feltételeket az építéshez. bővítéshez. A tanulók a tanárok irányítása és fölügyelete mellett félszáznál több nyárfát vágtak ki, ehhez, és a kitermelt fa feldolgozásához a Kiss Ferenc Erdészeti Szakközépiskola diákjai és tanárai nyújtottak szakmai segítséget. A megrongálódott kézilabdapálya felújításával párhuzamosan nekiláttak a világítás szereléséhez is. Az összes munkát 6654 társadalmi munkaórában végezték el; a DÉMÁSZ biztosította a 12 darab tartóoszlopot. valamint a kétszer 250 Wattos armatúrákat. Az igy létrehozott sportobjektumnak 450 ezer forint az összértéke. A létesítmény az iskola tanulóinak és dolgozóinak biztosít elsősorban sportolási lehetőséget, de emellett városi és megyei szintű versenyek lebonyolítására is alkalmas. Az új sportlétesítményt. akárcsak korábban, ezentúl is igénybe veheti a város lakossága, ezzel is segítve az Edzett ifjúságért-mozgalom célkitűzéseinek sikeres megvalósítását. Csongrád megyében a gépipari szakközépiskola mellett még három vállalat vehette át a SZOT-központban az eredményes sportpálya-építésért a pénzjutalmat. A Szegedi Konzervgyár, a kialakítandó sporttelephez 20 e er fori: tot, a DÉLÉP sportcentrumért 15, s az Alföldi Porcelángyár szintén 15 ezer forintot vehetett át a minőségi és tömegsportot szolgáló létesítmény építésében kifejtett példás társadalmi összefogásért Kilenc esztendő után változás történik a magyar ökölvívás szakvezetésében. A háromszoros olimpiai bajnok Papp László, aki 1969 elején lépett tisztségébe, 1978-ra már nem újította meg szerződését. Mint ismeretes Kellner Ferencet kérték fel utódjának, míg Papp László az Óbuda Tsz SK edzője lesz. — Ügy érzem szép kilenc év volt. Szeretném, ha újra majd az a lelkesedés, akarás jellemezné a magyar ökölvívást, mint munkám kezdetén. Nem véletlenül születtek akkor az eredmények, 2 arany az 1969. évi bukaresti EB-n, 5 első hely az 1970. évi miskolci Junior EB_n, három aranyérmes diadal 1971-ben Madridban, majd újabb egy-egy olimpiai-, illetve Európa-bajnoki cím 1972-ben Münchenben és 1973-ban Belgrádban. S nem véletlen, hogy azóta nem jutottunk hasonló örömökhöz, sok hiba történt, s nem magam tartom ezért elsősorban felelősnek. A magyar ökölvívás jelenlegi rendezetlen helyzetében nem tudtam produkálni, bármennyire is sajnálom, végleges elhatározásra kellett jutni. Ez év december 31-én lejár a szerződésem. Nem újítottuk meg, mivel én a munkát a továbbiakban csak mellékfoglalkozásban vállaltam volna el, erre pedig az idevonatkozó rendelkezések szerint nincs lehetőség. — Sokan kérdezték már, miért választottam a nem is élvonalbeli szakosztállyal rendelkező Öbuda Tsz-t. Én ezután is a magyar ökölvívásért akarok dolgozni, s itt látok olyan lehetőségeket, amelyek nekem tetszenek. Nem élvonalbeliekkel, nem felnőttekkel akarom kezdeni a munkát, hanem fiatalokkal, olyanokkal, akik most tartanak leendő ökölvivó pályafutásuk legelején. Szeretném megmutatni, hogy egy kis klubnál milyen szakosztályi munkával lehet segíteni a válogatottat, a válogatott vezető edzőjét — Lelkesedésem, akarásom a sportért, az ökölvívásért változatlan. Rendíthetetlenül hiszek abban, hogy munkám eredményes lesz, s hiszek abban is, hogy a magyar ökölvívás kilábal mostani hullámvölgyéből. A magam részéről — ha igénylik — a jövőben is kész vagyok segíteni, akármilyen kis feladatra is hívnak, szívesen megyek. Naplemente után... Müncz György kitűnő FIFA-játékvezetőnk — bár még nem érte el az ötvenéves korhatárt — az őszi bajnoki forduló Tatabánya— SZEOL AK mérkőzésen búcsúzott egykori sikereinek színhelyétől, a zöld gyeptől. Portréját már sokszor megrajzoltuk. Játékosként 1945-től—1957-ig különböző klubokban szerepelt. Egyik mérkőzésen elszenvedett súlyos bokasérülése miatt végleg felhagyott az aktív játékkal. — Hogyan lett játékvezető? — 1951-ben, az akkori játékvezető-hiány miatt minden egyesület köteles volt három játékosát játékvezetői tanfolyamra küldeni. „Vörös Taki", az Ü. Dózsa segédedzője engem jelölt ki, így — akaratom ellenére — részt vettem a BLASZ akkor induló 3 hónapos „gyorstalpaló" tanfolyamán, és sikerrel vizsgáztam. Jól mentek mérkőzéseim, és ennek köszönhettem, hogy a különböző minősítési szintek elérése után 1961-ben már az NB I-ben fújtam a sípot, míg 1969-től tagja lettem a FIFA-keretnek is. Eddig 190, jobbára rázós NB l-es mérkőzést vezettem, és 42 nemzetközi találkozón működtem játékvezetőként és partjelzőként — ön sokáig jégkorongmeccseket is vezetett... — Igen. 1964-től rendszeresen vezettem jégkorongmérkőzéseket Ott már 1984-ben elértem a nemzetközi minősítést, és részt vettem az 1966-os ljubljanai jégkorongvilágbajnokságon is. — Hogyan tudta a két „szakmát" egyeztetni? — A kettőt időben és L.tollal y ok ban könnyen el 'ehetett határolni. Ennek ellenéMüncz György re úgy éreztem, hogy a JT vezetőinek nem volt ínyére, ha a kettőt együtt csinálom. Igy az 1966/67-es idény befejeztével végleg felhagytam a jégkorong-játékvezetéssel. — Milyen felfogásban vezette mérkőzéseit? — Játékos koromban sem tartoztam az úgynevezett pubányok közé. Ugyanezt az elvet követtem a játékvezetésben is: megengedtem a testtel való kemény játékot, nemegyszer serkentettom is erre a játékosokat, de ugyanekkor szigorúan büntettem az alattomosságot. — Egy időben a. közönség „kikezdte" Ont. Mi erről a véleménye? — Valóban volt egy időszak, amikor a szurkolók egy része' velem „szórakozott". Amikor az ütemes sértegetések miatt megszakítottam a játékot, túl érzékenynek tartottak, pedig ez esetben a czabályok szellemében és a JT előírása szerint jártam eL — Melyik volt legemlékezetesebb mérkőzésvezetése? — A nemzetköziek közül az 1974-es NDK—Anglia (1:1) barátságos és az Eintracht Frankfurt—FC Liverpool (0:0) UEFA Kupa mérkőzésekre emlékszem vissza a legszívesebben. Micsoda hajtás volt mindkettőn, kilencven percen keresztüL Én csak kétszer álltam meg: amikor jelt adtam a mérkőzés és a második félidő megkezdésére. A hazai rangadók közül a tavalyi. Népstadionban rendezett Ü. Dózsa—Vasas (5:4) találkozó volt -számomra a legemlékezetesebb. Az esőtől mélyen felázott talajon, mindvégig hatalmas küzdelem után született meg a gólokban gazdag „vízipóló"-eredmény. — Hogyan tovább? — A JT oktatási bizottságában szeretném továbbszolgálni a magyar labdarúgást és játékvezetést. Igyekszem tapasztalataimat átadni a fiatal, tehetséges játékvezetőinknek. Búcsúmérkőzésén, a Tatabányai Bányász—SZEOL AK találkozón Tamás nevű fia, aki a BLSZ játékvezetője, volt egyik partjelzője, így jó ..családi" összműködés alakult ki. A mérkőzés végét jelző hármas sípszó nemcsak a játék, hanem egy sikerekben gazdag játékvezetői pályafutás végét is jelezte. A búcsú mindig fáj, különösen ilyen fiatalon... S, L Fehér falak, fehér ajtók, fehér lócákon üldögélő betegek, fehér köpenyes nővérkék, hosszú léptekkel száguldó orvosok. A kép egy szokványos kórházi folyosó, csak a tolókocsi feltűnően sok, és a hang elgondolkoztató. Egy kórteremből, talán a folyosó végéről ezt hallani „föl-le-föl-le-föl-le", ki tudja hányadszor. Lélegzetvételnyi szünet, majd ez következik „hajlít-nyújt-hajlitnyújt". És pár perccel később, „sarokra-vissza-sarokra-vissza". Az ORFI Reumatológiaiés Fizioterápias Tanszékén vagyunk, a Lukács fürdő közvetlen szomszédságában. A falakan arany betűs márvány táblák beszélnek egykori sikeres gyógyulásokról, és bottal, mankóval vonszolódó betegek a gyógyulás küzdelmes útjáról. Az alkalom, ami bennünket idehozott, az elmúlt év eseménye, a Reumatológiai Világév, 1977 az orvostudományban a mozgásszervi betegségeknek szentelt év volt, nemzetközi konferenciával Párizsban, és több előadással, tapasztalatcserével, megélénkült tudományos tevékenységgel a reumatológus számára. Minket, a laikusokat és egészségeseket miért érdekel ez egyáltalában? A reuma napjaink népbetegsége. Ugyanúgy szedi áldozatait, mint annak idején a gümőkór, a nemi betegség, vagy mint ma a szíves érrendszeri betegségek, a daganatok. Hogy az egészséges ember tudatában a reuma mégis veszélytelen dologként jelenik meg, annak elsősorban az az oka, hogy a betegség kimenetele nem halálos. Nem okoz halált, hanem tíz-tizenöt év után „kialszik". Kevesen halnak meg reumában, viszont testileg-lelkileg hosszú időn át nyomorít, és súlyos deformálódásokat hagy maga után. 1974-ben a keresőképtelenséggel járó betegségek eloszlása a következőképpen alakult az iparban, építőiparban. Az influenza- és heveny légúti megbetegedések miatt a munkanapkiesések száma 382 volt (száz főre, egy év alatt), a mozgásszervi betegség okozta k'esés 270 nap. Ezt a kettőt csak a balesetek közelítették meg, a többi betegség nagysága jóval mögöttük maradt. Különösen sújtja a reuma a mostoha körülmények között dolgozó embereket, a nehéz fizikai munkát végzőket. és a nőket. Hozzátartozóim között nem volt, és nincs reumás, így meghökkenve hallgatom az orvos beszámolóját. A betegek között van olyan, akinek tíz-tizenöt év alatt egyetlen fájdalommentes napja sincs. A szel, az időjárásváltozás — minden, amit az egészséges ember észre sem vesz, vagy éppen csak érzékel — egész napos mozgásképtelenséget okozhat. Reggelenként sokan úgy ébrednek, hogy nem tudnak megmozdulni. A merevség gyakran, csak meleg vizes mosdatással, tornáztatással oldódik föl. A legrosszabb azonban, mi-kor valaki hetekre, hónapokra magatehetetlenné válik. Ilyenkor teljesen rá van utalva környezetére, hogy az ágyban megforduljon, ahhoz is segítség kell. Ezeknek a betegeknek orvosi, családi és társadalmi támogatásra van szükségük. Jelenleg mindegyik hagy kívánni valót maga után. Az orvosi segítségnyújtást kívánta megkönnyíteni az a múlt évben hozott rendelkezés, amelyik lehetővé teszi, hogy a reumás beteget sürgősségi alapon utalják kórházba. Ami a másik kettőt illeti, társadalmunk — úgy tetszik —, nem elég elnéző a mozgásszervi betegekkel. Helyzetüket nem ismeri, nem érti, nem is akarja érteni. Ha valakit tolókocsi késztet megállásra, inkább esaJ; bosszankodik. „Miért nem marad otthon? Minek járkál? Minek utazik az ilyen?" Pedig törődéssel, gondoskodással a mindennapjaikat tudnánk megkönnyíteni. Nemzetközi légügyi egyezmény írja elő, hogy a repülőgépek a tolókocsit ingyen kötelesek szállítani. Sok országban az aluljárókat úgy építik, hogy külön sáv készül a nehezen mozgók, a tolókocsik számára. Számtalan lehetőség a segítésre... Végül, hova sorolhatók azok, akiknek csak a háta, dereka, nyaka, lába fáj, akiknek isiásza, különféle porckopása van ? És főleg, mit csináljanak? A reumatológus erre azt válaszolja: nincs az a nevetségesnek látszó mozgalom — kocogó, vagy torna —, aminek az orvos ne örülne. Jelenlegi életvitelünkben, közgondolkodásunkban se a gyerekkori, se a serdülőkori, se a felnőttkori testmozgás nincs megfelelően biztosítva. Ahhoz, hogy egészségesel: legyünk, mozgásszerveinket éppen úgy ápolni, karbantartani kell, mint bármi mást magunkon, vagy a környezetünkben. Az embernek a civilizált életben is meg kell találni a lehetőségeket, amelyek egészséges mozgását biztosítják. A testkultúrának a szórakozás, játók és az öröm forrásaivá kellene lenni —, hogy ne legven több reumás, reumakórház és reumatológiai világév. Vathy Zsuzsa Műszerrel mérik a fővárosi kéményeket Kéményseprő? A fogalomhoz képzeletünkben fekete ruha, kéménykefe, vasgolyó társul. Pedig a Kéményseprő ás Tüze'éstechnikai Szolgáltató Vállalat szakemberei közül mind többen dolgoznak e hagyományos szerszámok nélkül: ők a modern tüzeléstechnika úttörői, műszerekkel járják a várost, s megbízható értesüléseket szereznek a füstgázösszetételről, az égési levegő hőmérsékletéről. Ezek a műszerek igen fontosak a környezetvédelmi munkában, nagyon gyorsan, gyakran a helyszínen közlik, hogy hibás a tüzelés. A méréseket laboratóriumi vizsgálatok, elemzések, számítások követik. A fővárosban évről évre több intézményben, lakóházrban váltják fel a hagyományos tüzelést földgázzal, olajjal. Ez tette szükségessé az úiabb, korszerűbb ellenőrzést Egyelőre külön szerződések alapján végzik a műszeres kéményvizsgá'atokat. Jól járnak a megrendelők: a műszeres v'zsgálatok feltárják a tüzelőberendezések hibáit, rnaid kisebb módosítások, javítások után számottevőm javul az energiafelhasználás — kevesebbe kerül a útés. (MTI)