Délmagyarország, 1977. december (67. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-29 / 305. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! M SZM P SZEG E D VÁR OSI BIZOTTSÁGÁN A K LA P J A 67. évfolyam 305. szám 1977. december 29., csütörtök Ara: 80 fillér fv^íá-v-.i--' Felajánlások a jövő évi tervíeljesítésre A beruházások gyorsítása, a gazdaságos gyártmányvá­laszték bővítése, az export fokozása és az anyaggal, energiával való takarékosabb gazdálkodás áll a jövő évi terv maradéktalan teljesíté­sére tett versenyfelajánlásai­nak középpontjában. Négymilliárd forintot for­dítanak a Magyar Gördülő­csapágy Művek rekonstruk­ciós fejlesztésére, a két éve megkezdődött nagyberuházás a tervek szerint jövő év vé­gére befejeződik. A gyár szo­cialista brigádjai elhatároz­ták, hogy addig is, amíg a rekonstrukció tart, jelentő­sen emelik a termelést. A brigádok védnökséget vállal. tak az új technológiák mi­előbbi bevezetése fölött. Az Orionból új fogyasztási cikkek kerülnek 1978-ban forgalomba, a gyártásban részt vevő brigádok vállal­ták, hogy a tervezettnél is előbb kezdik meg az AT— 961-es, új típusú televízió­család első tagjának sorozat­gyártását. Ugyancsak' előbb kerül majd az üzletekbe egy új hangdobozcsalád több vál­tozata is. A már aláírt ma­gánjogi szerződések alapján az ideihez képest meghétsze­rezi a számítástechnikai esz­közök exportját a Szovjet­unióba, s fokozza a mikro­hullámú berendezések tőkés exportját is. Szovjet partnereikkel most tárgyalnak egy olyan 960 csatornás mikrohullámú lánc exportjáról, amilyet a közel, múltban állítottak fel Talián­dörögdön. Az ' Orion-brigá­dok ezeken kívül mintegy 30 millió forint értékű anyag­és energia-megtakarítást is terveznek. Az ország legnagyobb női konfekcióüzemének, a deb­receni ruhagyárnak 100 szo­cialista brigádja vállalta, hogy a jövő évben bőrtermé­kekkel bővítik az üzem gyárt­mányválasztékát. E prog­ram sikeres megvalósítására ifjúsági brigádot is létrehoz­tak. E termékek minőségét szalagközi ellenőrzéssel és önmeózással segítik. (MTI) Nyol cezer A Csepeli Fémmű f éraszalag-hengermű vében 1977-ben több mint 8 ezer tonna fémszalagot hengereltek, 640 millió fa. A gyakorlati megvalósításban is érdekeltté teszik a kutatókat tonna fémszalag rfnt értékben. A különböző színesfém-, rézötvözetek, bronz-, nikkel-, valamint acélszalagokat elsősorban az elektronikai ipar részére gyártják. Képünkön: a hengerállvány egyik kapcsolópultjánál Színák János. Az MTA és a MÉM együttműködése Az intézetekben, tudomá­nyos központokban meg­gyorsult a mezőgazdasági kutatási témák átfutása, a gyakorlati megvalósítás azonban még mindig mérsé­keltebb tempójú — ezt ál­lapították meg a Magyar Tudományos Akadémia és a MÉM szakértői az 1970 óta rendszeres együttműkö­dés közös elemzésénél. A felülvizsgálat nyomán egész sor intézkedést terveznek, illetve egy részüket már be is vezették a gyakorlatba. A tudósok társadalmi fe­lelőssége a mezőgazdaság fejlesztésénél korábban csak egy-egy részterületre szorít­kozott, az ágazat komplex, hatékony fejlesztéséhez azon­ban a tudomány összevont erőfeszítésére van szükség. Ebből kiindulva az együtt­működő felek — akik már összeállították a jövő évi programokat — felszámol­ják azt a korábbi helytelen gyakorlatot, amikor már maga a munkaterv is eléggé szűk területre, a MÉM ku­tatási főosztályára és az Akadémia agrárgazdasági osztályára korlátozódott és a tudomány egyéb területei, továbbá a gyakorlat köz­vetlenül sokszor nem ls volt érdekelve a sikerben. A mezőgazdasági fejlesz­tés szakmai kérdéseinek megoldására szerződések alapján a különböző tudo­mányágak képviselőiből szakmai munkacsoportok jönnek létre. Végigkísérik nemcsak a kutatás, hanem a gyakorlati megvalósítás egész folyamatát. (Ez újsze­rű, mert a régebbi módsze­rek nem éltek a kutatók gyakorlati közreműködésé­nek lehetőségével.) Az úi programokban a kísérlet utolsó fázisára a gazdasá­gokban kerül sor, ami annál is előnyösebb, mert a kuta­tók számára a helyszíni is­meretek egyúttal közvetlen „visszaigazolást" is jelente­nek. Azok az élen járó üze­mek, amelvek az utolsó fá­zis „fogadására" vállalkoz­nak, preferenciát kapnak majd várhatóan nagyobb költségeik ellensúlyozására és arra, hogy később tevé­kenyen részt vegyenek a ki­dolgozott módszer átadásá­ban, meghonosításában is. Ilyen formájú együttmű­ködés jött létre a Kisállat­tenyésztési Kutató Intézet és a Bikali Állami Gazdaság között nyúltenyésztésben; ebbe a programba újabban bekapcsolódott a dunavarsá­nyi téesz is, ahol a fejlesz­tés további lehetőségeit elemzik a kutatók bevoná­sával. Hasonló eredmények várhatók a fólia alatti zöld­ségtermesztés korszerűsíté­sénél és a mezőgazdaság egyéb területein, például a szarvasmarha-tenyésztésben, a takarmánytermesztésben, a tápgyártásban stb. A IV. ötéves terv idősza­kában 106 kiemelt feladaton dolgoztak a kutatók, 1975— 80 között 36-ra csökkent az ilyen célprogramok száma, ami azt jelzi, hogy a kuta­tók a fontosabb feladatok megoldásához jól koncent­rálják erőiket. (MTI) Túlteljesítette idei tervét a hűtőipar A tervezettnél nagyobb arányban fokozta a terme­lést idén a Magyar Hűtő­ipar; eredetileg 74 700 ton­na mélyhűtött áru előál­lításával számoltak, ezl az Tavaly 38 liter szénsavas üdítő italt fogyasztottunk fejenként. Az idén már 44 litert, de így is a közepes­nél gyengébb a fogyasztá­sunk világviszonylatban. Csehszlovákiában, az NDK­ban 50—60 liter a fejenkén­ti üdítőital-fogyasztás, az NSZK-ban 80—100 liter. Az utóbbi már nagyfogyasztó­nak számít. A cél az, hogy Magyarországon is több üdí­tőt igyunk. Ebben jelentős részt vállalt a Boripari Vál­lalatok Trösztje, melynek vállalatai a hetvenes évek elején kezdték el a közked­velt Márka üdítők gyártá­sát 1976-ban már 167 mil­lió kétdecis palackot töltöt­tek meg, 77-ben 235 milliót, 78-as tervük pedig már 280 millió palack. A választékot is bővítik. Jövőre 11-féle Márkát készítenek. Kapható lesz alma, fekete ribizli és piros ribizli Márka is. Ez­zel több lesz a hazai alap­anyagból készült üdítőital­féleség. A Dél-alföldi Pincegazda­ság 1977-ben már 54 millió kétdecis palack Márkát állí­tott elő, ez 9 millióval több az idei tervnél. A Márka üdítői* zömét — összesen 39 milliót — Szőregen palac­kozták, a többit pedig Szol­nokon és Szatymazon. a Csongrád megyei ZÖLDÉRT kirendeltségén. Ez az utób­bi bérpalackozást végez. Jövőre tovább kívánják növelni a termelést, ezért Szegeden a Fonógyári úton új Márka-töltő üzemet épí­előirártyzatot jelentősen túl­szárnyalták ; 80 ezer tonna mirelit1 árut adtak az üze­mek. Mintegy 18—20 1 szá­zalékkal nőtt a belföldi ér­tékesítés, és teljesítették' az export-előirányzatot is. Az ipar jelenleg 80-féle ter­méket állít elő. ebből 40­féle a háziasszonyok mun­káját megkönnyítő félkész­és készétel. A választék idén tovább bővült Baján gyorsfagyasztott ba­bot gyártanak, ezt a ter­méket szintén a negyedik negyedévben hozták forea­lomba. Megszerették a fo­gyasztók a 40 dekás egy­ségcsomagokban árusított csemegeburgonyát, amely többféle változatban. süt­ve, főzve vagy akár leves­ben kerülhet az asztal­ra. Zalában Növekvő fejtermelés A Zala mégyei tejipari vállalat zalaegerszegi köz­ponti telephelye ebben a? évben a tavalyinál mint­egy 15 százalékkal több te­jet vásárolt fel. A tejter­melés növekedése révén 130 millió forint többletbevétel­hez jutottak a termelök. A zalai tejipar új termé­ke a kenyér frisseségét biz­tosító citopán. A becslések szerint 1978­ban további 10 százalékos tejhozam-növekedés várha­tó. A vállalat 88 millió li­ter tej felvásárlására ké­szült fel, s a jelentős ter­melési értéket képviselő tejporból mintegy 120 va­gont állít elő (MTI) Munkában a korszerű, nagy teljesítményű mosógép a szó­regi palackozóban tenek. A tervek szerint a beruházás 78 őszére készül el, s ekkor kezdhetik meg a próbaüzemelést. Az itteni gépsoron óránként 15 ezer palack Márkát tudnak majd előállítani. A szőregi palckozóban, ahol a bor mellett 1973 óta üdítőt is palackoznak, jelen­leg korszerű NDK gyártmá­nyú Nagema > típusú mosó­géppel mossák az üvegeket. A töltésre a helyi szakembe­rek vezetésével a Kőbányai Sörgyárban kiselejtezett pa­lackozó gépet alakítottak át sikerrel. Miután továbbra is keresik a literes palackozású Márka üdítőt, ezért a ter­vek szerint ebből is többet gyártanak majd. Városiasodé nagyközség Tanácsülés Kisteleken Városiasodik Kistelek — gondjai is hasonlatosak a kis­városi gondokhoz. Ipartelepí­tés és kiegyensúlyozottabb kereskedelmi ellátás, előfize­téses étkeztetés, és vízszol­gáltatás — néhány témajel­zés azok közül, melyek a nagyközség lakóit, vezetőit, tanácsát foglalkoztatják. A tegnapi, szerdai tanácsülés elé került témák egyike — az 1977-es esztendő tanácsi munkájának értékelése, illet­ve a jövő évi feladatterv el­fogadása — arra utalt: évről évre változó feladatok elé állítja a nagyközség élete a testület tagjait Jövőre tovább épül a húsz célcsoportos állami lakás, de már sorra kerülnek a szak­rendelő beruházásának elő­készületei. Kisteleken is meg­kezdődik a gázprogram meg. valósítasa, s változatlanul napirenden marad a már idén felvetődött kérdés: mi­ként lehetne a kistelekieket elegendő és jó minőségű ivó­vízzel ellátni. A tanácsülé­sen döntöttek Kistelek jövő évi pénzgazdálkodásáról. A nagyközségi tanács költség­vetését 21 mülió 680 ezer fo­rint bevétellel és kiadással állapították meg, a fejleszté­si alap költségvetését pedig 13 mülió 750 ezer forint vég­összeggel fogadta el Kistelek tanacsa. » 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom