Délmagyarország, 1977. december (67. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-24 / 302. szám

é Szombat, 1977. december 31. Születnek-e napjainkban is csillagok? Harminc éwél ezelőtt, 1947-ben Viktor Ambarcumjan szovjet csillagász felfedezte az úgynevezett csillagtársulásokat — asszociációkat A társulások tagjai aránylag fiatal égitestek. Ez annyit jelent hogy a csillagokat nem egyidejűleg „teremtették", hanem folyamatosan. esetleg napjainkban is, keletkeznek. Kövessük végig az izgalmas égi „nyomozás" történetét Gömbhalmazok - nyílt halmazok Már a múlt század második felében több csillagász is feltételezte, hogy a csillagok különböző színe (vagy inkább: színképe) különféle fizikai állapotot jelez. A különböző színekhez más és más hőmérséklet tartozik. Arra gondoltak, hogy a csillagok élettelen világában is van változás és evolúció (fejlődés). A bizonyítás a XX. századra, a nagy távcsövek korszakára maradt Csillagrendszerünk, a Galaxis rendszeres kutatása során észre vették, hogy bizonyos vidékeken (az égbolt különböző irányaiban) a csillagok sűrűsége rendkívül nagy. Lefényképezték a már régebben ismert gömb alakú csillaghalmazokat. Az eredmény elképesztő volt Egy aránylag szűk, néhány fényév sugarú, gömb alakú térrészben 10— 100 ezer csillag zsúfolódik össze. A gömbhalmazok csillagalt a gravitáció akár több milliárd éven át összetartja. a csillagok nehezen szóródnak szét Ezek az idős égitestek talán 10—12 milliárd évesek, akkor születhettek, amikor a Galaxis ls kialakult Később felfedezték az ügynevezett nyílt halmazokat. Ezeket azonos típusú forró csillagok alkotják. Matematikailag kimutatható, hogy a nyílt halmazok csillagai 10—100 millió év múltán okvetlenül szétszóródnak. A nyílt halmazok puszta létezése tehát bizonyítja, hogy csillagtagjai 10—100 millió évnél nem öregebbek. (A Nap kora 5— 6 milliárd év.) Arról nem lehet szó, hogy különböző irányokból érkező s ráadásul azonos típusú csillagok csak úgy „összeverődjenek". Ez abszurd véletlen volna! A nyílt halmazok azonos típusú csillagai 10—100 millió évvel ezelőtt, közös anyagtömegből egyidejűleg keletkeztek! Szőkevények .Az idők kezdete óta ragyogó", egyforma korú csillagokra alapozott világkép 1947-ben újból megrendült. amikor Ambarcumján felfedezte a cslllagtársulásokat. Ha az égbolt valamely vidékén kevés a csillag, ám azok egyforma típusúak — az mindig „gyanús". Az aszszoctáclókban a csillagok sűrűsége az átlagosnál kisebb. Kétféle társulást Ismerünk. Az O-asszociáclók forró csillagai 30—100 ezer fokos felszinűek. színük kék-kékesfehér. Ezek óriás csillagok. A T-társulások tagjai viszont hűvösebb, törpe csillagok. Az asszociációk tagjai (csillagtestvérek) mindenesetre 10 millió évnél fiatalabbak. Hogyan lehetne közvetlenül bizonyítani, hány év telt el egy ifjú csillag születése óta? A tényleges születési időpontot ugyanis roppant nehéz kiszámítani. Holland, ausztrál, amerikai és mexikói csillagászok kapcsolódtak az égi nyomozásba. Elvi elgondolásuk a következő volt. A közös anyagból kialakult csillagok, születésük pillanatától kezdve szüntelenül távolodni fognak a „bölcsőtől", elindulnak erre vagy t arra — amerre a Galaxis' gravitációs tere hajszolja őket. Meg kell tehát vizsgálni a fiatal csillagok mozgását, különösen azokét, amelyek még közel vannak a születés feltételezett helyéhez. (A csillagok tekintélyes része gázködök anyagából sűrűsödik össze.) Ha ismerjük a gyanús csillagok mozgásának irányát, tudjuk, hogy milyen sebességgel és merre haladnak — akkor a mozgás-törvények ismerete „csodát" művelhet! Több csillag pályáját visszafelé kiszámolták, és megtalálták a közös kiindulási pontot, a születés helyét. A sebességek ismeretében pedig az elválás — a születés — időpontját ls meghatározták. Először három „szökevény" csillagot találtak a Nagy Orion Köd' környékén. Ezek 2—5 millió évvel ezelőtt születtek a köd anyagából. Felfedezőjük Blaauw holland csillagász. Ugyancsak ő számította ki, hogy a Perseus társulás csillagai mindössze 1,3 millió évesek. Dr. Strand amerikai csillagász (az első idegen naprendszerek felfedezőíe) kiszámította, hogy az Orion Köd Ismert Trapéz csillagai csupán 300 000 évesek! Csil'agbébik Most már csak egy — a legizgalmasabb —kérdés maradt: vajon napjainkban születnek-e csillagok? Természetesen, hiszen a keletkezési folyamat csak folytonos lehet ez a nagyszerű égi színjáték aligha fejeződött be 300 ezer évvel ezelőtt. A tudomány persze abszolút bizonyítékot keres, s ezt Bok ausztrál, Herbig amerikai és Haro mexikói csillagász meg is találta. Először Bok vett észre egy érdekes jelenséget, amikor (az égbolt ugyanazon vidékéről készült) régebbi fényképfelvételeket új fotókkal hasonlított össze. A Laguna és a Rozetta nevű gázködökről készült, kinagyított új felvételeken gombostűfej nyi, sötét pontokat, sűrűsödő gócokat talált. A kis foltocskáknak a régi felvételeken nyoma sincs. Milyen jelenség ez, mi történik ott? Ezeket, a sötét felhőket ma Haro-Herbig objektumoknak nevezik, s hivatalos nevük: globula (gömböcske). Egy sűrűsödő globula mérete a valóságban óriási, legalább 100-szor nagyobbak, mint a Naprendszerben a 12 milliárd kilométer átmérőjű Pluto-pálya mérete. A fizika törvényei alapján röviden vázolhatjuk, mi történik egy Haro—Herbig objektum belsejében. A gravitáció hatására lassan sűrűsödik a gázköd, amelynek az anyaga főként hidrogén (nehezebb elemek atomjaival és porszemekkel „szenynyezve"). A gócosodási, sűrűsödési folyamat időtartamát természetesen nem ismerjük, lehet ez 10—100 ezer év ís, ám a végső fázis igen gyorsan lezajlik. A kontrakciós (összehúzódási) folyamat folytonosan hőt termel a globula belsejében. A sűrűsödő anyagot ekkor már protocsillagnak (előcsillagnak) nevezhetjük. A hőmérséklet és a központi nyomás, valamint az anyag sűrűsége gyorsulva növekszik. Amikor (a „kombinációk", atomfizikai becslések szerint) a sűrűség meghaladja a vízét, a hőmérséklet eléri a 2—5 millió fokot, a nyomás a 10 milliárd atmoszférát, akkor a protocsillagban villámgyors minőségi változás történik. Megindulnak első termonukleáris fúziók, a hő hatására hidrogénatomok héliummá kovácsolódnak. A protocsíllagból „lassan égő hidrogénbomba", valódi csillag, a Nap testvére lesz. A felszabaduló energiafolyam, hullámok és anyagi részecskék formájában át meg átjárja a csillag testét. Az energia jelentős hányada fény formájában hagyja el az új égitest felszínét A fénysugár pedig ezer és ezer fényév távolságig eljuttatja a hírt: a világegyetem örök törvényei szerint a hideg, sötét anyagból életet adó csillag született Gauser Károly Elavult újdonságok Becslésekkel kell beérnünk arra vonatkozóan, vajon mennyi új termék gyártását kezdik meg egy-egy esztendőben a hazai termelők. Hiszen természetes, a divathatásoknak kitett ruházati vagy cipőiparban sokkal gyorsabban bukkannak fel és tűnnek el az újdonságok, mint az energetikai gépgyártásban, a kohászatban, a közúti járműiparban. Amiből kézenfekvő igazságként vonhatjuk le a következtetést: a gyártási ágak, részterületek jellege, technológiája stb. egyben meghatározza azokat a kereteket is, melyek között létrejön az új termék. Valami mást kínálni, mint a meglevők, a korábban konstruált áruknál jobbat, esetleg tetszetősebbet, sokoldalúbban használhatót — eredmény. Gyakorlati értékké viszont csak akkor válik, ha kereslet mutatkozik az újdonság iránt, ha van kinek eladni, s ezért van kinek gyártani. Olyan, mint egy anekdota, ám sajnos, igaz történet. A divat hulláma hátára kapta a díszes, mázas kályhacsempét. Nosza, az egyik cég úgy vélte, hiba lenne elszalasztani az alkalmat. Gőzerővel készültek a tervek, nekiláttak a rekonstrukciónak, új gyártósorok és rajtuk új termékek formálódtak. Így azután többfajta újdonsággal egyszerre rukkoltak ki a vevők elé, de bekövetkezett az, amire nem számítottak: egyetlen megrendelő sem akadt! Hogyan? Talán csúf volt az áru, s drága? Túl sokára vállalták a szállítást? Ilyen okok szóba sem jöhettek, az eladás minden feltétele rendben levőnek bizonyult. Csak éppen a megnövekedett kereslet észlelése, a fejlesztés elhatározása és- befejezése, az újdonságok piacra vitele között hosszú évek teltek el, azaz elavult lett az új — képtelenség nyelvi értelemben, sajnos gazdaságilag ismétlődően igazolódó eset —, már nem mutatkozott iránta érdeklődés. A fejlesztésre költött milliók kidobott pénznek bizonyultak, a becsvágyó — de araszolva végrehajtott — tervek veszteséget fiadztak, holott gyors megvalósításuk tisztes jövedelemmel kecsegtetett S történt mindez azért, mert egy valamit az érintettek kihagytak a számításból: az időtényezőt Érzékelteti talán az újdonságok növekvő szerepét, ha leírjuk, másfél évtized alatt a forgalomban levő vegyes iparcikkek száma 9500-ról 32 500-ra növekedett, s a belkereskedelem napjainkban 200—220 ezer féle árut kínál — ennek 85—88 százaléka belföldi gyártmányú termék — rendszeresen a vevőknek. A megfogható adatoktól a tények elvontabb rétegéhez ásva: a Gazdaságkutató Intézet friss fölmérése szerint — a vállalatok 1978. évi előrejelzéseit összegezték —, szinte valamennyi termelőhely elképzelései között szerepel új áruk gyártása. (Most ugyan zárójelbe tesszük, bár korántsem oda kívánkozik, hogy ezzel szemben a gyártásból kivont, tehát megszüntetett termékek aránya elenyésző, továbbra is nyúlik tehát a gyártmányskála, ennek minden hátrányos következményével.) Egy másik vizsgálódás ugyanakkor föltárta a gyártás megkezdése előtt álló árucikkek többsége — úgynevezett konstrukciós korát tekintve — meglehetősen öreg, két-négy esztendős, de akad olyan is, amivel hét évvel ezelőtt már foglalkoztak a tervezők.,. Ennek ismeretében nem meglepő — annál inkább elgondolkoztató —, hogy hazánkban, a nemzetközi átlaghoz mérten, s iparterületektől függően, kétszer, ötször annyi időt vesz igénybe az új termékek kidolgozása — értve ezen az ötlettől a tervezésen át a kísérleti gyártásig, majd a sorozatszerű, illetve üzemszerű előállításig terjedő szakaszt —, mint az iparilag fejlett országok hasonló szakosodású cégeinél. Különösebben nem szükséges bizonygatni, mennyire fontos a népgazdaságnak az újdonságok — a versenyképes, folyamatosan továbbfejlesztett termékek — arányának növekedése a teljes termékválasztékon belül. Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság által készített elemzésből származó adalék: a hazánkban gyártott Ipari árucikkek 10—15 százaléka felel meg ma a nemzetközi versenyképesség követelményeinek. Ha azt nézzük, hogy e százalékos arány jóval nagyobb, mint volt évtizede, akkor örvendhetünk, ha viszont azt tekintjük viszonyítási alapnak, hogy a termékek 85—90 százaléka nem éri el a határokon túl ls jól értékesíthető áruk mércéjét, akkor külkereskedelmünk szerepének ismeretében könnyen elképzelhetjük az elavult újdonságok veszélyeit, terheit Veress Tamás Az örökbe fogadó jflfe dolgozó nő jogairól Sz. K-né szegedi olvasónk csecsemőt kíván örökbefogadni. Szeretné tudni, hogy jár-e részére majd a szülési szabadság. Illetve azt követően a gyermekgondozási segély, és egyáltalán jár-e mindaz, amit egy munkahely a vérszerinti anyának ilyenkor biztosít? Az örökbefogadott gyermek a vér szerinti gyermek jogállásába lép, ebből az is következik, hogy az örökbefogadó anyát az örökbefogadástól kezdve megilletik mindazok a Jogok, amelyek a vérszerinti anyát. Ezért nem is tesznek különbséget a vérszerinti, illetve az örökbefogadó anya között munkajogi kedvezményeket illetően sem. (Megilleti a felmondási védettség, a gyermekgondozási segély, fizetésnélküli, illetve fizetett szabadnap, a gyermek után járó szabadság, kedvezőbb munkabeosztás, túlórakorlátozá®, stb.) A társadalombiztosítási jog alapján megilleti a szülési szabadságnak a szülés utáni 112 napból annyi napi szülési szabadság, ahány nap a háztartásba kerüléstől számítva még hátra van ebből az időből A szülési szabadságot követően jogosult a gyermekgondozási segélyre is, ha egyébként az arra jogosító előfeltételekkel rendelkezik, vagyis a születéstől számított másfél éven belül legalább egy évi és napi hat órai elfoglaltsággal járó munkaviszonnyal. Abban az esetben, ha nem veszi igénybe a gyermekgondozási segélyt és visszamegy dolgozni, akkor pedig jogosult a szoptatási időkedvezményre, mert hiszen az a gyermekét mesterségesen tápláló anyát is megilleti, így az örökbefogadó anyát ís. A munkajogi szabályok szerint a dolgozó nőnek a szoptatás elsö hat hónapjában naponta kétszer háromnegyed óra, ezt követően pedig a kilencedik hónap végéig egyszer háromnegyed óra munkaidő-kedvezmény jár. A munkaidő-kedvezmény a dolgozó nő kérelmére a munkaidő kezdetén vagy végén is kiadható. Erre az időre a dolgozó nőnek jár az átlagkereset. Ha pedig a gyermek beteg. akkor az általános szabályok szerint jogosult a gyermekápolási táppénzre, évente 60, illetve 30 napra. Jár továbbá a gyermekes anyákat megillető fizetett szabadnap és jogosult igénybe venni a rendeletben biztosított fizetésnélküli szabadságot is, ha arra szüksége van a gyermek ápolása érdekében. Ha pedig a vállalal kollektív szerződése a gyermekes anyáknak különböző kedvezményeket biztosít, természetesen az az örökbefogadó anyát is megilleti. Dr. V. M. Berze Nagy János levelezése Baranya megye példamutatóan sáfárkodik szellemi örökségével. 1924. és 1939. között tanfelügyelője volt Berze Nagy János (1879— 1946), a magyar népköltészeti kutatás kitűnő mestere. Néhány korábbi kezdemény — így a mi Kálmány Lajosunké — után 1933-ban ő kezdte el megyéjének tanítóival az első társadalmi néprajzi gyűjtést, amelynek nagyszabású eredménye szerkesztésében három vastag kötetben a Baranyai magyar néphagyományok (1940) gazdag gyűjteménye, a „Baranyai Kalevala", ahogyan újabban nevezik. Elveszett Mescszótára, de hagyatékában megmaradtak több kötetre való gyűjtései, tanulmányai, s ezeket a pécsiek rendre kiadták. 1957ben két kötetben jelent meg a Magyar nép mesetipusok, 1958-ban (majd második kiadása 1961-ben!) Égigérő fa címmel a magyar hitvilág köréből írott tanulmányai; 1960-ban (és második kiadásban 1961-ben!) a Régi ni agyar népmesék gyűjteménye. Most levelezését adta ki több város és megye közreműködésével Baranya megye tanácsa. Tudós levelezés, alig van benne magánvonatkozás. Életét vidéken töltve, a beszélgetést a levélírás pótolta számára; csonka ugyan e tekintetben is a hagyaték, de így is nagy értékű, mert Berze Nagy János tudós lelkiismeretességét, kutatói fejlődését éppen úgy visszatükrözi, mint a magyar népköltészeti kutatás korabeli viszonyait. Kikhez írt levelet Berze Nagy János? A legtöbbet Sebestyén Gyulához, az Ethnographia szerkesztőjéhez, de például Kálmány Lajoshoz is, akivel ugyan vetélkedett és vitatkozott, de a közös ügyek kibogozásában példásan együttműködött. (Kálmányhoz írt leveleit a Somogyi-könyvtárban őrzött hagyatékából közli a kötet.) Irt Solymossy Sándornak, a szegedi egyetem néprajztanárának, Kodolányi Jánosnak, Vargha Gyulának, Szász Károlynak, gyűjtőinek stb. Nyíri Antalnak is, nem levelet, hanem kiadatlan maradt választ bírálatára. Ezt ís most olvashatjuk. Kik írtak Berze Nagy Jánosnak? Csak tallózok a nevek közt: Beke Ödön, Gunda Béla, Györffy István, Ilonti János, Katona Lajos, Kodály Zoltán, Kodolányi János, Kós Károly, Madarassy László, Móricz Zsigmond, Ortutay Gyula, Sebestyén Gyula, Solymossy Sándos, Viski Károly stb. Egy néprajztudós műhelyéből — ez a kötet címe, s valóban bepillanthatunk Berze Nagy János kutatómunkájának titkaiba. Még népköltési szövegek is találhatók itt: 1904-ben menyasszonya, későbbi felesége küld neki levélben néhány egri dal- és baJladaváltozatot. Kár, hogy a levélgyűjtemény szerkesztése szakszerűtlen. Egységes időrendi közlés a levelek és válaszok természetes folyamatát idézhette volna elénk, a szerkesztők (Banó István és Fülöp Lajos) azonban három részre szakították az anyagot: előbb időrendben adják Berze Nagy János 103 levelét, utána a hozzá írottakból 132 darabot, de ezt a levélírók nevének betűrendjében, végül — az előbbiekhez adott jegyzetek, magyarázatok után — harmadik csoportban kivonatosan ismertetik a hagyaték további, Berze Nagyhoz írt 110 levelét, amelynek teljes közlését nem látták szükségesnek. Egy-egy levél fölött nem közlik, ki írta kihez, a jegyzetekhez való hátralapozást sem könnyíti meg sem utalás, sem tartalommutató, sőt nincs az egészhez az ilyen kiadványban nélkülözhetetlen névmutató sem. Mindezek megnehezítik ugyan a kiadvány használhatóságát, nehézkessé teszik kezelését, de a közreadott anyag értékét természetesen nem csökkentik. Ugyanez vonatkozik a függelékként közölt bibliográfiára, Berze Nagy János munkáinak jegyzékére, amely szintén kívánnivalót hagy maga után, de alapvető föladatát, a kiváló tudós életművéről való tájékoztatást, lényegében jól látja el. A szép kiállítású könyv a Pécsi Szikra Nyomdában készült. Péter i.áttwia