Délmagyarország, 1977. december (67. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-23 / 301. szám

2 Péntek, 1977. december 23. Új kórház Csütörtökön 280 ágyas kórházépületet adott át rendeltetésének Győrött dr. Schultheisz Emil egészségügyi miniszter. A 8 szintes épületben belgyógyászati, csecsemő- és gyermekosztály, koraszülöttosztály és terhespatológiai osztály kapott helyet. Az új kórházépület felszerelése korszerű, a szobák kis létszámúak. Az épület átadása része annak a nagyszabású kórházfejlesztési programnak, amely az elkövetkező években valósul meg Győrött. I Zenei naptár Ferencsik és a Hangversenyzenekar Az ország elsö számú jelenléte állandóan felhívja hangszeres együttese és a magára a figyelmet. Nemmagyar zenei élet Nagy csak a művek egészének öregje nyújtotta át szer- megtervezésével, hanem dán este a filharmónia ka- ahogy belenyúl a zenei törrácsonyi ajándékát. Az Al- ténésbe, festőként felragyogiaral Hangversenyzenekar tat egy színt, kontúrt rajművészgárdája Ferencsik zol egy ívnek, tompítja, leJános vezetésével a két fogja a vonósok karénekét, korán kilobbant lángelme- Valami mélységes komolynek. Mozartnak és Schu- ság érződött rajta. Nagy, habertnek egy-egy késői al- lálosan komoly szertartás ez, kotását keltette életre a virtuóz könnyedséggel végszegedi színházban. rehajtva, ahol a komolyság oka nem a nehézségek látMozartnál a g-moll hang- tán érzett szorongás, hanem nemnek különös jelentősége a nagy interpretátornak a van. A kései g-moll vonós- nagy alkotók előtt érzett feötös, a nagy Pamina ária a lelőssége. tragikum, a sors által fel- A zenekart olyan együtteskorbácsolt szenvedély zene- ként értékeljük, amelyet az je, s így tartja számon a európai élvonalban jegyezközvélemény az 550-es Ko- nek. örültünk a kitűnő első chel-számű g-moll szimfó- fafűvósnégyesnek, különösen niit is. Vendégeink előadá- tetszett az elsőoboista (Kesában a lazábban illeszkedő mény János), aki a schuberti indítás nyilvánvalóan azuta- dalok világához méltó érzézás, a meghökkentő akusz- keny, sokszínű, hajlékony tika számlájára irható, ké- hangon, magas hangszerkulsőbb azonban nyilvánvalóvá túrát mutatott be. Tömören, vált, hogy Ferencsikék itt telten szóltak a hegedűk nem a lázadó, szenvedélye- (mégiscsak vannak magyar sen kérdő, kérő, követelő vonósok!), s a mélyvonósok Mozartot idézik, hanem a különösen az utolsó tételekreményvesztett embert, a ben tűntek fel markáns, egycsodamadár szárny csapásait, séges megoldással. Valamimelyek már nem visznek az vei kevésbé tetszettek a rézégbe. A második tételben fúvósok, ahol a darabosság Ferencsik keze nyomán lát- és a kiegyenlítettség némi tuk, hogyan válik Tamlno hiánya érződött, eoekedő hangja csendes . , megbocsátássá. Hol vannak Sokáig és lelkesen tapsolmár a nehézléptű osztrák tünk vendégeinknek, akik a parasztok a menüettből, me- magyar zenekultúra követeilyet Haydn, majd Mozart kent hamarosan NSZK-beli stilizált át, s amit most koncertkörutra utaznak. Vakáció az iskolákban Csütörtökön az ország több bi évekhez hasonlóan a mint egymillió általános és napközi otthonok várják a csaknem 200 ezer középisko- gyerekeket, s oldott, játélás tanulójának megkezdő- kos, kirándulásokkal tarkidött a téli szünet, A vaká- tott programokat állitottak ció január 2-ig tart, az első össze számukra. Sokhelyütt tanítási nap január 3-a, kedd az úttörőcsapatok és a KISZlesz. Ezen a napon kapják szervezetek is szerveztek majd meg a tanulók a fél- programokat tagjaiknak, évi bizonyítványt. Az idén Az ország szakmunkásis az ellenőrző könyvbe ír- képző intézményeiben is ják be a pedagógusok az ér- csütörtök az első szünnap, demjegyeket. Szerdán 155 ezer szakmunA vakáció idején a koráb- kástanuló rajzott ki az iskólákból, hogy megkezdje a olyan megformálásban hallottunk, ahol a keserűség Is mintha fátyolon tűnt volna át, így a trió lágysága is tompább ellentétként hatott. A finálé „szuronymotívuma" azonban rakétaenergiával pattant fel, s itt újra bizonyságot nyertünk, hogy a bölcs karmesteri gond az egészre ügyel, az indítást megelőző csendtől a záróakkordok utócsengéséig tart. Schubert VII. szimfóniajét Schumann óta mennyei hosszúságúnak emlegetik, de hosszadalmasnak csak akkor tűnik, ha méltatlan előadásban halljuk. A szerdai estén csupán a harmadik tételnél tűnt úgy, mintha az együttes és karnagya nem lelt volna kellő inspirációra, ám a többi tételek (és különösen a második) igazi Schubertet mutattak. Az örök vágyakozó, vándorló, menetelő, lépdelő romantikust, aki hol szándékolt hányavetiséggel, hol megszeppenve, döbbenten, hol gassenhauert fütyörészve megy, gyalogol, a bohém nyomorból a képzelet végtelenségébe, és — hadd frjam le — az igazi nagyok örökkévalóságába. A táncosságtól a tragikumig ívelő világ dalolt ebben a második tételben, ahol a Schubert által kedvvel alkalmazott dúrmoll színváltozások és a költői hangulatok fénytörései teljes gazdaságában áradlak, és ezért jelentette számomra az est legemlékezetesebb élményét. Nagy öröm volt találkozni Ferencsik Jánossal, akinek Meszlényi László téli vakációt. Mint már sok esztendeje, most is több ezer szakmunkástanuló — az összlétszámnak mintegy 10 százaléka — vesz részt szervezett üdültetésben a téli szünet idején. Az egészségileg rászoruló fiatalokat hegyvidékre, gyógyüdültetésre küldték, másokat — akik nélkülözik a családi otthon melegét — vidéki, illetve budapesti kollégiumokban fogadnak. Itt részükre színes, érdekes, szórakoztató programokat állítottak össze, hogy számukra minél emlékezetesebbé tegyék a pihenés napjait, a karácsonyi ünnepeket Az SZMT ülése Oláh Mihály elnökletével tegnap ülést tartott a Szakszervezetek Csongrád megyei Tanácsa. A testület értekezletén megjelent Papdi József, a megyei pártbizottság osztályvezetője, Kovács Imre, a megyei tanács általános elnökhelyettese és Sáli Ferenc, a Szakszervezetek Országos Tanácsának osztályvezetője. Az SZMT először jelentést hallgatott meg Csongrád megye gazdaságának ez évi fejlődéséről, és a jövő évi gazdaságépitő munka feladatairól. Az SZMT legutóbbi ülése óta történt fontosabb eseményeket dr. Ágoston József vezető titkár ismertette; az elnökség és a titkárság jövő évi munkatervét dr. Dobóczky Károlyné, az SZMT titkára terjesztette elő. A Szakszervezetek Csongrád megyei Tanácsa Hajas Lászlót — aki fontos gazdasági beosztásba került — felmentette titkári funkciójából, s Kovács Sándort megválasztotta a Szakszervezetek Csongrád megyei Tanácsa titkárának. Január 1-től Korlátozás a sitszesital-értébesitásten fi korona és a koronázási ékszerek Január 1-től a vendéglátóipari üzletekben — a szállodák éttermeinek kivételével — munkanapokon 9 óráig az egész országban tilos mindenfajta szeszárusítás. A vasút- és hajóállomások, autóbusz-pályaudvarok bisztróiban, büféiben ezentúl egyáltalában nem hozható forgalomba égetett szeszes ital. 1978. július 1-től megszüntetik a kisebb palackos italok gyártását, és üzleti árusítását.. Ezek a legfontosabb előírások a belkereskedelmi miniszter most kiadott rendeletében, amely a szeszesital-értékesítést tovább korlátozza. A rendelet az eddigi szabályokon túlmenően szűkíti a szeszes italt árusító üzletek körét, amennyiben előírja, hogy például a zöldséggyümölcs üzletekből, a húsboltokból mindennemű szeszes italt száműzni kell. Egyes üzlettípusokban csökkentik az árusítható italok fajtáját is. Eszerint például az édességboltokban, a kávé-, teaszaküzletekben ajándékozás céljából kizárólag minőségi likőr, csemegebor, vermut, brandy, pezsgő árusítható, cukrászdában is ezek mérhetők ki; a vendéglátás önkiszolgáló éttermeiben csak sör, a tömegközlekedési eszközök mozgószolgálatában — távolsági autóbuszon, a vonatok kosaras árusainál és büféiben — csak palackozott sör árusítható. Szigorítás az is, hogy a nagyobb üzemek 200 méteres körzetén belül italbolt, kocsma, presszó, poharazó, termelőibor-kimérés nyitására nem adnak engedélyt. Szabályozza a rendelet a mezőgazdasági kistermelök — akik természetesen csak saját borukat árusíthatják — értékesítési tevékenységét is. Miután a rendelet a reklámtól az értékesítésig, az italkimérés engedélyezéséig korszerűsítette és egységesítette a szeszesital-értékesítéssel kapcsolatos eddigi szabályozásokat, megerősíti a korábbi előírásokat is. Ennek megfelelően például változatlanul tilos a szeszes italok reklámozása, hirdetése. A korona legértékesebb és legismertebb történelmi ereklyénk. Értékét nem any. nyira nemesfém és drágakő tartalma határozza meg, hanem az, hogy a magyar állam születésének szimbólumaként társadalmunk különleges becsben tartja. A koronát két részből illesztették össze. A felsőrész a két íves aranypántból álló, úgynevezett latin korona, melyet István királyunk kapott 1000-ben II. Szil veszte: római pápától, s mellyel az államalakítás tényét demonstrálóan Istvánt megkoronázták. Alsó részét 1075. táján VII. (Dukász) Mihály bizánci császár ajándékozta I. Géza királynak, ez az úgynevezett görög korona. A latin korona íves aranypántjai és az azokon látható rekeszzománc apostolképek olasz mesterek munkái. Az ezüsttel ötvözött aranypántokat gazdagon díszítették drágakövekkel, rubinnal, zafírral, igazgyönggyel. A tetején a pántok találkozásánál látható 73x73 mm-es nagy Krisztus-kép és az apostolképek a rekeszzománcos technika legrégibb, ismert olasz művei közé tartoznak. A csúcson levő kép a trónon ülő Krisztust ábrázolja, két oldalán a korabeli katolikus liturgiának megfelelően ciprusfa áll. Fejmagasságban a napot és a holdat látjuk. A Krisztusképből emelkedik ki a gömböcskékben végződő kis aranykereszt, melynek ferdeségét egy történettel magyarázzák: a XIV. században, bajor Ottó herceg tulajdonába került a korona, s elindult vele, lovon Magyarországra, hogy ott fejére tétesse. Útközben a korona kiesett a nyeregkápából, s állítólag az esésnél ferdült el rajta a kereszt. A pántokon a Krisztus képtől jobbra Péter és András, balra Pál és Fülöp, fölötte Jakab és Tamás, alatta János és Bertalan apostol zománcportréi helyezkednek el. Négy apostol képe hiányzik, valószínűleg, amikor a két koronát összeillesztették, nem tudtak mit kezdeni négy kis zománcképpel. A rekeszzománcok színezése elég kezdetleges, de élénk: zöld, kék, vörös, fehér és sárga. A zománc jó minőségű, átvészelte egy évezred viszontagságait. A mostani korona alsó része, a Dukász-íéle korona művészi kivitele szebb, ábrázolási módja megragadóbb. Ez a nyitott, párta alakú korona ugyancsak két részből tevődik össze, egy alsó abroncsból és egy hozzáforrasztott diadémból áll. Az abroncs közepén a homlok j fölötti részen itt is Krisztuskép látható. Ahogyan a latin koronán, itt is két ciprusfa között ül, de a római ábrázolástól eltérően itt vállmagasságban görögbetűs monogramját látjuk. Az abroncson Mihály é6 Gábor arkangyal, György és Demeter, Szent Kozma és Szent Demjén mellképei sorakoznak. De megtaláljuk Itt Dukász Mihály bizánci császár, Biborbanszületett Konstantin és I. Géza királyunk mellképét is. Minden képen görög-, cirillbetűs felirat jelzi kit ábrázol a kép és az 1074. és 1077. között uralkodó Gáza képén ez a felirat olvasható: „Géza, Turkia hű (hivő) királya". A Turkia megjelölés a korabeli bizánci értelemben Magyarországot jelentette. Az abroncs alsó széléről két oldalt négynégy, hátul egy, összesen kilenc aranyláncocska lóg le, a bizánci koronák jellegzetes díszei, minden aranylánc végén eredetileg levélfoglalatú drágakő volt A zománcképek minősége, az ékkövek köszörülése és cslszoA magyar királyi korona, a jogar és az országalma máaelata, Bartha Lajos ötvösművész munkája A budapesti Bazilikában látható Benczúr Gyula festménye: „A szent korona felajánlása" lása a kor legjobb színvonalát mutatja, az alapra karcolt rajzok igazi művész kezére vallanak. Az alsó abroncs fölső részére oromdíszeket forrasztottak. A koronákat valószínűleg III. Béla (1172—1196) idején egyesitették. Az időpont máig is vitatott A középkori források és a tárgyi emlékek vizsgálata különböző feltevésekre vezették a történészeket. Az átalakítás miatt egyes kutatók azt állítják, hogy a felső rész nem István koronájából, hanem egy korabeli könyvfedél aranypántjaiból származik. A felső rész rekeszzománcos portréit ugyanezen források XIII. századi magyar ötvösmunkának mondják. Állításukat azokkal a forrásokkal támasztják alá, amelyek szerint 1044-ben, amikor III. Henrik császár Ménfőnél legyőzte Aba Sámuelt, bevonult Székesfehérvárra, ott megkaparintotta a koronát és azt visszaküldte Rómába, ahol annak örökre nyoma veszett. A későbbi királyábrázolásokon azonban ott látjuk István koronáját és ez az előző állításokkal szemben jobban valószínűsíti a felső rész eredetiségét. A görög korona, vagyis az alsó rész zománcképeinek keletkezési időpontja 1074— 1077. közötti évekre tehető, amennyiben a bizánci császári udvar aranyműves műhelyében készültek. Itt is megoszlanak a vélemények, mert egyes kutatók a zománcképeket magyar ötvösművész kezemunkájának tartja. A, korona mérete, súlya az átalakítás után sem volt állandó: a karbantartással, a bélés időnkénti felújításával némileg módosult az évszázadok folyamán. Súlya a múlt században a bélés felújítása után, 1867-ben 2056 grammot tett ki. Belső átmérője egyik irányban 21,6, a másik irányban 20,3 centiméter. A korona a legfontosabb koronázási jelvény. Mellette azonban más műkincsek is szerepet kaptak a koronázási aktusban. A jogar is két részből áll. A más jogarokétól eltérő alakú, 34 centiméter hosszú aranyozott, ezüstdiszes nyélre hét centiméter átmérőjű kristálygömbőt illesztettek. Ez utóbbira oroszlánra emlékeztető, mesebeli állatalakokat véstek. A jogarról lecsüngő aranyláncok. valamint a kristálygömb vésetei bizánci eredetűnek látszanak. A nyél — III. Béla idejéből származó, magyar ötvösmester müve. Az országalma a legfiatalabb koronázási jelvény. Aranyozott fémlemez golyó, felül kettős kereszttel, oldalán Anjou-kori magyar címerrel; minden jel szerint Róbert Károly vagy Nagy Lajos koronázására készült. Hl. Béla királyi pecsétjén azonban már szerepel az országalma. Minden jel arra mutat, hogy ez elveszett és az Anjouk pótolták a hiányt. A korona 6okáig velejárója volt a hatalomnak, ez az aranyfejdísz jelentette a királyi hatalom jogosságát, az ő nevében gyakorolták a törvényt. Ezért sokáig a hatalomért vívott harc középpontjában volt, riasztó és regényes kalandok estek meg vele, mig végül a II. világháborúban amerikai kézbe került. Két évtizedes, következetes elvi békepolitika, hazánk eredményei, Magyarország növekvő nemzetközi tekintélyének következménye hogy a korona történeténe' hamarosan új szakasza ker dődik. Mint arról olvasóin' értesültek már, a koron! és a koronázási ékszereke ünnepélyes keretek közöt' Budapesten adják át az Egyesült Államok képviselői, Jogos tulajdonosának, a magyar népnek.