Délmagyarország, 1977. december (67. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-22 / 300. szám

2 Csütörtök, 1977. december 22: A vasúti munka hivatás Valamikor a vasúti munkát hivatásnak tartották. Ennek a szemléletnek általános visszaállítása, a vasúti szolgálat szó szerinti értelmezése, a dolgozók szakmai és politikai képzése, „igazi" vasutassá nevelése a szakszervezeti szervek alapvető feladata — hangsúlyozta szerdai ülésén a Vasutasok Szakszervezeténeit Központi Vezetősége. Közismert a vasútnál a nagyarányú fluktuáció, amelynek során sok alacsony szakmai és általános felkészültséggel rendelkező, s különösebb elhivatottságot sem érző dolgozó lép munkába, ami viszont mind nagyobb hozzáértést, megbízható döntési készséget követel. Miután senkit sem lehet erőszakkal tanulásra biztatni, a szakszervezeti szervek mindennapos munkáját mindenekelőtt az igénykeltésre kell összpontosítani. Fontos ez annál is inkább, mert az eredmények ellenére, még több ezer vasutas nem végezte el az általános iskolát sem. A Központi Vezetőség az üzemi szakszervezeti szervek kiemelt feladataként határozta meg a vasutasok 52 százalékát kitevő bejáró dolgozókkal való törődést. Hasonlóan sok a tennivaló a munkásszállásokon, a laktanyákban, a lakókocsikban lakó vasutasokkal. Kooperáció a fiiggönygyártásban öt évre szóló kooperációs szervesen összefügg a csakszerződést írtak alá szerdán nem 100 millió forintos fügGyörött, a győri Gardénia gönygyártási fejlesztéssel, Csipkefüggönygyár és az amelyet 1978 januárjában NSZK-beli Rhetex cég kép- kezdenek a Gardéniában, viselői. A gyár korszerű füg- A fejlesztés hatásaként gony gyártási technológiát va- számottevően korszerűsödik a sarol, amely felöleli a gyár- gyártmányösszetétel, és évi 1 tast, a kikészítést, a gyártás- milli6 700 ezer négyzetméterszervezést es a csomagolást. rel növekszik a termelés. A Ugyanakkor a gyon gyár öt fejlesztéshez csaknem 60 miiéven at évi 900 ezer négyzet. lió forint értékű rekonstrukmeter függönyt ad el az ., ... .. , .. NSZK-beli cégnek, több mint clós h,telt kaPott a &&r> ame" 700 ezer dollár értékben. lyet három év alatt fizet A kooperációs szerződés vissza. Nyomdában a szinonima szótár Örömhír a magyar nyelv színessé, változatossá kívániránt érdeklődőknek: már ják tenni stílusukat, de ednyomdába került a 75—80 dig nem állhatott rendelkeívre tervezett magyar szino- zésükre olyan kézikönyv, nima szótár kézirata. Az amelyben együtt találhatók alapvető fontosságú műről, a rokonértelmű szavak, kiösszeállításáról Ruzsiczky fejezések, s amelyből könyÉva kandidátus, a Magyar nyűszerrel meg lehet állapiTudományos Akadémia tani, hogy egy szónak vanNyelvtudományi Intézetének nak_e rokonértelmű megfetudományos munkatársa, a lelői, más, stiláris értékű, érzelmileg színezett szinonimái, s ha igen, melyek azok. Az „előd" Póra Ferencnek 1907-ben megjelent „A magyar rokonértelmű szók és kézikönyve", 800 köré 30 ezer szót ia Eufemia — szóról szóra ezt jelenti: szépenszólás. Arra a beszédmódra értjük, amely ilyen vagy olyan okból nem akarja nevén nevezni a gyermeket. Persze leginkább akkor válik ez szükségessé, ha a gyermeknek valami leplezendő fogyatékossága van, valami hibája, amelyről — hogy folytassuk a metaforát — a szóban forgó gyermek apja vagy anyja tehet, tehát önös érdekből beszél róla eufémisztikusan. N S hagyján, ha puszta tapintatból, magánbeszélgetésben szólunk eufémisztikusan; ha — mondjuk — egy öreg rokonról azt mondjuk, hogy „szenilis", nem akarván azt mondani, hogy „aggkori elmegyengeségben szenved"; ha a szabónő nem azt mondja a ruhát próbáló hölgyre, hogy „kövér", hanem azt, hogy „erÖ3"; ha társaságban azt mondjuk valakiről, hogy „nem veti meg az italt", pedig tudván-tudja mindenki, hogy az illető többször hullareszeg, mint józan. Mondom, ilyenkor a tapintat ad zöld utat az eufémiának — nem ártunk vele, ha nem is használunk. De ha közügyről van szó, akkor az ártatlannak, udvariasnak, tapintatosnak látszó eufémia spanyolfallá válik, ami a reálisan létező hibákat (hozzá nem értés, lustaság, hanyagság stb.) egyszerűen elfedni, leplezni igyekszik. Ilyen eufémisztikus jelző például a „halavány" — művészeti kritikákban találkozhatunk vele léptennyomon. Ha a kritikus szíve szerint azt írná, hogy „kritikán aluli, csapnivaló", akkor ezt írja: „A mester ez alkalommal a szokottnál halaványabb volt." Másik ilyen műszó a „nem telje•en meggyőző", ami magyarul ezt jelenti: „teljesen ki• brándító". Szerény megítélésem szeri at (hogy eufémlsztikusan beszéljek) ebbe a kategóriákötet szerkesztője a többi között elmondotta: — Több mint tizenkét és fél ezer címszót tartalmaz az egykötetes szinonima szótár. Megjelenésére már szólások régóta várnak azok, akik sza- fogalom batosan akarnak fogalmazni, csoportosított, s ezt a könyvet — egyéb hiján — még ma is forgatják a műfordítók, költők, írók. Ez a — maga idejében úttörő — munka azonban nem tekinthető igazi szinonima szótárnak, mert a rokonértelmű szavakat, kifejezéseket 800 fogalom köré csoportosítja, így aztán a só együtt szerepel a mustárral, meg a fokhagymával, sőt, a megcukroz igével is. A megjelenésre váró magyar szinonima szótár történetének érdekességeihez sorolható „Az egri csillagok'' szerzőjének, Gárdonyi Gézának próbálkozása, az az 570 szócikket tartalmazó kis füzet, amely nemrég került haza Amerikából. Nők a közéletben ba tartozik a hivatalos műszónak elfogadott „hiánycikk" kifejezés is. A magyar nyelv logikája szerint cikk az, ami van. Márpedig a hiánycikk pontosan az, ami nincs. Hát persze, szebben hangzik ez: „A fogkefe ez Idő szerint hiánycikk", mint ez: „Mostanában nem lehet kapni fogkefét." Már ilyen fából-vaskarikát is olvastam, hallottam: „Üzletünkben egyre gyérülnek a hiánycikkek", e helyett: „Egyre többféle árut lehet kapni." No és a félhivatalos műszavak: az „umbuldálás" meg a „téma" és a „lerydeznl" — hogy csak a legközkeletűbbeket említsem. „Hát kérem, majd megumbuldáljuk valahogy", ez kimondatlanul ls azt jelenti, hogy a dolog egyenes úton nem intézhető el, dehát van kiskapu a nagykapu mellett — csakhogy ezt nem illik kimondani. A „téma" pedig, ami egyszerűen valaminek a tárgyét jelenti, a „lerendezéssel' 'társulva igy torzul eufémiává: „Ezt a témát le kell rendezni", értsd: „Ezt a kínos ügyet valahogy simán, szőrmentiben el kell intézni, nehogy valakit is kellemetlenül érintsen" —, azaz suba alatt, rád bízzuk, hogy hogyan, tégy, amit célszerűnek gondolsz, mi szemet hunyunk. Folytassam? A folytatásból az lenne, hogy elkezdenénk eufémizálni, azaz egymással és önmagunkkal udvariaskodni, egymás szemébe hazudni (illetve bocsánat: kulturáltan beszélni). Előbb-utóbb úgy járnánk, mint a taplntatukról híres angolok, akik a helyett, hogy ezt mondanák: .Szívből utálom az egeret", ezt mondják: „Attól tartok, hogy még nem sikerült eléggé megkedvelnem az egeret" No de, engedelmet kérek, nem Viktória királynő korszakában és országában élünk! K.S. A nők politikai, gazdasági és szociális helyzetét 1971-ben értékelte az MSZMP Központi Bizottsága. és átfogó határozatokat hozott. Ezt követően tartották meg 1971-ben a Magyar Nők Országos Tanácsának I. kongresszusát. A tanácskozáson széles körű vita folyt a magyar nőknek a társadalomban elfoglalt helyzetéről, szociális gondjairól, egyenjogúságukról, a rájuk háruló feladatokról és azok megvalósításának lehetőségeiről. 1977. márciusában a MNOT II. kongresszusán értékelték az utóbbi hét esztendőben elért eredményeket, s megvitatták napjaink nőpolitikái gondjait. E politika lényegét szocializmust építő társadalmunkban fél szavakból is értjük. Azt például, hogy a női egyenjogúság nem egyszerűen törvényalkotás kérdése. a jogi egyenlőségé, hanem a nő társadalmi és politikai jogait jelenti gazdasági függetlenségét, s egyenjogúságát a munkában és a családban egyaránt. Egyenjogúság — megkülönböztetés Mindezek teljesüléséhez hazánkban adottak az objektív feltételek. Az a tény, hogy a munkaképes nők több mint 70 százaléka munkavállaló. illetve. hogy a munkavállalók 44 százaléka nő, hogy a választott testületekben növekedett számarányuk, a közélet fórumain aktivitásuk, bizonyítja, hogy képesek és készek is társadalmi kötelezettségeik vállalására. Természetesen, ahogyan a társadalmi fejlődés minden területén meg kell küzdenünk azért, hogv a lehetőség valósággá váljon, a cél. a program — ha tetszik, a határozat — te'jesüljön, ez törvényszerűen vonatkozik a tényleges és teljes női gívenjogúság megvalósításáért folytatott munkára is. E munka során azonban akarva-akaratlanul felléplek a szubjektív tényezők. S mfa a nők társadalmi egyenlőségét a munkalehetőségek, vagy a gyermekgondozási segély objektívan és törvényesen biztosítja, addig ugyanezek a tényezők ma még erősítik a szubjektivizmust. Ki ne tudna példát mondani az egyenlőtlen bérezésre, vagy a kisgyermekes anyák 'egyes munkahelyeken való negatív értelemben vett megkülönböztetésére? Oka ennek jónéhány helyen a rossz beidegződés, de oka a nem ritkán tapasztalt ellenszenv is a „női munkával" szemben. " rr gyengébb bizonyít nem // Hogy az ilyenfajta szubjektivizmus háttérbe szoruljon, azért nem a nőknek. hanem magának a társadalomnak kell tennie. A nők ugyanis napról napra bizonyítanak. Bizonyítanak a tanácsi hivatalokban, ahová benyitunk, leginkább női ügyintéző kérdezi meg tőlünk, mi járatban vagyunk. Ha telefonon keresünk egy-egy tanácsi tisztségviselőt, osztályvezetőt, többször jelentkezik a vonal túlsó végén női hang. mint ahányszor számítanánk rá. A tanácsüléseken is mintha következetesebbek, határozottabbak lennének a női tanácstagok hozzászólásai, állásfoglalásai. A helyi tanácstestületeknek negyede, a megyei és fővárosi tanácstagoknak harminc százaléka nő. Ennél is örvendetesebb arányokat találunk a szakigazgatási szervekben. A tanácsapparátus teljes létszámának ma már csaknem fele nő. És nem kevés a „gyengébb nemből" a vb-titkár sem. De nemcsak a tanácsoknál találunk nagy számban nőket. A népfront választott testületeiben 34 százalékos a nők aránya. E testületek mellett mintegy kétezer nőbizottság tevékenykedik. A több mint ezer egyéb munkabizottság is — érdeklődési körüknek megfelelően — teret ad a nők közéleti tevékenységéhez. Szervező és felvilágosító munkájukkal hozzájárulnak a népfront politikai lényegének teljesfedéséhez, szocialista céljaink szolgálatában a politikai cselekvési egység erősítéséhez, s egyidejűleg a szocialista demokrácia gazdagításához. 461 lakóterületi A csillagszemű Szines magyar film Ko- szegényeket pártfogoló, felozsvárl Grandplcrre Emil hérszemélyeket megbabonázó regényéből írta és rendez- pásztorról kapta) erőszak nélt« Markos Miklós. Zenéjét szerezte: Szokolay Sándor. Operatőr: Bornyi Gyula. Főszereplők: Jurij Durdiak, Szirtes Agi, Madaras József. Volt egyszer egy szegénya bemutatója meg karácso..j előtlre időzítve, lesz A csil lagszemű kellemes, szórakoz tató, szép, színes ajándék — minden korosztálynak. De az ifjúságnak túl sok benne a botütás, fülnyisszantás, verekedés. A korosabbjának m»g éppenséggel kevés a mese. kül, furfanggal is le tudta győzni ellenfelét. Természetesen számos kitérő, meséskalandos epizód után. Ez a „meséje" Markos Miklós filmjének. Tulajdonképpen Kolozsvári Grandpierre regényének is — legalább legény, Jankó, meg egy gaz- ahogy tizenéves kori olvasdag püspök, Ambrus. Az ter- mányélményből rémlik. Ha a metre sudár, szeme, mint a cselekmény részleteire ponto- . ,. _ ,. , csillag, lelke hó, esze beret- san már nem is, a regény J?r}}.t Purdm^ egyformán jó va. Emez otromba, ronda ké- ifjonti szívekben visszhangot ?lalkltJfa\ ielel«t«t adekvát pű, vérengző, kegyetlen, os- verő lírájára, egyszerű, tisz- ép' ,fta,fg; gondos komEzen nem sokat segítenek a filmnek a következőkben összefoglalható erényei: a szerelmespár (Szirtes Ági és emlék- P°náltsó8 jellemzi; láttunk néhány kitűnő felvételt természeti szépségekről; Bornyi Gyula általában sikerrel teremtett egyensúlyt az „Inkább tévés", meg az „Inkább filmes" megoldások között. A Ját... A kor (az ri'azságos és a csillagszemű kiválasztott színészek - szemmel látha Mátvns halála Illául knvarn- összoosanásainalr f hr-l ,i t0an ~~ JÓKedVÜen Vették kl toba és kéjenc hűbérúr. A ta meseigazségára legénynek nem volt maradá- szem. sa a faluban, elbujdosott a Mindezekből bizony nem püspök pribékjei elől, de sokat sikerült átmenteni a nem örökre. Akár Ludas Ma- vászonra. A torzonborz urak tyi, úgy Járt vissza, „megtré. és a gonosz képű pribékek, fálnt" a szegények nyúzó- meg a toprongyos szegények Mátyás halála utáni kavaró- összecsapásainak történetei dott világ) divatja szerint a talán ezért tűntek kevés higaz püspöknek az egyik ftl- telűnek; nem annyira meselét veszélyeztette folyton. A szerűnek, inkább mesterséfenyegetett fül persze a he- gesnek. Fllmfölvétel céljából lyén maradt, a csillagszemű esináltnak, ktmódoltnak. Pe(aki ezt a nevet a legenda- dig joggal hihettük; ha már netteL beli, urakat megtáncoltató, vászonra kerül ez a regény, részüket a mesélésből, és Markos Miklósnak néhányszor hangulati-gondolati pezsgést is sikerült előhívni — pár ironikusra hangolt jele& E. nőklub és 650 szakkör léte bizonyítja a nők társadalmi aktivitását. A szakszervezeti mozgalom is elképzelhetetlen ma már nö.c nélkül. A SZOTban 35. a szakmai szakszervezetek központi vezetőségében több mint 40, az üzemi szakszervezeti bizottságokban több mint 50 százalékban vannak képviselve. Bármerre megyünk az iparban, nőkkel találkozunk. A szocialista brigádok több mint egyharmada nőnemű. A felsorolásból a párt sem maradhat ki. ahová napról napra jelentkeznek a kommunista nők, ahol egyre többen lesznek alapszervezetek titkárai, vezetőségek tagjai. Kettős feladat A nők megállják a helyüket tisztségükben is, munkájukban is, családjukban is, És ez utóbbi sem mellé-« kes. Mert itt a munka oroszlánrésze hárul rájuk —, bármilyen gazdasági vagy társadalmi funkciót is töltenek be. Pártunk célja ugyanis nemcsak az, hogy gazdasági, po'itikai feladatainkat maradéktalanul teljesítsük, hanem az is, hogy egészséges családok, nyugodt. kiegyensúlyozott emberek legyenek a célok teljesítői. Hogy ez így is legyen, a? a nőkön, anyákon. feleségeken múlik. Olyanokon, akik maguk is kiegyensúlyozott, harmonikus életet élnek. Ehhez azonban egy egész társadalom akarata, igyekezete, segítsége szükséges. Megértés a kisebb és nagyobb közösségekbén a nők kettős feladatához, politikai, társadalmi, egyéni felelősségéhez. Nem (enne azonban teljes a nők közéletiségérő! alkotott kép, ha elhallgatnánk. hogy mi' általánosan folyamatos fejlődésről beszélhetünk. addig hiányosságokkal ls találkozunk. A falvakban élő nőknek ugyanis még mindig nem Jut elegendő szerep a közéletben. Ezen csak a helyi társadalmi és politikai szervek. szervezetek tudnak segíteni. És nem holnap, hanem már ma kell elkezdeniük a munkát. Nőknek, férfiaknak egyaránt A párt programnyilatkozata megszabta a továbblépés irányát. Van még mit tenni, mert a gazdasági tár-adalmi változások az Aletformát is változtatják, összhangba kell hoznunk a társadalmi a kö-össétl és ?""énl érdekeket. Tp-en n"ffv feladatok meTva'ósít'^'ban nem lehe1 maradi •"-'.don felfeent a t^rsada'm' vagy "saládt munkám" e 'őst nők és férfiak között, mint ahogy a társadalom sem fz»-finirra és nőkre oszlik "Isősorban. Mérő Miklós Kőo'ai Zalából A Zalai Kőolajipari Válla'at — szem e'őtt tartva a növekvő hazai és küifö'di keresletet — százmi'Hó forint értékű kőolajipari termé előállításával teljesít '•? idei tervét. Fő termé ikbő a bitumenből 43 000 tonnát szállítottak tőkés orsr' gokba. s igen jelentős mennyiségű fűtőolajat adtak el a szom. szédos Ausztriának. A már megkötött szerződések szerint 1978-ban az. ideinél is több bitument értékesítenek tőkés piacon. f