Délmagyarország, 1977. december (67. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-21 / 299. szám

4 Szerda, 1977. december 21. i 2 „Most már hangosan mondhatod..." Zegzugos gyárudvar. Jobb­ra a fészerben fonalcsévékkel bíbelődnek. Ráérősen. Ké­szülnek a műszak váltásra. Az órámra nézek: egy óra múlt bat perccel. — Idejön dolgozni? — kér­dezi a kísérőm. — Nem. Kellene a munkás­kéz? — Hát, azt hiszem. A kanyarban ránkzúdul a csattogás, a szövőgépek poko­li lármája. Az ablakon át hal­lom — ml lehet odabenn. hanem másik két lányom is. dig gyorsan meg kellett mu­Mari tártöltő a brigádomban, tatnom, mit tudok. Zsuzsa kötözőgépes a befüző­ben. Jó, hogy itt vannak, mert a textiles munka nemcsak ne­héz, szép is. Szövetből min­dig másfélét kell adnunk. Jó ez a változatosság. Legna­gyobb örömöm, ha mind a húsz gépem megy egyszerre. Olyankor úgy érzem, én pa­rancsolok nekik. Az adminisztratív vezető Irodájában Farkas Kórolyné mér vár. Csendes szobába megyünk, magunkra mara­dunk. Farkasné úgy ül le, mintha máris készülne el­menni. — Siet? — Nem, még majdnem egy érám van műszakkezdésig. — Hány műszakot már? — Ez sokszor előfordul? — A, nem, elég ritkán. — Mit tehet a brigádvezető a munkatársaiért? — Előfordul, nem mennek jól a Ilyenkor nem lehetek nyu­godt, gondolkodnom kell, mi okozza a hibát Sokszor akii­mával van baj. Ilyenkor me­gyek a művezetőhöz, vagy a főművezetőhöz és kérem, hogy segítsenek rajtunk. Jó érzés, ha így enyhíthetek tár­kezdett saim gondján. — Mit tud? Előveszi a brigádnaplót, la­poz, keresgél. — Megvan: legjobb teljesít­ményem 106,3 százalék, az első osztályú áru aránya 98,2 százalék. Nem fogadja el a cigaret­tát folytatja a történetet — A November 7. brigád vezetője gyesre ment és a szö­vőtársaim engem kértek, lép­jek a helyébe. Gondolták, hnév Crtkóip édesanyámtól már sok min­gének dent ellestem 3 brigádvezetés 8 p ' tudományából. — Mit ismer ebből a tudo­mányból? — Fontosnak tartom példá­ul, hogy tisztában legyek a társaim képességeivel. Ügy tudom, ki kell küldeni segít­ségül, ha valakinek sok mun­kája szalad össze. Ha látom, kire mi bízható, felelősséggel Nagy nap volt Pereczné E^t nem tudom, de so- számára, amikor Erzsit meg- állíthatom össze a vállalása­kadik a mostani. Tíz éve ápo- választották brigádvezetőnek, inkát is. Legnehezebb a dol­lónóképzőbe jártam, és úgy _ ügy kezdődött — meséli gom' amikor valamelyik mun­éreztem, nem nekem való. evorsan Erzsi — hoev 1972- katársam ingerlékeny, ideges. Akkor édesanyám idehívott a megszületett'Katika, a Z^^n* dorozsmai szövődébe, az Ifjú- kisfiam. Három évig otthon Vagy otthon tort^nt valami sági brigádba, amelynek ó maradtam vele. Mikor vissza- ™ssz' vagy a farbanu Ilyen­volt a vezetője. Jó mesterem, mentem a gyárba, nekem és ko„r nagy türelem es tolcses­jó tanítom volt Csodálatosan anyámnak más-más műszak- seg «"kséges. Belőlem az teltek az első napok, édes- ban kellett dolgozni, hogy ,de azt anyám fogta a kezem, a szó Karcsikával mindig legyen mondJák- hogy az éyek mu^a' szoros értelmében. Tanultam otthon valaki. A November 7. sa?,al megszerezhetem. Re­a napnak szinte minden órá- K ,„,HK„ ...... . . . mélem, ugy lesz. jában. Munka után, takarítás bri8ádba kerültem és eleinte , és főzés közben is a szövésről nehéz dolgom volt A kisbaba Ez legyen a legnagyobb dajkálásához szokott kezem Sond. Mármint hogy Erzsike nehezen fogta az indítókart még nagyon fiatal. Jegyzetek az állandóságról Karácsony előtti nyüzsgés zott a viszontkérdés. — Már régen kiadtunk volna valami ilyesmit, ha képesek lennénk stabil, állandó választékot biztosítani. De hát hol ez van, hol az, hol ilyen minő­ségben, márkában, árban, hol amolyanban. Hát hogy a cso­dába lehetne így katalógust kiadni?... a játékboltban. Izgatott szü­lők tolonganak a polcok kö­zött. Sor áll a pultnál is. — Diavetítőt kérek. r — Sajnos, nincs. — Mikor lesz? — Nem tudjuk — hangzik a párbeszéd. „ Három darabka a kereske­"P^LL™!8 hallja a kbVet" delem nagy mozaikjából. kező kérdést: — Érkezett-e títő? * Meglehetősen hidegre sike­redett az idei tél, nem túl­ságosan nagy örömére azok­nak. akik síelés helyett In­Egyik sem világrengető eset, már diave- csupán mindennapi apróság, ám jeleznek egy gondot: az állandóság hiányát Azt szoktuk mondani: ná­ellátása, javult a kereskede­lem és az ipar együttműkö­dése. De hát ez a javulás ví. szonylagos, s éppen ezt pél­dázza az állandóság hiánya is. Való igaz, Magyarországon mindent meg lehet vásárolni, így hát végső soron nem ts tragédia az állandóság hiá­nya', Inkább csak kellemetlen tünet, amit megfelelő körül­tekintéssel, szakmai ambíció­zusággal el is lehetne mú­lasztani. Igaz, a kereskede­lemnek is megvannak a ma­ga gondjai. Korlátozottak raktározási és készletezési le­lünk, Magyarországon min- hetőségeik, s ez igencsak dent meg lehet vásárolni. Ha nem most, akkor két hét kább csak munkába járnak, múlva, ha nem Szegeden, hát S a hideg külön gond az autó- Kisteleken vagy Pesten, ha beszélgettünk, sokszor kis ter­melési értekezletet tartot­tunk. Anyám bőkezűen adta át amit évtizedeken át ta­pasztalt Egyszer aztán így szólt: — Most már hangosan mondhatod, hogy Pereczné lánya vagy. Megérkezik Perecz Vincéné, az édesanya. Alig találja he­lyét mintha most is a szövő­Képek között kellene futkos­nia. Nyugtalan, türelmetlen. Heggel óta nem alhatott töb­bet pár óránál, ha ugyan aludt egyáltalán. Éjszaka dol­gozott. — Engem 1952-ben rokona­im ajánlottak . a művezető­nek, másképpen szó sem le­hetett a fölvételről — emlé­kezik. — Jól haladtam, félév után gépet kaptam, ami ak­kor igen nagy szó volt. Ahogy teltek az évek, mind Jobban megbecsültek a vezetők. Igaz, nem könnyű munkában áll­tam helyt. A három műszak, a gépek zakatolása, a por és a nagy páratartalom nehézséget okozott- Még két évig lesz Igy, aztán nyugdíjba megyek. — Mostanában a munka­társak a fonalra panaszkod­tak... — Igen, sok a baj vele. Nemrégen leégett a Pamut­Ipar fonodája — onnan kap­tuk mindig az anyagot. Most tneg innen-onnan. Ezért ki­számíthatatlan a minőség. — Ha ilyen sok a gond, miért akarta, hogy a lánya, Erzsi is ide jöjjön? és a kötözés is akadozott. Pe­Szirák József gálati adatait dolgozták fel számítógéppel, most pedig jóval bonyolultabb téma­körben, az élőszervezetek táplálékkőzvetítéséről igye­keznek ismereteket szerezni. Nyomon követik a táplálék­közvetítés útját az algáktól a szűrőrákon át a halakig. Nem ismeretes ugyanis an­nak az oka, hogy az algák — mint táplálékok — miért nem érvényesülnek tömegük arányában. A különböző „át­tételeken" már csak részben jut el a nagytömegű táplá­lék a rákokhoz, a halakhoz. Az algáknak csak egyes fajtál, különböző nagyságú tömegei kínálnak „terített asztalt" a fogyasztóknak, míg a táplálékkapcsolat to­vábbi láncszemei is eddig meg nem állapított eltérése­— Nemcsak Erzsi jött ide, | ket, variációkat mutatnak. flz algáktól a halakig A Balaton kutatói az MTA A nyilvántartott mintegy Tihanyi Biológiai Kutatóin- 700—800 algafajtából 30—40 tézetének és a Keszthelyi tömegfajt határolnak el, de Agrártudományi Egyetem szerepük a táplálékláncolat­munkatársai — a tó élő- ban eltérő. Ezért a szakem­világának megismeréséhez - ^^ táplálékközvetítés komputerek segítségévéi — H újabb vizsgálatsorozatot legvalószínűbb útjait, főbb kezdtek el. A korábbi évek- jellemzőit és törvényszerű­ben a vándorkagylók vizs- ségeit kívánják megállapí­tani. soknak. Szerencsére már föl­találták a jégoldó sprayt, ami nélkül bizony tenyérnyi he­lyet is bajos olykor szabad­dá tenni a szélvédőn. Irány hát a Medikémia Oroszlán utcai boltja. — Jégoldót keresnék. — Sajnos, nincs, tessék ta. Ián a következő héten benéz­ni — hangzik a kedves vá­lasz. Néhány éve egy nagyártt­ház igazgatójával beszélget­tem. Éppen azon törte a fe­jét, hogyan tudná jobban föl­lendíteni a forgalmat, milyen ötletekkel, szolgáltatásokkal tehetné vonzóbbá vásárlói nem ebben a boltban, hát a másikban. S ez valóban igy igaz, s ha jobban belegondo­lunk, már ez ls a kereskede­lem tekintélyes fejlődését bi­zonyítja a tíz-tizenöt évvel ezelőtti helyzethez viszonyít­va. De hát az állandóság hiánya akkor is tény, amiről mégiscsak beszélni kell. Be. szélni, mert végső soron a tervezés, az előrelátás hiá­nyosságairól árulkodik. Egy Időben gyakorta olvas­hattunk oknyomozó újságcik­keket hiánycikkek ügyében, amelyekben a kereskedelem és az ipar egymást okolták. Az ipar szerint a kereskede­számára az áruházat. Szim- lem vagy nem rendelt, vagy megnehezíti helyzetüket, mert sokféle áruból, amelyek nem napi közszükségleti cikkek, csak nagyon nehezen képe­sek folyamatos ellátást bizto­sítani. Ráadásul az Iparnak is az a szűken vett napi ér deke, hogy minél nagyobb so­rozatban gyárthasson, s azl lehetőleg azonnal kiadja » gyárkapun kívülre, hogy a» áru minél kevesebb ideig ter­helje az ő számlájukat 3 ezek az érdekek végül ister-, mészetesek, legföljebb az el­látás állandósága és folyama­tossága látja kárát minden­nek. De hát megoldást lehet é» kell is találni, amire már van is többé-kevésbé jól bejára­tott eszközünk: a nemzetközi munkamegosztás. Ismét csak egy lehetséges példa a sok közül: kazettás magnetofo patikus volt meditáló töpren­gése, hiszen a vásárlók érde­kében igyekezett valami újat ,„„ .. .... kitalálni, így hát pillanatok szállított id6ben' nem nem időben, i szerint pedig kereskedelem nokb°l vagy asztali rádiókból az ipar nem múltán már ketten törtük a fejünket — Ugye, azt mondta, sze­retné, ha a város környékén lakókat is jobban szolgálhat- egy ná az áruház? — kérdeztem. mJ hih.„ S a bólintás után: - Miért mlndkét fél hlbas­azt szállította, amit kértek tőle. Ezekben az írásokban azonban megfogható ered­mény helyett többnyire csak tanulság foglaltatott: mindkét nem nyomatnak valamilyen fél munkájában sok a bizony­katalógust? Ha nem is olyan drágát és színeset, mint az ismert külföldi áruházi há. lózatok katalógusai, de plyat, aminek alapján sok mindent postán is megrendelhetne a vevő, anélkül, hogy egynapos utazásra kényszerülne. — Azt hiszi, ez nekünk nem jutott eszükbe? —hang­talansági tényező, ám annál magabiztosabban védik saját igazukat Ma már Jóval kevesebb az azóta stabilizálódott az ellá* tás, amióta a külkereskedő lem is fontosnak tekinti ezt az ügyet — némi, azóta mái elfeledett kis sajtókampán) és minisztériumi biztatások után. Azóta legalább a mini* mállsan megkívánható váu laszték mindig megtalálható az üzletekben. Tehát mindenre van meg­oldás, olyan, ami korlátozott lehetőségeink között is meg­ilyen újságcikk vagy tévéri- oldás, csak meg kell keresni. port. Részint azért, mert meglehetősen kevés ered­ménnyel jártak, részint pe­dig: valóban javult a boltok Zenei „örökség" Az NDK 80 kiadóvállalata közül nyolc kizárólag a ze­nemüvek megjelenését gon­dozza. A világszerte ismert Breitkopf és Hártel, a Fried­rich Hofmelster és a Petére kiadó nem csupán a zenei Irodalom nagyjainak kottáit adja ki, de valódi zenei cse­megéket is kínál. Híres kéz­Segit ettek az iskolások nemű-gyűjteményét a berli­ni Német Állami Könyvtár őrzi, többek között Bach, Mozart, Beethoven kézira­tait. Értékes kéziratokat őriznek a drezdai, mecklen­burgi és lipcsei városi, illet- könyvtáros ve megyei könyvtárak is.' Berlinben 1916 óta működik a Nemzetközi Zenei Könyv­Iratokat: a Máté passió, az tár, amely a je'enkori ze"e­Apassionata-facsimile nyo- művészek alkotásainak és matait, nagy mes'erek leve- em'ékeinek gondozását tűzte italba lezését, életrajzi dokumen­tumait is összegyűjti. A zenei örökséget ápoló Intézmények sorában emlí­tést érdemelnek a zene: archívumok, zenetörténeti múzeumok és emlékhelyek is. Az ország legnagyobb ze>­ki célul. Számos is talá'ható az NDK-ban: így Lipcsében, Markneu­kirchenben, az eisenachi Bach-házban, a haliéi Hán­del-házban. (MTI) A Somogyi-könyvtár a me gyei ügyi lásával és támogatásával ta­vasszal felmérést kezdemé­nyezett a megyénkben fész­kelő gólyaállomány állapo­táról. Jelenleg ugyanis a könyvtárban van a hazai gólyaállomány ellenőrzésének szervező központja. A fel­mérés megszervezésekor az iskolák biológiai szakkörei­nek, a biológiatanároknak és a természetet szerető ta­nulóknak a közreműködését kérték. Jelentős részt kap­tak mind a szervezésben, mind a felmérés lebonyolítá­sában a megye tanácsi köz­művelődési könyvtárai ls. A cél a haza! természetvédelem ügyének Szolgálatán túl az volt, hogy a közreműködés mélyebb érdeklődést keltsen a tanulókban a biológia, a természet iránt. Sok tanár, tanuló és fogadta megér­téssel a törekvést, és a kért szeptemberi határidőre be­küldték a könyvtárhoz a megfigyeléseik alapián kitöl­tött kérdőíveket. A könyv­51 helységből és azo'; mind a természetvédelem tanács vb művelődés- számára értékes tájékozta­osztályának hozzájáru- tást adott a gólyaállomány helyzetéről a megyében. Mint a korábbi feldolgozásoknál, most is a nemzetközi karak­terisztikákat használták a vizsgált szempontok összesí­tésénél. Az eredményeket ugyanis a Nemzetközi Ma­dárvédelmi Tanács is szá­mon tartja. A felmérés szerint a gólya­állomány 20 éve tartó csök­kenése leállt. A gólyapáron­kénti szaporulat átlaga ma­gasabb (2.34), mint 1974-ben (akkor 196) volt. A javulás az idei csapadékosabb tavasz gazdagabb táplálkozási lehe­tőségeinek köszönhető. Lényeges a változás abban is, hogy mire éoülnek a fészkek. Nincs változás a kéményre, épületre épített fészkek arányában (34,26 szá­zalék). E-ősen csökkent vi­szont — 48 százalékról 22 22, szá+alékra — a fákon talál­ható fészkek száma Ugvan akkor nőtt a vil'nnvoszlo­ookra fészkek a'ánv­száma rí' 67 szá-s'ékV Az ogvéb pUzatnkra (*"o-p, szal­rraknznT énült fAszkgk fogv­iak (1 56 s-ázriék, 1974-ben 3 szá-alék volt). A gólyák száma az utolsó 20 évben 50 százalékkal csökkent. Fnnek oka főleg a fészkelési lehetőségek meg­I körnvékéről érkezett iclen­! tés Ezekből há-om volt ne­hangszermuzeum; gatfv A többj Jelenté, 10!, gólyavárról és 108 g'ilvapár által elfoglalt fészekről szá­molt be. ' A megfigyelési adatok fel­dolgozása mind a madártan, fogyatkozása. Ahogyan nőtt a villanyoszlopokra épült fészkek száma, ez a csökke­nő tendencia lelassult. E fészkek országos átlaga 1968 ban 2, 1974-ben 13.64 száza­lék. Azóta az ország más te­rületeiről származó adatok és a megyében elvégzett felmé­rések is tanúsítják e fész­kek számának további emel­kedését. A gólyák a megfo­gyatkozott hagyományos fészkelési lehetőségeiket a villanyoszlopokra rakott fészkekkel „kárpótolják". Ez a jelenség nem kis feladatot ró a> hazai természetvédelem­re. A Magyar Villamosművek Tröszt az Országos Termé­szetvédelmi Hivatallal tör­tént megállapodása alapján részt vállal mind az áram­szolgáltatás zavartalansága mind a gólyák védelme ér­dekében a fészkeket meg­emelő vasszerkezetek felsze­relésében, amennyiben a Természetvédelmi Hivatal e fészekta-tó szerelvényeket elkészítteti és a tröszt ren­del'rerésére bocs A''a A trös-1 1076 m'arán o-szágos felmé­rést is vég-ott a krí'ec'llt­~ 'gő hálózaton levő gílya­fé°z'-°k megnövekodett szá­máról. A további iptő-kedé sek azonban még hiányza­nak. Jakab Béla, a Somogy;-könyvtár munkatársa Nem, nem „ügy" a diavetítő, mindössze példa. Példa arra, hogy a fontos, nagy gondokat a kereskedelem többé-kevés­bé megoldotta, s az ember egy kissé úgy érzi, mintha a korábbi nagy ügybuzgalom az eredmények láttán csitult volna valamelyest, s talán ke­vésbé koncentrálunk „apró­ságokra", mint az szükséges lenne. Pedig meglehetősen sok „apróság" akad még, meglehetősen sok kis csavar Illeszkedik tökéletlenül a gé­pezetbe, s így a „nálunk min­dent meg lehet vásárolni" örömét gyakran elrontja e lehetőségek idő- és térbeli szétszórtsága, az állandóság, a folyamatosság hiánya. Szávay István Különleges piramis Különleges, minden eddig ismerttől különböző pira­mist fedeztek fel a régé­szek a kolumbiai Tolima­tartományban. A nap's'en iszteletére épített p'.ram's árnyéka havonta vá'tozik; a'apja 180 méter hosszú, de a'dal'.apjai eltérő magsjs'­gúak: a déli 38 m4'er, r e­'etl 43 mátar, a nyuga' pe­dig 68 méter magas. Az építmény be'sejíban fe'fe­dezett sírkamrában egy mú­miát és különféle tematke. zési kellékeket találtak. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom