Délmagyarország, 1977. december (67. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-21 / 299. szám

2 Szerda, 1977. december 21. i 2 A szlovák i nemzeti tanács | illése A bős—nagymarosi létesítmény­rendszerről tárgyaltak C Prága (MTI) A szlovák nemzeti tanács, a Szlovák Szocialista Köztár­saság legfelsőbb államhatal­mi szerve hétfőn megtárgyal­ta azt a kormányjavaslatot, amely indítványozza a Bős (Gabcikovo)—nagymarosi vízi létesítményrendszer közös megépítéséről és üzemelteté­séről aláírt magyar—csehszlo­vák megállapodás jóváhagyá­sát. A javaslatot a szlovák kor­mány nevében Július Hanus miniszterelnök-helyettes ter­jesztette elő. Kifejtette, hogy a tervezett közös dunai épít. ményrendszer egész sor víz­gazdálkodási, hajózási, ener­getikai, földművelési és más fontos cél együttes, hatékony elérését teszi lehetővé. A nagyszabású magyar— csehszlovák szocialista integ­rációs vállalkozás részleteiről kapott alapos tájékoztatás után a szlovák nemzeti ta­nács kinyilvánította az elő. terjesztett megállapodással való egyetértését. A Bolgár KP KB tanácskozása # Szófia (MTI) Szófiában teljes ülést tar­tott a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága. Az ülésen megvitatták és egy­hangúlag jóváhagyták Bul­gária jövő évi népgazdasági és költségvetési törvényter­vezetét, és javasolták a Mi­nisztertanácsnak, hogy a két törvénytervezetet Jóváhagyás végett terjessze a nemzet­gyűlés tegnap összeült ülés­szaka elé. Befejeződött az EKSZ­közgyűlés 32. ülésszaka • New York (MTI) Kedden, tegnap befejezte munkáját az ENSZ-közgyűlés 32. ülésszaka, amely jelezte, hogy az enyhülési folyamat ko­runk fejlődésének fő tényezőjévé vált. A közgyűlés hétfőn egyhangúlag elfogadta a Szovjet­unió által javasolt deklarációt a nemzetközi enyhülés el­mélyítéséről és megszilárditísáról. A nagy fontosságú dek­laráció egyhangú megszavazása alól csak Kína és Albánia vonta ki magát. Deklaráció a nemzetközi enyhülés elmélyítéséről és megszilárdításáról Az Egyesült Nemzetek Szervezetének tagállamai, megerősítve az ENSZ alap­okmányának célkitűzései és elvei iránti teljes elkötele­zettségüket, s eltökéltségü­ket, hogy olyan helyzetet teremtenek, amelyben a vi­lág valamennyi népe a bé­ke és az igazságosság kö­rülményei között lehet és virágozhat — kezdődik a deklaráció szövege. amely egyebek közt kijelenti: Az ENSZ tagállamai vala­mennyi államra érvényes azon szükségszerűségtől ve­zettetve, s a béke és a jö­vendő emberiség azon leg­magasabb rendű érdekeiből kiindulva, hogy folytatni kell a feszültség enyhülésére és a jó kapcsolatok fejlesztésére irányuló erőfeszítéseket, le­szögezik, hogy: 1. Szilárdan elkötelezik magukat az Egyesült Nem­zetek Szervezetének alap­okmánya, a nemzetközi bé­ke és biztonság megszilár­dítására. s az államok kö­zötti baráti és együttműkö­désen alapuló kapcsolatok fejlesztésére vonatkozó ál­talános elvek és deklaráci­ók mellett, s elősegítik az ezekben foglaltak megva­lósulását, valamint eleget tesznek az e célok elérését szolgáló sokoldalú szerződé­sekből és megállapodásokból fakadó kötelezettségeiknek; 2. A fegyverzetek korlá­tozásáról folytatott kétol­dalú és sokoldalú tárgya­lásokon megvizsgálják az új és lényeges lépések meg­valósításának kérdését. Olyan lépésekről van szó, amelyek a fegyverkezési haj­sza, különösen a nukleáris fegyverkezés terén folyó haj­sza legközelebbi jövőben tör­ténő beszüntetésére és a leszerelést, különösen a nuk­leáris leszerelést szolgáló in­tézkedések megvalósítására irányulnak, figyelembe vé­ve, hogy a végső cél a szi­gorú és hatékony nemzet­közi ellenőrzés mellett meg­valósuló általános és teljes leszerelés elérése; 3. Elősegítik a megoldat­lan nemzetközi problémák békés úton való gyors ren­dezését. s a nemzetközi fe­szültség okainak és követ­kezményeinek kiküszöbölé­sére törekszenek oly módon, hogy a világ államai kö­zötti kapcsolatok az együtt­működés és a barátság irá­nyában fejlődhessenek. s ezzel elkerülhetővé váljon olyan helyzetek kialakulása, amelyek veszélybe sodor­hatnák a nemzetközi békét és biztonságot; 4. Megerősítik az Egyesült Nemzetek Szervezetének, mint a nemzetközi béke és biztonság egyik alapvető eszközének szerepét Teszik ezt ply módon, hogy nagyobb lehetőségeket biztosítanak á szervezetnek a béke bizto­sításában és fenntartásá­ban! 5. Tartózkodnak az erő­szakkal, vagy annak alkal­mazásával való fenyegetés­től. s más államokkal fenn­tartott kapcsolataikban tisz­teletben tartják a szuverén egyenlőség, a területi sért­hetetlenség. a nemzetközi ha­tárok megváltoztathatatlansá­Követni az utat / Az NDK és az NSZK közötti alapszerződés évfordulójára Berlinben, az NDK Mi­nisztertanácsának épületé­ben öt esztendeje kötötték meg a két német állam kö­zötti alapszerződést Az ok­mányt, amelynek létrejötte döntő épést jelentett az eu­rópai biztonság és enyhülés útján, az NDK részérő! dr. Michael Koh' államtitkár, az NSZK részéről Egon Bahr államminiszter írta alá. Sok okos kompromisszum veze­tett ahhoz, hogy az NDK és az NSZK között, a nemzeti kérdésben mutatkozó alap­vetően eltérő nézetek ellené­re létre jöhetett egy olyan szerződés, amely kimondja: a két ország normális, jó­szomszédi kapcsolatokat hoz létre. A két tárgyaló államfér­fi ünnepélyes nyilatkozatá­ban már akkor figyelmezte­tett arra. hogy ennek a Jó viszonynak a kialakításához, a hidegháború időszakában gyökeredző előzmények után sok időre és türelemre lesz szükség A normalizálási fo­lyamatot lassítja az is. hogy Bonnban időközben erősödött azoknak a politi­kai befolyása, akik az NSZK — a nemzetközi jog szerint természetesen csak az NSZK­ra vonatkozó alkotmányára hi atkozvr. jogot formálná­nak az NDK belügyeibe va­ló beavatkozásra. Azoké, akik — Günter Gaus, az NSZK állandó berlini kép­viseletének vezetője jelle­mezte őket is — „azt hi­szik. hogy érzelmeken ala­puló kampánnyal meg nem történtté tudják tenni azt. hogy az NDK független, szuverén állam." Az eredmények pedig nem kicsinyek: sikerült egy sor gyakorlati és emberiességi kérdést rendezni, 1973. őszén mindkét német állam el­foglalhatta helyét az Egye­sült Nemzetek Szervezeté­ben. A gazdasági kapcsola­tok az előző időszakhoz képest jobban fejlődtek, szi­lárdabb alapon nyugszanak. Ha — ez is tükrözi a két kormány közötti felfogás­beli különbséget a két né­met állam különállásának kérdésében — nagyköveteket nem is cserélt egvmással az NDK és az NSZK. 1974­ben megnyílt Bonnban az NDK Berlinben pedig az NSZK állandó képviselete, amelyek gyakorlatilag a szabályos diplomáciai kép­viseletek teendőit látják el. Jó néhány egyezményt kö­tött azóta a két ország, má­sokról folynak a tárgyalá­sok. amelyek haladása — mivel az NDK mindenkép­pen a még függő kérdések rendezésében, a valódi jó­szomszédi viszony kialakí­tásában érdekelt — döntő mértékben attól függ, hogy Bonnban miként nyer teret az ésszerűség. Annak idején a szocialista országok diplomáciája so­kat tett azért, hogy a két német állam szerződése lét­re jöhessen, és ma is tá­mogatja az NDK-t a jó­szomszédi viszony kialakí­tásában tett erőfeszítéseiben A helyzet éleződése nem­csak a két német állam kö­zötti viszonyt. hanem az egész nemzetkőzi helyze­tet terhelné meg. És fordít­va is: amennyire előreha­lad az alapszerződésben elő­irányzott kérdések megol­dása. úgy juthatunk előre nemcsak két szomszédos, kü­lönböző társadalmi rend­szerű ország kapcsolatának rendezésében, hanem az eu­rópai béke és enyhülés meg­szilárdításában is. Az 1972. december 21-én aláírt alapszerződésből a szerződő felekre és az egész világpolitikára gyakorolt jó­tékony hatás vi'athatatian. És vitathatatlanok azok az előnyök, amelyeket ebből fakadóan a két német ál­lam. valamint Nyugat-Ber lin lakossága élvez. Min­denkinek érdekében áli hogy ne kerüljön kérdőjel az eddig elértek után. s azt az utat. amely öt esztendővel ezelőtt az alapszerződéshez vezetett, továbbra is köves­sék. Pintér István ga, a más államok területének erőszak alkalmazásával való megszerzése és elfoglalása megengedhetetlenségének, a vitás kérdések, köztük a ha­tárviták kizárólag békés esz­közökkel való rendezésé­nek, az intervencióról és a más államok belügyeibe va­ló beavatkozásról történt le­mondásnak. az emberi jo­gok tiszteletben tartásának, s valamennyi állam azon jo­ga tiszteletben tartásának elveit, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetének alapokmányával összhang­ban szabadon megválassza saját társadalmi, politikai és gazdasági rendszerét, s kül­kapcsolatait a népek érde­kei szempontjából legmegfe­lelőbbnek tartott módon fej­lessze; B. Biztosítják a gyarma­ti és idegen uralom alatt álló népek önrendelkezésre való jogának szabad érvény­re juttatását és elősegítik a többségi kormányzás meg­teremtését, különösen ott, ahol a faji kizsákmányolás és a faji elkülönítés meg­fosztja a népeket elidege­níthetetlen jogaik érvénye­sítésének lehetőségétől; 7. Törekednek az államok közötti igazságos és kiegyen­súlyozott gazdasági kapcso­latok megteremtésére és fej­lesztésére, valamint arra, hogy az ENSZ-közgyűlés 6. és 7. ülésszakán a koncen­zus elve alapján az úi nem­zetközi gazdasági rend meg­teremtéséről elfogadott ha­tározatokkal összhangban csökkenjen a szakadék a fej­lett és a fejlődő országok kö­zött; 8. Az emberi jogok egye­temes nyilatkozatával. és más e kérdésre, vonatkozó nemzetközi szerződésekkel és dokumentumokkai* köztük az ' emberi jogokról szóló nem­zetközi megállapodásokkal összhangban ösztönzik és elősegítik az emberi jogok és alapvető szabadságjogok tiszteletben tartásét; 9. A kulturális cserék, az egyéni és kollektív utazá­sok és kapcsolatteremtés fej­lesztése, és megkönnyítése útján ösztönzik az emberek közötti kölcsönös megértést és bizalmat; 10. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének alapokmá­nyában foglalt célkitűzé­sekkel és elvekkel össz­hangban fejlesztik kapcso­lataikat és együttműködésü­ket. s tiszteletben tartják az alapokmányból fakadó, fen­tebb lefektetett elveket, el­ismerve. hogy ez a deklará­ció nem helyettesítheti és kisebbítheti azokat a köte­lezettségeket. amelyeket esetleg más államokkal szem­ben, a nemzetközi jog és az "lanokmánv e'veive' össz­hangban vállaltak maguk­ra. A Sza'fuf-6 űrhajósai másfél órát dolgoztak a világűrben Javítóbrigád a kozmoszban # Moszkva (MTI) Egy óra 28 percet töltött a világűrben a Szaljut—6 szovjet űrállomás két utasa — az űrállomáson kívül. Georgij Grecsko fedélzeti | mérnök és Jurij Ro-manyen­ko parancsnok alkalmi javí­tóbrigádja azt vizsgálta meg, nem sérült-e meg az űrállo­más egyik összekapcsoló -pontja a Szaljut—25 űrhajó októberi — sikertelen — ki­kötési kísérlete során. Grecs­ko jelentése — amelyet ked­den reggel a moszkvai rá­dióhallgatók is hallhattak — így hangzott: olyan, mintha teljesen új volna, az alkatrészek úgy csillognak, mintha most kerültek volna le a fém­megmunkáló padról, min­den rendben levőnek lát­szik egy másik űrhajó ki­kötéséhez. Mint ismeretes, a Szaljut—6 űrállomáson két kikötőhely van, Grecsko és Romanyen­ko űrhajója a „hátsó" bejá­raton érkezett. A két űrhajós világraszóló jelentőségű kísérlete, az első űrhajójavító brigád munká­ja a következőképpen ment végbe. „Félmerev" öltözéket hasz­nált Jurij Romanyenko és Georgij Grecsko kedden ar­ra, hogy űrállomásuk, a Szaljut—6 fedélzetéről kilép­jenek a világűrbe. Ez az új védőöltözék tel­jesen eltér attól, amit ko­rábban használtak, nem „felöltik" magukra az űr­hajósok, hanem valósággal „beszállnak" abba és „be­csukják maguk mögött az űrruha ajtaját". Így az új öltözék felöltése sokkal kényelmesebb, egy­szerűbben hajtható végre. Ugyanakkor a védőruha, a szkafander teljes védelmet nyújt és— mint _ a gyakor­lat bebizonyította — szabad mozgási lehetőséget is biz­tosít: Grecsko könnyedén ke­zelte szerszámait és a tele­víziós kamerát, amellyel színes közvetítést adott a világűrből, hogy az űröltö­zéknek milyen védelmet kell biztosítania, arra jel­lemző, hogy miközben a megvilágított oldalon plusz 30—36 fokos meleg van, az árnyékos oldalon mínusz száz-száznegyven fokos hő­mérsékletet érzékeltek a be­rendezések. Az űröltözet be'sejében viszont tökélete­sen egyenletes volt a hő­mérsék'et, jó volt a levegő cirkulációja. A különleges új űrruha felöltése után Grecsko és Romanyenko a munkahely­ségből az űrállomás „elő­szobájába" ment. Elzárta az összekötő ajtót, majd kiengedte a levegőt az ösz­szekötő helyiségből. Ezt kö­vetően nyitották ki a világ­űrbe vezető ajtót Grecsko „kilépett" a sza­badba, Romanyenko az „előszobában" maradt, de ő tartotta „pórázon" társat és irányította munkáját. Grecsko különleges javító szerszámokat és egy kézi té­vékamerát vitt magával. „Körüljárta" az űrállomást, megvizsgálta annak külsejét, a rászerelt műszereket és különös gonddal tekintette meg a kikötőhely összekap­csoló berendezéseit, ame­lyekről a földi irányító köz. pontnak is továbbított képew ket. A Földdel egyébként a világűrből is közvetlen kap­csolatban állt, a tudósok pontos feladatot adtak sza­mára. A vizsgálat közben Grecsko több méterre is el­távolodott afe űrállomástól — mint mondotta — az volt az érzése, hogy már nincs is vele kapcsolatban. „Én persze erősen tartom" — szólt közbe Romanyenko a jelentésbe. A visszatérés az űrállo­más belsejébe fordított módon történt, mint a ki­szállás: előbb az összekötő helyiségbe mentek, bezárták annak kivezető ajtaját, majd levegővel töltötték fel a helyiséget. Ezután nyitották ki a munkaszoba ajtaját, s amikor meggyőződtek arról, hogy a légnyomás, a hőmér­séklet kellő szinten van, le­vetették a védőruhát. A két űrhajós kilépésére a világűrbe rendkívül gon­dos (elkészítés után került sor, de azért a Földön nagy volt az izgalom — régen történt már ugyanis, hogy szovjet űrhajós a világűrben tartóz­kodjék szabadon és az ilyen kísérletben természetesen mindig van bizonyos kocká­zat. Grecsko és Romanyenko együttes munkája, a fedél­zeti mérnök higgadtsága, szakértelme azonban min­denkit megnyugtatott. A földi irányító központ tévé­képernyőjén szinte végig kö­vették az űrhajósok munká­ját, amikor pedig nem volt tévékapcsolat, a rádiókap­csolat változatlanul fennállt. A két űrhatós, az űr-javí­tóbrigád első munkanapja után hosszabb pihenőt ka­pott. 19 MILLIÓ SZTRÁJKOLÓ A három legnagyobb olasz szakszervezeti szövetség fel­hívására kedden 19 millió olasz dolgozó egyórás sztrájkkal követelte a rend­őrség átszervezését és a rendőrök szakszervezeti jo­gainak elismerését. Az olasz ipari központok dolgozói, köztük a FIAT és az Alfa Romeo munkásai tömeg­gyűléseken vállaltak szoli­daritást a társadalmi jogai­kért küzdő rendőrökkel. AMNESZTIA INDONÉZIÁBAN Po'itikai foglyokat bocsá­tottak szabadon kedden In­donéziában. A most szaba­don engedett mintegy tíz­ezer politikai foglyot az 1965-ös jobboldali puccs után börtönözték be a jobb­oldali erők az akkor kibon­takozott kommunis'aellenes kampány jegyében. A sza­baaon bocsátottak közötl van a Sukarno-kormány több volt minisztere is. MEMORANDUM Ciszjordániai polgármeste­rek, szakszervezeti vezetők, kereskedelmi kamarák el­nökei és más szervezetek vezetői hétfőn közös me­morandumban ítélték el Sza­dat egyiptomi elnök poli­tikáját és Begin izraeli kormányfő tervét. amely úgymond, autonómiát biz­tosítana a Jordán nyugati partján élő arab lakosság­nak. A FEGYVER­KERESKEDÉ RÖL A Szovjetunió és az Egye­sült Államok képviselői de cember 14—19. között Wa­shingtonban előzetes eszme­cserét folytattak a nem­zetközi fegyverkereskedelem korlátozásának néhány kér­déséről — jelentették be hi­vatalosan a két főváros­ban. A felek kifejtették a kérdései kapcsolatos állás­pontjukat. BEFEJFZÖDÖTT A PÁRIZSI TALÁLKOZÓ Kedden Párizsban befe­jeződött a vietnami—ameri­kai külügvminiszterhelyet­tesi tárgyalások harmadik menete. A Phan Hien és Richárd Holbrooke külügy­miniszter-helyettesek által vezetett küldöttségek keddi tanácskozásáról kiadott kom­müniké szerint a megbeszé­lések őszinték és szívélyesek voltak, s a jövőben folyta­tódni fognak. Az újabb ta­lálkozó helyét és időpont­ját közösen állaoít'á'- meg. HAROMHAT ti MI TÁRGYAIA^OK Genfben kedden : mét összeült a Szovie'ur.i' az Igvesült Al'amo : és Nagy­Britannia kü'döttsége, hogy folytassa a tárgyalásokat az atomfegyver-kísérletek ál­talános és teljes betiltását szolgáló szerződés kidolgo­zásáról. A küldöt'ségek meg­állapodtak abban, hogv a következő taiá'kozót janu­ár 18-án tartják.

Next

/
Oldalképek
Tartalom