Délmagyarország, 1977. december (67. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-02 / 283. szám

'Péntek, 1977. december 2. 5 Blise iril Szabadkáról Közelesen Ismét Szegeden vendégszerepel a Szabadkai I ípszínház magyar tagozata. Ifj. Szabó István rendezésé­ben Rcmenyik Zsigmond: Vfáse úrék mindenkinek tar­toznak című tragikomédiáját játsszák december 12-én, a szegedi Kisszínházban. A da­rab szabadkai bemutatója november elején volt, s az előadás — ahol a főbb sze­repekben Árok Ferencet, Ba­rácius Zoltánt, Korica Mik­lóst. Karna Margitot és a szegedi nézők több ismerős művészét láthatjuk viszont — érdekessége, hogy díszle­teit és jelmezeit Gyarmathy Ágnes, a Sregedi Nemzeti Színház művésze tervezte. A századfordulón született Remenyik Zsigmond, 1962­ben bekövetkezett haláláig, a szó igazi értelmében kalan­dos életet élt meg. Tanul­mányait Egerben végezte, sa húszas évek elején rendkívül nehéz körülmények között volt bárzongorlsta, csempész, divatkereskedő Dél-Ameriká­ban. Hazatérése után kap­csolódott be az irodalmi élet­be, első írásait a Hét, a Ma és a Nyugat közölte. 1939-től 41-ig megjárta az Egyesült Államokat is. Művei jórészt önéletrajzi vonatkozásúak. A Blőse úrék mindenkinek tar­toznak az expresszionizmus jegyeit viseli magán, polgár­hőse, Blőse úr, hiábavaló küzdelmet folytat környeze­tével, rádöbben életének el­hibázottságára, magára ma­rad, s az élet hazugságainak fölismerése erőt ad neki a lázadáshoz. Hagyma és hiedelem A kuruzslók, vajákosok és A vöröshagyma nem hiány­füves-emberek „patikájában" zott már az egyiptomiak ét­időtlen idők óta jeles helyen kezései, gyógyszerei közül állnak a különböző hagyma- sem, az ókori görögök pedig féleségek: javallottak is még főzelékként is ették. Be­minden nyavalyára, köhögés- cséré jellemző, hogy Athén tői a féreghajtásig. Az egyik piacain a hagymakereskedők legrégibb hazai orvoskönyv: külön kasztot képviseltek, a híres pozsonyi medikus, K. Rómában sem lehetett más­Mátyus István 1787-ben nap- ként, ha igaz a fáma, hogy világot látott Ó, és Űj Romulus és Remus utódal Diaeteticájának néhány re- édesen, sósán, savanyítva ceptje jól illusztrálja a hagy- egyaránt szinte gyümölcsként ma mindenhatóságába vetett élvezték. hitet. ... „Jó köhögés, fulladozás, testi gyöngeség, vízibetegség ellen, a megEázás, a hidegle­lés és a kó'ika ... " szintén meghátrál, de „..jó a büdös romlott víz ártalmainak meg­szüntetésére", továbbá alkal­mas kenet az „állatok mará­sa ellen is". A szerző komo­lyan hitt abban, hogy tej­ben főzve és holdfogyatko­záskor megitatva a gyerekből kiűzi a gilisztát". Elgondol­hatjuk, micsoda ázsiója lehe­tett, hisz tudós szavak ga­rantálták: megszünteti a ré­szegséget és „éleszti a Vé­nus tüzét". A kor divatja szerint a vöröshagyma héjából főzött A fóliánsok tanúsága sze­rint hazánkban is régóta népszerű. Feljegyzésekben már 1644-ben nyoma volt a hagvmatermesztésnek, s az elsősorban pedagógusként tisztelt tudós, Comenius ls említést tesz könyvben a kertekben tenyésző vörös-és fokhagvméról. A magyar pa­rasztnak évszázadok óta egyik fő elesége volt, ha más nem is, hagvma min­dig akadt a tarisznyában, így aztán nem is csoda, hogy Magyarországról, Makó kör­nyékéről indult világhódító útiára. Amíg más, hajdan szintén kapós fűszernövé • nvek, például a tárkony, a sárfány, a kakukkfű vagy a tárnics ma már delikátnak, konyhai különlegességnek számít, a hagyma szinte teát mézzel édesítve nátha, mindennapos asztalainkon, gyomor- és vesefcajok ellen Az évszázados babonákon is alkalmazták. Csodára tar- —> hogy összetörve, sóval el­tották képesnek étvágytalan- keverve elállítja az orrvér­ság esetén, s a fokhagymá- zést, kiírtja a tyúkszemet — nál nem ismertek jobb pa- mosolyog a mai ember, s tikászért az érelmeszesedés azt sem veszi komolyan, ellen sem. A Nagy Hippokra- hogy a hagymalé rózsavízzel tesz, a tudományos orvostan elegyítve élesíti a látást, s megalapítója még terméket- ha ézt a mixtúrát még pá­len nőknek is ajánlotta a pó- Unkával ts „dúsítják", a sü­réhagymát, meddőségük el- ket is hallóvá válik tőle. Be­múlását ígérve. Önkiszolgáló ? Hány önkiszolgáló élel­miszerbolt vagy ABC-áru­ház van az országban? A pontos válaszhoz nem szükséges komputer, de még zsebszámológép sem. Mert bár önkiszolgálónak nevezzük mindazokat az üzleteket, amelyekben sza­badon emelhetünk le az állványokról árut, valójá­ban — két budapesti és egy székesfehérvári ABC­áruházat kivéve — az élel­miszer-kereskedelemben Idáig csak részleges ön­kiszolgálást vezettek be. A sajtot, a felvágottat, a pék­árut, a húst, a zöldséget, a meg a teljes önkiszolgá­lást a néhány, említett ABC-áruház? Részben a maga erejéből, részben szállítói segítségével. Egyes felvágottak és a tőkehús Ipari előrecsoma­golása már megkezdődött, ha kis mennyiséget is, de már fogyasztói csomago­lásban is szállítanak a húsipari vállalatok. Né­hányféle sajt szintén cso­magolva kerül forgalom­ba. almát, hagymát, krump­lit, déligyümölcsöt is be tudnak szerezni a boltok hálóban, kis zsákban. A többit az önkiszolgálásra gyümölcsöt, a hidegkony- intenzíven törekvő élelmi­hai készítményeket,- a sü teményeket mindmáig ha gyományos módon szol­gálják ki. Vagyis úgy. hogy a vásárló áll a pult előtt, várja, míg rá kerül a sor, azután megvárja, míg az eladó levágja, leméri, be- sinát kell csomagolja és árazza a kért Sőt. át kell árut. Minél nagyobb az élelmiszer-áruház, annál több helyen várakozha­tunk, külön-külön az em­lített cikkekért. Mindez nem nevezhető sem kor­szerűnek. sem gyorsnak, sem gazdaságosnak. Hogy mégis ez a mód­szer. ez a félmegoldás, ez a félönkiszolgálás terjedt el az egész országban, an­nak elsőrendű oka. hegy az ipar egyelőre az élel­miszereknek csak egy ré­szét szállítja fogyasztói csomago'ásban. Azt sem régóta, hiszen sokan em­lékszünk még arra. mikor a boltban zsákból mérték a lisztet a cukrot, kanná­ból a tejet, tejfölt, sőt. né­ir.e'v teleoülésen még ma is hasor'ók^ooen árusíta­nak. A jövő azonban két­ségkívül a telies önkiszol­gálásé: ezt kívánja a vevő kénye'me és a kereskede­lem gazdaságossága egya­ránt. Hogyan valósította szer-áruházakban a keres­kedők maguk csomagol­ják. Nem könnyen. Ehhez ugyanis gépeket, csoma­golóanyagot, gyorsmérle­get. az árat feltüntető ma­beszerezniük. szervezni a munkafolyamatokat, át kel! rendezni az eladóteret is, és helyet kell teremteni a csomagoláshoz. A valódi önkiszolgáló boltbán meg­változik az eladók felada­ta: az áruf el töltésre és a csomagolásra szűkül. Tulajdonképpen ez kény­szermegoldás. A valódi az lesz, amikor az ipar min­dent, a kenyeret éppen úgy, mint a felvágottat, sajtot, fogyasztói cso­magolásban szállítja. De — mint a példák bizonyít­ják — addig is van mód a teljes önkiszolgálás be­vezetésére. Megteheti bár­mely bolt. ABC-áruház. amelvik nem sajnálja a oénzt az eszközök beszer­zésére. a fáradságot a munkafolyamatok átszer­vezésére. Kivívja ezzel a vásárlók elismerését, akik a megszokottnál gyor­sabban és egyszerűbben jutnak a napi élelmisze­rekhez. igazolódott azonban, hogy a babona sokszor rejtett tény­leges, a tudomány figyelmé­re méltó elemet. A hiedel­mek tudományos vizsgálata során derült fény arra pél­dául, hogy a fokhagymának baktériumölő hatása van, olaja ma már keresett cikk. A szakértők a hagyma táp lálkozás-élettanl jelentőségét is megerősítették. Éppen egy hazánkfia. Tangl Harald állapította meg, hogy a hagyma jelen tős mennyiségű C vitamint és értékes ásványi sókat tar­talmaz. A tudomány számos megérzést, hiedelmet igazolt, ám a növény újjászülető ba­bonák forrása ma is. A múlt században átmenetileg a ko­paszok egyetlen bizodalma volt: a vöröshagyma levével való dörzsöléstől várták haj­zatuk újraserkenését. Ma is akadnak, akik tar koponyá­jukat a siker reményében hagyma-elixirrel kenegetik Vajákolás? Kuruzslás? Netán a „hagymatudomány" újabb ágának előőrsei? G. R. Amint a nyikorgó falépcső­kön fölfelé kaptatok, diákko­rom egyik slágere kísért: Egy albérlet az emeleten ... Már­is nyílik az ajtó, a fiú barát­ságosan beljebb tessékel. Iga­zi cselédszobába jutok, még a vaságy is megvan. Egy „kre­denc", két szék, kis asztal. Az ágy fölötti könyvespolcon üres üvegek sorakoznak, hat­nyolc könyv, másik végéről nemzetiszínű zászló bomlik ki az Ósszedobált pokrócok fölé. Ami a tisztaságot illeti, bi­zony szó érhetné a ház — az­az a szoba — elejét. Sőt, a végét is. — Mióta lakik itt? — Már több mint egy éve. Jó hely ez: csak négyszázöt­venbe kerül, az öregasszony meg nagyon ritkán van ide­haza. Igaz, többnyire én is csak aludni járok ide. B. L. negyedéves joghall­gató, Szabolcs megyéből szár­mazik. Fél évig már lakott kollégiumban, azóta, saját szavai szerint, már vagy tíz helyen. — Nsm nekem való a ko­lesz. Itt sokkal jobban lehet tanulni, egyszer mór úgyis el­vágtak. Visszamehetnék már, közben alacsonyabb lett a ka­tegóriám is, de nem akarok. Sok ott a kötöttség, meg az ember is. — Szeret egyedül lenni? — Dehogyis. Csak... így más. — Így hogyan él, mit csi­nál? — Dlscóba járok gyakran, kártyázunk sokat. Ide nőket ls lehet hozni, bármikor. — S a pénz elég? — Anyám nyugdíjas ta­nárnő, apám meghalt. A pénz nem volna. elég. de el szok­tunk néha járni melózni a 3ráeokkal. Egy maszek kerté­ize tben 20 forint órabért ad­nak. Ritkán hallani, hogy egy­izobás lakást adjanak ki al­bérletbe. A belvárosi modern ház negyedik emeletén még­is így történt. A két fiú első­éves főiskolás; katonakoruk­tól jó barátok. A barátságot sokra tartják, de jelenleg ép­pen elegük van belőle. — A főbérlő vagy 65 éves, mindjárt az elején szokatla­nul közvetlen volt, azt aján­lotta, hogy tegeződjünk. Ki­költözött a konyhába, megvan ő ott is, azt mondja. Fura dolgokat mesélt magáról, az életéről, bár szerintem leg-1 alább kettővel mindig osztani kell, amit mond. Nagyon fia­talosnak akar látszani, min­denféle lezser cuccokban jár. bennünket is mindig sörözni hív, bór állítólag ő a világ legbetegebb emhere, mindig panaszkodik. — Az még hagyján, de szin­te soha nem hagy békén ben­nünket. Éjfél után jár haza, ruhatáros egy étteremben; olyankor beül, hogylétünkrő! érdeklődik és beszél, beszél. — A legcikisebb mégis az. hogy valószínűleg ferde haj­lamai is vannak. Nőkről min­dig megvetéssel beszél, de ez nem akadályozza meg abban, hogy pornó könyvekből hosz­zú erotikus részleteket ne olvasgasson föl unos-untalan. a konyhában a falak is tele vannak meztelen nők képei­vel. Mennénk a konyhába: óri­ási lakat függ az ajtón. — Ujabban ránk fogja, hogy mindent elrontunk, a fürdőszoba csapjától az ab­lakkilincsig. Amikor odavan, bezárja a kuckójót. Én elsejé­től elköltözöm innen, torkig vagyok. — Mennyit kért a szobáért? — Nyolcszázat fejenként. — Kár a helyért, jó helyen van, csendes is, kényelmes is lenne különben... Én még ebben a félévben maradok, de azután nem. Búcsúzkodom, az előszoba is tele képekkel. Keménypa­pírból kivágott koponya, mel­lette meglepően jó, avantgard stílusú rajz. Zöldarcú, szem­Üveges férfifej, zilált hajjal, nyaka körül óriási sállal. A címe: Az üldözött — Kollégiumba Inkább má­sodév után, harmadévben mennék, ha lehetne — mond­ja az elsőéves orvostanhallga­tó kislány. — Csak jobb az, bár szerintem van egy sajá­tos albérletes életforma is, eddig nem kellőképpen fel­Ismert előnyökkel. Akiknek magas a kategóriájuk, azok­nak úgysincs más választá­suk, mint az albérlet. Az egyetem, főiskola kezdetekor a sok újdonság között meg­nyugtatóbb, az otthonhoz kö­zelebbinek tűnő lehet egy jó albérlet. Az otthonhoz, ahon­nan elszakadtunk. — Ahol mi lakunk, a há­zaspár nagyon kedves velünk — folytatja társnője. — Egye­dül biztosan nem laknék se­hol, ketten-hárman az igazi. A kollégium az első évben túl drasztikus lehet a közös­ségi normák elsajátíttatásá­ban. úgy gondolom. Tanulni is könnyebb így. Amit ők mondanak, többé­kevésbé egybevág egy öttagú „mini-leánykollégium" tag­jainak véleményével. Tarjám­ban háromszobás lakásban laknak, a főbérlő vidéken él Hatszáz forintot fizet mind­egyikük, három éve élnek így. Hárman jogászok, de van közöttük főiskolás és óvónő is. — Még mindig a legjobb forma a kollégium, de szerin­tünk jövője csak a három­négyszemélyes szobáknak le­het. Klikkszsllem viszont sok­kal könnyebben kialakulhat egy kollégiumi közösségben, annak sajátos légköre, zártsá­ga miatt, mint nálunk. Kol­légisták leginkább csak kollé­gistákkal barátkoznak. Tu­dom, szerénytelenségnek hangzik, amit mondunk, a mi esetünk különben sem tipi­kus, de az biztos, hogy ne­künk a többiektől függetle­nül, külön-külön i3 annyi is­merősünk van, kollégista é» nem kollégista, hogy akármi­lyen jól megvagyunk együtt, nem merevedik a többiekkel szembenállóvá a társaság. Albérletbe kevesep mennek önszántukból, többnyire szük­ségszerűség a fő szempont. Aa emberi személyiság természe­téhez tartozik a kollektív ösz­tön. Azoknak a „partizánok­nak" a többsége, akik belvá­rosban, külvárosban jó éa rossz főbérlőkkel, együtt és külön-külön élnek: diák. A­diókévek elmúlnak, az élmé­nyek lecsapódásai azonban tovább élnek, makacsul eg­zisztálva, új elemekkel bővit­ve a fiatalember táoószkodnl kezdő eszméletét, világképét, S korántsem mindegy: mi vej jár, mivé tesz egy-egy „albér­let az emeleten". Domonkos László Jövőre A mozik 30 ország Hímjeiből msitotBíak be Mimi mmmmmim Sok a gazdátlan csónak Még m'ndig forgalmas a találhatók a téli kikötőben is Tisza, teherszállító hajók és szabálytalanul kikötve, ezek uszályok járják a folyót. Za- ráadásul még akadályozzák vartalan útjukat segíti a ví- is a bevonuló hajókat, zi rendészet is. Az őrs motor- A vízi rendészeti őrs ezért csónakjáról — a legutóbbi kéri a tulajdonosokat, he­bejáráskor — több gazdát- lyezzék csónakjaikat bízton­lan, a parthoz sodort vagy ságba és szabályos helyen kikötött, de süllyedőiéiben kössenek ki. A szülők fi­ievő csónakot fedeztek fel a gyeimébe pedig a szokásos vízi rendőrök. Félő, hogv az tanácsot ajánljuk, vigyázza­áradás magával sodorja a nak a gyerekekre, ha esetleg kishajókat, amelyeket aztán beáll a Tisza, s befagynak a hiába keresnek gazdáik Sok környéki tavak, a csónakon nincs is rajta atu- .,.,..,,,„ ' . lajdonos név áblája, pedig ez csúszkálásból könnyen baj kötelező. Csónakok tucatjai lehet Elkészült a MOKÉP jövő évi filmbemutatási terve. Az előzetes program szerint filmszínházainkban 1978-ban 207 játék- és dokumentum­filmet. illetve rövidfilm­összeállítást tűznek műsor­ra. A bemutatásra kerülő filmek 30 ország filmtermé­sét reprezentálják, közülük 118 a szocialista országok­ban készült. Hazánk filmművészetét a következő esztendő film­bemutatói során — a tervek szerint — 22 új magyar já­tékfilm képviseli. Ezek so­rában Fábri Zoltán legújabb filmie, a „Magvarok" a má­sodik világháború idején Németországban játszódik, s egy ott munkát vállalt ma­gvar parasztközösség tra­gikus sorsát követi nyomon. Paraszti környezetben ját­szódik Kovács András film­je, a „Ménesgazda", amely Gáli István kisregényének feldolgozásával az ötvenes évek társadalml-nolitikai légkörét idézi fel. Mihályfi Imre „Közös bűn" című — Galgóczi Erzsébet kisregé­nye nyomán készült — al­kotása az ellenforradalom napjaiba, egy határ menti tanyára kalauzolja el a né­zőket. Bacsó Péter legújabb filmje, az „Áramütés" két testvérről szól. Műsorra ke­rül Mészáros Márta külföl­dön mór sikert aratott, „Ök ketten" című filmje és Sára Sándor legújabb alkotása, a Nyolcvan huszár" című történelmi témát feldolgozó film ls. A tervek szerint 1978-ban újabb 38 szovjet filmet Is­merhetnek meg a hazai mo­zllátogatók. Közülük Lari­sza Sepityko „Felemelkedés" c. háborús drámája a nyugat­berlini fesztivál nagydíját nyerte el, Lev Kulidzsanov „Csillagos perc" című. do­kumentumfilmje pedig Ga­garin első űrutazásáról szóL A filmalkotások sorában be­mutatásra kerül Krzysztof Kielowski lengyel rendező „Sebhely" c. műve, „A biro­dalom hamvain keresztül" c. román történelmi film. Ber­tolucci olasz rendező a fa­sizmus sötét korszakát fel­elevenítő „Novocento" című négvrészes történelmi drá­máia is. A szórakoztató al­kotások között a „Mimimo" és a „Cirkusz" a cirkuszban" című szovjet, valamint az „Erjedő bor" című csehszlo­vák film mellett új magvar vígjátékok is szerepelnek a programban. Bemutatják Móricz Zsigmond „Nem él­hetek muzsikaszó nélkül" című színdarabiának film­változatát. amelyet Sík Fe­renc rendezett, s Mészáros Gyula „A néma dosszié", Bán Róbert „Dóra jelenti" című filmjét, „A kialudt tü­zek fénye", „A fekete rák ollójában", a „Péter cár és a szerecsen" című szovjet és a román—NSZK—francia koprodukcióban készült „A Csendes-óceán kalózai" cí­mű kalandfilmeket, „A le­igázottak bolygója" című tu­dományos-fantasztikus NDK­filmet, a „Kék madár" szov­jet—amerikai koprodukció­ban készült. Cukor György rendezte változatát és a „Pelé" című mexikói duko­mentumíilmet. Gazdag programot ígér a stúdióhálózat műsorterve Is. ÍMTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom