Délmagyarország, 1977. december (67. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-16 / 295. szám

Péníeíc, 1977. december 16. 3 Megkezdte munkáját az országgyűlés téli ülésszaka bet, mint amennyit gazdasági lehetőségeink: várhatóan megengednek. A lakosság életszínvonalát ennek megfelelően, ha szerény mértékben is, de érezhetően tovább emeljük. A lakosság fogyasztását 3,4—3,6 százalékkal, az egy lakosra jutó reáljövedelmet 3,0—3,2 százalékkal, az egy keresőre jutó reálbért 2,8—3,0 százalékkal kívánjuk növelni. További bérintézkedések várhatók és némileg javítjuk az alacsony nyugdíjakat. Tisztában vagyunk azzal, Hogy olyan körülmények között, amikor a reálbérek, a reáljövedelmek viszonylag lassan emelkednek, és közben áremelések is elkerülhetetlenek lesznek egy-egy évben a keresők egyes csoportjában, családok egy részénél a reáljövedelmek átmenetileg stagnálhatnak, sőt esetleg csökkenhetnek is. Pártunk életszínvonal-politikájának megfelelően azonban mindenképpen gondoskodunk arról — gazdasági lehetőségeinkkel összhangban —, nogy az öt év alatt népünk valamennyi rétegének életkörülményei érezhetően javuljanak. Megkülönböztetett figyelmet fordítunk, a lakosság javát szolgáló. úgynevezett nem termelő létesítmények hálózatának fejlesztésére. Az életviszonyok javítása szempontjából ennek nagy jelentősége van. A lakásépítés továbbra is kiemelt feladataink között szerepel. 1978-ban az 1977. évinél valamelyest több, 90 000 lakás epül, ami nemzetközi összehasonlításban is jelentős teljesítmény. Számottevően bővítjük a gyermekintézményedet Gyarapítjuk oktatási és egészségügyi intézményeinket de továbbra is számolni kell azzal, hogy az ellátás igényei a tervezhető fejlesztéseket meghaladják. Szabályozott beruházási folyamatért Népgazdaságunk fejlődésének és egyensúlyi helyzetének továbbra is egyik legkényesebb kérdése a beruházások alakulása. 1978-ban két nagyberuházás kezdődik, viszont tízet be kell fejezni. Olyan nagy létesítmények kezdenek dolgozni, mint a BVK új pvcgyára, a TVK polipropilén gyára, a Magyar Gördülőcsapágy Művek rekonstrukciója, a Szovjetunió és Magyarország közötti 750 kV-os távvezeték. A nagyszabású befejezési program teljesítésénél nagy munka vár az építő és szerelő iparra. A feladat nem teljesíthetetlen, az idei jó példákat kell általánossá tenni. A tervszerűbb, jobban szabályozott beruházási folyamat kialakítása érdekében más intézkedéseket ts hoztunk. Anélkül, hogy fontos termelési, exportcéljaink csorbát szenvednének, tervszerűbbé kell tenni a vállalati beruházásokat is. A pénzforrásokat a tartalékolási rendszer kiterjesztésével, a költségvetési támogatások csökkentésevei és részben halasztásával, valamint a hitelfeltetelek szigorításával kívánjuk befolyásolni. Az intézkedések nemcsak a fizetőképes keresletet mérséklik, hanem különösen az 1978-ban megkezdhető beruházások számát Is csökkentik. Népgazdaságunk fejlődésére hazánk sajátos körülményei, méretei földrajzi sajátosságai miatt erősen hat a világgazdasági helyzet, a külgazdasági feltételek alakulása. Pártunk Központi Bizottsága októberi ülésének határozata hangsúlyozza, hogy a számunkra kedvezőtlenebbé vált külgazdasági körülmények k'-zepette sem törekedhetünk antarch, a külvilágtól elzárkózó gazdálkodásra. Sőv, g&JiJnkban. korunkban a valamire való gazdasági fejlődést csak a nemzetközi munkamegosztásban való eredményesebb, fokozottabb bekapcsolódásunk biztosithat. Éppen ezért megkülönböztetett figyelmet fordítunk a KGST-tagországokkal való együttműködésünk fejlesztésére. a szocialista gazdasági integráció kibontakoztatására. A kormányzati szervek külön munkaprogramot dolgoznak ki az október 20-1 központi bizottsági határozat végrehajtására, az említett folyamatok javítására alkalmas rendszabályok meghozatalára. Az ötéves terv első két évében a kivitel lendületesen, a tervezettnél valamivel gyorsabban emelkedett. 1975-höz viszonyítva ebben az évben az export nagysága 22—23 százalékkal. ezen belül a rubelviszonylatú kivitel 20—21 százalékkal a nem rubel elszámolású kivitel pedig 25 —26 százalékkal bővült. Ez utóbbi eredmény értékét fokozza az a tény. hogv a tőkés országokban a vártnál lassúbb a gazdasági fellendülés. a verseny élesebb. az értékesítési lehetőségek rosszabbak. Az export növekedése mindkét évben meghaladta a behozatalét A külgazdasági egyensúly javításában értünk el némi eredményt 1976-ban a népgazdaság behozatali többlete az 1975. évihek képest tervszerűen és elég jelentősen csökkent. 1977ben azonban a többlet ismét nőtt. így két év átlagában a javulás mértéke nem éri el a tervezettét. Rontotta a helyzetet a belföldi felhasználás — a beruházás — már említett túlzott emelkedése; másrészt a dolJárviszonylatú cserearányok számunkra kedvezőtlen alakulása. Több fontos és nagy mennyiségű behozott termék ára, mint például a kávé. a kakaó, a fehérjetakarmányok ára jelentősen nőtt. míg a kivitt termékeink óra alig emelkedett. A gabona, egyes kohászati termékek ára egyenesen csökkent. A célszerű ót A járható út Ismert: a gazdaságosabb termékszerkezet kialakítása, a jó áron értékesíthető termékek előállítása. a gazdaságtalan termelés visszaszorítása. A rubelelszámolású áruforgalom 1978-as fejlődésének számunkra várhatóan kedvező vonása, hogv a kivitel és a behozatal egyaránt lendületesen emelkedik. Az államközi megállapodások maradéktalan teljesítése mellett arra kell törekednünk, hogy a további ésszerű lehetőségeket is feltárjuk az áruforgalom kölcsönös bővítésére. A nem rubelelszámolású forgalomban a külkereskedelmi mérleget ismét nehéz külpiaci körülmények között kell javítani. Így a kivitelt a behozatalnál lényegesen nagyobb mértékben kell növelni. A kivitel mennyiségi növelése mellett legalább olyan fontos a kedvező árak elérése, a devizahozam növelése, az export gazdaságosságának javítása. A kivitel fokozásában különösen a feldolgozóipari vállalatokra, a mezőgazdasági üzemekre hárulnak nagy feladatok. A kivitel gyors növelése mellett mérsékelni kell a tőkés viszonylatú behozatal növekedési ütemét. Tekintettel a KGST-országokból származó import emelkedésére. a beruházás mérséklésére. az importtal való ésszerű takarékosságra, a tőkés import növekedésének szerényebb mértéke a reális lehetőség. Az előttünk álló feladatokat nem oldhatjuk meg a gazdásági szabályozás egyes elemeinek változtatása nélkül. A tapasztalatok szerint a gazdasági szabályozók a körülmények változásai miatt nem ösztönöznek eléggé a hatékonyabb munkára, esetenként túlzott volt a kedvezmények, támogatások mértéke. A szabályozás nem jó akkor, ha nem ad kellő ösztönzést a hatékonyság növelésére. vagy nem biztosítja a társadalom egésze számára szükséges pénzalapokat. A kettős hiányosságnak közös gyökere van: egyedi támogatások, kedvezmények és mentesítések túlzott mértéke gátolta a jövedelemközpontosítást. és lehetővé tette a vállalati pénzeszközök viszonylag gyors növekedését. a népgazdaságilag gazdaságtalan termelés fenntartását. Az általános szabályozásnak kell kikövetelnie a nagyobb erőfeszítéseket és biztosítani azt, hogy csak valódi eredmény nyomán lehessen felhasználható vállalati többletjövedelemhez jutni. Az eddigi gyakorlat fékezte a termelés hatékonyságának gyorsabb növelését, eltakarta a vállalati gazdálkodás tényleges hatásfokát Elvszerűbb szemléleltel Szükségszerűen kerül sora gazdasági szabályozás olyan változtatásairól, amelyekről az előadói beszéd is szólt Bízom abban, hogy e változtatások mindenki számára egyértelművé teszik: a népgazdaság feladatai csak akkor teljesíthetők, ha a gyenge hatásfokkal működő vállalatok is rákényszerülnek a jó munkára, ha a fejlődőképes vállalatok érdekeltekké válnak a tartalékok teljesebb kiaknázására. A gazdasági szabályozást esetenként a részérdekekkel szemben is a népgazdasági érdekeknek kell alárendelni, hogy egyértelműen közvetítsék a gazdálkodó szervezetek számára a népgazdasági követelményeket, feladatokat még akkor is. ha a teljesítés egyes vállalatokat rövid időre az eddiginél nehezebb helyzetbe állit is. A szabályozás módosításai csak akkor váltanak ki megfelelő pozitív hatást, ha korszerűbb, fiatalosabb, elvszerűbb lesz a szemlélet is. Miért ne fogadná el a közvélemény azt az igazságos gyakorlatot, hogy a valóban jobban dolgozó közösségek és emberek a megtermelt javakból többet kapjanak, mint a rosszabbul dolgozók?! Miért ne támogatná a közvélemény a pártnak, a kormánynak azt a törekvését, hogy öntsünk tiszta vizet a pohárba, és mutassuk ki pontosan, ki végez a nagy közösség hasznát gyarapító, odaadó munkát, és ki az —, dolgozzék bármilyen beosztásban, munkapadnál, vagy íróasztalnál, legyen az egyén, csoport, vagy akár egy egész vállalat. szövetkezet —, aki csak ímmelámmal teszi a dolgát, s más eszközökkel tesz szert tekintélyes haszonra. Az állami szerveknek meg kell adniok a feltételeket, szükséges támogatást a gazdálkodó szervezeteknek, az egyes közösségeknek, hogy együttes erőfeszítéssel a gazdasági hatékonyság általános javulását elérjük. Az elmondottak talán azt is érzékeltették, hogy a tervés költségvetési bizottság határozatai nem idegenek a kormány számára. Közös akarattal a szándékokból ötletek. újabb sikerek lesznek, s így népgazdaságunk fejlesztésének valóban fontos állomása az 1978. évj tervés állami költségvetés teljesítése. Az állami költségvetésről beterjesztett törvény tervezete hasznosan szolgálja társadalmunk, gazdaságunk előrehaladását A tisztelt országgyűlésnek elfogadásra ajánlom. ' Eredményeket érleli a munkaverseny A szocialista munkaverseny szerves részévé vált a mindennapi munkának, s ebben az esztendőben különösen sokat segített a tervfeladatok végrehajtásában. ' A Szakszervezetek Csongrád megyei Tanácsának elnöksége, tegnapi, csütörtöki ülésén megállapította a testület hogy a szervezett dolgozók, eredményesen működtek közre a megyei pártbizottság és az SZMT gazdaságpolitikai állásfoglalásában megjelölt feladatok megvalósításában. A szakszervezeti testületek és a dolgozók kollektíváinak erőfeszítése arra irányult hogy biztosítsák a megye gazdaságának fejlődését, a termelés hatékonyságának növelését, a szocialista munkaverseny és versenyformák korszerűsítését és eredményesebbé tételét, az ösztönzési és elosztási viszonyok fejlesztését, az üzemi demokrácia bővítését, valamint az érdekvédelem eredményes ellátását és biztosítását. A szakszervezeti tisztségviselők részletesen áttekintették az SZMT közgazdasági bizottsága által előterjesztett összegezést, amelyben számot adtak az idei várható gazdasági eredményekről. Az eredmények között nyugtázták a termelési feladatok túlteljesítését. a dolgozók életszínvonalának növekedésé*, amelyet elsősorban a július elsején végrehajtott központi bérintézkedés segített. hiszen a megyében 62 vállalatot és közel 40 ezer dolgozót érintett 46 millió forintos összeggel. Kedvezően fogadták a dolgozók a műszakpótlékok rendezését is. A témát egyébként december 22-én az SZMT ülésén terjesztik a testület tagjai elé. Az elnökség tagjai áttekintették az ifjúságpolitikai határozatok végrehajtasának tapasztalatairól előterjesztett jelentést, valamint az általános iskolai felnőttoktatás helyzetéről szóló beszámolót. Jóváhagyták a következő félévre esedékes munkaterveket, amelyekbea az SZMT és az elnökség tennivalóit határozták meg. A textilipari dolgozók szakszervezete a feladatokról Bár a korábbiaknál némileg mérsékeltebben, de tovább nő a textilipar termelése jövőre is. Szabó Imre könnyűipari miniszterhelyettes a textilipari dolgozók szakszervezetének csütörtökön megtartott kibővített központi vezetőségi ülésén Ülést tartott a KISZ megyei bizottsága Szegeden, a KISZ-tskolá- megyei bizottság munkatárban ülésezett tegnap dél- sai tájékoztatták a testüleután a KISZ Csongrád me- tet. amely elfogadta a jegyei bizottsága Bódi György lentéseket első titkár elnökletével. Részt vett az ülésen Oláh Miklós, a megyei pártbizottság munkatársa és Nemes Ildikó. a KISZ KB tagja. Az ifjúsági szövetség párttaggá nevelő tevékenységének megyei tapasztalatairól készült írásos beszámolóhoz Kulcsár Péter, megyei titkár fűzött szóbeli kiegészítést. A jövő évi Forradalmi Ifjúsági Napok előkészítésének és megrendezésének feladatairól Tóth Zsuzsanna megyei titkár számolt be. A megyei szakmunkástanuló és ifjúmunkás napok jelentőségéről, eredményeiről Harkai János és Horváth András, a KISZ tájékoztatójában rámutatott: a tervcélok megvalósítása jövőre is több munkáskezet kívánná, mint amennyien most dolgoznak a textiliparban. A nagyléptékű beruházások nyomán tehát most nem újabb milliók befektetésére, hanem a meglevő eszközök jobb kihasználására. ehhez s a szakmai tudás szintjének emelésére van szükség. Hangsúlyozta: a belföldi lakosság reális igényének kielégítése továbbra is elsőrendű feladat. Az ésszerű fogyasztási szerkezet kialakítása idehaza, s a cserearányok javítása a külföld/ piacon — egyaránt fontos kérdése a jövő évi gazdálkodásnak. Közös közlemény Az Amerikai Egyesült Államok elnöke megállapította, hogy helyénvaló, és időszerű visszaadni Magyarország népének Szent István koronáját, és a koronázási ékszereket, amelyek a második világháború befejezése óta az Amerikai Egyesült Államok őrizetében vannak. A korona visszaadására 1978. január 6-án és 7-én Budapesten, ünnepélyes keretek között kerül sor. a magyar és az amerikai népet képviselő küldöttségek részvételével. A Magyar Népköztársaság kormánya a koronát és idős embereknek Somogyi Karoiyoe ieivetele Nyugdíjasok öröme készül az öregek garzonházában. A várva várt napközi otthon hétről hétre többet mutat magábóL A DÉLÉP és a Szarvasi Vas- és Fémipari Ktsz dolgozói barátságos „ruhába" öltöztetik a csupasz falakat, képünkön éppen a könyvtárszobát rendezik be az •Ivasni vágyó, idős embereknek a koronázási ékszereket Bu. dapesten, állandó jelleggel, egy megfelelő történelmi helyen fogja kiállítani. úgy, hogy az ország lakossága, külföldön élő magyarok és külföldiek egyaránt láthassák azokat Philip M. Kaiser, az Egyesült Államok budapesti nagykövete levele/ intézett Púja Frigyes külügyminiszterhez, melyben kifejtette, hogy a Magyar Külügyminisztérium vezetőivel folytatott megbeszélései alapján ő és kormánya hogyan érti a magyar korona és a koronázási ékszerek visszaadásával kapcsolatos eljárást. E szerint a korona ünnepélyes keretek között kerül átadásra Budapesten, kifejezésre juttatva az átadás „néptől a népnek" jellegét. Részt vesznek az országgyűlés, az Elnöki Tanács és a kormány képviselői. a magvarországi egyházak vezetői, a társadalmi 4s tömegszervezetek, a kulturális és tudományos élet | képviselői, a magyar és a •íemzetközi hírközlő szervek ; tudósítói. A korona és a koronázási ékszerek Budapesj ten, megfelelő helyen, állandó jelleggel kiállításra kei-ülnek. hogy az ország lakossága, külföldön élő magyarok és külföldiek egyaránt láthassák azokat. Púja Frigyes külügyminiszter az alábbi választ adta az amerikai nagykövet levelére: „Szeretnék köszönetet mondani önnek 1977. december 13-i leveléért, ame'yben ismételten megerősítette az Egyesült Államok elnökének döntését, hogy Szent István koronáját és a magvar koronázási ékszereket visszaadja n magvar népnek, s amelvben vázolta, hogvan érti ön n korona visszaadásával kapcsolatos eliárást. Örömmel tátékoztatom, hogy az ön 1977. december 13-i Ieve'ében vázoltak világosan tükrözik a ma°am és kormánvom érte'mezését arról az elzárásról. amelyet 'rormányaink elhatároztak a '-orera vi«' fsával kapcsolatban." (MTI) v