Délmagyarország, 1977. december (67. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-15 / 294. szám

Csütörtök, 1977. december 15. 5 Színházi vendégjárás A SZABADKAIAK BEMU- LENGYELEK AZ ALAR- váltakozó sikerrel szólaltatta TATÖJA. Lázad az ember, COSBALBAN. ROSSZ nyelvek meg a parádés áriákat. Ed­mert elnyomorítja a társa- szerint az operapremiereket win Kowalskinak néhol szo­dalom, kesztyűt dob a hazug mindössze annyi különbőz- katlan tempóinál kiütközött morálnak, a nyárspolgáriság- teti meg a fölújításoktól, hogy az összeszokottság (egyéb­nak. Ahogyan lázad és ami- több próbával készítik elő. S ként természetes) hiánya. Rá­képpen a „kesztyűt dobja", minthogy az Álarcosbál is adásul a szegedi színház erő­njars indulatokkal, tajtékos kiböjtölte a maga szűk esz­haraggal, a gátlások alól tendőit, színházunk repertoór­freudi öeztö^it fölszabadít- jén, idén időszerűnek mond­va — ez lényegében a két ható fölújítása a bemutatók világháború közti Németor- izgalmát ígérte — és sajnos, szagban érzékeny talajhoz a fölújítások lassacskán meg­jutott művészeti stílusirány- szokott szürkeségét hozta, tosabb szerepekben pillanat­nak, az expresszionizmusnak, Pedig lengyel vendégművé- nyilag csak Goriva Irén VI­lényegre csontozott, ambíció- szek siettek segítségül: a kar- rlkája képviseli azt a színvo­ja. Az expresszionizmus (haj- mester Ed win Kowalski és nalat, melynek alámerészked­tásából virágzott kl Brecht Barbara Zagorzanka (Amé- ni, „nemzetközi előadásban", művészete vagy Erwin Pis- lta) Poznanból, Josef Wegrzyn erősen vitatható vállalkozás. cator totális színháza) jelleg- (Richárd gróf) Varsóból. Elképzelhető persze, hogy zetes, markáns önkifejlődése Barbara Zagorzanka jelen- akar a Renó Véghelyi Gá a dráma, Illetve a színház. S tékeny vivőerejű szopránja a század első évtizedeinek az est kellemes pillanataival hányatott sorsú hazánkfia, ajándékozta meg a publiku­Remenyik Zsigmond, tehetsé- mot, s a fölső regiszterekben gesen mondja föl ezt a lec- látványosan szárnyalt Josef jobbára kialakulatlan és el­két a Blőse úrékról szóló tra- Wegrzyn tenorja is, mely fáradt hangok benyomásával Sikomédiában — amit a Sza- ugyanakkor gyakorta eltüne- távozott a közönség, badkai Népszínház magyar dezett az együttesekben, s Nikolényi István tagozata hozott el hétfő es- __^^^ viszonyainak ismeretében né­mi meglepetéssel szolgált a szereposztás ls. Fiatalok lép­tek színpadra — ahogyan mondani szokás, a jövő ígé­retei —, ám közülük a ion­bornak, akár az Oszkár Vá­mossy Évának előbb-utóbb testre szabott, hálás szereppé érik, erről az estéről azonban tére a szegedi Kisszínházba. Blőse úr a világháborúit kiszenvedő, illetve előkészítő Németország északi kikötővá­rosának jellegzetes polgára (tehenészettulajdonos), min­denkinek tartozik, s ebben a vége-hossza nincs kötöttség­ben előbb meghibban, Don Quijoténak képzeli magát, aztán a dolgok természetes folyamányaképpen elpusztul. Vagyis a hitel, a fizetéskép. telenség groteszk (már akkor abszurd!) játékának értelmez­hető a Blőse úrék mindenki­nek tartoznak. Olyan tipikus tartozékokkal, mlnt az írót megszemélyesítő narrátor, a helyszínek sokaságát össze­zsúfoló és dokumentációkkal megspékelő színpad, az el­maradhatatlan folyosóval, vagy a saertartásos szmo­kingban megjelenő hitelezők­kel, akik akár Brecht Sze­csuáni jóemberéből léptek volna ki a könyörtelenség és kíméletlen végrehajtás földi istenálareaiban. Jfj. Szabó István rendezése mozgalmas ée stílusismerő, a szegedi vendégművész, Gyarmathy Ágnes díszletei és jelmezei pedig fantáziával — artisz­tlkus tagoltsággal, illetve merész vonalakkal, harsány színekkel — játszanak alá. (Akik nem látták az elő­adást, stilárisan- olyasmit képzeljenek ej, mlnt Krleza Golgotája voít évekkel ez­előtt Szegeden, s amit a sza­badkaiak ls bemutattak.) A címszerepben látott Barácius Zoltán deklamatív szöveg­mondása némileg álpatetikus­nak, Idegennek hatott ebben a azínpadkörnyezetben. Ta­láló, Jeles szerepértelmezés viszont a Rudit életre keltő Koricza Miklósé, az írót meg­személyesítő (és a temetke­zési vállalkozót fasiszta dik­tátori allűrökkel kihegyező) Árok Ferencé, továbbá Blő­séné jelmezében Karna Mar­gité és a hitelezőké: Sala­mon Sándoré, Godányi Zol­táné, Czehe Gusztávé, Sánta P, Lajosé. Megemlékezés Doby Gézáról Száz évvel ezelőtt, 1877- szintű agrár-felsőoktatás ben született Doby Géza pro- megteremtőjének, íesszor, a Gödöllői Agrártu- Az ünnepség után tartották doményi Egyetem első rek- meg az agrártudományi egye­tem nyilvános tanácsülését. Ezen dr. Slavko Borojevic professzort, a jugoszláviai új­vidéki egyetem tanszékveze­tő tanárát és dr. Herbert Franz professzort, a bécsi mezőgazdasági egyetem nyu­galmazott rendes tanárát a mezőgazdasági tudományok tiszteletbeli doktorává avat­ták. Rz öregek sersa tora. Az évfordulóról szer­dán az egyetemen rendezett ünnepségen emlékeztek meg, Mikecz litván egyetemi ta­nár, rektorhelyettes megnyi­tója után Soós Gábor mező­gazdasági és élelmezésügyi minisztériumi államtitkár emlékezett meg a tudósról, aki egyike volt az egyetemi Sok szó esik az utóbbi idő­ben — lapunkban is — az idős emberek szociális ellá­tásáról, a biztonságos öreg­kor megteremtésének lehető­ségéről. A téma napirenden van a tanácsoknál, a nép­frontnál, a szakszervezetnél, a Vöröskeresztnél és egyre többet gondolnak a vállala­tok saját nyugdíjasaikra is. Mindez a társadalmi lelki­Ismeret ébrenlétét jelzi, akár az, hogy a tudomány műve­lői is foglalkoznak — saját módszereikkel — az idős em­berek sorsával. Legutóbb a SZAB orvostudományi szak­bizottságának ülésén dr. Za­lányi Sámuel, egyetemi ta­nár tartott előadást a Csongrád megyében élő idős emberek helyzetéről. Tanyán, magányosan A megyében jelenleg 104 ezren érték el a nyugdíj­korhatárt, illetve túl ls ha­ladták, Érdekes, hogy Szege­den a korösszetétel eltér a többi kisebb városétól, köz­ségétől, itt a munkaképes korú lakosság aránya na­gyobb. Mindez az iparoso­dással magyarázható. Sok azonban a tanyán élő idős emberek száma: 20 ezer. Az pedig külön aggasztó, és jel­zi a további teendőket, kö­zülük hétezren teljesen egye­dül, magukrahagyottan él­nek. A 60—65 éven felülieknek nemesak életkörülményeik, A Volán és a csúcs­forgalom A Volán elsősorban a jegyelővétel alapján tudja pontosan, az igényeknek megfelelően megszervezni a kényelmes utazást, a kará­csonyi csúcsforgalom zavar­talan lebonyolítását. Éppen ezért kéri az utasokat a mi­előbbi jegyváltásra. Gyors kiszolgálásukra minden állo­máson, buszpályaudvaron megerősítették az elővételi pénztárakat, s a Volán Tou­rist hálózatán kívül felkér­ték a jegyárusításra az ide­genforgalmi utazási irodákat is. A tapasztalatok alapján országszerte körülbelül két­ezer mentesítő buszjáratot terveznek, a legforgalmasabb vonalakon . szükség szerint akár négy-öt kisegítő buszt is indítanak a menetrendsze­rű járatokon felül. Kiállítási napló Alkotómuheryek, szakkörök A MÜIIELYJELLEG kap- tőfitelepi klubkönyvtár!*) n. csolja össze Nóvák András Bizonyára sokan játszották sajtóházbeli kamaratárlatát és azt a versírójátékot, amikor Doktoravató közgyűlés az ELTE-n Poktoravató közgyűlést tar­tottak szerdán az Eötvös Lo­ránd Tudományegyetem aulájában. Részt vett az ün­nepségen Trautmann Rezsó, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsénak helyettes elnöke és Garamvtilgyi Ká­roly oktatási miniszterhelyet­tes. A dám György rektor be­jelentette: a Magyar Nép­köztársaság Elnöki Tanácsa határozata alapján Sub aus­píelis rei publicae populáris kitüntetéssel doktorrá avatia Babai László matematikus és Pál Jenő matematika-fizika szakos tanárt, akik tanulmá­nyaikat végig kitűnő ered­ménnyel végezték. Kuboaies Imre professzor, a természf ttudomanyf kar dékánja méltatta a doktorje­löltek pályafutását, majd a két kitüntetett ismertette doktori értekezésének tézi­seit, s letette az eskijt. Trautmann Rezső ünnepi be­szédében hansúlyozta; jogos büszkeséggel állítjuk, hogy hazánkban a műveltség már nem a kevesek kiváltsága, hanem milliók közkincse. Következik az oktatáspoliti­kánk szocialista jellegéből, egész oktatási rendszerünk demokratizmusából, amely mind az egyénben, mind a társadalom legszélesebb ré­tegeiben rejlő képességeket megalapozza és kibontekoz tatja. E gondolatokkal adta át dr. Babai Lászlónak és dr. Pál Jenőnek a Magyar Nép­köztársaság címerével díszí­tett aranygyűrűket (MTI) Melocco Miklósnak a petőfi­telepi klubkönyvtárban ren­dezett kiállítását. A szegedi városi tanács két évvel ez­előtt írt ki meghívásos pá­lyázatot a városi pártbizott­ság tanácskozótermébe készt tendő nagyméretű megvalósítására. A az egyes verssorok rímeinek és a szótagszámok Ismereté­ben kell folytatni a költe­ményt. Ebből az ötletbőt in­dult ki Melocco, amikor a milői Vénusz torzóját foly­tatja, egészíti ki több variá­pannó cíóban- Egyszer gyermekét fölkért Ölben tartó anya, máskor pa kilenc szegedi képzőművész pírrepülőt röptető nő, megint közül nyolc készített terve- máskor önmagával szembe­ket, elképzeléseket, melyek néző asszony, A másik ötlet közül négyen vehettek részt a férfi izomzatát tanulmá­a második fordulóban. A pá- nyozandó íjászalak variáció­lyázat nyertesének, Nóvák sora- MeJacco azáltal, hogy Andrásnak alkotását no vem- vászonba-tüllbe öltöztet, más­ber első felében avatták fel. más funkciót, más-más tar­A Sajtóház ez évi utolsó ki- talmat ad az azonos mozdu­állításán a művész azokat a latnak. E villanykörtefejű fi­vázlatokat, ötleteket, terve- gurak egyszer martinászt, ket mutatja be, melyek a máskor utat mutató figurát, pannó megszületésének mű- ismét máskor középkori vívó vészi útját jelzik. Az első lovagot ábrázolnak. Bizony­akvarellötletektől a május ságáuj annak, hogy az aJko­elsejet felvonulás típusainak tói fantázia miként tud meg­rajzi megvalósításán át a termékenyíteni egy-egy befe­színbeli vázlatokig sokféle jezetlen ötletet, hogyan tud ötletet, a műhelymunka meg- folytatni egy-egy torzóban annyi stádiumát felvonultat- maradt művet, ja az alkotó. Hétfőn este mű- jyEPI DÍSZÍTŐMŰVÉSZEK vészek és szocialista brigád- megyei kiállítása látható a tagok beszélgettek, vitatkoz- Bartók Béla Művelődési Köz­tak a kiállított munkák kap- pont nagytermében. A megye csán a murális alkotások jg szakköre és 30 egyéni al­tartalml és formai megváló- kotőja mutatja be kézimun­sításáról, a város mecénáló káit. A kiállítás a népi dí­tevékenységónek lehetőségei- szftőművészet hagyományéi­anyagi helyzetük is eltérő. Különösen azokra kellene több figyelmet szentelni, akik semmiféle állami ellá­tásban — nyugdíjban, rend­szeres segélyben — nem ré­szesülnek. Ezt a lö ezer 500 embert bizonyára hozzátar­tozóik látják el. Hogy közü­lük hányan szorulnának se­gélyre, azt nem tárták még fel a helyi tanácsok, n nyug­díjasok 6em élnek azonban minden anyagi gondtól men­tesen. Az 1800 forint nyug­díjátlagot alapul véve, nincs ok az elégedettségre, ugyanis a többség ennél jóval keve­sebbet kap kézhez havonta. Jelenleg 1100 forint az elfo­gadott összeg, amely elég a létfenntartáshoz, sok helyre visz azonban ennél alacso­nyabb nyugdíjat a postás. Segítség — erőnk szerint Érdekes Jelenség: míg ál­landóan növekszik a nyug­díjasok, a Járadékosok szá­ma, őzzel párhuzamosan egy­re többen részesülnek szo­ciális segélyben. Az ok való­színűleg az, hogy még sokan nem tudnak nyugdíjjogosult­ságot szerezni egészség ál­lapotuk, egyéb körülmé­nyeik miatt, és nincs hozzá­tartozójuk sem. A rendszeres szociális se­gély havi összege 870 forint, A téesz-járadék összege en­nél is alacsonyabb, ezért a helyi tanácsok ezt 070 forint­ra egészítik ki. Ezeket az összegeket évente többször is rendkívüli segéllyel, eseten­ként 500 forinttal növelik. A megyében jelenleg 31 napközi otthon 900 idős em­bernek nyújt lehetőséget a nappali gondozásra, ízléses, otthonos, kellemes környe­zetben tölthetik így a nap nagy részét. Üj forma a házi szociális gondozás, amely igazolta ls létjogosultságát az előző években. Különösen a saját otthonukhoz ragaszkodó, de teljesen magányos emberek szorulnak segítségükre. Mun­kakörülményeik azonban nagy áldozatot követelnek, hiszen a távoli tanyákat ts járniuk kell. Ennek ellenére, bízva hivatástudatukban, fej­leszteni kell ezt az ellátási formát. Jó lettne, ha elér­nénk, hogy mindf+n olyan te­rületen, ahol 200—idős ember él, dolgozzék égy fő­hivatású gondozónő. A szociális otthonok egy­kori híre ma sem konott le teljesen. Hogy nem a iogked­vezőbb, az visszavezethető a 11 megyei otthon állapotára is. Közülük 4 urasági kas­tély, 4 szeretetház. 2 egvházi épület, egy pedig határőr­laktanya volt egykor, tehát egész más rendeltetéssel ké­szültek. A negyedik ötéves terv időszakában mindössze 20 hellyel sikerült bővíteni az otthonokat. Mórahalmon újabb 30 idős ember elhe­lyezésére kínálkozik lehető­ség, s csökkent a zsúfoltság — dicséretes társadalmi munkával — Öföldeákon. A megyében 204 beutalás! kérelmet tartanak nyilván, s közülük csupán ötvenen irányíthatók öregek szociáli9 otthonába, a többiek elme­betegek intézetébe várják el­helyezésüket. Valamelyest enyhít a gondokon majd a talán jövőre elkészülő, ópusztaszeri, 120—140 sze­mélyes elmeszociális otthon. Az öregek háza — ilyen a szegedi garzonház — je­lenleg a legnépszerűbb, és úgy tűnik, leghumánusabb ellátási forma. Jelentős az a segítség, ame­lyet a szövetkezetek, vállala­tok ajánlanak föl, vagy a népfront, a szakszervezet, a KISZ szervezte társadalmi munkRként a zsúfoltság csökkentésére, a korszerűsí­tésre. De nem kevés az a csaknem 100 millió forint sem, amelyet tavaly fordított az állam szociális ellátásra. Az elmélet a tettekkel A SZAB-székházban meg.' tartott ülésen jelen voltak s megyei, a városi tanács kép­viselői is, akik ugyancsak jól ismerik a megye szociális el­látásával kapcsolatos gondo­kat. Mégis egyik legfőbb eré­nye az volt ennek a tudomá­nyos tanácskozásnak; az el­mélet és a gyakorlat szak­emberei együtt ültek le, hogy egyeztessék az Igényeket és n lehetőségeket. A kutatók a jobb ellátás érdekében ja­vaslatokat dolgoztak ki, ame­lyeket bizonyára nem hagy­nak figyelmen kívül a tettek emberei, amikor a szociális gondoskodói fejlesztéséről döntenek. Chikán Ágnes Hol a rizs és a citrom ? A gondok csak átmenetiek ről és eredményeiről. Nóvák András műheíykiállltása nagyszerű példa arra, hogy az alkotó mennyi küzdelem, kísérletezés és vívódás árán szüli meg műveit, Melocco Miklós két szelle­mes és nagyvonalú ötletének variációit mutatja be a pe­nsk ébrentartásét reprezen­tálja. A hazai tájak folklór klnese — a legkülönfélébb teehnlkaj megoldások, « táj­egységek gazdag és színes matívumanyaga — látható a deeember 19-ig nyitva tartó kiállításon. T. L. Az ünnepre készülődve nemcsak az ajándékozás okoz gondot. Az üzletekben „elcsípett" beszélgetésekből, az üzletvezetők Pimaszkodá­sából kitűnt, a lakosság ag­gódik a karácsonyi menű, a disznóvágás miatt. A bol­tokban ugyanis immár jó néhány napja nem kapni rizst. Márpedig a rizs nem­csak a kínaiak fő eledele, nem hiányozhat a magyarok asztaláról sem: a töltött ká­poszta és a hurka elképzel­hetetlen nélküle, A FÜSZÉRT Központban elmondták, a hazai termelé­sű rizs idén kevésnek bi­zonyult, ezért e közkedvelt élelmezési cikkből behozatalra szorult az ország. Az import­szállítmányok viszont nem a várt ütemben és mennyiség­ben érkeztek, ezt a lakosság is észrevehette. Aggodalom­ra azért nincs ok, a FÜSZÉRT-hez tegnap, szer­dán reggel „befutott" egy 250 mázsás mennyiség, a kis­kereskedelem még aznap megkezdte a rizs kiszállítá­sát. A közeljövőben újabb, 23 vagonos szállítmány érke­zik a szegedi lakosság ellétá sára, u hét végétől már fo lyamatosan fel tudják tölteni az üzletek készleteit is. Nem fenyegeti tehát veszély a ka­rácsonyi töltött káposztát, a disznóvágásokhoz is bőven lesz rizs. A citrom hasonlóképpen hiánycikk mostanában, noha a FŰSZERT az utolsó ne­gyedévre 70 vagonnal, 10 ezer 500 mázsát rendelt a népszerű déligyümölcsből. A szállítmányok sajnos késtek, de a jövő héten már az üz­letekben is viszont láthatjuk a citromot. „C-vitamin ín­ségben" egyébként jól hasz nosíthatók a citrál levek melyek negyed- és egyliteres flakonokban kaphatók, va lódi citromból készülnek, vi tamlntartalmuk az eredeti vej azonos, ízük is igen jó. A déligyümölcsök több fajtája, a narancs, a C-vlta minban különösen gazdag grape-frult, a mandarin majd minden élelmiszerüzletben bőven van, hamarosan —« még ez ünnepek előtt — ne* gyobb mennyiségű banán is kikerül . boltokba.

Next

/
Oldalképek
Tartalom