Délmagyarország, 1977. december (67. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-01 / 282. szám

2 Csütörtök, 1977. dfecember fc Magyar—szovjet gazdasági eiyittfliküés liiláirux (Folytatás az 1. oldalról.) óta az árucsere-forgalom csaknem hétszeresért nőtt NDK-KÜLDÖTTSÉG UTAZOTT VIETNAMIJA v j, .v ... , , I Erieh Honeikemak, az be nyilatkozatát a Mmisster- Ms2Ep KB tőtítkáfának. az Bővülnek diplomáciai kapcsolatainl: tanács elnökhelyettese. A tanácskozásról — Igen fontos kérdés — közlemény szerint mondotta a továbbiakban — mányközi NDK államtanácsa elnöké­nek vezetésével szerdán el­utazott az a párt-' és állami küldöttság, amely felkeresi a Vietnami Szocialista Köztár­saságot, a Koreai Népi De­mokratikus Köztársaságot éí a Fülöp-szigeteket. kiadott a kor­bizottság áttekin­a teherszállítási problémák lene és Jóváhagyta a Magyar megoldása is. éppen az ám- Népköztársaság és a Szovjet­csere-forgalom további fej- unió legfontosabb iparágai lödése érdekében Megállá- közötti gyártmánytzakösitás podtunk egyebek kÖ2Ött a ha- és kooperáció hosszú távú t.árállomások átrakó- és át- fejlesztésének alapvető irány­creíitőképssségének további elveit, fokozásában. A bizottság áttekintette és Az ülésszakon megállani- jóváhagyta a Magyar Nép­tottuk. hogy a Nagy Októbe- köztársaság és a Szovjetunió ri Szocialista Forradalom 60. minisztériumainak azokat évfordulójának tiszteletére, a a Javaslatait, amelyek a csepeli dolgozók által kezde- termelési-műszaki együtt­ménve'Ptt munkaverseny- működés kiszélesítésére és ihozealom kapcsán tett fel- elmélyítésére irányulnak á zét° tájékoztatta egymást ajánlások kedvező eradmé- rádióiparban, s hajóépítés-! országaik helyzetéről, a Len­nysfcet hoztok mindkét or- ben, az énergetikal a íyei Egyesült Munkáspárt és sxfig népgazdasága számára, nehézipari és közlekedési elősegítették terveink tellesí- gő-xrvártásban. valamint az tését. s éreztették terméke- építőanyag-gyártásban. Meg­vitatták és Jóváhagyták a két országnak az áruszállítás meetóvítására Irányuló intéz­kedéseit is. A kormányközi bizottság nyítő hatásukat a nemzetkö­zi gazdasági együttműködés­ben la. Mindent egybevetve, el­mondhatom. hogy a bizott­ság eredményes munkát vég- ülésének jegyzőkönyvét a kél zett. elősegítette a két or- társelnök: Szekér Gyula ét száz együttműködésének to- Konsztantyln Katusev írta vábbi fejlesztését — fejezte até. Berezeli A. Károly Vándorének A Szovjetunió és Szíria az átfogó közel-keleti rendezésért száll síkra Brezsnyev fogadta Khaddamot O Moszkva (MTI) ben. Ha az az eset?fordulna - A Szovjetunió a nemzet- » «®ní' konferen­közi szolidaritás lenini elvé- «» ™ghIúsul. akkor súlyos tői vezettetve szilárdan a sza- ^..u wf t?rJ1tllnd aiokat­badsiy és a haladás erő1 mel­IzM áll »z arab keleten abban _ Atdel Hsllm Khaddam a » harcban, amelyet at tmpe- Stíriai Arab Köztársaság ve­rialiamus próbálkozásai ellen *' novébon nagy­vivnak az izraeli agresszió * Saóvjetuhió következményeinek felszámo- külpol Ukáját, amely a nem­lásáért — jelentette kl Uo- "tközl fewültséf enyhítésére, nyid Brtssnyov Khaddam szí- " Oyátemes béke megszlléf­rlai külügyminiszterrel szer- dítására Irányul. Háláját íé­dán lezajlott találkozóján. Az J««« kl z Szovjetuniónak áz SZKP KB főUtkára, a Szov- »rab népek igazságos ügyé­Í etunló Legfelsőbb Tanácsa hez, a közel-keleti igazságos ílnökségének elnöké Andre) és tartós békéért vívott har­Oromtkóual, az SZKP Pöliti- cához nyújtott állandó tárno­kai Bizottságának tagjával, a gatásáért. Szovjetunió külügymlnlszte- Szerdán hazautazott Moszk­rével együtt fogadta a Szov- vából Abdel Hallm Khaddam. jetunióban baráti látogatáson I tartózkodó Abdel Halim Khaddam szíriai miniszterel­nök-helyettest és külügymi­nisztert. az Arab Újjászülető* SsOélallsta. Pártja vezetőségé­nek tagiát. Khaddam átnyúttotta Leö' nyid Brezsnyovnek Ha fez Atsiad szíriai elnöknek, a párt főtitkárának személye* üzenetét. A barátság és a télies egyetértés légkörében le­folyt megbeszélésen a felek mégállapították, hogy néze­teik tettesen azonosak a közel-keleti helyzet megíté­lését, az igazságos és tartós béke megteremtését Illetően éppúgy, mint a azovjet— szíriai kapcsolatok tovább­fejlesztésével kapcsolatban. A felek kifejezésre jut­tatták megelégedésükét az­zal kapcsolatban, hogy a kél ország sokoldalú együttmű­ködése sikeresen fejlődik Aláhúzták, hogy mind a Szovjetunió, mind pedig a Szíriai Arab Köztársaság külpolitikája fontos felada­tának tartja baráti kapcso­lataik további megszilárdí­tását és elmélyítését. A Szovjetunió és Szíria hatá­rozottan visszaver minden olyan kísérletet, amely ba­rátságuk és együttműködé­sük megbontására Irányul. A Szovjetuniónak és Szí­riának egyaránt eltökélt szándéka az, hogv kivívja az átfogó közel-kelati rende­séit, olyáh körülmények kö­zött. amelyek kizárják az egyes arab országok vezetői által szorgalmazott külön­meTállapodásokat és ame­lyék biztosítják a paleszti­nai arab nép törvényes kép­viselője. a Palesztinai Fel­szabadításl Szervezet teljes (jogú részvételét a rendezés GIEREK—BERLINGÜER MEGBESZÉLÉS A hivatalos látogatáson Olaszországban tartózkodó Edward öisrek Lengyelor­szág római nagyköve'végén találkozott Enrico Bérlín­guerrei, as ÖKP főtitkárá­val. A két kommunista ve­az Olasz Kommunista Párt politikájáról és áttekintett néhány nemzetkőzi kér­dést i*. TÓDÖRÓV ETIÓPIÁBAN Mengtsztu Hailé Mariam­nak, az etiópiai ideiglenes katonai kormányzó tanács A Mayyar Népköztársaság diplomáciai kapcsola­tot Ictesíictt nagykiveti szinten a Goinore Köztársa­sággal <* » Scjxhcfle-szlgotek Köxtársasággal Comore Köztársaság A Comore Köztársaságban 1975 a"áu*ztusáb«n a' ellen­zéki pártókat tömörítő Egye­itj.lt Nemzeti Frónt <FNl) égisze alatt végrehajtott ál­lamcsíny megfosztotta hatal­mától Ahmed Abdallahot, A Comore Köztársaságot kozva a francia parlament államfővé 1978. január 2-áu 1Ö75 november 12-én az 1975. június 30-án a népsza- Ali Soílihot választották meg. ENS2 143. tagillamaként fel- vazás sagetenkéntl mégis- i2 vették a világszervezetbe, A métléeét rendelte el. Ahmed _ Aí , .rl ^ t fiatal állammal diplomáciai AbdaVlah akkori miniszterei- Ülésszaka 1977. november e.­kapcsoiatokat létesített tob- nők ezt törvényellenesnek sejéft határozatét zsavazett bek között az Egyesült Álla- minősítette, s 1975. július meg, amelyben félszólította a mok, a Szovjetunió, Csehszlo- 6-án egyoldalúan kikiáltotta „nmnre p-aneia­vákla, Lengyelország, az a comöre-feigétek ÍOseéílen- Comore szidtak ts Francia NDK, Jugoszlávia, Kuba. A aggét; Abdallahot államfővé örstÁ% kormányát, hogy dci­Cemore Köztársaság a* Afri- vá'Matatták mer AMayotte- gozeen kl olyan igazság ; kai Egysegszer vezet tagálla- azígeu kép vizel ók ezrei egy- rendezést a Cemere-szlgetek­T.a. Időben hűségnyilatkozatot hez tartozó Mayotte-sziget A Comore-szigetcsoport az küldtek a francia államfő- problémájára, amely essz­Indíai-őeeán nyugati részén, nek. A szigeten 1B78. feb- hangban áll a Cömore-szige­Afríka dél-keieu partjainál, ruár 8-án megtartótt né> tek politikai egységének és Madagaszkártól észak-nyu- szavazéson a lakosság Ma- területi sérthetetlenségébe;: gátra fekszik. A szigetesé-• porthoz tartozó négy sziget — Grandé Comore, Anjouan, Mohóit és Mayotte — összte­rülete 2237 négyzetkilométer, lakösainák száma 1975, évi becslés szerint 300 ooo. A mai yotte Franciaországhoz valő tiszteletben tartásáról intéz­tartozása mellett döntött kedő ENSZ-határozatokkal Seychelle-szigetek Köztársaság élén Add tsz Abebába érke­zett Sctanko Todorov bolgár miniszterelnök. . . . A közel 00 stigétböl áilö ben elfoglalt terület az 1814­bépestég arab--maigas—né- Seychélle-síigetek az Indiai- es párisii békeszerződés ér­gér keverék. Fővárosa 1Ö.I6 óceánon, Kelét-Afrika part- telmében biit birtok lett. és UHU- óta a 15 ezer lakosú Moronl. ja) mellett fekszik. A főkép- közös gyarmati kösigazgatás elnökének meghívására szer- A. főként mohamedán vállá- pen korall-szigetekből álló alá tartozott Mauritússzal, dán magas szintű küldöttség lakosság mezogazdasaggal szigetcsoport területe 177 „wxm^v^i t<„3„0 is állattenyésztéssel foglalko- négytetkiloméler, a hozzn Az alkotmányjogi tárgya­zik. Főbb exporttermékek: a tartozó lakatlan szigetekkel, ^^ eredmenyekeppen 1975. vanília, a kávé, a kakaó, a aavütt 37« néevzatkilóméter október I-en a Seychelle-azi­kopra és a különféle Ülőolaj- ^TILJ® Zt S « ta\1é8 bd6Í ^krtr­•tivönatok. ' ko2®í 60 mányzatot kapott, maid 1S76. #ttr Eováresa Vlkto- 3llnius 28-án éjfélkor elnyer­A szigetesoport a XIX. saá- na (145ÖO lakos) a legna- teljes függetlenségét ífl^l rtLnTL^JZ: SZ'l8tt4n• M*hén ^ Az tő'®* június 20-én élet­1058-tol Franciaorszai ugyn^ el. . be lépett új alkotmány ér­DAJAN HAZAÉRKEZETT Mose Dajan izraeli külügy­miniszter, aki az elmúlt há­rom napban hivatalos láto­gatást tett az NSZK-ban, szerdán délután hazaérkezett Tel Avivba. Megérkezésekor n^fuLtS^m Seychelle mezőgazdasági telmében az ország áltamfov­iru Jí, ország. A Városi és a falusi mája: köztársaság. Az elnök „ ^.^wS^u^1'3.*,"" lakosság számaránya 26:74. kezében összoontoaul a vég­^l'S S lJH* raent et ^i^ ^.u A megművelt terület körül- rehajtó hatalom, nősítette tárgyalásait, de nem ment és kormány alakult belül 60 százalékát kókusz- A m^ftanaáe . A« 1972-es választások előtt pálma-ültetvények foglalják * dlf^^Lf^^T' a függetlenség követelésének el. Termesztenek továbbá fa- ^tlc0eJJ^T jegyében a szigetcsoport leg- héjt, vaníliát, illatszer késaí- SNín reléíMttM,; té5érC alkalmÖS nÖVényeket "nUSnnS^e fkö^­áhm^ AMsttll ^S^ Inara 98 utóbW id6ben ln" fúrsasági elnöki hatalmat is. ^m^r^t^J ^lSr ,^ dult fejlődésnek. K.sebb kor- az éppen Londonban tartó DemokratíkUt Szövetség ve- ^ vanüíafeldolgozó Üze- kodó James Manchamtól. Az TlJZ mei' iUóolaj-lepáriót és szap- áltámcsínyt be relén tó közle­atoely azonnal tálalásokat panfÓ2Ői vannak. Mezőgazda- ménv szerint Mancham meg­kezdett a francia kormány- ^ termékei egyben külke- kisérette módosítani az al~ független- réskedelmének legfontosabb kotmánvt és öt évCifl elödáz­segeröi. 1978 jmajuitaban meg- ételei í». Kivitele elsősorban ni a választásokat, egyezés jött létre, hogy a la- Indiába irányul, behozatala . kosság népsaavazáeon döpt íctnagyobbrészt Nagy-Bri- . A az Ország jövőjérőL Az 1074. tanniából származik. ^lía li december 82-én megtartott a portugálok fedezték fel, J?™"® népszavazáson a szavazók 1505-ben. az akkor még la- w, ü ?.,, f^tükát 05,56 százaléka a Franetaor- katlan szigeteket, amelyeket kivaft fólytatni­szágtól való elszakadás, a 1744-ben megszálltak a frati- A Ssychélle-sztgétek Köz­teljes függetlenség mellett ciák. A francia teiepésék társaság 1076. szentember 21-é döntött. Mindössze a 45 000 nevezték el a evarmntot MÖ- óta tagja az ENSZ-nek (145. akosú Mayotte-szigeten volt reau de Séchelles. XV. Lajös tagállam), 1976. június 40-é •ordított eredményű a refe- korabeli francia politikusról, éta az Afrikai Egységszervé­rendűm Érre * tényre hivat- Az angol csapatok által 1810- zetnek (48. tagállam). volt hajlandó részletesen Is­mertetni megbeszéléseinek eredményeit. ÚJABB 6 IIÖNAF Az ENSZ Biztonsági Ta­nácsa szerdán újabb 6 hó­nappal meghosszabbította az Izrael és Szíria közti terüle­ten megfigyelői szolgálatot teljesítő ENSZ-erők megbí­zatását. NSZK-DELEG ÁCIÓ BUDAPESTEN Szerdán dr. Ötto Schlecht­nek, áz NSZK gazdáságügyi minisztériumi államtitkárá­nak vezetésével delegáció érkezett Budapestre a ma­gyar—NSZK gazdasági, ipar. és műszaki együttműködés vegyes bizottság második ülésére. (Regény) 148. Voltak paloták, amelyeknek csak márványlép­csői maradtak meg. s mögöttük nagy rakás kő ét tégla, melyből kinyúltak ágaskodva a vasru­dak és balkonrácsok, mint megmerevedett karok éa lábak agy föltárt tömegsírod. Aztán fabódék mindenfelé, s előttük elcsigázott, szomorú embe­rek. És magányos falak, vagy félházak, melyek­nek oldalát úgy ahogy bedeszkázták, S most la­kássá alakították át kényszerűségből. S közben az a konok alazántaág. hogy a várost mégis újra fölépítik, bér arról már eleve le' kellett mon­daniuk. hogy egy emeletnél magasabb házakat emeljenek. S ezeket vastraverzekkel és betonnal erősítették meg, hogy új földrengés esetén job­ban ellenálljanak az elemi szerencsétlenségnek. De a sok rom között már alakulgatott valami, a város tele volt állványzatokkal és építőmun­kásokkal. mert eltökélt szándékuk volt. hogy új­ra kezdik az életet. Ilyen körülmények között bizony nem sok látnivaló akadt, még az űjraépü­16 dóm sem nyújtott különösebb esztétlkei gyö­nyört, bár mindent elkövettek, hogy eredeti, „normann stílus "-ban rekonstruálják. Csak az Annunziata del Catalani őrzött meg haldani, XII. századbeli szépségéből valamit, de ez ls kö­rül volt állványozva, mert alapos kiigazításokra szorult. Hanem a kikötő nagy öble, melyet sarló alakú földnyúlvány karolt át, olyannyira, hogy csak szűk bejáratot hagyott nyitva, mindenképpen megérdemelte csodálatunkat. Nem hiába mond­ják. hogy a világ egyik legjobb kikötője, ami érthető is. ha arra gondolunk, hogv Messlnit va­lamikór tengert kalózok alapították, s azeknek mindenkor szükségük vólt a Védekezés fokozott lehetőségére. De Jócskán horgonyoztak Itt a ha­jók. s hatalmas volt a rakoart is. Jelezve, hogy a kereskedelmi élet nem bénult meg. sőt a nagy pusztulás után még szinte fel is lendült. Lako­sainak száma legalább is megnövekedett az el­múlt tizenöt év alatt, s ez élénken bizonyítja, hogy az embert, ha boldogulni és alkotni kíván, nem nyugta'anítje a veszedelem közelségé. Az ostrom utáni Budaoebt hasonlított ehhez, a ro­mok még ott füsiölogtek. de már az üres kira­katokban meghúzódtak a kereskedők, s áruikat kínálták a mindenét elvesztett lakosságnak. Az élet maey tovább — szokták mondani, s Messina erre valóban kitűnő példa volt. Maga a város ugyanúgy átesett a görög, arab és normann hódításokon, mint Szicília többi hely­sége, Itt is megfordult Oroszlánszívű Richárd, fosztogattak Anjou Károly hadai, es bevonult V, Károly császár, a lepantói diadal után. S a föld­rengésekén kívül a nestis és a kolera ls tizedel­te a lakosságot, de élni kell. s a város túlélte az 1908-as földrengést is. mely legnagyobb volt tör­ténetében, s melvnek következtében még a par­tok is lesüllyedtek vagy fél méternyire. Siettünk ki a hajóállomásra, melynek közelében egy spanyolok építette erődítmény emelkedett s rögtön megtudakoltuk, hogy mi módon juthat­nánk Nápolyba. A válasz igen kedvezőtlen Volt, a legtöbben azt javasoltak, hogy utazzunk Paler­móba vonaton, s ott szálljunk hajóra. Persze, ezt kéotclenségnek tartottam, mert ennyi pénz már valóban nem állt rendelkezésemre. A másik ja­vaslat szintén leverően hatott, mert ez meg úgy hangzott, hogy kéredzkedtünk íel egy teherhajó­ra. csekély összegért esetleg az is elvisz Nápoly­ba. Ettől is viszolyogtam. Közben az eső újra elkezdett szemerkélni, s kezdtünk átnyirkosodnt a sok lótésban-futásban. Tanácstalanul töpekedtünk, hogy mitévők le­gyünk, mert kl volt téve annak ls, hogy esetleg napokig kell 6gye'eenünk a kikötőben, amíg meg­felelő megoldás kínálkozik. A parton sokféle ha­jó sorakozott fel, legtöbb egészen a mólóhoz si­mult. s hídon lehetett a fedélzetet megközelíteni. Egy darábie sétálgattunk, beültünk a haióállo­más várótérmébe, de aztán dél felé mégis csak előmerészkedtünk, s elhatároztuk, hogy am<g Itt vagyunk, a hatókat fosluk megsarcolni. Ez Ernst ötlete volt, aki — talán mert a frontot ts meg­járta — ilyen esetekben mindig cinikusabban vi­selkedett. mint mi, s természetesnek találta, hogy ralta segítsenek. Először egy olasz hajóra somfordáltunk föl. és kedélyesen szóba elegyedtünk a szakáccsal, aki éppen apró halakat sü+ött. Nevetett raltunk. mi­kor előálltunk óhajunkkal, hogy szeretnénk tőle valami kts éleimet kérni, s az egyszerűség ked­véért, neki is aat mondtam, hogy én le német vagyok. A szakács hitetlenkedve rázta fejét, a azt mondta, hogy az nem lehet. Érre Ernst és Kari ts erősködött, hogy ml igen is, „germanesi"-k vagyunk. v — Maguk igen —• felelte a szakács «—, de ez az úr nem as — s rám mutatott. Meglepett a dolog, mert őszintén szólva, sző­kébb voltam két tárnámnál, a így németebbnek látszottam náluk. — Miből gondolja? — kérdeztem tóle — Ahogy beszél. A kiejtésen hallom. Ez még meglepőbb volt mert én !s erősen tör­tem az olaszt, isaz, hogy a németek úgy réctóg­tet'ék-ropogtatták a lágy, dallamos szavakat, hógy sokszor éh is » fülemhez kaptam. így kénytelen voltam bevallani, hőgy magyar vagyok, s a szakács, afeletti őrömében, hogy ne­ki ilyen pompás hallása van, jól belemarkolt a halastálba, s nekem egyet még külön is adott rá­adásul, a azt harsogta kacagva; Éljen Magyaror­szági Nem tarthattuk fel sokáig a kedves, sürgölődő emberkét, mert nyílván Idcre kellett elkészülnie az ebéddel, de a mólón letelepedve a zsákmáhy­nyal, sokáig tűnődtem azon, hogv ennek a sza­kácsnak miért volt jő. hogy én magyar vagyok. s a képviselő miért fenyegetett meg emiatt. Ki tudna eligazodni afcon, hogy egy nemset mikor nyeri meg egy tdegon rokonszenvét, s mikor vesz­ti el azt. fin külföldön mindenesetre igyekeztem" mindig úgy viselkedni, mintha égést hazámat képviselném, mert egyetlen rossz gesztus. Idétlen cselekedet általános következtetésekre késztetheti az idegen, s én azon voltam, hogy ezt lehetőleg kedvezően befolyásoljam. Ejész napi lebzsel és után este egy dalmát hajóra szemtelenkedtünk föl. Kis bárka volt, nyilván csak a part mentén közlekedett, dé az a néhár.v matróz, akik különiren kotyogtak olaszul is. elég barátságosan osztotta meg velünk vacsoráját. Fullasztó, sötét kajüt volt. ahová betessékeltek, i egy-egy tényért rakva élőnk, töltött polippal kí­nálták meg bennünket (Folytatjuk^

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom