Délmagyarország, 1977. november (67. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-15 / 268. szám

Szerda, 1977. november 16. 25 Bcíilwáros panasza Vita a kereskedelemről Hamar híre ment: a városi tanács vb kereskedelmi osztályának ankétsorozata valóban rászolgált a közérdekű megkülönböztető jelzőre. Nemcsak á témája miatt. Itt is, ott is hirdettek, szerveztek már hasonló, sokakat érintő eszmecseréket, csakhogy gyakran hiba csúszott a megvalósításba. A lakosság bizonyos ideig — ameddig figyelméből futja — hallgatja az előadó közérdekű fejtegetéseit, de ha túlságosan hosszúra nyúlik, s a hivatalos nyelv kiszikkadt szavaival tálalt a mondandó, hamarosan elkalandozik a hallgatóság figyelme. Rosszabb esetben diszkréten ugyan, de kitartóan kiürülnek a széksorok is. S mire a voltaképpeni eszmecserére sor kerülne, már le lehet kattintani a villanykapcsolót, s be lehet zárni a tanácskozóterem ajtaját. A kereskedelmi ellátásról, • társadalompolitikai célkitűzések megvalósításáról szóló viták esetében éppen a fordítottja volt tapasztalható. Az előadók komolyan vették a meghívókon is feltüntetett gondolatot: a hivatalos beszámolót — a decemberi tanácsülés elé kerülő kereskedelmi jelentés anyagát — lényegretörően, öntömjénezés nélkül Ismertették. s arra buzdították a megjelenteket, mondják el bátran és őszintén gondjaikat, ötleteiket is. A Szegeden és a járásban, összesen 22 tanácskozási központban tartott vitasorozat meggyőzően igazolta azokat, akik úgy vélekednek: az eredmények mellett szükséges és hasznos a féjó pontok felszínre dobása is. A szemellenzős módszer ugyanis aligha vezethet további eredményekhez. Kétségtelen tény, hogy Szeged ellátása sokat fejlődött az utóbbi években. A kereskedelmi és a vendéglátóipari hálózat számos, korszerű üzlettel gyarapodott. Ugyanakkor vitathatatlan az ls, hogy a peremkerületekben sokszor az alapvető élelmiszereket sem lehet megfelelő mennyiségben és választékban kapni. Megerősíti ezt a vitákban elhangzott majd 170 hozzászólás nagy része lt. Különösen a móravárosl. a hattyas- és béketepl lakosság érzi méltánytalannak helyzetét. Ahogy elmondták. a kevés számú, csekély alapterületű üzletekben gyakran hiánycikk a kenyér, a tej. a zöldség és a gyümölcs, legalábbis mire az emberek a munkából hazaérnek, már ezt sem, azt sem lehet kannl. (Annál nagyobb választék várja a vevőket szeszes italokból.) A peremkerületek lakói ezért hazafelé menet a városban vásárolnak, s ezáltal akaratlanul is gyarapítják a Belváros ellátásának gondjait. A vitákon az észrevételeket az Illetékesek lelkiismeretesen, pontosan jegyezték. De ezzel még nem elégedtek meg, számos „fájó sebre" azonnal, vagy néhány napún belül „gyógyírt" kerítettek. így például — a lakosság máris tapasztalhatja — a kis alapterületű üzletekből kivonták a szeszes Italokat, a felszabadult hely lehetőséget ad több közszükségleti cikk forgalmazására. Hamarosan megvalósítják azt a tervet ls — ugyancsak a lakosság észrevételeinek figyelembevételével — hogy a KISOSZ segítségével magánkereskedőknek adják kl az egy-két személyes kis boltokat. Az egyéni és a közösségi érdek egymásra találásából remélhetően a lakosság is sokat nyer, s megszűnnek a gazdaságtalanul működő üzletek. Ide kívánkozik még: a kereskedelmi osztály konkrét térveket dolgozott ki a móravárosi, a gyálarétl, a békéés a hattyastelepi kereskedelmi és vendéglátó hálózat bővítésére. A ZÖLDÉRT-tel folyó tárgyalások eredménye^ képpen hamarosan 350 négyzetméter alapterületű boltot nyitnak az Úttörő tér közelében, a Tolbuhin sugárúton. A Vám térre tervezett tágas, auflis bevásárlási központ a hozzátartozó szolgáltatóházzal még ebben az ötéves tervben elkészül, s bővítik a hattyastelepi ZÖLDÉRT-boltot. Tovább tallózva a hozzászólások között; Hatytyason -szóvá tették, hogy megoldatlan a takarmányértékesítés. A mondottakat azóto múlt időbe tehetlük," a ZÖLDÉRT segítségével a gondot megszüntették. A lakosság sok helyen emlegette: gyakran rossz minőségű, szikkadt a kenyér és hétvégeken sokszor késik a kiszállítása. A panaszok orvoslására elsősorban a Szegedi Sütőipari Vállalat hivatott, de hathatós Intézkedéseket kellene tegyen annak érdekében ls, hogy a péksüteményeket Időben, megfelelő választékban hordják szét az üzletekbe és a pavilonokba. A tejipari vállalattal kapcsolatban is szó érte a „ház elejét". Gyakran tapasztalhatjuk, a tasakok maszatosak, áteresztik a folyadékot. s a rajtuk feltüntetett szavatossági idő sem mindig olvasható. Sűrűn emlegették a vitákon az alkatrészellátás gondiait is. Sokszor csak egy parányi fémgyűrűre lenne szükség az elromlott vízcsap megjavításához, de „se égen, se földön" nem kapni. Mit tehet az ember, megvesz egy komplett csapteleoet. Pedig a kellemetlenségeket könynyen el lehetne hárítani, ha az ipar és a nagykereskedelem erre több figyelmet fordítana. A hozzászólások sorát még hosszan folytathatnánk. Voltak, akik a kereskedelmi és a vendéglátó üzletek bővítésére. a helyiségek cseréjére tettek javaslatot, mások a konfekcionált ruházati cikkek egyhangúságát sérelmezték. Az ötletek és az észrevételek nem hangzottak el hiába, a kereskedelmi osztály elkövetkezendő tervei, feladatai megvalósítása során valamennyit figyelembe veszi. L Za. Műemlékek jegyzéke Megjelent a magyaronszági hatóságokhoz, hogy mielőbb műemlékek új jegyzéke: a felülvizsgálhassák a nyllván820 oldalas kötet több mint tartásban levő épületek álla8000 védett épület helyét, stí- gát, elvégezzék a szükséges lusát, történetét ismerteti, karbantartási munkákat, Külön fejezetekben tünteti vagy a rekonstrukciót. fel az Iparművészeti, a régészeti, a természeti emlékeket. A műemlékjelentőségű területekről térképeket is közöl. Az első — 1980-ban kiadott — Jegyzék , túlhaladott volt, nem adott teljes Az állam központi pénzalapból évenként, mintegy 500 millió forintot költ az ország műemlékeinek helyreállítására. Ezenkívül tetemes összeget fordít a Budavári Palota rekonstrukcióképet történeti, építészeti jára. A tanácsok is számotteértékeinkről. Az utóbbi évek- vően hozzájárulnak a műben ugyanis változott a mű- emlékek megőrzéséhez — a emlékállomány. műemléki területek, a törA kiegészített teljes Jegy- ténelml városközpontok! — zéket elküldték az építésügyi védelméhez. Közlekedési balesetek Órákban tompított vi- között. Az ütközés következtében a lovas kocsi utasa, a 46 éve* Makra Antal (Domiaszék, Hákócsi utca 32.) 8 napon bélül gyógyuló, könnyű .sérülést szenvedett. A kora délelőtti órákban fcétpótkocals vontatóval haladt a Kossuth Lajcs sugárúton e 37 éves Aitbal István, Szeged, Dózsa utoa 5. szám alatti lakos. A rókust Állomás felöl « Párizsi körút kereszteződése felé lgycikenett, a Az esti tágítással vezette gépkocsiját 28 éves Frank Sándor (SzegedFelső város 110/B). A József Attila sugárúton Tarján felé igyekezett. A Rózsa utca kereszteződéséhez érve nem vette figyelembe. hogy a Jelzőtáblával védett, kijélölt gyialogátkefLőhedyen gyalogos halad At. Így az 51 éves Puskás Ferencet. Oltványi utca szám alatti lakost elütötte. A gyalogcs a baleset következtében belső forgalmi sávban. A Rókusi 8 napon túl gyógyuló súlyos, de templom előtt áttért a külső sávnom életveszélyes sérülést seen- ba, hogy bekanyarodjon a Pávedett. rizsi körű (na. Kanya rodás Az Algyői út 27. számú ház Köaben meglökte a gyadogátkelőelőtt futott át átlós irányban az Wg" « úttesten & 42 eves Nagy Tibor ^JJ?*' (Hunyadi János sugárút 39.). A * Y*1 szemközti buszmegállóhoz Így e- te^obbojdaU kereke és a mokezett, figyelmetlensége balesetet S^lASí^SÍ okozott. Mielőtt lelépett voima a 8 naPCm túl, gyógyuló, súlyes, de járdáról, nem nézett körül. így hem életvf^élyes sérüléssel szélazt sem vette észre, hogy az üt- Htották kórházba. tipten személygépkocsi közeledik. Thália cukorbabái Tisztelt Levélírónk! iskola Szegeden, melynek készítéssel — elkerülhetőek Panaszos sorai csüggesz- önálló koncertsorozatot biztő emlékeket idéznek, nem tosít a filharmónia, hosszú az első, aki jogosan füstö- évek óta. Nyilván nem vélög diákok viselt dolgairól letlenül teszi. De hát most a színházban. Mint Dérynébérletes számol be a nézőtéren minap lezajlott különelőadásról. „Sajnos, a kitűnő Don Carlost nem tudtuk hallgatni és látni, mert éppen a valóságos cukorzápor zúdult a nyakunkba — írja —, a harmadik emelet jobb és bal oldaláról dobálták le a diákok a kavicsdrazsékat. Magam is kénytelen voltam bemenekülni egy földszinti páholyba, mert nem akartam cukorbaba lenni. Szea kellemetlen incidensek. Ha a diákok tudják, mit kapnak, érdeklődéssel várják a színház bemutatóját, a többság figyelmét bizonyára leköti az élmény, s akkor a maguk közössége garantálja majd a fegyelmet, mert egymást bizonyára nem hagyják zavarni. S ön színházi előadásról ír (pontosabban operáról, ami viszont köztudomásúan „javarészt" zene, ezért is gondolom rendhagyónak, hogy vasűtforgalmisták borzolták föl a kedélyeket), minthogy Thália szentélye s kérése cseppet sem indo- sem az a templom, mslykolatlan macera, tökélete- nek imazsámolyához habosén igaz és jogos: rendet zás nélkül letérdepel bárki, kell teremteni a diákelő- az iskolai órákon, szakköri adásokon. Csak hát: ki te- vagy más célszerű foglalgye? kozásokon praktikusan megSajnos, a bérleti rendszer teremthető a színielőadások - török átok, de hát a je- elő- és utóélete. Mert rencsére a zenekari árkot lenlegi színházstruktúránk egyébként vajmi kevés nem találták el, így a mu- egyszerűen nem nélkülöz- haszna, értelme a különbözsikusokat kevésbé zavar- heti ezt a fedezetét az álla- ző iskolai bérletakcióknak. ták munkájukban. A Déry- mi támogatás melletti ren- Adódna más alternatíva: né-bérlet tulajdonosainak tabilitásnak — lehetetlenné csak diákoknak szervezni kérése: ne azért szervezzék teszi, hogy az előadáson előadásokat. Nem biztos, be az iskola diákjait, hogy csakis azok üljenek, akiket hogy üdvözítő. Ha jól emzavarják az előadást. Visel- érdekel. A helyzetet tovább lékszem évekkel ezzelőtt a kedjenek a tanulók kultu- bonyolítja, hogy a tanuló- 600-as szakmunkáskéoző inrált módon, ha viszont nem kat (bár nem feltétlenül kö- tézményesen lemondta a taérdekli őket az opera, men- zépiskolás fokon kezdve, nuibk hagyományos bérlejenek haza, s tanuljanak." noha később is jobb, mint teit. Akkor az igazgató úgy Lakonikus javaslatát, no- soha) először színházba kel- érvelt hogy a kartonok kiha nyomós érvek diktálják, lene szoktatni. Tehát a di- használása rapszodikus, aligha tehetjük, mindössze ákelőadások némileg hozzá- esetleges, a pedagógusok ennyivel, ad acta. Hasonló tartoznak, vagy tartoznának kéotelerék felügyelni, inbosszúságokról régóta hal- a pedagógiához, s mint kább esetenként szerveznek, lani, s jóllehet ön, az DÉ- ilyenek, számolniok kell a kisebb-nagyobb közösségek MASZ Üzemigazgatóság fiatalok életkori sajátossádolgozója, a vasútforgalmi gátból adódó lezserséggel. szakközépiskola tanulólt (Színháziak mondják, szávélte fölfedezni a nézőté- mólnak is vele, innen az a ren, más források szerint jó néhány idegcsillapitó, viszont nem róluk van szó amivel szervezetük ideigegyértelműen, fölöslegesnek óráig föltranszformálja a tűnne búrmiféle elsietett türelem határait.) A diákkövetkeztetésekre Jutni. Mo- előadások iramlóbb pulzumentán a vasútforgalmis- sát persze a „kívülálló" nótákról annál kevésbé, hl- ző. aki pénzéért egyenértészen szerény értesülésem, kű produkciót vár, aligha oldalú, á íelnőttközönség tapasztalataim szerint ke- méltányolja. Mindazonáltal viselkedjék „felnőtt móvés oktatási intézményünk- csak Ismételhetjük önma- jon", és ebben önnek, kedben támogatják és szerve- gunkat (korábban pedzet- veg levélírónk, teljesen igazik oly hatékonyan a diá- tük már): az iskolákban M vankok iskolán kívüli művé- megfelelő ellenőrzéssel és szetl nevelését, mint ott*— felügyelettel, mi több, s ne- üdvözlettel: mást ne említsek, egyetlen tán fontosabb, okosabb föl- Nikolényl István érdeklődésének megfelelően, színházlátogatásokat. És mondott még valamit a direktor: tapasztalataik szerint a gyerekek nem szeretik, ha tej fölösszáj úaknak kezelik Őket, a színházi szertartáson éppoly felnőttként akarnak részt venni, mint mások. Lehet persze vitatni. Ám az érem kétAlgyői emberek<|§> Ezzel a címmel kétrészes társadalomnak — erről alig miért éppen az amúgy nadokumentum-rlportfilmet tudunk közelebbit az áltálé- gyon szép citeramuzsika kimutatott be a televízió. A nosságoknál. Talán ml, itt a vatott aláfesteni az élet válfilm arról szólt, amit a címe városban és környékén azért tozásáról kimondott szavakat jelzett: emberekről, akik a mégis többet, mint másutt, ós a lefotografált „tárgyi biszegedi olajmézőn dolgoznak. Hiszen ezeken a hasábokon is zonyftékokat". Ügy tűnik, a Vértessy Sándor sorra-rendre sok sorban szóltak már mon- tiszai dalok ugyanolyan álmeginterjúvolta azokat a datok az életformavéltásnak landó, levakarhatatlan, közmunkásokat és vezetőket, nevezett, ezer ág-bogú, mind- helyes kísérői az e tájról kéakiknek életútja a többieké- annyiunkat érintő folyamat- szült műsoroknak, mint Szehez nagyjából hasonló módon ról, melynek Immár „Irodai- gednek a máról mar semmi vezeteti ide, Magyarország ma" is van, művészek ls lát- valósat nem mondó Jelzők legnagyobb szénhidrogénme- tak és láttattak belőle lénye- (hogy a napfény, meg a papzőjére. Azt is mondhatnánk, geset. De nem járhatunk rika és a többi). Ilyenfajta olyan emberek szólaltak meg, messze az igazságtól, ha azt felszínesség, felületesség beszéltek magukrólrmunka- gondoljuk: nem Ismeri még „eredményeként" aztán nézjukról, akikről eddig is tud- úgy az ország az algyői em- hettük az „iparibb már nem tuk: Zalából jöttek, vagy az bereket, ahogy kellene. is lehet"-tájat és hallgathatAlföld más olajhelyeiről". Többek k5zött ezért örül_ tuk a hajdani pákászok dudoavagy a környékbeli tanyák- tünk tévéfilmnek és üUUnk r6«te datokat• Amelyeket « ról falvakból ; a fold me lol a lokálpatrióta érzelmekkel dú- S kutak, tornyok, csővezetékek sítotlP várakozással a képér- a bP1v ^AvJXn kozé Csakhogy a „tipikusan fi elé A1 tájékozódás, ~. •JffiLS?múf£u algyői" életutakat nagyon is lsymeTkeriés előzhette meg á ^li.nns Si sokféle saját gondokkal küsz- forBatAct. hiszen valóban tatas alap,án' Alapos előzetes ködő, saját örömöket megélő S®rSanyok" választatUk — be. Hogy mit akik képesek „szemléltet- [ZÍI^m 'J ufT valóságban, míg, ni": müven hirtele^ és^lké- "nSiVt'esTanl emberek járták be. Hogy mit is jelent a valóságban, míg, ni». mliyen hirtelen és elké mondjuk tanyás gazdából peSzt6en gépkezelővé válik valaki; mit meg az WW^SK Ki jelent annak az egy embernek, a családjának és mit a A gépltocal vezetője minden erejével fékezett. a űyalogowt azonban így ls elütötte. Nagy Tibort 8 napon túl gyógyuló, aúlyos, életveszélyes sérülésoklkel szállított ák kórházba. A 43 éves Tóth Károty (Szeged, Űrhajós utca 6/A) ittasan, kerékpárját tolva akart áthaladni a József Attila sugárút—Uzsoki utoa kereszteződésében a zárt pályás vtltajmcisvágfinycm. Flgyelmellenül a villamos elé lépett. A villrmca vezetője még Időbén fékezett. ennak köszönhető, hogy Tóth Káról ynrJk a kisebb horzsoláeoktm kívül egyéb baja nem esett. A gyalogost a mentők a detoxlkil'4 állomásra szállították. A hajnali órákban tooreitott vlligítárori vezette személy génkocsiját a 43 éves Román József (Szeged, Eszoarciotó utca 6.). Az 55-öR úton bomaszék felől Szegedre tartott. A BÜTÜ köd miatt csak mintegy 15 méterről vette észre, hogy előtte, szabályesan kivilágítva lovas kocsi közlekedik. A 4-es kilométerkő közélében gépkocsijával a fogatnak üt„pwtta.1 ayafr *xy »«.or- ismerkedés szag egyik vbgebol a másikba .» szólította az olaj, ki azzal, hogy a termőre gondozás he gyobb műsorvezetői azonosulás, közvetlenség (és nem Szakmunkástanulóés ifjúmunkásnapok Vásárhelyen, a 602-es Holnapután, csütörtökön számú Ipari Szakmunkás- délután 2-tőí Egyetemisták képző Intézetben versenyt a szakmunkásképzésárt elrendeztek a megyei szak- nevezásű fórumot tartanak, munkésképsők irodalmi szíri- A szegedi felsőfokú intézmésPzlmunSnulóA éTgú- KlSZ-tltkáral. diákja. munkásnapok alkalmával » szakmunkásképző intézetek tartott versenyen hét iskola vezetőivel, KISZ-titkáraival irodalmi színpada lépett kö- beszélgetnek az eddig is zönség elé; első helyet ért „„nmölesözött eevüttműköel a szegedi 624-es intézet, ®yu ö csö , egyuumuko a szentesiek és a szegedi desro1 és a Kapcsolatok fejtextilipariak előtt, le&ztésérőL lyett most a mélyben lapuló közvetlenkedés) révén lehekincsért csapolja a földet, tett volna megteremteni. A Fölfokozott várakozásunkat beszélgető partnerek kirívóan okoljuk-e, hogy a műsor művi megsétáltatásával nem mindennek ellenére hiányér- annyira lehet a spontaneitás zetet ls hagyott bennünk? Az hatását kelteni; érdemesebb elkészült riportok megmarad- jól, emberre szabottan kórtak önálló, önmagukban ér- deznl és a beszélgetés Idejére tékes és érdekes részeknek, lemondani a kívülálló távolNem sikerült formát találni, ságtartó modoráról. A riporamibe mind elfér és az egy- tok „jőlfésültsége", a beállíség hatását kelti. tások kimódoltsága dokuA műsor készítői maguk is rnentumhitelt ront — minérezhették a darabosság ve- den műsorban. Az algyői emjzélyét, legalább hangulati bereknek köszönhető, hogy egységet igyekeztek teremte- őszinte szavaik azért sokszor ni az „aláfestő" népzenével, elérték a nézőket. Csak azt nem értjük egészen, . S. E. < A 4