Délmagyarország, 1977. november (67. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-11 / 265. szám

6 Péntek, 1977. november 11: Bábel tornya — ködben — Interperszonális kap- hetséges — mondom —, de tudósul tud beszélni, azt csolatai negatívisztikusak — mondja. — Tehát nem szereti em­bertársait — mondom. — Az inkriminált kon­textusban ... — próbálja folytatni, de nem hagyom: — Ebben a szövegben! Annyit akartál csak mon­dani, hogy ebben a szöveg­ben, vagy nem? Ifjú barátom, aki most koptatja az egyetem pad­jait, bólint: — Hát tulajdonképpen azt — ismeri be, de véde­kezésül még maga elé tart­ja a szokványos érvet. Paj­zsul talán: — A tudományos szak­kifejezések bizonyos része magyarra fordítva nem egészen ugyanazt jelenti, mint latinul. — Egy értekezésben le­egy beszélgetésben...? Ez a beszélgetés persze nem az egyetlen, amit el­rettentő példaként lehet idézni. Sok ilyen van. Ma is emlékszem arra, hogy egy leányzót alig tudtak a társnői megvigasztalni. Nem értette tanóra érthetetlen magyarázatát. Nem értette, hogy Nagy László egyik verse, ami tulajdonképpen csak egy iovacskáról szól, miért a vegetáció burján­zásának totalitása. Beval­lom, nem csodálom, hogy nem értette. Az ilyen és ehhez ha­sonló gondokról legutóbb a TIT városi szervezetének elnökségi ülésén hallottam, ahol az egyik professzor azt fejtegette, hogy az is­meretterjesztés egyik ma is létező, ha nem legnagyobb gondja, hogy sok tudós csak pedig a nem-tudós meg nem érti. Magam tudós nem lévén, tudósok vitáját eldönteni nem tudóin. Ám erősen hajlok afelé, amit tudós mondott ebben a vitában: aki érti a saját tudomá­nyát, az világosan, magya­rul, közérthetően is el tudja mondani, nincs szüksége ködösítésre. Annyiféle nyelven beszé­lünk különben is — tudó­sul, hivatalnokul, műsza­kiul, technikaiul, zsargon­ban —, hogy az már szinte Bábel. De ha ezt a Bábelt még ködbe is burkolják — az már a vég. Egyetlen megoldás azért kínálkozik: meg kellene ta­lán újra próbálkozni az anyanyelvvel?! Petri Ferenc Sablonok nélkül Honvédelmi nevelés a Bebrlts Lajos szakközépiskolában A szegedi Bebrits Lajos szélgetnek a szaktanárokkal, köre versenyen vettek részt. Vasútforgalmi és Gépészeti hallgatókkal. Mindezek a Tudták, hogy a verseny erős Szakközépiskolában Kálmán megnyilvánulások érzelmileg fizikai próbára készteti őket. A tennivalókat örömmel vál­lalták, s a siker nem maradt el. Megyei elsők lettek. Az iskolai KISZ-szervezet legnépszerűbb honvédelmi nevelési formájává vált az Ifjú Gárda szak. Hatékonyan Mihály igazgatóval és Ludá- is közel hozzák a fiatalokat nyi István igazgatóhelyettes- a hadsereg megszerettetésé­sel a honvédelmi nevelő- hez, sajátos életének megis­munkáról beszélgettünk. Az meréséhez. igazgató vaskos füzetet muta- Az iskola honvédelmi ne­tott: az iskola 1977—78-as velőmunkájában fontos sze­oktatási éve honvédelmi ne- repe van a Magyar Honvé­velésének munkatervét, szí- delmi Szövetségnek. A lövé- elősegíti a katonai szolgálat­nes, változatos programok- szeti ismeretekhez különböző ra vajd előkészítést, a kato­kal. A céltól a gyakorlati szemléltető táblázatokat, met- naj pályára irányítást. Oda­megvalósításig. szeteket, fegyvereket, lőszert adót lelkiismeretes munkáju­biztosít az MHSZ. Az iskolá- kyrt 1976 április 4-én a KISZ ~ fiS??- ban 32 MHSZ keretében KB dicsérő okieveiét kaptak, tározottak gyakorlati megva- „gépjármű baráti szakkör" lósításának eredményei — az is működik eredményesen. Itt elmúlt évekre visszamenően tartják a sorkötelesek gép­— igazolják, hogy az iskola járművezetői oktatását. A igazgatósága, part- és KISZ- MÁV nevelőotthonban, az ön­vezetősége, a nevelőtestület ólió híradószakkörben a ta­fontos kérdésnek tekinti a nuiók ismeretekét szereznek. honvédelmi nevelőmunkát. A MAV igazgatóság lövész- . Ezen belül a sorkatonaiszol- szakkörében több tanuló vesz ül^T^"!^ gálatra történő előkészítést, részt valamint a hivatásos katonai Id)sn májusban az iskola Barna Péter pályákra felkészítést. tanulói az országjáró diákok őrnagy A szakközépiskolából évről évre több jó elméleti és gya­korlati felkészültségű, a kö­zösségi életet szerető, jó fi­zikai állóképességgel rendel­kező fiatal jelentkezik kato­nai főiskolára, választja el­kötelezett élethivatásul a ka­tonatiszti pályát. Többen a Szovjetunió hadmérnöki egyetemein folytatják tanul­mányaikat A katonai főisko­lákon tanuló hallgatók nem szakadtak el iskolájuktól, meglátogatják azt, felkeresik tanáraikat, a diákokat s örömmel mondják el élmé­nyeiket, kötődésüket a kato­nai pályához. Az iskolában a tanulók honvédelemre nevelésében nem használnak „csodaszere­ket". Az előírt és meghatá­rozott honvédelmi nevelő­munkát igyekeznek követke­zetesen és sablonok nélkül változatos, vonzó tartalommal. Az iskola vezetése jól ki­használja a tanórán kívüli sokrétű lehetőségeket is. Évek óta a Kossuth Lajos Katonai Főiskolával közösen kidolgo­zott együttműködési tervsze­rint tevékenykednek. A kato­nai főiskoláról szaktanárok, Hallgatók bevonásával tájé­koztatókat tartanak a fiata­loknak — különböző segéd­eszközök, filmek felhasználá­sával — a főiskola életéről, a tanulmányi rendről, a hi­vatásos katonai pálya szép­ségéről, romantikájáról, kö­töttségéről, nehézségeiről. Mindezeket a szülőknek is elfnondják az összevont szü­lői értekezleten. A katonai főiskola szemé­lyi és technikai segítséget ad a honvédelmi napok szerve­zésihez, végrehajtásához, irá­nyításához. A főiskolán kü­lönböző haditechnikai eszkö­zöket, oktatókabineteket, KISZ-klubokat, sportlétesít­ményeket, körleteket mutat­nak be. Tiszti avatásra fia­talokat hívnak meg. A bemu­tatók adta lehetőségeken kí­vül a tanulók kötetlenül be­Novemberi Ady Endre arcképe díszíti prózát kedvelők Szentmihá­a Kincskereső novemberi lyi Szabó Péter, Tamkó Si­számának borítóját. A két raíó Károly és Kor ács iajos évszám — 1877—1977 — a műveiben gyönyörködhetnek, költő születésének centená- Olvasható még az irodalmi riumára utal. A folyóirat anyagban három népdal, és gazdag anyaggal emlékezik a folytatódik Janikovszky Éva magyar költészet kiválóságé- és Réber László groteszk­re. Négy verse mellett meg- rajzos sorozata. Érdekessége találhatják az olvasók Ady egy prózai írását, Tüskés Ti­bor pedig Az Avar-domb kin­cse című versét elemzi. A Testvérmúzsák rovat két fia­tal művész alkotásai és val­lomása által keresi: él-e a költő és hagyatéka az ifjú művészek szívében?! Az Iro­dalmi séták rovat ezúttal ké­pek segítségével is a buda­pesti Veres Pálné utcában megnyílt Ady Emlékmúze­umba kalauzolja a gyereke­ket. Viadalok, csaták, kalandok — ezzel a címmel új sorozat kezdődött a novemberi szám­ban. Mondák, elbeszélések, regényrészietek, kalandos és humoros epizódok — a ma­gyar és a világirodalom leg­javából — ígérnek érdekes, izgalmas és Jó szórakozást. Elsőként Tamási Aron Har­mat és vér című novellája olvasható a rovatcím alatt. A versanyagot Babits Mi­hály, Benjámin László, Mi­hail Emtnescu, Emilé Ver­haeren, Kormos István, Bella István, Kiss Dénes, Vikor Miklós és Garcia Lorca köl­teményei teszik teljessé. A a számnak Weöres Sándor Forgós-ropogós című versére Sebő Ferenc által szerzett ze­ne, a kotta alatt a költő kéz­írásával. A Kincskereső no­vemberi számának rajzait Somogyi Győző készítette. Elkészült a szegedi egységes ingatlae-nyiiváiíiartís November 4-től Szeged varos egész területén érvény­be lépett az új ingatlan­nyilvántartás, melynek célja egyrészt a szocialista gazdál­kodához szükséges adatok biztosítása, másrészt a szo­cialista tulajdoni és haszná­lati viszonyok kialakult rend­jének védelme. Korábban a nagyüzemi tervezéshez és a termelésnek az állami föld­nyilvántartás adta meg a szükséges adatokat. A telek­könyv a tulajdoni és haszná­lati viszonyok védelmének egyik eszköze volt. Ez a ket­tős rendszer még a múlt szá­zadban alakult ki. A társa­dalmi és gazdasági fejlődés követelményeinek ez a ket­tős — párhuzamosságokat és ellentmondásokat is hordozó — nyilvántartás már nem felelt meg. A földnyilván­tartás vezetése ugyan folya­matos volt, de az adatszol­gáltatáshoz, a hatékony ügy­intézéshez segítséget adó név- és helyrajziszám muta­tók kiegészítését még a negy­venes években megszüntet­ték. A felszabadulást követő időszakban megindult dina­mikus fejlődés természetesen az ingatlanokat is érintette. A községki alakitások, a ha­tárátcsatolások, a földrende­zések és a megnagyobbított belterületek olyan alapvető változásokat okoztak, ame­lyek részletes követése az adott körülmények között nem is volt teljes értékű. Az egységesítési terv meg­valósításához 1972-ben tör­tént meg az első lépés. Azóta mindkét nyilvántartást egy szerv, a földhivatal vezeti. Ugyanakkor biztosította a tanács az egységes elhelye­zést. Ez a döntés, amely az országban elsőként valósult meg, hozzájárult a szerkesz­tés befejezéséhez is, hiszen több felesleges, párhuzamos munka megszüntetését tette lehetővé. Az ingatlan-nyil­vántartás egyik alapját ké­pező új térképek készítése 1958-ban kezdődet és 1972­ben fejeződött be. Az új ingatlan-nyilvántar­tás létrehozása úgynevezett szerkesztési eljárással történt meg. A földhivatal elvégezte a két nyilvántartás összeha­sonlítását, feljegyezte az esetleges eltéréseket. Ellen­őrzésre kerültek a földrészle­tek művelési ágra és építés­re vonatkozó változásai. A naprakész nyilvántartás ér­dekében 11 ezer 977 válto­zást kellett érvényesíteni. Az előkészítés után sor ke­rült a tulajdonosok meghall­gatására, 32 ezer 594 sze­méllyel történt tárgyalás eredményeként sikerült a személyi adatokat kiegészíte­ni és 4 ezer 970 eltérést is rendezni. Ezenkívül még fel­színre került 291 eltérés, do sajnos, az érdekeltek a ren­dezéshez szükséges okirato­kat eddig még nem mutat­ták be. Sajnálatos az is, hogy a meghallgatásra hí­vott tulajdonosok közül 2 ezer 156 tulajdonos nem je­lent meg, annak ellenére, hogy a földhivatal nemcsak a megjelölt időpontban, ha­nem bármelyik napon — Tájak, virágok, portrék Felhőtlen idilleket fest már virtuóz, tematikája pe­Csabai Kálmán Munkácsy­díjas festőművész. A Kép­csarnok Gülácsy Lajos-ter­mében tegnap délután dr. Végvári Lajos művészettör­dig nagyon népszerű. S mind­ezek a szépség (az önmagá­ban való szépség!) jegyében ötvöződnek. Ezért, érzi magá­hoz nagyon közel festmé­ténész beszédével megnyitott nyeit a nagyközönség, s ta­kiállításán napsütötte borso- ián ezért támad képei előtt dl tájakat, színes vlrágcsend- hiányérzete azoknak, akik életeket, s néhány portrét mélyebb tartalmakat, diffe­mutat be. Le sem tagadhat- renciáltabb művészi megnyi­ná, hogy a nagybányai festé- latkozást kérnek számon a szethez kötődő Benkhard képzőművészektől. Csabai Ágost tanítványa, s hogy a Kálmán bükki vízmosásal­töle tanult impresszioniszti- nak, lankáinak, erdei tisztá­kus frlsseséget, fény-árnyék sainak, száz színben pompá­munkaidőn túl is — fogadta az érdekelteket. Ezek az in­gatlanok az érvényben levő adatokkal kerültek a nyil­vántartásba, de bizonytalan, nem történt-e ezekben az esetekben is nyilvántartást érintő változás. A szerkesztési tevékenység 1971-ben kezdődött, és a na­pokban fejeződött be Ezek szerint, a városrészeket is beleértve, Szeged területe 35 ezer 666 hektár 8 ezer 368 négyzetméter. Az itt elhe­lyezkedő 51 ezer 571 ingat­lant tartalmazó új egységes ingat lan-nyilvántartást köz­szemlére tették ki. Az érde­keltek. ha eltérést tapasztal­tak, felszólalhattak és jogos. Igazolt kérésüket kiigazítot­ták. A jogszabályok értelmé­ben a más területeken még hiányzó térképek készítésé­hez a tulajdonosoknak hoz­zájárulást kellett fizetniük. Minden tulajdonos megkapta a tulajdoni lap másolatát aa ingatlan-nyilvántartásról, mely tartalmazza a fonto­sabb adatokat. Az ingatlan-nyilvántartás adatait kötelezően kell hasz­nálni, ennek érdekében köz­hiteles és nyilvános. Kiter­jed valamennyi ingatlanra, teljes körű és a jelentős té­nyeket a valóságos állapot­nak meg felelően tartalmazza. Az ingatlanra vonatkozó jo­gokat általában a nyilván­tartásba történő bejegyzés hozza létre, melyet érvé­nyes okirat alapján lehet teljesíteni. Elkészültek az új név- és helyrajziszám mutatók, ezek segítségével, valamint az új tulajdoni lapok felhasználá­sával, az adatok beszerzése állampolgárok és szakértők részére egyaránt gyorsabb, pontosabb, egyszerűbb. Fo­lyamatban van a változások­kal kiegészített térképek nyomdai sokszorosítása is. Kazi Géza, a Csongrád megyei Föld­hivatal osztályvezetője Megjelent magyarul az új szovjet alkotmány A Kossuth Könyvkiadó megjelentette a Szovjet Szocia­lista Köztársaságok Szövetségének új alkotmányát, ame­lyet az SZSZICSZ Legfelsőbb Tanácsa 1977. október 7-én, soron kívüli, VII. ülésszakán fogadott el és iktatott tör­vénybe. Ugyancsak közreadta füzet alakjában a kiadó Leonyid Brezsnyev előadói beszédét, jelentését és zárszavát a Leg­felsőbb Tanács említett ülésszakán, ahol az új szovjet al­kotmány tervezetét és a tervezet országos megvitatásának eredményeit ismertette. December 31-ig Még beválthatók béfceüicsonkötvéiiYek A békekölcsönök utolsó sorsolását 1975-ben tartotta az Országos Takarékpénztár. Azóta az OTP-fiókok fo­lyamatosan beváltják a be­mutatott kötvényeket. A le­járatot követő harmadik évben még mindig csaknem tízmillió forintot fizettek ki a „késve" jelentkezőknek. Az érvényes rendelkezések sze­rlnt a békekölcsönkötvénye­ken alapuló követelések el­évülési határideje egysége­sen 1977. december 31.. addig valamennyi kötvényt — az eredetileg kisorsolt érték­ben — fizetnek ki. A jel­zett határidőn túl minden békekölcsönkötvény elévül. Zenei naptár ' Mawasardjan zongoraestje hatásokra épülő líraiságot és felhőtlen szépségigényt to­vább építette. Való igaz, mesterségbeli felkészültsége tiszteletremél­tó, technikája néhol szinte zó virágcsendéleteinek Sze' géden is közönségsikere lesz, s a nyitónapon is bebizonyo­sodott T. L. Minap Szabó Csilla energi­kus Prokofjev-játékában lel­te örömét — színházi szim­fonikus koncerten — a sze­gedi közönség, s mintha csak logikus folytatásról gondos­kodott' volna a filharmónia. A szerdán este indult zongo­rabérleti sorozat nyitányén, rendhagyó módon a Tömör­kény zeneművészeti szakkö­zépiskola nagytermében, a Szabó Csilláéhoz hasonló eré­nyeket fedezhettünk föl a szovjet Szvetlana Navasard­jan játékában. A hasonlatos­ságot megerősítendő, Nava­sardjan szólóestjén (miként a szegedi szimfonikusok műso­rán is) Prokofjev dominált, az V. szonáta mellett elhang­zottak az öt tételes Szarkaz­musok, míg egy-egy kompo­zíció erejéig hallottuk Mo­zartot, Brahms-ol, Debussyt és a mai szovjet nemzedék karakteres tehetségű szerző­jét, az örmény Babadzsan­jant. A fiatal szovjet vendégmű­vésznő műsorválasztása nyil­vánvalóan tudatos. Mert ami­képpen természetes ösztön­nel, manuális adottságainak, iskolázott technikájának tel­jes fegyverzetével képes azo­nosulni Prokofjev vagy Ba­badzsanjan (Hat kép) zenéjé­vel, sőt Brahms (Zongorada­rabok op. 76), és Debussy (Etiid) költészete sem hagy­ja érzéketlenül, úgy játéká­nak eme Jellemzői inkább csak üres formalitásnak tűn­tek Mozart C-dúr szonátájá­ban. Ahonnan a fantáziát, a mű súlyossága ellenére is jelenlevő poézist hiányoltuk. Navasardjan kétségtelenül kitűnően, szakmai zsargon­nal szólván, rendkívül üzem­biztosan, fegyelmezetten zon­gorázik. Tán túlságosan is precízen, ami bizonyos pon­ton túl fárasztóvá válik, ha a hallgatóságot nem érinti nieg a visszavonhatatlan pil­lanatok intimitása, megismé­telhetetlensége. Az volt az érzésünk, hogy Navasardjan ezt a nem kevés állóképes­séget tgényló műsorát válto­zatlan koncentrációval, pon­tosan ugyanígy el tudná Ját­szani, meg tudná Ismételni, többször egymás után. Vagy­is hát a szépreményű pálya holnapjaira vár, hogy művé­szete elmélyüljön, s pontos, tiszta zongorajátékát a mü­vek gondolatiságának szug­gesztív közlésvágya itassa át. N. L 1 y I

Next

/
Oldalképek
Tartalom