Délmagyarország, 1977. november (67. évfolyam, 257-281. szám)
1977-11-10 / 264. szám
4 Csütörtök, 1977. november 10. Jácintokkal a vízszennyeződés ellen A Dél-Amerikában tényé- tás szennyvize kerül. Már az sző vízi jácintról, az eddig első hónapok jó eredmécsak lakásdíszként alkalma- nyekkel jártak. Az öbölbe tezott szép zöld virágról kide- lepített vízijácintok szinte rült, hogy olyan tulajdonsá- teljesen megtisztították az gokkal is rendelkezik, ame- egész öböl vizét. A további lyekkel méltán vonja magá- vizsgálatok azt is kimutatták, ra a víztisztítás problémáival foglalkozó szakemberek fihogy a növények nem targyeimét Észrevették ugyan- talmaznak vegyi hulladékois, hogy a melegégövi vízijá- kat> ásványi sókban és feclnt a szennyvizekben fejlő- hérjékben viszont igen gazdik a legszebben. A növény dagok, ezért kiváló takarmagába szívja a vízben elő- mányanyagnak bizonyulnak, forduló szennyeződéseket és annál is inkább, mivel jól azokat gyökereiben halmoz- száríthatók és őrölhetők. za fel vagy rostjai fejleszté- A vízijácint-termesztésnek sére használja. Ezek az ész- azonban sok megoldatlan revételek arra ösztönözték a kérdése van: az északi terükutatókat, hogy kísérletkép- leteken való elterjesztésük pen vízijácintot telepítsenek legnagyobb akadálya az, olyan vízterületekre, amelye- hogy ezek a növények nem ket a lakóházak és a gyárak tűrik a hideget, ha megérkelefolyói erősen szennyeznek, zik a tél, elfonnyadnak. GonAz első ilyen kísérletet dot okoz az is, hogy igen Mississippi államban végez- gyorsan szaporodnak, ték a St. Louis öbölben, aho- acre területen naponta 16 vá több mint 6 ezer háztar- tonna virág terem. ü hőmérséklet és a szellemi munka Megállapították, hogy a hőmérséklet befolyásolja a gondolkodás helyességét. Megfeszített szellemi munkát olyan helyiségekben lehet a legeredményesebben végezni, amelyekben a hőmérséklet 19—23 Celsius-fok. Ha a hőmérséklet 26 Celsius-fok fölé emelkedik, az intenzív szellemi munka igen nehézzé válik, 29 Celsius-fok felett pedig már semmiféle hatékony szellemi munka nem végezhető. Rombol az óceán Az afrikai kontinens legnyugatibb pontja, a Zöldfok, ahol Dakar, Szenegál fővárosa terül el, egyre jobban ki van téve az Atlanti-óceán viharos ereiű, romboló hullámainak. Nem segítenek a betonszerkezetek és az óriási Esv k5gátak. Szenegál térképéről már több tengerparti halászfalu eltűnt. Helyükön az Atlanti-óceán vize hullámzik. Csáky-rehabiSitáció A „levelek" visszhangja n rendszeres tájékoztatás Igen nagy érdeklődéssel ol- nyagolja. Természetesen a nyagságot) segítik, korrepevastuk a Délmagyarország- félévvégi rövid vizsgaidő- tálják őket, átveszik velük a ban barátaimmal, kollegáim- szakban nem képes a mu- tananyag nehezebb részeit, mai együtt Horváth Dezső: lasztasokat megfelelően pó- A cikksorozat bevezető „Levél az egyetemnek" című tolni. Így nem a tanár, a „levelei" azt mutatják, hogy cikksorozatát. Nagyon idő- vizsgáztató, hanem a felké- — néhány felsőfokú, főleg szerű kérdést vetett fel. A születlen vizsgázó buktatja pedagógusképző intézetben „melós gyermeke" orvosegye- meg saját magát. De talán rriár alkalmazott módon — temi helyzetével foglalkozik felesleges volna ismételgetni azon munkásszülóket, akik'ugyan, de lényegében bár- a cikksorozatban megszólaló nek akár az egyetem vagy mely egyetem vagy felsőfokú diáktársak vallomásait, vagy főiskola székhelyétől távoli intézményen tanuló sorstár- azokat még számtalan pél- lakóhelyük, akár nagyarányú •ára is illik. dával kiegészíteni. Ha mind- elfoglaltságuk, vagy más ok . , ezeket a leveleket író édes- miatt nincs módjuk gyermelöDD évtizedes lelsookta- ók tudták volna> egészen küket megfelelő időközökben tása tapasztalatom alap an blztosan másképpen fogal_ meglátogatni, ellenőrizni állíthatom, hogy a fizikai maznak> s nem egyoldalúan (amelyre még nagyon sok dolgozó gyermeké mind a az egyetemre, a tanárokra „egyetemi polgárnak" tovább lelvetelire előkészítés te- panaszkodnának. is szüksége van), a KISZrén, nund a ftísoíoku ta- egyetemen és fel- szervezetnek vagy a patronulmányai végzésénél maxi- ',egyetemen es xei tanároknak zrWteniftk málist segítséget kap, s ha "öoktatási Intézményben van- naló tanároknak értes temók rátermett a pályára, s kellő "fk patronáló tanárok KISZ- k«™kmÓ^ szorgalma megvan, feltétle- alapszervezetek tanulmányi helyzetéről, mert csak isv csak így egyoldalú nui megszerzi a dipiomai a ^"i-iü^ ~Mi'eíöÍt tájékoztatás, s így valósítható tanulmanyok során nyújtott í1*™* . ez if10-1 . Naev JÓTsef hoztöbboldali segítés a hivata- ^adatuk - a hátrányos „Sen if h^glosan hátránvo* helvzetű- helyzetűek tanulmanyait, s zaszö.asa cimeben is hang losan „nairanyos neiyzeiu- sikertelenséaei esetén súlyozott kózös felelősség, nek" nevezett gyermekek' ré- siKerteiensegei eseten, J . . különösen ha ez nem a hall- Dr. Zsambeki Laszlo gatő hibájából állt elő (értve ny. óvónőképző Intézeti itt a szorgalomhiányt, ha- igazgatóhelyettes szére olyan méretű, hogy ezt számosan közülük önérzetüket sértőnek találják. Véleményem szerint a cikksorozat jelentősége nem abban van, hogy a melós gyermekének nagyobb segítésére hívja fel az illetékesek figyelmét, hanem éppen abban, hogy rámutatott a munkásszülők alapos és talán azt is mondhatjuk, rendszeres tájéköztatásának szükségességére, gyermekük egyetemi és főiskolai helyzetének minden vonatkozását illetően. A cikksorozat második és harmadik részében megszólaltatott tanulótársak világosan utaltak arra, hogy néhány társuk — s ilyeneknek vélik a levelekben szereplő szülők gyermekei is — helytelen tájékoztatást nyújtanak szüleiknek egves oktatók „kivételezéseiről". sőt egyetemi tanulmányaik költségeiről is. A mi tapasztalatunk is az. hogy főleg az elkényeztetett gyermekek, fogalmazzuk így: a túl nagy áldozatot vállaló 6zülők gyermekei verik feleslegesen nagy kiadásba szüleiket, akik nem tudják, hogy gyermekük az ezer forintos albérlet helyett annak negyedéért kaphatna nagyon korszerű, minden normális igényt kielégítő kollégiumi szállást, s a menzán olcsó étkezést. Sok szülő nem tudja — amint r cikksorozatban is olvasható —, hogy egyik-másik gyermek a középiskolai, az otthoni állandó tanulási felügyelettől megszabadulva, a nagy egyéni szabadságtól szinte megrészegülve, nem tanul évközben, sőt az előadások látogatását ia elhaHa visszatekintünk Csáky József (1888—1971) küzdelmekkel teli életútjára, elmondhatjuk, hogy 1908-ban Szegedről elkerülve meghódította a művészet világát és Európa-szerte ismert, jelentős szobrásszá lett. „Emlékek a modern művészet nagy évtizedéből" (1904—1914) című memoárja, Csáky pályájának első szakaszát, a Párizsban működő fiatal, szegedi születésű szobrász biztató eredményeit öleli fel. Amint Csáky memoárjának széljegyzetében olvashatjuk „.. .a második világháború után mégis a ,hallgatás összeesküvése' vette körül Csákyt — ahogy halála alkalmából egy francia újságíró kifejezte., — Elvesztette műkereskedelmi kapcsolatait, állami megbízásokat nem kapott és arra sem volt lehetősége, hogy gipszfiguráit kőbe faragja vagy bronzba öntéssé. Szegényen és elhagyatottan élt műtermében, de utoldolgozni. Ezt a munkát egy* részt az 1964 őszén nála tett párizsi látogatásom élményei és feljegyzései alapján kísérlem megoldani. Másrészt, és főleg azokat az általa hozzám írt leveleit fogom felhasználni, melyekét Csáky 1961— 1970. között Párizsból küldött Szegedre nekem. Ebben a több mint nyolcvan darabból álló levélgyűjteményben az idős mester — olykor hosszú oldalakon keresztül — írt a párizsi, illetve nemzetközi művészeti események, műgyűjtők és múzeumok vele kapcsolatos viszonyáról, továbbá az egyre gyöngülő erejétől tellőeri, de lankadatlan akarattal létrehozott újabb alkotásairól, s végül őszintén szólt hétköznapjainak eseménytelen szürkeségéről, a magára hagyatottság érzésének nem titkolt fájdalmáról is. E levélgyűjteményből akár néhány részletet is ismertetni természetesen nem sokat jelentene, mert ezeknek Á Vénusz is kősivatag Pompejlf Is MlUmúljja Opionti kincsei Pontosan 1888 éve nyoma veszett egy gazdag városkának. Opionti volt a neve. Az időszámításunk utáni 79. év augusztus 24. napján eltűnt a Vezúv láva- és hamurétegei alatt. A szomszédos helységekben, a világhírű Pompejiben és Herculaneumban immár 200 éve végeznek ása- az izzó lávában és tisol;at, Oplontiban azonban csupán tíz éve merült először ban. a földbe a régészek ásója. Az elmúlt évtizedben olyan kincsek kerültek napvilágra, amelyek gazdagság és szépség tekintetében a pompeji leletet is túlszárnyalják. Régóta tudják már. hogy 10x15 méter méretű atriOplonti létezett. Késő ró- um van, kettős oszlopsormai kori katonai térképek ral az egyik végén. Csakközépkori másolatain na- nem valamennyi belső fagyobbnak tüntették fel a lat freskók, festmények bo- Tőrre Annunziata főutcája várost, mint például Pom- rítottak. Mintha éppen most pejit. Alfonso de Franciscis festették volna egyiküketprofesszor. az ásatások ve- másikukat. Oszlopokat, ajzetője megtalálta Opionti tókat, vázákat. virágfüzénevét ezen a térképen, és reket, pávákat ábrázolnak keresni is kezdte a mai Tor- térperspektívában, re Annunziata városban, Oplontiban csak gazdag nem messze Nápolytól. Ki- emberek élhettek. Itt nem derült, hogy Opionti pon- voltak szatócsok, kézművetosan a modern város sű- sek, utcalányok, mint egyrűn beépült központja alatt kor Pompéjiben, ahol létenyugszik — nem könnyű ki- zésük oly sok bizonyítékát Induló helyzet egy régész találták meg. számára. Meglepetésre halottakat Egész Itáliában nem ástak sem találtak Oplontiban. só napjáig dolgozott szobra- fénytörése lehangolóvá tesz az írásoknak zart osszefuggéin, tervein, emlékiratán." bennünket. De hálátlanság Béből csak önkenyesen raA műtörténetírás tudomá- lenne megkímélni magunkat Sadnank ki °lyan momentunyos igényű tárgyilagossága ettől a rossz érzéstől azzal, mokat, melyek igy onmagukmegköveteli, hogy a nagy hogy egyszerűen nem törő- ba"> izolaltan elvesztenek az mesterek életpályájának ne dünk emberi sorsának olykor egészhez kotodo melyebb ercsak a felfelé ívelő — úgy- tragikussá alakuló végkifej- telmuket mond a látványos és főleg létével. Vagyis, hogy közöm- Csáky művészeti rehabillhálás — szakaszát tartsuk bősek legyünk például aSze- tációja, a mester 1971 tavaszámon, s mindent kizáróan gedről Párizsba szakadt Csá- szán bekövetkezett halála csak ezt méltassuk. Az em- kynak azzal a megrendítő után nem váratott túl sokáig beri-művészi teljesség bemu- harcával szemben, mellyel az magára. Amint a Műgyűjtő tatására való törekvés azt idős mester — a reá súlyoso- 1974. 1. száma hírül adta, diktálja, hogy nem szabad dó betegség és szegénység, Csáky József emlékének a elfeledkeznünk arról a záró- feledés és magányosság elle- párizsi „Dépot 15" nevű galéakkordról sem, amely egy nére is — a számára életet rla áldozott, amely 1973 őszén nyolcvanhárom évet megélt ós értelmet nyújtó aktív al- hatvan szobrot és száz rajzot nagy művész, Csáky József kotóművészetért, az utolsó mutatott be tőle. A kiállításéletének utolsó évtizedében leheletéig küzdött. sal egyidőben értékes doku— vagyis 1961—1971 között Csáky József életét záró mentációs anyaggal ellátott — lezajlott. Jóllehet, hogy a tíz esztendejének érzékelteté- monográfiát is jelentettek művészet egén egy régebben sért egy bővebb terjedelmű meg rola" Az Elet es Iroda" fényesen ragyogó csillag tanulmányban szeretném fel- Iona ,,1974- 2- sza"la szintén foglalkozott Csaky sikeres párizsi kiállításával. Többek között szóba hozza, hogy „... a mükritikusok emlékeztetnek Csáky József nagy szerepére a kubista művészet hőskorában, amidőn méltó küzdőtársa volt Picassónak, Archipenkónak és Laurensnek." A Quinzaine Littéraire című folyóiratban Régine CathelinSimonet ezt írja: „Ez a művész, akit az őt befogadó ország méltatlanul nem ismert és akit hagyott 1971. május 1-én nyomorúságban meghalni, megérdemli azokat az erőfeszítéseket, amelyeket Donald Karsham folytat rehabilitációja érdekében." Nyilvánvaló, hogy a magunk részéről ehhez a Párizsban elindított Csáky-rehabilitációhoz szeretnénk a szóban forgó levelek, pontosabban válogatott levélrészletek közrebocsátával hozzájárulni. A számomra felejthetetlen emlékű mesternek ezek az utolsó tíz évét tükröztető tekintélyes menynyiségű levelel kétségtelenül vallomásértéküek, tehát a leghitelesebb Csáky-dokumentumoknak tekinthetők. E levélgyűjtemény híven bizonyítja a modern szobrászat történetében jelentős helyet megillető Csáky-életpálya záró-fejezetének legmélyebb emberi és művészi megnyilatkozásait. Szelesi Zoltán A tudósok azokból a kénekből, amelyeket a szovjet: Vénusz 9 és Vénusz 10 űrszondák 1975 októberében a bolygó felszínéről a Földre közvetítettek. arra következtetnek, hogy nemcsak a Mars, hanem a Vénusz is, második szomszédunk, egyetlen nagy kősivatag. A texasi Houstonban megtartott VIII. tudományos holdkonferencián a kutatók megmagyarázták azt a két fényképet, amelyet az űrberekét, akik védőén átr karolva egész vagyonukat — olcsó ékszereket vagy pénzeszacskót — megfulladtak hamuClaudius császárról tudják. hogy valahol Nápolytól délre nyári villája volt. Talán éppen az a pompás épület, amelynek maradványait már feltárták. Sajnos, a további ásatás nagy nehézségekbe ütközne mert ki még olyan nagy és gyönyörű luxusvillát, mint itt. Eddig több ezer négyzetméterét tárta fel a régészcsoport. Az 58 méter szú, 30 méter széles villa (külső falai eredetileg négy méter magasak voltak) hat méter vastagságú láva- és hamuréteg alatt fekszik. A klasszikus stíEnnek az a valószínű oka, hogy Opionti égiszen közel feks'ik a tengerhez, és az ott élt gazdag családoknak hosz- sok hajójuk, csónakjuk volt. római Röviddel a Vezúv kitörése után urak és rabszolgák a tengerre szálltak — és megmenekültek. Pompejiben és Herculaneumban viszont számos telusú épület központjában temet találtak. Egyszerű eméppen ferdén átszeli a villát. Jelenleg nincs kilátás a főutca áthelyezésére. A legfőbb akadálya ennek egy egykori tésztagyár, amelyet éppen a legértékesebb régészeti leletek fölé építettek. Tőrre Annunziata egykor a világ „makarónifővárosa" volt,, tésztakészítői azonban régóta munkanélküliek — a gyár leállt. Egy római újság nemrí glban ezt írta: „Csákánv kell fogni a tiszt agyárra ós tovább kell folytatni az értékes régészeti leletek kiásását. Családok százainak lehet majd munkát és kenyeret adni, ha a szegény Tőrre Annunziata (65 ezer lakos) turistalátványosság lesz". Ezt reméli Alfonso de Franciscis professzor is —és az antik művészet valamennyi csodálója. szondák felvettek, mielőtt a bolygó hőmérséklete (kereken 450 fokos) elpusztította őket. Az egyik kép, amely egy síkságon készült, legömbölyített köveket mutat, amelyekről úgy tűnik, mintha időjárási tényezők csiszolták volna le őket. Feltehetőleg valami bazaltjellegű kőzetről van szó. Mindeddig nem tisztázott az a kérdés, hogy 9 kövek a fényképeken miért vetnek éles árnyékot. A Vénuszt olyan sűrű, felhős légkör övezi, hogy felszíne a Földről nem figyelhető meg, és a kutatók számításai szerint a Vénusz felszínéről a Nap sem látható közvetlenül. Mesterhegedűk Tizenöt évig tartó kutatások után a szovjet szakemberek olyan új technológiát fejlesztettek ki. amelylyel eredményesen tudják „öregíteni" a faanyagot. Ezáltal a hangversenyhegedűket, amelyek készítéséhez eddig csak érett és évtizedeken öt szárított fát használtak, most friss faanyagból is elő tudják állítani. Az új eljárással készült hegedűk hangjukat tekintve teljesen hasonlóak a régi mesterhegedűkhöz. Idejében o vesebajok ellen A vesebetegségek korai felderítésére és a gyógyítás idejében való elkezdésére Igen nagy gondot fordítanak az NDK-ban. A gyermekek kórében évente mintegy ötezer veeenasgbete ;edést észlelnek. A betegség helyes diagnosztizálására és a gyógymódra is rendkívül nagy súlyt helyeznek. Az NDK-ban hozták létre először a KGST-országok közül gyermekek részére a berlini klinikán kizárólag a krónikus vesebetegségben szenvedő gyermekéket kezelik. A közeljövőben a iják ót rendeltetésének a rostockl és a lipcsei r ekklinika művese.'HC.T 'i. A veseátültetés három központja: Berlin, Halle és Rostock. A veseátültetésben ls jelentős eredményt értek el az IS DK orvosai, s a kutatásokra továbbra is nagy figyelmet és anyagi eszközöket" művese-, másnáven dialízis- fordítanak. ÍBUDAPRESS— állomást. Ezzel az egyik PANORAMA). t