Délmagyarország, 1977. november (67. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-30 / 281. szám

Síerda, 1977. november 30. 23 Oszi csúcsforgalom Záhonyban Az őszi szállítások lebo­nyolítása nagy feladat elé állítja a vasutasokat Ren­getek a munkájuk a hazai szállításokkal is, nem is be­szélve az exportküldemények továbbításáról. A MÁV zá­honyi átrakókörzetében is megállás nélkül folyik a mun­ka, hogy eleget tehessenek az igényeknek. Képünkön: éjszaka is dolgoznak a fé­ny esi itkei konténerátrakón. Kultúra és pártmunka Napjainkban a termelés tűzzék taggyűléseiken, veze- mélyebben értő előadót. Tá­korszerűsödésével, a tudo- tőségi üléseiken és a pártélet jékoztatnak a folyóiratok mánvos technikai forradalom egyéb fórumain a kulturális cikkei, a politikai vitakörök széles körű kibontakozásával kérdéseket. anyagai. A pártszervezetek mindinkább megfogalmazó- A témák tárgyalásánál a ideológiai-kulturális munkája dik az a gondolat, hogy ez- pártirányítás korszerű elvei- szempontjából lényeges, hogy zel a folyamattal parhuza- ből ken kündulni. Ez azt je- milyen mértékig terjed kifi­mosan a .dolgozok tudasa- lenti hogy a pártszervezetek gyeimé, befolyásoló, nevelő nak, ismereteinek is lépést ne vegyék át a kulturális szerepe a párttagok és pár­kell tartania. A muvelodes élettel foglalkozók feladatait, tonkívüliek szakmai, politikai mind szorosabban kapcsoló- hanem tanácsadással, irány- képzésére. Mennyire kísérik dxk az élet egyeb területei- mutatással, a politikai össze- figyelemmel a szocialista bri­hez, s ugyanolyan figyelmet függések feltárásával, a vég- gádok kulturális vállalásai­igényei, mint a műszaki fej- rehajtós rendszeres ellenőr- nak tartalmát, azok megva­lodes megfelelő korszerűsítő- zésével segítsenek. A fejlett lósítását. Milyen a területü­se, a gazdasagosabb termek- szocializmus építése során a kön végzett KISZ és. szak­szerkezet kialakitasa. párt vezető szerepének kö- szervezeti kulturális munka? rálVkSknek11 is rtkezeíes .^gvalósítása - a Fontos, hogy az alapszer­DÍ , , s...,lgazl kulturális elet területen is — vezet állandó követelményt súllyal kell szerepelniük s nagy felelősséget követel a támasszon a párttagokká ugy tumk esetenként a part kommunistáktQl. Bátrabban szemben a rendszeres egyén szervezetek nem fordítanak keU terjeszteni a szocialista művelődésre. A párttagok kellő hangsúlyt ezekre a kér- kultúrai a művészet értékeit, személyes példamutatásukkal désekre. „Ehhez nem ér­tünk" — fogalmazódik meg és meg kell akadályozni egyik-másik helyen a ma- nemzetünk érdekeit sértő gyarázat, mondván, hogy ez- irányzatok, tendenciák meg­zel a művelődés, a kultúra jelenését. területén dolgozó pártszerve­zetek hivatottak foglalkozni, * h°gy a kultúra jobb megis­„„ . való otthonosság megszerző- , folyamatos önművelődésük­kel járulhatnak hozzá kör­nyezetük alakításához, a szo­cialista életcélok terjesztésé­hez. Mindezek elősegíthetik, az üzemi, a vállalati alap­szervezeteknek a gazdasági feladatokkal kell törődniük. A kultúrát a gazdaságtól merése, a kultúrpolitika Tervfef/esffés Egy hónappal az év vége valósultak, mégpedig a szá­•élőtt, november végére 820 mítottnál kedvezőbben — ez millió forint értékben téljesí- tette lehetővé az idei terv tette éves termelési tervét gyorsabb teljesítését. A az Ipari Műszergyár. Egyút- mintegy 400 millió forintos tal eleget tett valamennyi beruházási összeg 70 százaié­belföldi és exportszállítási kát nagy teljesítményű auto­kötelezettségének. matizált gépekre költötték. Az Ipari Műszergyár két Ezek nagy része idén lépett évvel ezelőtt bankhitelt vett munkába, s gépkihasznalá­fel a termelés korszerűsítő- suk az átlagos műszakszámot séhez. A fejlesztések meg- tekintve már 1,6. séhez számos eszköz áll az alapszervezetek rendelkezésé- megvalósítása az alapszerve- j re. A kultúrpolitikával, a zetekben egyre inkább gya­Hyen mereven nem 3 ^SS^alaptet ^ tevékenységgé váljon. nly hogyha kiStúrfKÜitíkaí ~ kérhet a kérdésekhez munka kizárólag a kulturá­lis területen dolgozó alap­szervezetek feladata. A kul­túrpolitikai munka a politi. ka mas területein végzett munkával egyenrangú, és at­tól mereven elszakítani nem lehet. Párttagok között is akadnak olyanok, akik nem ismerik fel kellőképpen a kultúra társadalmi-ideológiai szerepét Akadnak olyan vé­lemények is: a kultúrpolitika kizárólag a felsőbb pártszer­vek hatáskörébe tartozik. A kulturális politika a párt politikájának szerves része, s ezért a kulturális politika megvalósításában minden alapszervezetnek, párttagnak megvannak a tennivalói. A munkásosztály nemcsak ter­melő, hanem hatalmon levő osztály is. A hatalom gyakor­lásához elengedhetetlenül szükséges a megfelelő tájéko­zottság. Ebben az összefüg­gésben a kultúr megismeré­se, elsajátítása már nem csu­pán nem értés kérdése, ha­nem igen fontos politikai kérdés. A kulturális élet egyes folyamataira maguk a dolgozók is úgy tekintenek, mint politikai kérdésekre. Gondoljunk csak azokra a beszélgetésekre, amelyek a közoktatásról, az iskolai, az egyetemi felvételekről el­hangzanak. Vitatkoznak, vé­leményt mondanak az embe­rek a könyvekről, a tévéről, a színházról, a művészeti al­kotásokról. Ezekben a viták­ban. beszélgetésekben a kom­munistáknak is részt kell venniük, és a párt kultúrpo­litikájának szellemében kell állást foglalniuk. Állásfogla­lásaikat csak akkor tudják következetesen képviselni, ha Időről időre ehhez az a.ap­szervezetüktől folyamatos tá­mogatást, felkészítést kap­nak. Szükséges, hogy apárt­Húapezervezetek napirendre Tanácskozás a gyermek­és ifjúságvédelemről A II. számú gyermekvédel- ifjúságvédelem területén mi körzet hivatásos pártfo- dolgozók tartalmasabb góinak és másodfokú gyám- együttműködést várnák a ügyi előadóinak 1977—78-as szülőktől, tanévi közös továbbképzését Ennek a munkának társa­tartják Szegeden, a Novem- dalmi elismerését jelenti, ber 7. Művelődési Központ- hogy az iskolai gyermekvé­ban. A kétnapos tanácskozá- delmi megbízottak tisztelet­son — amelyet a Csongrád díjat kapnak szeptember óta. megyei Gyermek- és Ifjúság- Ez az intézkedés a jövőben védő Intézet rendezett — a az eredményesen dolgozó Bács-Kiskun, Békés, Szolnok, társadalmi pártfogókra is ki­Fest és Csongrád megyében tened­szakemberek Néha nem értjük egymást ? G ondosan fejtegeti az előadó, miért létkérdés nekünk a hasznot hajtó szocialista gazdálkodás. Nem dobá­lózik nagy szavakkal, hanem a kornak megfelelő hangnemben érvel és bizonyít, igyekszik láttatni a dolgok összefüggéseit, több oldalról is megvilágítja a népgazda­sági érdekek elsődlegességének szükségét. Látszik, ismeri az anyagot, s érdekes gon­dolatokkal jól megfogja a hallgatóságot. Nézem az arcokat, ismerem szinte vala­mennyit. Legtöbben érdeklődéssel figyel­nek, fölírnak egy-egy mondatot emlékez­tetőül. De van, aki álmosan pislog, nyitott vagy csukott szemmel szunyókál. Bizony, elég sok a fáradt, de talán még több a kényelmes ember azok közt, akiken áll vagy bukik terveink gyakorlattá lényegí­tése. Valamikor tapsot, sőt éljenzést vál­tott ki belőlük az irányadó kommunista beszéd, ma pedig majdhogynem érzé­ketlenül veszik tudomásul. Ha tudomásul veszik egyáltalán. Megfigyelték, hogy a jól átgondolt, s a legszélesebb társadalmi ellenőrzést is ki­álló terveink megvalósítása hellyel-közzel annyira akadozik, mintha a vállaláskor ta­pasztalható egység a „kivitelezés" Idősza­kában valamelyest megbomlana. Néha az összevissza-intézkedések, a céllal ellenté­tes irányú mozgások, a szándékok és a cse­lekvések diszharmóniája olyan érzést kelt, mintha nem egészen értenénk egymást ab­ban az országban, ahol a lakosság 97 szá­zalékának anyanyelve a magyar. Már a kicsi gyerek is tudja, hogy ez idő szerint végképp nincs szabad munkaerő az országban, az igazgatók némelyike mégis valamiféle csodát remél, vagy felső intéz­kedéstől várja, hogy ölébe hulljon a gon­dok megoldásának kulcsa. Közhely, hogy az elsimított aszfaltot rövid idő múlva föl­bontják, mert az útépítésben közreműködő szervek nem hangolják össze, vagy elna­gyolják a munkát. Manapság is előfordul, hogy egy üzemben minden második hét szombatján mindig ugyanazokkal a mun­kásokkal tartanak kommunista műszakot, és senki sem veszi észre, hogy az aznap szabad szombatosok jót nevetnek a mar­kukba. Hangoztatjuk: az ügyintézésbe korábban „kiemelteket" ösztönözni kell ar­ra, hogy menjenek vissza a futószalaghoz, mivel azonban „sok az adminisztráció" in­dokolással gyakran a helyi vezetők félnek ettől a legjobban, a népgazdaságilag hasz­nos elgondolásból nem lesz semmi. Az egyik főnök-orvos erősködik, hogy az ő hatáskörében a hallgatók komolyan veszik a közvéleményt, s nem fogadnak el hála­pénzt, de közben kiderül: az 1000—2000 fo­rintokat úgy ejtik a fehér köpeny zsebé­be, hogy néha meg sem köszönik. Hiába a kutatóintézetek, egyetemek igyekezete, hogy a tudományt — a párt útmutatásá­nak megfelelően — a termelési hatékony­ság szolgálatába állítsák, ha a korábbi be­idegződések, az előítéletek nem egy üzem­ben. termelőszövetkezetben „elutasítják" a segítséget Ha bizonyos eredmények rend­szeresen kimutathatók, vajon hány helyen néznek tüzetesebben utána, hogy azok az eredmények mennyivel lehetnének na­gyobbak. mennyivel kerülhetnének keve­sebbe? Tehát amikor együtt vagyunk, tel­jesnek látszik az egyetértés, amikor azon­ban kinek-kinek le kell tennie a magáét, kiderül, hogy az értelmezést, az egységes és ésszerű végrehajtást számos szubjektív tényező, egyéni vagy csoportérdek moti­válja. Mi történik vajon az elhatározás és a megvalósítás között? Legtöbben úgy lát­ják, anyagiasak lettünk és sértődékenyek. Indítványozzák, ássuk csak le az emlékezet mélyére, volt idő, mikor nem a fizetséget néztük elsősorban, hanem az elhordandó szemét- és romhalmaz nagyságát. Mint lelkes újjáépítők, anélkül gyűrtük föl az ingujjat. hogy eszünkbe jutott volna „mit kapunk" iránt érdeklődni. Az egypárba­kancsos, lódenkabátos életszínvonal eme­lésénél fontosabbnak tartottuk, hogy meg­teremtsük a szabad élethez szükséges föl­tételeket. Az éhség nagy űr, szokták mon­dani. s az életéhségtől évekig hangos volt a felszabadult Magyarország. Ha a feketé­zőket és a többi ingyenélőt leszámítjuk, magától értetődőnek tartotta munkás és nyitott szemű értelmiségi, földéhes paraszt, hogy az élet, a szocialista boldogulás el­képzelhetetlen tisztességes munka nélkül. Ezért szúr szemet, hogy ma — amikor pe­dig öntudatban is kétségtelenül sokat gya­rapodtunk — oly sokan emlegetik: „csak a primitív ember dolgozza agyon magát". Ezért esik rosszul a népesedéspolitikánkat is megértő-támogató többgyermekes anyá­nak, ha nem részesül kellő tiszteletben a jövedelmet hajszoló, tülekedő egoisták ré­széről. « A sértődékenység oka pedig alighanem a „beérkezettség" jóleső tudatának féltése némelyek részéről, vagyis a már semmit nem akarás enyhe bűntudattal vegyes ér­zékenysége. Aki makacsul, pláne megszál­lottan akar mindig valamit, vagy legalább­is kétségbe vonja, hogy minden úgy a leg­tökéletesebb, ahogyan van, akkor a pozíció­féltők sértődötten kapják föl a fejüket: miért kell a békességes, jó életet zavarni? Pedig az elégedetlenség, a mindig jobbra törekvés természetes énünk, s oly nélkü­lözhetetlen számunkra, mint a levegővétel. Enélkül nincs tett, nincs munka, tett ék munka nélkül pedig nem lehet az ember­nek jó közérzete, felhőtlen öröme. Rend­ben van, tudott dolog, hogy egy-egy mun­kahelyen azok szoktak a legmaradibbak lenni, akik már minden egyéni céljukat el­érték, s félnek attól, hogy a fiatalok „he­behurgyasága" miatt ezt az anyagi bizton­ságot veszély érheti. Korántsem elszigetelt jelenség, hogy egy-egy hízásnak indult „va­laki" szívesen azonosítja magát a szocialis­ta renddel, s így ebből a pozícióból dörög rá a látószemű, nyughatatlan beosztottjai­ra, Szereti a nyugalmat, a dicsőségfényt. Alighanem ezért van az, hogy ha bármi­lyen nyilvánvaló rossz munkáról, intézke­désről kérjük a helyrehozással bajlódó em­berek véleményét, azok gyakran vállat vo­nogatva kijelentik: „Nem rám tartozik az ügy, tessék az okosokhoz fordulni!" Nincs is talán annál kopottabb frázis, hogy a hibák ellen harcolni kell. Tudniil­lik. ezt hangoztatja az is, aki rögtön meg­sértődik miatta. Korántsem veszi tehát ko­molyan mindenki azt, amit mond. illetve mint a herefojtó aranka, úgy terjed az a szemlélet hogy „minek feszíteni a húrt, a problémák úgy is megoldódnak". Felelő­sök? Ugyan ki nevezi meg őket legalább abban a kezdeti időszakban, amikor még valóban helyrehozható lenne a mulasztás, a melléfogás, a hiba. A minap rá akartunk venni egy kátéeszes dolgozót, hogy közöl­je, ki panaszának az okozója, mert segí­teni szeretnénk. Az illető úgy megrémült ettől, hogy rögtön abbahagyta, amit elkez­dett. Megmagyarázta: nem szeretné, ha ezentúl rajta lovagolnának. Illetve eré­nyei helyett csak a gyengéit emlegetnék. N yersanyagszegény hazánkban, ahol létkérdés jövedelemzően gazdálkod­ni, vészes könnyelműség szemet hunyni a közösség érdekeire fittyet hányó önzés fölött. Mert az nem mehet sokáig, hogy egyrészt fáradtra beszéljük magunkat a tisztességes munka védelmében, másrészt pedig még a fejünket sem csóváljuk meg, ha nemtörődömségből, esetleg hozzá nem értésből eredő kárt tapasztalunk. Igaz. ná­lunk az ember az első, s végső fokon min­den érte történik, de az is tagadhatatlan, hogy az ember [elemelése csak vele együtt, vele minden tekintetben szót értve lehet­séges. F. Nagy István Békemozgalmi tájékoztató A Hazafias Népfront Csöng- A nemzetközi békemozga­rád megyei Bizottsága, a Ró- lom időszerű kérdéseiről Gö­mai Katolikus Papi Békebi- bölyös Gábor, a HNF Orszá­zottság megyei Elnöksége, va- gos Tanácsa nemzetközi osz­lamint a Protestáns és egyéb tályának vezetője tartott elő­Egyházak Lelkészi Békebi- adást a megyében tevékeny­zottságának Elnöksége tájé- kedő lelkészeknek, koztatót rendezett tegnap, A rendezvényen megjelent ,. _ . Molnár Sándor, a HNF me­kedden delelott Szegeden,- a gyei utkára és dr RátkaiJá. Bartók Béla Művelődési Köz- nos megyei egyházügyi tit­pontban. kár is. dolgozó szakemberek vesz­nek részt, és előadások hang­zanak el a hivatásos pártfo­gók munkájának tapasztala­tairól, a fiatalkorúak szemé­lyiségzavarairól, a nevelés lehetőségeiről. Az előadók pozitívumként értékelik azt a gyakorlatot, hogy a hiva­tásos pártfogók és a gyám­ügyi előadók a legmesszebb­menők-'g segítik a ársadalmi p- rtfogókat, jogászokat. Ugyanakkor a gyermek- és!kijelölt bázisgazdnságokban kerülnek továbbszaporftásra, Vírusmentesítés A MÉM-ben elkészült program alapján összevont „had­műveletet" indítanak a gyümölcsösök és a szőlők vírusfertő­zésének megfékezésére. A hazai kutatóintézetek részletes tervek szerint, meg­felelő munkamegosztással már dolgoznak a vírusmentes anyagok előállításán. A munkát a Növényvédelmi Kutató Intézet koordinálja. Az előállított csemeték és oltványok a Családvédelmi kongresszus Kedden befejeződött a Ma­gyar Család- és Nővédelmi Tudományos Társaság kétna­pos kongresszusa. A záróna­pon előadást tartott Erdei Lászlóné, a Magvar Nők Or­szágos Tanácsának elnöke is. Faházak A Balaton partján az egyik legkedveltebb nyaralótípus — a faház. A különálló, egy­egy család rendelkezésére bocsátott vízparti faházakat a külföldi törzsvendégek rendszeresen „jegyzik*. Ez az érdeklódes késztette a balatoni idegenforgalmi szer­veket arra, hogy tovább nö­veljék a faházak számát. Az északi parton az utóbbi idő­•ben Tihanyban, Kiliántele­pen és Fonyód-Bélatelepen az elmúlt években jól belvált faháztípusokból telepítettek újabbakat A faházakra máris befu­tottak az első előjegyzések. Az érdeklődők többsége kül­földi vendég. ( «

Next

/
Oldalképek
Tartalom